Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

1991. JANUAR 31., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP IZEFIZnU 3 Még a temetőtől távolab­bi mellékutcák is zsúfoltak voltak tegnap Salgótar­jánban a szebbnél szebb személygépkocsiktól, a jó­részt a legutóbbi időkben kiadott magyar rendszám­mal ellátott csodaautóktól. Nem volt ritka a csehszlo­vák vagy német rendszá­mú kocsi sem. Mutatja mindez azt, hogy a múlt zánk majdnem minden na­gyobb városáig eljutó te­kintélyes rokonsággá növe­kedett. Tehetősségük alap­ja az ősi tisztes ipar, a ke­reskedő mesterség, melyet jelenleg is sokan űznek közülük. Szomorúságra okot adó esemény szólította az egy­begyűlteket Nógrád megye székhelyének régi temető­Virágszirmokkal hintik tele az utolsó utat visszavágyott. Salgótarján­ban hunyt el január 25- én, s ötnapos búcsúzás és virrasztás után szerdán délelőtt'kéttucatnyi hege­dű hangja mellett búcsúz­tatta három pap a katoli­kus liturgia szerint, illetve a csaknem ezerfős rokon­ság. Tiszteletére üvegko­porsót készíttettek, a vö­rösmárvány lapokkal ki­bélelt, perzsaszőnyeggel burkolt, élővirág-csokrok­kal és koszorúkkal díszí­tett sírhelyig virágszirmok­kal hintették végig az utat a legfiatalabbak; s meg­szólalt az acélgyári fúvós- zenekar is. A család férfi­tagjai pedig húszméteren­ként megállva sorra elé­napjainkig való továbbélé­sét. A nők halottbúcsúzta­tó ősi rigmusokkal fejez­ték ki a közösség mély gyászát és búcsúztak attól a legmagasabb méltóságot vi­selő embertől, akinek sza­va törvény volt kilóméte­rek százain és országhatá­rokon túl is. Hírlik, végső útja több mint egymillióba került. Utódját a család öreg­jei a közeli napokban vá­lasztják meg. G. Szűcs László jébe: Horvát Lajost, aki egykor édesapját követte a vajdai tisztségben, szülő­földjén kísérték utolsó út­jára. A legmagasabb csa­ládi méltóság birtokosa húsz évvel ezelőtti meg­választása óta ugyan el­költözött a környékről, de várpalotai otthonából is Végső búcsú a ravatalnál század során Salgótarján­ban letelepedett, kis lét­számú oláhcigány törzs — magukat a legtermészete­sebb módon, bensőségesen családnak nevezik — má­ra több ezres létszámú, a felső-magyarországi váro­soktól Németországig, s ha­Magintnl3idonon alapuló szövetkezelek — Intézkedések a tej- és hésválság megoldására (Folytatót az 1. oldalról) lentkező előnyök kihasználá­sa, a hatékony világpiaci versenyképesség biztosítása. Az élelmiszer-termelés, a fel­dolgozás és a kereskedelem témáját érintve a nagy mo­nopóliumok piackialakító szerepének megszüntetését szorgalmazta, a kereskede­lemben pedig az árfelhajtás megelőzése céljából a feles­leges szereplők kiiktatását. Ezt követően a szakága­zatok vezetői, ismertették a tej- és húsválsággal kapcso­latos minisztériumi intézke­déseket. Ezek szerint, a te­héntej felvásárlására,- érté­kesítésére továbbra is a legmagasabb hatósági ár ér­vényes. Az egy liter pasztő­rözött tej maximált árát egy forinttal csökkentik. Állami támogatást — tízezer forin­tot — kap az a termelő, aki tehenét levágatja és három éven keresztül az 1990. évi bázishoz viszonyítva 4500 li­terrel csökkenti a tejérté­kesítést. A tejipari vállala­tok fizetőképességének meg­teremtését kétmilliárd forint célhitellel kívánják megol­dani, amely összeg után já­ró kamat 50 százalékát köz­ponti kasszából fizetik ki. Újra kezdeményezik a szo­ciális tejakció bevezetését, javasolják a kishatárszéli export korlátozásának fel­oldását, elősegítik a helyben történő tejértékesítést. Az intézkedések eredményeként 20 százalékkal csökkent a felvásárolható tej mennyi­sége, ami egyet jelent az ál­lomány 15 százalékos önkor­látozásával, ugyanakkor nem jelent tehénirtást. A meglevő 200 ezer kész sertés értékesítése, levágása érdekében az agráripari rendtartási bizottságnak ja­vasolják, hogy tendereket ír­jon ki, exportálás céljából. Ezt az nyeri el, aki a leg­kisebb árat ajánlja. Az ál­latokat élve vagy feldolgoz­va lehet kiszállítani. A rak­táron levő 11 ezer tonna fél­sertés értékesítése céljából az eddigi támogatás 10 szá­zalékos megemelését java­solják. Az Űj Nógrád kérdései: A minisztérium tud-e vala­milyen jövőképet felvázolni a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatban? Milyen szere­pe lesz mezőgazdaságunknak a nyugati piacökon? Szük­ség van-e a kedvezőtlen adottságú térségek termé­keire? Mi legyen ezekkel a területekkel? Dr. Neszmélyi Károly ál­lamtitkár-helyettes válaszol: Elkészült a hosszabb távú koncepció, most folynak az egyeztetések, egy-két héten belül a közvélemény is megismerheti, hol. milyen termelésre lesz szükség, hol kell többet, hol kevesebbet termelni. Ahhoz, ho^y a fej­lett technológiákhoz hozzá­jussunk, Nyugat-Európához kell igazodnunk, az ottani szokásoknak és szabványok­nak kell mindenkor igen precízen eleget tennünk. Hangsúlyozni kívánom, hogy a kelet-európai országokkal továbbra is fontosnak tart­juk a gazdasági kapcsolato­kat. A lAdvezőtlen adottsá­gú térségek gondjainak megoldása nem a tárca fel­adata, de ezzel nem is len­ne képes. Egyébként e terü­letekre is a mezőgazdasági termelés szempontjából a piacgazdasági követelmények érvényesek. Venesz Károly Jelen fős kínálat — kis kereslet Húst dollárért, olajért Az év eleji pangást jelzi az is, hogy eddig hetente csupán hatszáz sertést dol­goztak fei a korábbi 1300— 1500-zal szemben. Az előbbi igény is csupán egy műsza­kos termelést igényel. Amennyiben az export erő­teljesebben beindul, a kí­vánságok teljesítésének megfelelően növelik a mű­szakok számát. Salgótarján. A volt Ka- rancshús Szövetkezeti Kö­zös Vállalat, amely január elsejétől részvénytársasági formában működik, a köz­ismert értékesítési nehézsé­gek ellenére, nyereséggel zárta az elmúlt évet. öt­venhatezer sertést dolgoztak fel, aminek egy részét Ju­goszláviába és a Szovjet­unóba, a tyumeni olajme­zőre szállították. A megrendelők kívánsá­gainak megfelelően a fél­sertések mellett különböző tartós húskészítmények is szerepeltek a szállítási ok­mányokon. Az idén, a ta­valyival ellentétben-, szerző­désben rögzítették, hogy a kiszállított áru ellenértékét dohárban kapja meg a részvénytársaság, illetve, barterüzlet formájában, ellentételként olajat bizto­sítanak számunkra. A ja­nuár első napjaiban beérke­zett igények 2500 tonna fél­sertésre és húskészítmények­re szólnak. A külföldről érkező kí­Bár a virsli szezonja megszűnt, a képen látható olcsóbb kolbászból van elegendő. Fotó: Rigó vánságok teljesítését indo­kolja, a hazai belső fogyasz­tás erőteljes visszaesése is. Ez a folyamat, az eddigi forgalmi adatok szerint to­vább növekszik, együtt, vagy annál nagyobb mértékben, a szegénység kiterebélyese- désével. Ezt is figyelembe véve a részvénytársaság ve­zetői azon fáradoznak, hogy a mára kialakult sertéskí­nálatot valamiképpen le­vezessék. Az erre irányuló külföldi erőfeszítéseiket hátráltatja, hogy a felkínált sertések zsírosabbak azaz nem felelnek meg a kül­földi kívánságoknak. Kü­lönösen vonatkozik ez a háztájiban nevelt állatokra. Már Nógrádban is segít a PROVIDENCIA! Értesítjük Önöket, hogy a PROVIDENCIA Osztrák—Magyar Biztosító Rt. Nógrád megyében megkezdte működését Salgótarjánban, a Dimitrov út 18 a. Viktória Ügynökség Kft. épületében. A biztosítások széles választékával állunk rendelkezésükre. Életbiztosítások CASCO-biztosítás egész Európa területére Lakásbiztosítás és Gépjármű-felelősségbiztosítás (kormánydöntéstől függően). Kérjük, keressenek fel bennünket, szakértelemmel állunk rendelkezésükre. Ügynöki hálózatunk a megye egész területén működik. Legyen az ügyfelünk! (121 Sz) „lehullott a rezgő nyárfa..." Eltemették Salgótarjánban m w « ■ m m ci ciaanvvaidat nekelték a „cigánykirály” legkedvesebb nótáit. Régi magyarnóták és cigányda­lok felváltva szólaltak meg — hirdetve a hagyomány A tartós húskészítményekből is jelentős mennyiség jut a külföldi megrendelőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom