Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

1991. JANUÁR 30.. SZERDA MEGYEI KÖRKÉP imnzmj 3 A Karancs Szálló mesterszakácsa 'Koósv Sándor 1965-ben tanulóként kezdett a salgó­tarjáni Karancs Szállóban. A szakmunkásképző és az üzletvezetői tanfolyam el­végzése után 1973-tól helyettes, majd 1984-től konyfőnök. 1989-ben gasztronómiai díjat ka­pott. 1976-ban a Hungar Hotels országos versenyén ő bizonyult a legjobb vidéki szakácsnak. Ajánlatai: Legényfogó leves (négy személyre) Hozzávalók: 30dkg sertéslapocka, 20 dkg sertésmáj, 20dkg ve­gyes zöldség, 1 fej vöröshagyma, I csomó kapor, 10 dkg zsír, só, bors, 1 mokkáskanálnyi pirospaprika, reszelt házitészta, 1 dl tejföl. A vöröshagymát apró kockára vágjuk, zsírban lepirítjuk, meg­szórjuk pirospaprikával, hozzáadjuk a kisebb kockára vágott ser­téshúst, később a kockára vágott vegyes zöldséget. Addig pároljuk, míg majdnem puha lesz a hús és a zöldség, felöntjük vízzel, sóval, borssal ízesítjük, megszórjuk apróra vágott kaporral, hozzáadjuk a kockára vágott sertésmájat (amit közben leforráztunk), majd a reszelt tésztával és a tejföllel összeforraljuk. Mátrai töltött sertéscomb (négy személyre) Hozzávalók: 40 dkg sertéscomb, só, őrölt bors, mustár, 1 db főtt tojás, 1 db nyers tojás, 10 dkg kolbász, 1 fej vöröshagyma, 10 dkg csemegeuborka, 5 dkg zsír. A sertéscombot körülbelül 10 dkg-os szeletekre vágjuk, szép nagyra kiklopfoljuk, sózzuk, megszórjuk őrölt borssal, mustárral vékonyan megkenjük. Ezt egyelőre félretesszük, és elkészítjük a tölteléke’t. Zsírorr az apróra vágott vöröshagymát megpároljuk, hozzáadjuk a kis kockára vágott kolbászt, uborkát, főtt tojást. Sózzuk, majd a nyers tojással összekeverjük. A tölteléket elosztjuk a húsokon, két szélét behajtjuk, májd henger alakúra felgöngyöljük. Egyenként alufóliába tesszük, tepsibe rakjuk, majd közepesen meleg sütőben megsütjük. Sütési idő: 30—40 perc. A fóliából kicsomagoljuk, ferdén felszeleteljük. Hagymás tört burgonya illik hozzá. Rózsafánk Hozzávalók: 25 dkg liszt, 2 db egész tojás, 2 tojás sárgája, 2 evőkanál tejföl, csipetnyi só. kevés porcukor. A felsorolt nyersanyagokat jól összedolgozzuk, vékonyra ki­nyújtjuk, fánkszúróval kiszúrjuk. 3—4 lapot teszünk egymásra, széleit körbe több helyen bevágjuk, közepét ujjunkkal kicsit meg­nyomkodjuk, forró olajban kisütjük. Fahéjasporcukorral megszór­juk. rumos gyümölcslekvárt adunk mellé. (dudellai—rigó) „Papa, te le vagy maradva! ** Nem éri meg állatokat tartani, mondják, de a 67 éves bujáki Géczy Pál mégis azt vallja, aki ebben nőtt fel, az már nem tud erről egykönnyen lemondani. Két lóval, két tehénnel kezdték a gazdálkodást, amikor még Pali bácsi édesapja is élt. — Nem volt időm a szórakozásra — mondja a gazda —, addig pihentem, míg vasárnap elmentem a templomba. A téeszben tíz évig dolgoztam. Fél évig fejős voltam, de ha éppen üszőket kellett felvásárolni, oda is merítem —mindig ahova hajítot­tak) Akkor még apám járt az álla­tokkal. A szövetkezeti munka után ólomkábelnek vágtam árkot Pes­ten tíz évig — folytatja Pali bácsi —, ormán is mentem nyugdíjba. Kellett oda az erő! Én reggelire mindig megettem 70—80 deka sült csirkét, megittam egy üveg sört. Volt ott egy bokri kollégám, az mindig csak egy'kis vajacskát, egy kiflit meg fél liter tejet kért. Nem is bífta felemelni az ólmot! Amikor apám haldoklott, azt mondta nekem, fiam, ezt ne foly­tasd, erre csak ráfizetsz! De sze­rettem! Három tehenünk volt, amikor apám meghalt. Szegény nagymama még élt, ő járt ki legel- tetniJJ^mikor építkeztünk, egyet eladtam, aztán újból nevelgettem. A négy tehén mindig megvolt. — Mennyi állatot tart most? — Három tehén, négy vemhes üsző, meg három bika van most az istállóban. De nem divat már ez! Hoztam haza a múltkor a takar­mányt, az úton rámkiabáltak a fia­talok: — Papa. te le vagy maradva! — Viszik a falusiak a tejet? — Nem nagyon kell nekik. Egy­néhány babás járt a tejért. Most az asszony rákezdett, hogy túrót ké- szítget, azt veszik. — Mi lesz az állatokkal, eladja? — Eladnék belőlük, de hová? Fogalmam sincs! Bérről érdek­lődtek, kérdeztem, mennyit adna érte, azt mondja, 30 ezret! Tavaly 55-ért vitték. Hát így nem lehet eladni, a vágóhídon többet adnak érte! — Lesz-e a családban, aki foly­tatja a gazdálkodást? — Nem, kérem. Ebbe születni kell, ezt szeretni kell! Én született rabja vagyok az állattartásnak. Mikor még kicsi voltam, apám le­geltetett. én meg ültem a fűben. Egyszer csak odarepült egy pa­csirta. Fel-le szállt, aztán elrépült. de rögtön jött egy másik, mintha Nem érdemes már tartani! Álla­mi támogatás sincs rajta, a tejért is egyre kevesebbet adnak... A hold­világra fel tudnak szállni, olyan a technika! Ezt meg nem tudják megoldani?! — Akkor Pali bácsi is azt mond­ja, hogy nem érdemes? — Úgy mondom, mint az asszo­nyok: — Jaj, te Mari, hallom, meghalt az rossz urad! — Meghalt. Bözsi... Rossz volt vele is, de még rosszabb, ha nincs. —7 így vagyok én is. csak összebeszéltek volna: — most már te muzsikálj neki! Ilyen színdarab az Erkel Színházban sincs! Ott van az a sok gyönyörű mezei virág, a csipkerózsa. Nem szakí­tom le, mert holnap is látni aka­rom. Ebből kikapcsolódni! A guta majd megütött Pesten abban a ri­deg környezetben! A parasztem­ber előtt mindig a föld volt a leg­szentebb! Dudellai Ildikó Fotó: Mikuska István Sikeres bélyeggyűjtő Salgótarján. Mind a hazai, mind a nemzetközi bélyegkiállí­tásokon rendszeresen szép sikere­ket könyvelhetnek el a Kohász bé­lyeggyűjtők. A nemrégiben Vá­cott megnyitott országos légipos­tái és űrrepülési bélyegkiállításon jelen volt Gagarin című összeállí­tásával Juhász László, a SKÜ osz­tályvezetője is. A hét keretoldalon nyolcvannégy albumlapon bemu­tatott gyűjteménye a Pro Fila Kft. tiszteletdíját nyerte el. Mi lesz a hízó­marhákkal? Cered. A jelenlegi helyzet azt tanúsítja, hogy a ceredi termelő- szövetkezet vezetősége és tagsága jól döntött, amikor 1982-ben megszüntette a tejelőállományt. Azóta csak húsmarhatartással foglalkoznak. A jelenlegi állo­mány 700, a szaporulattal együtt egy évben eléri az 1800-at. A kész állatok értékesítése a piacon bekövetkezett válság miatt, ne­hezen valósul meg. A veze­tőségnek sikerült tavaly a Hereford Tenyésztők Egye­sületével a kész húsmarhákat Jugoszláviában értékesíteni. Mi­vel a külföldi partner elégedett volt a szállítmánnyal, szóban je­lezte, hogy továbbra is fent kívánja tartani üzleti kapcsolatát. Szerződéskötésre azonban eddig még nem került sor. Az ismert piaci viszonyok miatt — tovább nehezült az értékesítés — az eladásra szánt állatok számát hosszabb távon jelentősen csökkenteni kívánják. Az ez évre tervezett húsmarha értékesítését a Heves Megyei Húsipari Vállaltai és a Hereford Tenyésztők Egyesületével közösen kívánják lebonyolítani. Fórum a kollégiumban Pásztó. A TIT és a TESZ városi szervezete fórumot szer­vez január 30-án 15 órakor a Tittel Pál Kollégiumban. Dr. Torday Ferenc előadóművész, a Forrás Kör tagja tart előa­dást a határon túli mai magyar irodalom és a magyar kul­túra kapcsolatáról. Helyi megmozdulásokat nem rendeznek, a budapesti demonst­ráción azonban részt vesznek a nógrádi tejesgazdák — döntött Hfttói ülésén Salgótarjánban a szarvasmarha-tenyésztők megyei választmánya. A tej osztogatásá­val vagy más megmozdulással itt­hon azért nem kívánják külön fel­hívni a figyelmet az ágazat súlyos gondjára, mert a megye évi 36 millió literes tejtermelése az or­szágos közel 3 milliárd literhez képest elenyésző. Döntésüket azzal is alátámasz­tották. hogy a Földművelésügyi Minisztérium eddigi „válságke­zelő” bejelentéseiben legfeljebb az elmozdulási készséget lehet értékelni, a bajok orvoslására ezek messze nem elegendőek. Nógrádban 24 mezőgazdasági gi Tejipari Vállalat. Más kérdés, hogy a tejár bizonytalanságai miatt ezúttal maguk a gazdák sem sürgetik. A választmány keddi ülésén el­fogadta azt az állásfoglalást, me­lyet a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetsége készített a tejtermelés helyzetéről és a megoldásra tett javaslatokról. A MOSZ-doku- mentumból ezúttal a javaslatokat tesszük közzé. „Tekintettel a helyzet súlyossá­gára, a tejválság csak állami-fel- dolgozói-termelői egyenlő teher­viseléssel oldható meg. Megoldá­si javaslataink a tejválság kezelé­sére: — A termelők 10 százalékos ér­tékesítéscsökkenést vállalnak a tavaly értékesített mennyiséghez képest. A 90 százalékra garantált minimumárat kell megállapítani és ezzel összhangban a fogyasztói árat maximálni kell. — A létszám csökkenése érde­kében támogatni kell a tehénkivá­gást, az intervenciós forrásokból. —Át kell ütemezni a korszerűsí­tési és állományfejlesztési hitelek visszafizetését. — Fel kell függeszteni azoknak az újrakezdési kölcsönöknek és egyéb hiteleknek a visszafizeté­sét, amelyeket tejelő állomány vásárlására vettek fel a termelők, addig, amíg nem rendeződik a túl­termelési válság. — A foglalkoztatási alap terhére átmenetileg jövedelemkiegészí­tésben kell részesíteni a termelést felszámolókat. — Az újonnan belépő tejforgal­mazók részére adókedvezményt célszerű biztosítani. — Lehetővé kell tenni a tejipar meglévő készleteinek egyszeri fi­nanszírozását az intervenciós alapból. — Az exportszubvenciót átme­netileg fel kell emelni. — Lehetővé kell tenni — a leg­jobban rászoruló fogyasztók segí­tése érdekében — szociális jutta­tásként, a kedvezményes tej, tej­termék vásárlását. Elő kell segíteni a tejipari vál­lalatok privatizációját, a termelői érdekeltségű működtetés feltéte­leinek megteremtését.” Február 1—3. Fiatal közgazdászok országos találkozója Bűvös szó, a privatizáció Az előttünk álló hét végén ren­dezik meg Salgótarjánban a fiatal közgazdászok országos találko­zóját. A február 1—3. közötti időszakban tartott rendezvénynek a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Salgótarján, Kistarján út 7.) ad otthont. A bűvös szó, a privatizáció. Elméletek, elvárások, eljárások oldaláról közelítik meg ezt a témát előadásaik során a tudomány, a vállalkozói és kormányzati szféra szakmai körökben méltán ismert előadói. Február 2-án (szombaton) olya­nok váltják egymást a szónoki pulpituson, mint például Kupa Mihály, Matolcsy György, Ko- pátsy Sándor, Veress József, Ur- bán László, Sárközy Tamás stb. E nap délutáni programjából önké­nyesen kiemelve néhányat, érde­mesnek ígérkezik Mohai György kérdésként megfogalmazott elő­adása: „Tartózkodó-e a külföldi tőke?” címmel. A hallgatóság választ kaphat arra is, milyen le­het a privatizáció brit szemszög­ből. (Járai Zsjgmond.) Vasárnap (február 3-án) délelőtt Angyal Ádám szájából hallhatják, milyen mítoszok keletkeztek e témában. Szó lesz arról is, miként oldható meg a privatizáció a Chinoinnál? (Bihari István.) Felszínre kerül a sorozatban a szakminisztérium vállalati privatizációban betöltött szerepe is. Tervek szerint a konferencia utolsó programpontjaként Palotás János azt ecseteli majd, milyen lehetőségei vannak a belföldi magánvállalkozásoknak a privati­zációban, sőt ezen túl rámutat arra is, mi a szerepük e hazai magáncé­geknek a hőn óhajtott folyamat­ban? (sánta) Lehetne takarékosabban? Barna. Az első közmeghallga­tásra — melyre a napokban került sor — sokan voltak kiváncsiak a községben. Miből és miként élhet meg idén a település úgy, hogy jusson is és egy kevés maradjon is az önkormányzat rendelkezésére álló összegből. A képviselő-testü­let ezeknek a szempontoknak megfelelően állította össze ez évi munkatervét, melyet Hadik Jó­zsef polgármester ismertetett a la­kossági fórumon. Eszerint a Pető­fi út egy szakaszának megépítése, a temetőben kút fúrása, és a patak kitisztíttatása a legfontosabb fela­dat. A jelenlévők hozzászólásai zömében a takarékosság, a költ­ségmegtakarítás lehetséges mód­jait keresték. Szóba került a sze­métszállítás drágulása, valamint az, hogy az ezért fizetendő díjat differenciálni kellene. A közvilá­gítás hiányosságaira, a követke­zetes és körültekintő segélyezés­re, illetve az önkormányzat fele­lősségére is kitértek a vélemé­nyek. nagyüzemet érint közvetlenül a tej értékesítése, ezentúl négyezer tejelő állatot háztájiban is tarta­nak a gazdák. A zömmel kedve­zőtlen termőhelyi adottságok közt dolgozó nagyüzemekben az állat- tenyésztési ágazat 50—80 száza­lékát a tejhasznú szarvasmarha tartása teszi ki. A tejár bizonyta­lanságát, illetve a tejipar fizetési késedelmeit már csak azért is ne­hezen viselik, mert van olyan hónap, amikor munkabért is a tej­bevételből fizetnek. A tejtermelő gazdaságok jelentős része hosszú távra berendezkedett, tíz nógrádi nagyüzem például korszerű sza­kosodott tejtermelő telepet épített drága pénzen. Január 14-ét követően egyetlen nógrádi tejtermelővel sem kötött szerződést a Közép-magyarorszá­Nógrádban nem osztanak tejet Döntött a választmány: a nógrádi tejesgazdák is demonstrálnak A válságkezelő bejelentések messze nem kielégítőek Megépültek a drága, korszerű tejtermelő telepek Elfogadták a MOSZ dokumentumát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom