Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-29 / 24. szám

4 annum] LÁTÓHATÁR 1991. JANUAR 29. KEDD Vé/emény Irány: az egységes Európa!? Van néhány kérdés, melyet a humanizált társadalom története során soha nem tudott megnyug­tatóan megoldani, még átmeneti­leg sem. Ezek közé sorolandó a kisebbségek helyzete, mindenko­ri létük, jövőjük ügye is. E problé­makör nem szűkíthető ugyan le a nemzetiségi konfliktusokra — hiszen a többségtől számtalan egyéb kritérium alapján is elkülö­nülhetnek, illetve erőszakkal el­különíthetők gyérebb létszámú csoportok, a feszültségek gyújtó­pontját azonban tagadhatatlanul egy adott országon belüli, azonos ég alji, de más nyelvet beszélő népek rendezetlen — jogi, politi­kai, kulturális, vallási stb. — stá­tusa jelenti. Aligha véletlen, hogy sokan a civilizáció leghitelesebb mértékének a nemzeti kisebbsé­gekhez való viszonyt tartják. A Napzárta egyik „Extrá”-nak titulált programja ehhez a kérdés­komplexumhoz kívánt tanulságos adalékokkal, látványos illusztrá­ciókkal hozzájárulni. Az Európa kultúrája — a kultúra Európája című — nemzetközi együttműkö­déssel készült műsor — messze túllépve a megnevezett tartalmi kereteken a maga bonyolultságá­ban mutatta be, hogy bizony a leg­A reggeli rohamon túl, és az ebédszüneti gyors bevásárlás előtt, az ABC viszonylag csendes. Néhányon böngészünk a gondolák között, rácsodálkozva egy-egy új árcédulára. Összeszokottnak tűnő zajos kis csapat tódul be az ajtón. Pillanatok alatt szétszéled­nek, azért szóban tartják egymás­sal a kapcsolatot. Harsányak, ma­gabiztosak. A társaság jó! megtermett férfi­tagja egyszer csak teljesen érthe­tetlenül (legalábbis számunkra) megemeli a hangját. Fennhangon közli boldoggal és boldogtalannal, hogy márpedig ő nem hajlandó két üveg kóláért sorba állni a pénztárnál. Felháborodását bizonyítandó; levágja kosarát, majd hirtelen Hivatalos magyar sláger­lista — TOP 20 A hanglemez-eladások alapján I. Szandi: Tinédzser l’amur (Favorit), 2. Dóra: (Proton) 3. R- GO: Angyalbőrben (Rákóczi), 4. Hofi Géza: Hordót a bornak (Hun­garoton), 5, Pa-dödö: Kiabálj (Bravó), 6. Homonyik Sándor: Légy hű örökre (Proton), 7. Napo­leon Boulevard: Legyetek jók, ha tudtok (Magneoton), 8. Éva Neo- ton: Édentől keletre (Neoton Pro), 9. Demjén Ferenc: Elvesztett gyé­mántok (Proton), 10. Illés: Nép­stadion 90 Koncert (Strigion 90), 11. Exotic: Vadnyugat (Favorit), 12. Phil Collins: But Seriosly (Gong), 13. Phil Collins: Seious hits (Records), 14. Whitney Hous­ton: I’m Your Baby Tonight (MMC), 15. Szandi: Kicsi lány (Favorit), 16. Éva Neoton: Kala­pot fel! (Neoton Pro), 17. Deep Purple: Slaves and mesters (MMC), 18. Vikidál Gyula: Ma­radsz, aki voltál (Proton), 19. Hobo Blóus Band: Tábortűz mel­lett (MMC), 20. New Kids on the Block: Step by Step (Proton). ősibb kontinensről seht sikerült a huszadik század végéig száműzni a súlyos nemzetiségi ellentéteket. Bár erre a társadalmi együttélés, a politikai gyakorlat kedvezőtlen — esetenként drámai — tapaszta­latai nap mint nap elemi erővel fi­gyelmeztetnek, mégsem volt ér­dektelen végignézni e sajátos né­zőpontú és hangvételű filmet, amely néhány kevésbé ismert tényt is felszínre hozott. Ki gondolná például, hogy a délnyugat-angliai Cornwal kelta származású lakosai milyen erő­feszítésekre kényszerülnek, hogy a „Londonból érkezőkkel” szem­ben elhárítsák kisemmizésük ve­szélyeit, s őseik földjén egyálta­lán megőrizzék, megteremtsék lé­tezésük egzisztenciális feltételeit. Másként vannak nehéz helyzet­ben az olaszországi Szicília észak-afrikai —jelesül tuniszi — lakosai, akiket a kiközösítés és az asszimiláció egyaránt fenyeget, csak más-más szempontból. Magyarország két vonatkozás­ban is terítékre került az európai körképben. Természetes, hogy Erdély — mint igazán allergikus tényező — ki sem maradhatott volna egy ilyen jellegű összeállí­tásból, de nem volt ok nélküli az úgynevezett cigánykérdés szere­peltetése sem. Enyhén szólva ér­dekesnek tetszett a—nomád élet­módot még ma is kedvelő — „francia” cigányok véleménye, amely szerint az itt élők sorsa az indiánokéhoz hasonlítható. Több mint kuriózumnak tűnt a skótkockás szövet jelentőségéről — mint az identitástudat, az együ- vétartozás szimbólumáról — „bejátszott" részlet. Mintegy en­nek ellenpontjaként lehetett értel­mezni a lázadó hajlamú, „Ameri- ka-barát” svéd fiatalok minden hagyománnyal szakító szabados életmódját. A legnagyobb hatást — leg­alábbis e sorok írójára — a fran­ciaországi Nemzeti Front — mint szélső jobboldali párt — mélyen nacionalista, agresszívnek látszó mentalitása tette. A képsorok ugyanis azt sugallták, hogy az ilyesfajta gondolkodás a legke­vésbé tolerálja a többi ember ettől eltérő értékrendjét. Pedig a máso­kat akarva-akaratlanul kirekesztő túlzott magabiztosság nem na­gyon kedvez az európai országok közeledési, egyesülési folyama­tának. — csongrády — SZILÁNKOK támadt sietséggel már a kijáratnál tart. Társai roppant módon egyetértenek, s már kint is vannak az utca for gutában. Eladók, vásárlók felkapják fe­jüket! Ugyan, annyi mindenhez hozzá vagyunk szokva! Nekem meg eszembe jut a mostanában oly sokat emlegetett, s tőlünk oly gyakran hiányolt tolerancia... Ekkor egy idős néni sietősen tipeg a pénztárhoz. Zaklatott sut­togással mondja: — Kedveském! Én nem tudom, de nézze, nézze meg az italos pol­cot, onnan elemeitek néhány üve­get. Mindannyian szemrevételezzük a hiányt. Gyors utánaszámotással is nem kevés az összege. A néni na­gyon szomorú. Mire megérti, hogy miért is tűnnek el a kezek a téli kabát alatt, és mire rájött, hogy jól látja amit lát, már vége is volt a látványos kis előadásnak. A pénztárosnő látható szeretet­tel nyugtatja az asszonyt. Kiveszi kezéből a kosarat, s már üti is be az árakat. Fél kiló kenyér, egy tejföl, no meg egy doboz cigaretta a papának! Kiszámolja a néni kezé­ből az aprópénzt, egy mosollyal az ajtóig kíséri. Lehajtja a fejét, de így is látni, hogy arcát elborítja a tehetetlen harag. Tudom, hogy nemcsak a hiány miatt! Ültess fát utódaidnak! Környezetéért mindenki felelős, mégis a szennyezett levegő, az elha­nyagolt parkok, a sínylődő fák miatt sajnálkozunk és szenvedünk. Nenftud- juk, hol és hogyan kezdjük el a káros fo­lyamatok megállítását, valamit azon­ban mindnyájan megtehetünk: ültes­sünk fát! Csak egyet legalább, mely mi mindent tud! — Kiszűri a port a levegő­ből, mérsékli a zajt, párát „lehel”, ár­nyat ad, védelmet nyújt. Az ötlet természetesen nem egye­dülálló, de a haszna rendkívüli lehet: egy egészségesebb, hosszabb emberi élet. Az egyik nagy múltú amerikai ter­mészetvédő szervezet három éve indí­totta el akcióját, melynek neve is arra utal, hogy a fenyegető globális felmele­gedést faültetéssel lehet enyhíteni. A mozgalomhoz a Független Ökológiai Központ is csatlakozott, programja gyors rajtját pályázat kiírásával is ösz­tönzi. Ennek célja társadalmi szerveze­tek, egyesületek, lakóközösségek faül­tető tevékenységének támogatása. A pályázat kategóriái a következők: faültetés kopár nagyvárosi lakótele­pen, falusi nagyközségi vagy kisvárosi utcai fásítás, őshonos erdőtársulás helyreállítása elhanyagolt városszéli területen, illetve faültetésre, alapozott oktatási-nevelési program összeállítá­sa. Beküldési határidő: február 20. To­vábbi tudnivalókat a Független Ökoló­giai Központtól szerezhetnek, cím: Bu­dapest, Miklós tér 1. Telefon: 168- 6229. (ni. j.) Én pedig újra nekiállhatok átértékelni toleranciám hatá­rait... * Pontosan nem tudni mennyivel, de a közeljövőben emelkedik a totó- és lottószelvények ára — nyilatkozta Tisza László, a Sze­rencse Részvénytársaság elnöke. Természetesen azonnal hozzá­tette. gondolom megnyugtatásul, hogy az együttjár a nyeremény- alap növekedésével is. Hát mit mondjak, megnyugod­tam. De esküszöm, nyugodtabb lennék, ha egyszer, csak egyetlen egyszer nem a kispénzű emberek esélyeit csökkentenék! — még akár a szerencsejátékban is! —zs— PALÓC VILÁG Az Elrabolt gyermek Az Elrabolt gyermek az egyik legszebb középkori balladánk. Sajnos, csak töredékesen él itt-ott a magyar nyelvterületen. Legtel­jesebb változatát a Medvesalján őrzik. Cereden még egy szép böl­csődalt is énekelnek hozzá. * Amikor a török volt az úr szé­les-e Magyarországon, akkor tör­tént ez az eset. Betörtek az egyik faluba, gyújtogattak, fosztogat­tak. Embert nem találtak, mert mindenki elmenekült előlük a kö­zeli erdőbe. Nagysokára mégis ráleltek egy kisbabára. Az anyja felejtette otthon a kis szerencsét: lent a nagy kapkodásban, sietség­ben. Egy török tiszt átnyalábolta. Úgy gondolta, hogy gazdag urat, basát nevel majd a magyar gye­rekből. Kereste aztán az édesanyja a kisfiát, de bizony csak hűlt helyét találta. Sírt-rítt egy jó darabig, hogy majdnem elapadt a könnye. Aztán egyet gondolt: megkeresi a gyerekét akkor is, ha térdig kop­tatja a lábát. Ment mendegélt hetedhét or­szágon keresztül. Sok falut, sok várost bejárt. Sok helyen meg is állt, beszegődött szolgálónak, hogy azért valamiből élhessen. Teltek-múltak az évek, de a gyere­két nem találta sehol. Egyszer aztán Törökországban járt-kelt, és elvetődött egészen a tengerpartig. Ott dajkája lett egy gazdag basa kisgyerekének. Ke­mény volt a regula, mert mindjárt az első napon így parancsolt rá a gazda: — Te asszony, még a fúvó szél­től is védd a gyerekemet, mert, ha valami baja talál lenni, egy mo­zsárban töröm apróra a csontjai­dat. Vigyázott is az asszony, ahogy tőle tellett, de egyszer a gyerek elkezdte a nagy sírást-rívást, az Istennek se akarta abbahagyni. Ringázgatta, csucsujgatta: — Ne sírjá', te áldott lélek, hagyd abba már, no! De a gyerek csak sírt tovább, ahogy a torkán kifért. Mit tehetett az asszony, énekelni kezdett. Meghallotta a basa az asszony énekét, és odament hozzá: — Néném, megismerné tényleg a fiát? Arra felhúzta az ingét mind a két karjáról, megmutatta a két szemölcsöt, amiről az anyja éne­kelt. Átnyalábolták aztán egy­mást, sírtak-rítak örömükben. A basa pedig meghagyta a szol­gáknak, hogy azután ne úgy te­kintsenek az asszonyra, mint vala­mi dajkára, hanem mint egy igazi édesanyára. A jó Isten elvezette a fiához a magyar asszonyt, mert az úgy szerette a gyerekét. Nagy Zoltán panorama Nyilatkozik a győztes A január 21-én megrende­zett Madách vers- és próza- mondóverseny győztese Gré- czi Zsoldos Enikő, a Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola III. D. osztá­lyos tanulója lett. Ebből az alka­lomból kértük, nyilatkozzon a DIÁKPANORÁMA olvasóinak. —Milyen művel készültél, és mi volt választásod alapja ? — Egy bibliai részletet vá­lasztottam: Pál apostol egyik levele, amely a szeretetről szól. A magyartanárnőm javaslatára neveztem be ezzel. — Izgalom, lámpaláz? — Szorongással és termé­szetesen lámpalázzal álltam a zsűri elé. Attól is féltem, hogy a szöveget el ne felejtsem, bár sokat gyakoroltam. Megköny- nyebbülten léptem le a dobogó­ról, hiszen tévesztés nélkül, szabadon mondtam a szöve­get. — Tudtál-e figyelni a verseny alatt társaid teljesítményére ? — Igen, nagy figyelemmel hallgattam őket. Leginkább osztálytársaim jó szereplé­séért izgultam, de gondolatban felállítottam azt a sorrendet is, ahogyan én láttam a verseny résztvevőinek helyezését. Az első helyre egy balassis lányt tettem (a zsűri a 4. legjobbnak ítélte), a 2. helyezettem meg­egyezett a zsűriével. — Ezek szerint meglepett a zsűri döntése? — Igen. Az értékelés elhang­zása után némi elismerésre számítottam, de semmiképpen sem az első helyre. De azért elárulhatom: nagy örömmel vettem át az első helyezettnek járó értékes díjat. — Terveid? — Budapestre az ELTE böl­csészettudományi karának magyar—német szakára sze­retnék jelentkezni az érettségi után. Sok sikert kívánunk és kö­szönjük a beszélgetést. Menczel Krisztina Megyeri Gabriella Ozsvárt Kinga A magyar kultúra napja Hetek óta készülődtünk, hogy méltóképpen ünnepelhessük január 22-ét. Az ünnepi beszédből—amita stúdiós szakkörösök készítettek dr. Cseplákné Zsoldos Rózsa tanárnő irányításával — megtudtuk, hogy miért ezt a napot választották a ma­gyarkultúra napjának. Megilletődve és ünnepélyes érze­lemmel hallgattuk Kölcsey Ferenc Himnusz c. müvét és azt a rövid ismertetést is, ami a mű keletkezé­sének körülményeiről, a korról szólt. Ezen a napon több osztályban ünne­pi magyaróra volt, a 7. c-sek és a 7. d-sek a múzeumban vettek részt a megemlékezésen. Iskolai könyvtá­runk délutáni foglalkozásain elmé­lyültebben foglalkozhattunk e nap jelentőségével. Az ünnep délutánján vendégeket is fogadtak az 5. c osztályosok: a város iskoláinak könyvtárosai velük ünnepeltek. Bujtás Viktória Salgótarján. Petőfi Ált. Iskola A Csizmadia úti iskolából jelentik: A Nógrád Megyei Pedagógiai In­tézet által kiírt „Nyelvünkben élünk” című vetélkedőt mi is megrendez­tük. A feladatok felső tagozatos ta­nulók részére szóltak. Az erőpróbán valamennyi osztályból indultak. Az írásbeli feladatok könnyebb­nek bizonyultak, hiszen a tan­anyaghoz kapcsolódtak. Nem így a szóbeliek, amikor a palóc vidék népszokásaiból kellett bizonyíta­nunk. Az első két helyezett a 7. osztály­ból került ki, Nagy Julianna és Ko­pácsi Antal személyében, a harma­dik helyezett Nacsa Gabriella 6. osztályos tanuló lett. Selmeci Orsolya Flarmath Judit Salgótarján REJTVÉNY A függőleges sorok helyes átcso­portosítása esetén neves költőnk két művének címe alakul ki egy-egy vízszintes sorban. Ezt a két címet ft A D e i K N N * c N K A Y 1 o G­ft V N e ft. i s O R ft Y •d 0 T T L ft ■J i ft L F-r cO A küldjétek be az Új Nógrád Szerkesz­tőség, DIÁKPANORÁMA címére, Salgótarján, Palócz I. tér 4. Legutóbbi rejtvényünk helyes megfejtése: Boldog új esztendőt! Könyvjutalmat nyertek: Kojnok Laura, Salgótarján, Szabó Judit, Debrecen, Forrai Katalin, Balassa­gyarmat. A könyveket postán juttatjuk el címetekre! Szalagavató Állt a bál január első két szombatján Balassagyarma­ton a Balassa étteremben. A kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképző iskola végzős növendékei tartották szalagavató ünnepségüket. Két hét végére kellett „bonta­nunk” ezt a szép összejövetelt, mert a három osztály és a hús­ipari harmadikosok egyszerre nem fértek volna el még az ét­teremben sem. Szülők, bará­tok figyelték őszintén, megha­tódva a felsorakozó diákokat, akikhez dr. Bacskó József, az iskola igazgatója és Abai Ne­mes Gyula áfész-elnök szólt. Arról, hogy mit jelent ennek az iskolának falai között tanulni, jól elsajátítani egy nehéz szak­mát, elméletben és gyakorlat­ban is helytállni. A végzősök nevében a diákok két képvise­lője köszönte meg aszülőknek, tanároknak a segítséget, az emberi példamutatást. És felkerültek a kis szala­gocskák az ünnepi ruhákra, hogy bizonyítsák: viselőjük a kereskedelmi iskola végzős diákja Balassagyarmaton. Benedek Kornélia harmadéves eladó Összeállította: KOVÁCS MARGIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom