Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 3. szám
1991. JANUAR 4., PÉNTEK UEFTUnj 5 Aki elítélte dr. Sándor Gyulát Szemben állt egykori tanárával Spencer Tracy „indította eV’ Dr. Sándor Gyula a néhai Salgótarjáni Város Tanács vb-titkára és társainak nagy port kavart ügyében múlt eszendő végén hirdetett ítéletet a Balassagyarmati Városi Bíróság. Az elsőrendű vádlottat, dr. Sándort a törvényszék három év nyolc hónapos börtönbüntetéssel sújtotta és öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlott és védője enyhítésért fellebezett. A több mint fél évig tartó pert joggal minősíthetjük a múlt esztendő legnagyobb megyei bírósági ügyének. Nemcsak a megyei igazságszolgáltatás életében, hanem a bíró dr. Molnárné dr. Mituk Julianna eddigi pályafutása során is. Egy film hihetetlen hatást tud gyakorolni az emberre. Fényes példája ennek Mituk Julianna esete. Tizenhét esztendős korában látta az Aki szelet vet című amerikai produkciót. A főszereplő Spencer Tracy fantasztikus alakítása annyira elbűvölte a gimnazista lányt, hogy azonnal határozott: a filmbéli figurához hasonlóan ő is ügyvéd lesz! A budapesti jogi egyetemen 1978- ban kezdte tanulmányait levelező tagozaton. Ezzel párhuzamosan dolgozott szülővárosában, a Balassagyarmati Városi Bíróságon. Ahogy mondani szokás, végigjárta a szamárlétrát, ügyviteli alkalmazottból lett büntetőbíró. Sokáig polgári és büntető perekben egyaránt bíráskodott, azonban az utóbbi mellett kötelezte el magát. Neki valóban a világot jelenti a bírói pulpitus. Nem szereti ha bírónőnek hívják őt: véleménye szerint nincsen különbség férfi és női bíró kö/.ölt. A szaktudás a mérvadó. A dr. Sándor-ügyben nem akármilyen meglepetéssel kellett szembenéznie. A fővádlott védelmét ugyanis nem más látta el, mint dr. Békés Imre egyetemi docens. Aki egykoron éppen Julianna tanára volt a jogi karon. Dr. Mituk Julianna ítélethirdetései során nem kézből olvassa fel az ítéletet. így próbálja leplezni azt, amit tulajdonképpen nem is titkol: az izgalomtól remeg a keze. Véleménye szerint abban a pillanatban abbahagyja ténykedését, mihelyt nyugodt lesz egy-egy ítélethirdetésnél. Mert az nem jelent majd mást, minthogy már nem izgatja őt a hivatása. Aki látta az említett filmet, az talán emlékezik rá: igaz ugyan, hogy a főhős ügyvéd volt, de a keze neki is remegett... — szilágyi — Az önkormányzatok képviselőtestületeinek tagjai Olvasóink információs igényének megfelelően azzal is segíteni kívánunk, hogy oldalunkon folyamatosan közöljük az önkormányzatok által megválasztott képviselők neveit. — Orhalom: Hegedűs József polgármester (tiszteletdíjas). Képviselők: dr. Renner Károly, Bozány Istvánná, Farkas Ervin, Csemi István, Bállá János, Hegedűs Gézáné, Gál Andor. — Csitár-Nógrádgárdony: Huszár Ferenc polgármester (tiszteletdíjas). Képviselők: Gál László, Zsembe Ottó, Horváth József, — Nógrádgárdony: dr. Ferenczi György — Nógrádgárdony — Gyalog József. — Iliny: Kuris László polgármester (tiszteletdíjas). Képviselők: Jakubo- vics József, Tóth József, Vferes Béla. Béremelés helyett fizetetlen szabadság — Szügy. A termelőszövetkezet az idén olyan nehéz anyagi körülmények közé került, hogy kénytelen volt a tagság és az alkalmazottak bérét emelni. Ezzel azonban nem ért véget ez a probléma. A közgyűlési döntés értelmében béremelés helyett mindenkinek egy hónap fizetetlen szabadságot kellett kivenni, az elnöktől kezdve a portásig bezárólag. Olyan kedvezmény volt, hogy nem egyszerre, hanem részletekben és öt hónapon belül. Volt aki naponként, más hetenként, de akadt olyan dolgozó is, aki egybe vette ki fizetetlen szabadságát. A további eredményes létszámgazdálkodás érdekében hozzákezdtek a létszámleépítéshez is. Eddig korkedvezményes nyugdíjban húsz főt részesítettek, döntően férfiakat, és csaknem kizárólag fizikai dolgozókat. r BALASSAGYARMAT ÉS KÖRZETE Elviselhetetlen alapanyagar-emelesek Növelik a munkanélküliek táborát? — Bizonytalanság jellemzi az idei évkezdetet. Egyes dolgokat látunk, amiből egyértelmű számunkra, hogy nem nézünk könnyű hónapok elé. Három éwvel ezelőtt, sőt még tavaly is azt mondtuk, ha ezt az évet megússzuk, túléljük akkor... Azóta minden évet kisebb-nagyobb sikerrel zártuk. Reméljük az idén is így lesz — mondja bevezetésképpen először kissé kesernyés hangon, később némi optimizmussal, bizakodással a hangjában Jónás Lóránd, az Ipoly Bútorgyár Kft. balassagyarmati gyárának ügyvezetője. Vajon mi húzódik meg a bizonytalanság érzetét keltő elismert vezető érzés- és gondolatvilágában? — Nemcsak bennünket, hanem a . többi feldolgozó gyárat, üzemet, vállalatot hallatlanul sújt a már elviselhetetlen alapanyagár-emelés. Tetézi gondjainkat, hogy lehetetlen nem figyelembe vennünk azt, hogy manapság nem jelent létkérdést bútort venni. Nem győzöm azokat a leveleket felbontani, amelyek jelentős áremeléseket jelentenek be. Például a farostlemez árát január 1-jétől 45, a habanyagokét 35—40, ragasztókét pedig 200 százalékkal emelték. Ezt figyelembe véve az az üzleti stratégiánk, hogy nem a mennyiséget növeljük, hanem minőségileg adunk jobbat, hogy továbbra is szívesen vásárolják, keressék termékeinket. Ily módon kívánunk tisztes megélhetést biztosítani a kollektívának. Szerencsések vagyunk, mert jelenleg mindenkinek tudunk munkát biztosítani. Az viszont már most látszik, hogy az inflációt nem tudjuk ellensúlyozni a béremeléssel. Kedvelt és ismert termékünkre a Columbia Lux elemekből összeállítható bútorunkra, március végéig már nem vettünk fel megrendelést. — A drasztikus áremeléseket tovább hárítják-e a fogyasztókra vagy megpróbálják a nyereség terhére elszámolni? —- Jelen pillanatban nincs szándékunkban a fogyasztók megterhelése. Eddigi árainkat nem szeretnénk módosítani, annak ellenére, hogy. termelési költségszintünket, benne a készletet olyan szintre csökkentettük — 40—50 millióról 10—15 millióra —, hogy a mára kialakult állapot egyet jelent a borotvaélen való táncolással, veszélyezteti a napi program teljesítését. Az igazsághoz tartozik, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában közrejátszik az is, hogy tavaly júliusban visszaesett a kereslet, s ezért kénytelenek voltunk lemondani az előzőleg megrendelt alapanyagokat. Októberben, novemberben, decemberben, amikor ismét fellendült a fogyasztói kereslet alig kaptuk meg a szükséges mennyiséget. Ennek ellenére decemberben a 18 munkanap alatt, 16 milliós árbevételünk volt. — A jelentős alapanyagár-emel- kedésböl fakadó többletkiadás, mennyivel apasztja az elérhető nyereséget, s ez miként hat ki a dolgozók keresetének növelésére? — Veszélyben van az a béremelés, ami 1990-ben 15 százalékot jelentett. Amennyiben az idén az esedékes hónapokra tervezett árbevételt teljesítjük, akkor a dolgozók továbbra is megkapják a 20 százalékos bérpótlékot. Abban az esetben, jó irányba változhat a dolgozók béremelése, ha a kormány megszünteti az érvényben lévő bérkorlátozást és a vállalatokra bízza, hogy teljesítményarányosan miként oldják meg bérgazdálkodásukat. Amennyiben a kívánatos és szükséges, előnyös változás bekövetkezik, akkor kedvezőbb lesz a bérpozíciónk. Amennyiben marad a régi utasítás, akkor kénytelenek vagyunk mi is növelni a városban lévő munkanélküliek táborát. Olyan fiatal szakmunkásoknak kellene az elbocsátó szót kimondani, akik itt voltak tanulók, akik most kezdik az életet, és az állam által előírt 5800 forint minimális keresettel rendelkeznek. Ez az összeg nem jelent nagy pénzt, de mégis több a semminél. Nehéz lesz kimondani a búcsúzót, mert itt nőttem fel, húsz éve dolgozom a kollektívában, minden embert ismerek. Nem lesz könnyű a fiatalokon kívül a nyugdíjasoknak is azt mondani, hogy nem tudjuk őket tovább foglalkoztatni. Egy azonban biztos, bárhogy alakul helyzetünk a maradók mindegyikének többet kell vállalnia, mint tavaly. Ilyen körülmények között, ilyen jövőkép mellett nehéz biztatóan mosolyogni. Az előbbiekkel azonban nem zárult le a nehéz esztendőt jelképező, megoldásra váró gondok sorozata. — Ki kell fizetnünk a tavalyi évben végrehajtott, 48 milliót képviselő, technikai és technológiai megújulást szolgáló beruházás ez évre esedékes 12 milliós törlesztőrészletét. Ezzel is növeljük költségeinket, ami ugyancsak behatárolja a béremelés lehetőségét. Az utolsó pillanatban hozzuk rendbe fűtési rendszerünket, hogy ne érjen bennünket váratlan meglepetés. A munkálatokra 15 milliót kell fordítanunk. Muszáj előteremtenünk az épületek tetőzetének rendbetételéhez szükséges pénzt. Átépítésre vár a szennyvízcsatorna-rendszer is. Ha kínlódva, de megpróbálunk az idén is talpon maradni. — zárja gondolatait Jónás Lóránd ügyvezető. Ismerve a kft. vezetőinek életrevalóságát, kezdeményező-, kockázat- vállaló, az előnyöket mindig megtaláló képességét, bízom abban, hogy rátalálnak a maguk választotta, és fejlődésüket szolgáló kiútra. Venesz Károly Fotó: Gyurién Tibor Örök figyelmeztető az állam által garantált „segítségre". Kórház a város szélén Új-régi igazgató főorvosa van a gyarmati kórháznak dr. Németh Géza. Tatabányáról származik, az egyetemet Budapesten végezte. 1977-ben került a városba és ’87- től igazgató, mely tisztségében a városi önkormányzat képviselőtestülete a minap erősítette meg. Beszélgetésünk a kórházat, az egészségügyet érinti. — A gyarmati kórház a legtöbb embert foglalkoztató munkahely, mennyi most a létszám és az ágyak száma? — A létszám közel 1250, az ágyak száma 1021. — Közismert, hogy a fluktuáció főleg az orvosok körében magas, mivel próbálja a kórház ide kötni a fiatal orvosokat? — Elsősorban megfelelő bérekkel, melyek ma már elfogadhatók. Egy kezdő orvos bruttó bére 12 000 forint, de hiányszakmában ez felmehet 14 000-ig. Az előmenetel perspektívája sem rossz, de ezért a fiatal kollégának is tenni kell. A lakás nagy gond, ám nem megoldhatatlan. — A háború előtt a kórház nagyon jó hírű egészségügyi intézmény volt. Ma a kórházak ellátottságának, felszerelésének rangsorolásában az 55. helyen van. Próbál ezen változtatni? —Ebből a helyzetből feltétlenül ki kell tömi, ezt a rangsorolást én sem tudom elfogadni. Az is igaz, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet csökkenti a pénzforrásokat, de ebben a helyzetben nem szabad belenyugodni. — Milyen a kórház fegyelme, hiszen gyakran pattannak ki ,,ügyek", melyeket a város szájára vesz? — A nyugodt gyógyítás feltétele a fegyelem. Van még tennivaló. Nagy segítséget nyújthat az orvosi kamara, mely főleg etikai kérdésekben dönthet. Szeretném, ha a jövőben nem lennének „ügyek”. —Az egyre nehezülő gazdasági helyzetben kevesebb jut a kórházra. Próbáinak pótolni más forrásból? — Mosodánk már ma is végez bérmosást, látok egyéb más szolgáltatási lehetőséget is, mely növelhetné a bevételeket, de összességében nem ez a meghatározó. — A máltai szeretetszolgálat segíti az intézményt. Mit kaptak eddig, minek örülnének? — Mintegy kétkamionnyi ajándékot kaptunk, főleg ágyakat és kórtermi felszereléseket. Az idén műtőlámpát és altatógépet adományoztak. Segítőink, támogatóink között feltétlenül meg kell említeni a Johanita rendet, akik szintén adományokkal segítették a kórházat. Korszerű diagnosztikai felszereléseknek tudnánk örülni még. — Újra van kápolnája a kórháznak. A papság is végezheti szolgálatát a falakon belül. Ön ezt, hogy látja? — Fontosnak tartom a papság szolgálatát, a lelki béke, és a lelki támasz megteremtésében. Hetente istentiszteletet is tartunk, amelyek bevezetésével elsők voltunk a megyében. A régi kápolna helyreállítása 1991. március 31-ig befejeződik, és ünnepség keretében lesz felszentelve. Szívesen látjuk a sajtó munkatársát is. — Végezetül mit tart most a legfontosabbnak a kórház életében a jövő évben? — A legfontosabbnak a néhány ponton életveszélyessé vált női elme pavilonjának teljes rekonstrukcióját látom. Soós Géza Polgárőrség alakul Gyarmaton Balassagyarmaton, január 11-én, 18 órakor, a Bottyán János Honvédkollégiumban tartja alakuló ülését a városi polgárőrség. A szervezet célja a város polgárai és intézményei vagyonbiztonságának javítása és a közállapotok javulásának elősegítése, valamint a bűnmegelőzés. Az egyesület működésével kapcsolatos előzetes észrevételeket és javaslatokat a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodáján lehet jelezni. Segít a rendőr- kapitányság — Drégelypalánk. A naponta elkövetett lopások, betörések jelzik, hogy rendkívül rossz a közbiztonság a községben. Ennek mérséklése, valamint a bűnesetek megelőzése céljából a község polgármestere, Dombai Péter, felkereste a rétsági rendőrkapitányság vezetőjét, akivel megbeszélte egy önvédelmi csoport létrehozását. A kezdeményezésnek nagyon megörült a rendőrkapitányság vezetője. Megígérte, hogy a szakmai segítségen kívül, külön vonalat építenek a drégelypalán- kiak számára, és megpróbálnak részükre URH-készüléket is szerezni. Az önvédelmi csoport létrehozását januárra tervezik. A jobb vízellátásért Összekötő távvezeték épül Dejtár és Balassagyarmat között a város jobb vízellátásáért, a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű kivitelezésében. A beruházás során 13 kilométer vezetéket fektetnek le 45 millió forintos költséggel — várhatóan — július végéig. Rendkívüli segély a legtöbb — Mag.varnándor. A polgármesteri hivatal költségvetésében jelentős összeget képvisel az elesettek, illetve az arra rászoruló, idős emberek segítése, akiknek száma sajnos a szegénye- dési folyamattal arányosan nő. Három cukorbeteg részesül havi 100 forint támogatásban. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma három, a részükre folyósított összeg, 990 forinttól 4400 forintig terjed. A legnépesebb tábort a rendkívüli segélyben részesülők alkotják. Ok huszonhármán vannak, s a részükre átadott összeg nyolcszáz és 4 ezer forint között váltakozik. A többség ezer forintot vallhat magáénak. Ápolási segélyben, a visszavonásig, két idős állampolgár részesül 3500, illetve 4 ezer forint havi összegben. Fényesebb falu — Nógrádgárdony. Október végén, áz önkormányzatok megalakulása után, a megmaradt idei költségvetésből bővítették a közvilágítást. Olyan lakóépületeknél helyezték el a fényt adó oszlopokat, a vezetéket és a világítóberendezéseket, ahol eddig nem volt kielégítő a közvilágítás. Ez azt jelenti, hogy egyes mellékutakon bővült a biztonságot adó fény. A vezetékek kiépítésére, az oszlopok megvásárlására, valamint a munkálatokra 50 ezer forintot költöttek. v Ha kínlódva is... mondja bizakodva Jónás Lóránd
