Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-28 / 23. szám

4 inzmzzLi LÁTÓHATÁR 1991. JANUAR 28.. HÉTFŐ Muzzy Magyarországon o Muzzy — ha még nem ismernék —egy rendkívül barátságos földön­kívüli óriás szörny, aki igen szereti az órákat — megenni! O siet a bör­tönben senyvedő hősszerelmes, Bob segítségére. Ja. és hogy Bob. a kertész miért ül rács mögött? Hát azért, mert nem átallotta megcsó­kolni Szilviát. Gondoland királyá­nak szépséges leányát. De ami még ennél is nagyobb baj. hogy a király­kisasszony is viszont szereti a mo­torral száguldozó legényt. Mindezt a fondorlatos és gonosz Corvax. a legfőbb gondolandi miniszter leple­zi le, és árulja be a királyi szülők­nek. A történet fordulatos, kalandos, ahogy az egy mesefilmhez illik. Csakhogy ezúttal különleges mese­filmről van szó. A BBC által ösz- szeállított történet egyúttal angol nyelvlecke is, kisiskolásoknak szánva. A szerzők héttől tizenhárom éves korig ajánlják, de világszerte vannak Muzzy-rajongók háromtól kilencvenhárom éves korig. Muzzy most a Magyar Televízió és a Novotrade Kiadó jóvoltából Magyarországra érkezett. A tévé nyelvoktató produceri irodája (most így nevezik a tévében a hajdani szerkesztőségeket) a kiadó közre­működésével a BBC-től a teljes ok­tatóprogramot beszerezte. Január második hetében elindult a Tv,l-en a program, amely húsz hé­ten keresztül folytatódik. De, mint már sejtik, nem holmi hagyományos iskolai oktatásról van szó. A mese- film cselekménye közben ismerked­nek meg a szavakkal és a fogalmak­kal. a beszédfordulatokkal a gyere­kek, miközben leköti figyelmüket a kedves, szellemes humoros mese. Hogy. ennek mennyi előnye van, azt bármelyik gyakorló pedagógus vagy szülő is felmérheti. A rajzfil­meket ugyanis sokszor, szívesen újra nézik a gyerekek. Az ismétlés pedig nem gyötrődés a számukra, hanem szórakozás. Izgalmas nyelv- tanítási lehetőséget nyújt a video­film a pedagógus számára is, aki módszertanilag igen sokféleképpen alkalmazhatja e segédeszközt (ki­merevítve a képet, részenként ismé­telve, hang nélkül, csak a hangot hallgatva, hagyományos módsze­rekkel, találós játékkal, kártyala­pokkal stb. kombinálva). Egyébként néhány budapesti, egy kecskeméti és más iskolában már oktatnak e meseprogram szerint. A gyerekek rajonganak az angolórákért. És hogy ne csak a tévében meg az iskolában foglalkozhassanak a programmal, a Novotrade megvásá­rolta a BBC-től az oktatócsomag li­cencét, és kiadták a tévésorozat alapján készült. 6 részből álló vi­deokazettát. Ehhez kapcsolódik 6 szép kiállítású képeskönyv (borító­ján társasjátékokkal), egy szülői és nevelői útmutató. De gondolva arra, hogy nincs még minden háztartás­ban videokészülék, összeállították hangkazettán a mese szövegét, szá­mos dallal kiegészítve. (A hang után a gyerekek felidézik maguknak, magukban a jól ismert látványt). Mint ígérték, január végére már az üzletekbe kerül az oktatócsomag — összesen 3000 forint körüli áron, de külön-külön is forgalmazzák a könyveket, a videót, a hangkazettát. Addig pedig, gyerekek, felnőttek, érdemes hetenként egyszer, ha az is­métlést is beleszámítjuk kétszer, öt­öt percet Muzzyra és az angol nyelvre fordítani. K. M. Kihal-e a Mamut? Valamikor a nyolcvanas évek ele­jén az Újkori Keresztények nevet viselő amerikai szekta egy területet vásárolt Montana állam egyik festői völgyében. Vezetőjük, egy hölgy, akit egyszerűen csak prófétának szólítanak, a világvége közeli eljö­vetelét jósolta, amire alaposan fel kellett készülniünk. Ennek jegyé­ben fúrtak néhány éve egy 144 mé­ter mély kutat, mely 36 fokos meleg vízzel látta el őket. Mindebben nem volna semmi kü­lönleges vagy jogellenes, ám tudni kell, hogy a szóban forgó völgy igen közel esik a világhírű Yellowstone Nemzeti Park egyik fő látványossá­gához, a Mamut melegvizes forrá­sokhoz. Évekig tartó kutatás indult Tárgykörében minden eddiginél teljesebb kiállítással várja egy esztendőn keresztül az érdeklő­dőket a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum (Adrássy út 103.) Egy ízben (1984-ben) Körö­si Csorna Sándor születésének kétszázadik évfordulóján már volt hasonló témájú tárlat. De a buddhizmus művészetét bemuta­tó, most induló sorozat első része, a Lámaista szobrászat a múzeum szinte valamennyi lámaista plasz­tikáját felvonultatja. És ez a gyűjtemény felettébb gazdag. Időben négy évszázadot ölel át (a XVI-iktól a XVIII. szá­zadig.) Térben Nepál, Kína, Tibet és Mongólia művészetét prezen­tálja. A másfél száz műtárgy kü­lönböző korok és stílusok jelleg­zetességeit mutatja be. Buddhák, istenek, démonok — aranyból, bronzból, fából, vörös- és sárga­rézből, drágakő díszítéssel. Kevés európai múzeumnak van olyan rangos kelet-ázsiai gyűjte­ménye képző- és iparművészeti tárgyakból, mint a magyarorszá­ginak. Szerencsés adottságok meg, összefüggésben lehet-e a fel­szín alatt a forráscsoport és a szekta kútja. Ha igen a válasz, fennál a veszélye, hogy a Mamut-források elapadnak. Nos a vizsgálati eredmé­nyek szerint a kétféle víz karbonát- tartalma — amelyből a mésztufa teraszok kialakulnak — közel azo­nos. így a közös eredet nem zárható ki. Ezért a hatóságok elrendelték, hogy a szektának a minimálisra kell korlátoznia a kútból való vízkieme­lést. Amúgy is meggyűlt már a bajuk a környezetvédelemmel. Hétszáz főre méretezett bombabiztos föld alatti óvóhelyrendszerükről a közelmúlt­ban jelentős mennyiségű tárolt üzemanyag szivárgott a talajvízbe. révén — műgyűjtők, adakozó ke­reskedők, mecénások, lelkes mú­zeumigazgatók köreműködésé- vel — alakult ki a mi különlege­sen gazdag és színvonalas kelet­ázsiai műgyűjteményünk. A lá­maista kisplasztikái anyagot a század 30-as éveiben kapta meg a múzeum, mégpedig a Delhiben élő kereskedő- és műgyűjtő Schwaiger Imre ajándékaként. És alig két évvel ezelőtt is jelentős hagyatékkal gyarapodott a budd­hista kisplasztikái gyűjtemény. Ekkor került a múzeumba Csapek Károlynak, a Herendi Porcelán- gyár egykori tervezőjének a ha­gyatéka. Csapek gyűjteményében felbecsülhetetlen értékű XVIII— XIX. századi munkák vannak. Je­lentős mongol anyagot szerzett a múzeumnak Ferenczy László mű­vészettörténész is. Mindezekkel most ismerkedhet a nagyközön­ség. És fontos XIX. századi külső mongóliai lámaista műveket kölcsönzött a kiállításra a Népraj­zi Múzeum is, amelyeket Hans Leder gyűjtött a századfordulón. K. M. Milyen lesz az új orosz alkotmány A Tatjana Zaszlavszkaja vezette köz­vélemény-kutató intézet összegezte az orosz alkotmány tervezetéről készült felmérést. Eszerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy véli, hogy a köztársa­ság alaptörvényéről népszavazást kell tartani, s közel ennyien jelezték azt is, hogy részt kívánnak venni a referendu­mon. A felmérés rávilágított arra, hogy a nemzettudat erősödése kikristályosí­totta az orosz szuverenitás egységének és oszthatatlanságának eszméjét. A megkérdezettek 56 százalékának az a véleménye, hogy egyes köztársasá­gok, országrészek és területek csak akkor léphetnének ki a föderációból, ha azt az összlakosság többsége támo­gatja. A felmérésben részt vettek 61 százaléka helyesli a saját fegyveres erők létrehozásának gondolatát. A felmérésből kiderült, hogy a lakos­ság többsége támogatja a dezideologi- zált alkotmánytervezetet. A megkér­dezetteknek csak 12 százaléka nehez­ményezte, hogy az Oroszországi Föde­ráció nevéből hiányzik a „szovjet és a szocialista” jelző. (AN) Kovácsék szegények voltak. Önhibájukon kívül. A családfő tizenöt évi bányánál, a föld alatt eltöltött év után asztmás lett és leszázalékolták. A per­cenként jelentkező köhögési rohamok az ágyhoz kötötték, és a régi, dohos ház vizes leve­gője esélyt sem adott számára a gyógyuláshoz. Nem is vá­gyott másra, csak csendre. De az is ritkán adatott meg neki. A három gyermek nem volt tekin­tettel a betegségére és az asszony is állandóan zsörtölő­dött. Most éppen arról panaszko­dott a feleség, hogy messze még a hónap vége, de már az utolsó százasát kellett felválta­ni. Marikát, a középső gyere­ket szalasztotta el az üzletbe egy üveg lecsóért és egy kiló kenyérért. Úgy döntött, hogy Lámaista szobrászat Hogy kerül az iskola az erdőbe? Mintául szolgálhatnak... Sokak elismerését, szimpátiáját elnyerte a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola három évvel ez­előtti kezdeményezése. Az erdei is­kola megtisztelő címet ekkor előle­gezte magának az intézmény, jegyé­ben sokoldalú, természetszeretetre nevelő tevékenységet kezdett el. Ennek állandó programjai a máso­dik, harmadik, negyedik osztályo­sok évenkénti — őszi és tavaszi — egyhetes, galyatetői tanulmány jel­legű „táborozásai” az iskolai BSE síházában. Ezek alkalmával mód nyílik nö­vény-, állatvédelemmel való foglal­kozásokra, az időjárás megfigyelé­sére, talajvizsgálatokra, s még sok más hasznos időtöltésre, szép kör­nyezetben. A szülők lelkesen támo­gatják ezeket az erdei utakat, me­lyek számukra nem jelentenek külö­nösebb anyagi megterhelést, hiszen ehhez pályázatokon is nyertek pénzt. S amióta — a pedagógiai intézet támogatásával — megszervezték az erdei iskolák találkozóját Galyate­tőn, azóta még nagyobb az érdeklő­dés a Petőfi iránt. Tevékenységük felkeltette a Környezetvédelmi In­tézet, a szegediek, hódmezővá­sárhelyiek figyelmét is többek közt. Legközelebb például szolno­kiakat várnak tapasztalatcsere-láto­gatásra. Az Országos Közoktatási Intézet támogatásával az erdei iskola peda­gógusai kidofgoznak egy tematikát, mely mintául szolgálhat másoknak is. —mihalik— Hosszú az út Tarjánig Vasúti kálváriának indult Szivák Lászlóné, pásztói olvasónk panasza. Kedvezményes utazásra jogosító nyugdíjas-igazolvá­nyával a táskájában ült vonatra. Előtte persze még megvásárolta a pásztói vasúti jegypénztárban a Salgótarjánig szóló menettérti likettet. A gondok a Salgótarján felé igyekvő reggeli gyorsvonaton kezdődtek. A kalauznő kérte a jegyet és az igazolványt. Ekkor de­rült ki, tulajdonképpen nem érvényes, pontosabban nem jogosít abban a pillanatban kedvezményes utazásra, hisz nincs lepecsétel­ve az igazolvány. Nem maradt más megoldás a kalauznő számára, mint kérni a pótdíjat. Mivel ezt nem volt hajlandó kifizetni az utas, társalgásuk vitává alakult. A kalauznő magánál tartotta az illető nyugdíjas-igazolványát, annál is inkább, hiszen személyi igazol­vány nélkül nem érvényes, nem tudni, valójában kié? Az esetet naplóban rögzítette, és leadta főnökének. Olvasónk szóban forgó igazolványa Kisterenyén, a MÁV-ál- lomáson van. Természetesen eljárnak az ügyben, hisz azt vala­mennyiünknek tudnia kell — bármennyire is kusza és fonák hely­zetek tanúi lehetünk a gazdaság, az élet sok területén — azért mégis az lenne a legjobb, ha szolgáltató és a szolgálatot igénybe vevő egyaránt a játékszabályok betartására törekedne! Pénzünkért olyan szolgáltatást kapnánk, amit joggal elvárhatunk, de ez már egy másik ügy. Sajnálattal, ugyanakkor tárgyilagosan meg kell állapítani, ez a kálvária elkerülhető lett volna. A jövőben akár ki is védhető, ha kölcsönösen tartjuk magunkat a feltételekhez. A konkrét esetben az ügymenet meggyorsítható, ha a peches utas a kisterenyei vas­útállomás utánfizetési pénztárát felkeresi hétköznapokon 7 és 15 óra között, és rendezi a számlát. (sánta) Tiltakozás a lakáshitel kamatemelése miatt Az önkormányzatokat ostro­molják segélyért, támogatásért az 1985-ös földrengés károsultjai, akik annak idején lakóházuk új­raépítéséhez, kijavításához rend­kívüli kölcsönt kaptak. A megnö­vekedett fizetnivaló óriási terhe­ket ró Berhida, Balatonkenese, Litér, Királyszentistván lakóira — és az önkormányzat rendelke­zésére álló alapból a rászorultak­nak csupán évi 1500—2000 forin­tot tudna juttatni. Legfeszítőbb a helyzet Berhidán, ahol öt évvel ezelőtt az 1126 lakásból 1100 megsérült, megrongálódott. Ott máris csaknem 200-an jelentették be, hogy nem tudják fizetni a megnövekedett részleteket. Ber­hidán, Balatonkenesén már alá­írásokat gyűjtenek, hogy ily mó­don adjanak nyomatékot tiltako­zásuknak. Az önkormányzatok csak a törvénymódosításban lát­ják a megoldást, azt szeretnék ugyanis, ha a földrengés sújtotta vidéken — az adósok -— a ked­vezményiének körébe tartozná­nak. Állást foglalt az ügyben a megyei önkormányzat is, megbí­zásából annak elnöke levélben kéri a pénzügyi államtitkárt, hogy kezdeményezze a törvénymódo­sítást, mert ezzel a teherrel az önkormányzatok nem tudnak megbirkózni. Tiszta környezet — szebb élet AZ IVÓVÍZ ÉRTÉK Takarékoskodjunk az ivóvízzel! Miért? A víz legfontosabb tápanyag — de a tartalékok egyre csökkenek. A legközönségesebb célokra pa­zaroljuk: ipari hűtővíznek, hulla­dékok elszállítására, WC-öblítés- re. Egy négytagú háztartás aWC- öblítésre évenként 20 ezer liter ivóvizet használ el, öblítésenként kilenc litert, noha „kisdolgon­ebédre a lecsóhoz készít egy vajling nokedlit, és ezzel meg­oldja az étkezést. Közben vízért szaladt a kútra, s megállt beszélgetni a pappal, akinek mindig volt néhány kedves, vigasztaló szava a családhoz. Utána a kertben te­vékenykedett az asszony. Megetette a tyúkokat és re­ménykedett néhány tojásban. Marika megjött a boltból, az asztalra tette a lecsót, a kenye­ret és a visszajáró pénzt. Majd vette a táskáját és elindult az iskolába. A kapuban bátyjával találkozott, aki a tsz-ből jött haza a hajnali fejés után. ként” nem lenne szükség több mint 1—3 literre. Mi a teendő? Takarékoskodjunk a vízzel, ahol csak lehet. Lássuk be, hogy e legfontosabb tápanyagunk egyre szűkösebben áll rendelkezésre. Próbáljuk meg felderíteni a té­kozlás forrásait, s kerüljük azo­kat. Pl.: egy hatperces tussolás- hoz csak negyedannyi víz kell, mint a kádfürdőhöz; ha téglát A mindig éhes kamaszfiú reggeli után nézett a konyhá­ban, de kenyéren és lecsón kívül semmit nem talált. Dühé­ben maga elé tette az üveg lecsót. Gyors mozdulattal fel­bontotta az üveget, és a kés­hegyével kihalászta belőle a kolbászkarikákat. Amikor az utolsóval is végzett, némi lele- kiismeret-furdalással csavarta vissza az üveg tetejét és indult vissza a tsz-be. A családot csak a déli étke­zés találta újra együtt. Az asz- szony az asztalra tette a párol­gó nokedlit és a hagymával, s egy kis zsírral feljavított lecsót. teszünk a WC-tartályba, öblíté­senként 1,3—1,5 liter vizet taka­rítunk meg. Ha nyitott csappal várjuk, míg a meleg víz megindul, akkor ivóvizet folyatunk el, de a csepegő csapokkal ugyanez a helyzet. A kerti öntözéshez ele­gendő az összegyűjtött esővíz! Vannak víztakarékos berende­zések, de a legfontosabb az, hogy tudatosan törekedjünk a vízpazar­lás elkerülésére. Fogta a tányérokat és pontos porciókra elosztotta az ételt. A nagyfiú elnézte két testvé­rét és beteg apját, ahogy fala­toznak. Érezte, hogy lelkiisme­rete fészkelődni kezdett. Nem bírta sokáig, kibuggyant a szó a szájából. — Ne haragudjatok rám, de reggel nagyon éhes voltam, ezért loptam ki a lecsó­ból a kolbászt. Az édesanyának megállt a kezében a kenyérvágó kés, egy könnycsepp gördült végig az arcán, majd remegő han­gon megszólalt: — Nagyon rosszul tetted fiacskám. Mert amikor megláttam, hogy az a mamlasz húgod drága, kolbá- szos lecsót vette, mérgesen visszavittem az üzletbe és ki­cseréltem erre, a kolbász nél­külire. Soós Géza üvíai pafóc mesélj Lecsó kolbásszal

Next

/
Oldalképek
Tartalom