Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-18 / 15. szám
1991. JANUÁR 18.. PÉNTEK /a7*L»/V*7»7 5 BALASSAGYARMAT ÉS KÖRZETE a Akit „Gyereknek” hívott a megyei vezetés Szügy első számú embere Az ország legfiatalabb tanácselnöke volt Markó Antal, a szügyiek harmincnégy esztendős polgármestere immáron nyolcadik esztendeje irányítja lakóhelyének ügyes-bajos dolgait. A falusiak elismeréssel emlegetik a nevét a határozott, állandóan az új lehetőségeket kereső, segítőkész vezetőjüknek. Az agilis férfi számára ismeretlen fogalom a „nem”. Akik ismerik őt, azok tudják, hogy esetében nem a napjainkban oly divatos és könnyen kimondott közhelyről van szó: Markó Antal valóban vállalkozásbarát polgármester! Nem szavakkal igazolja—eddigi tevékenysége áll erre bizonyítékul. Nincs üzletpolitikánk... SZUPERINFLÁCIÓT GERJESZT... Eladjuk a pénzünket... A közgazdasági szakközépiskola elvégzése után képesített könyvelőként kezdett dolgozni az államigazgatásban, a Balassagyarmati Járási Hivatalban. Mindössze huszonöt esztendős volt. amikor l9H3-han Szügy, Csesztve és Nógrádmarcal társközségek tanácselnöke lett. Egyedülálló dolog volt ez akkor az országban, nem véletlenül hívta őt egyszerűen „Gyereknek” a megyei közigazgatás teljhatalmú vezetője, Devcsics Miklós. Az önkormányzati választások előtt, mint a legtöbb hatalmon lévő vezetőt, őt is megpróbálták lejáratni politikai ellenfelei. Kikezdték őt az egykori vármegye- háza helyén kialakított romkert miatt, mondván az, amit támogatott, nem volt más mint „romgyalázásl?". Markó nem esett kétségbe — országosan ismert szaktekintélyek véleményével védte meg igazát. Támadták a szlovák nyelv oktatásáért folytatott munkájáért és MSZP tagságáért is — eredménytelenül. A választáson a szügyiek egyértelműen mellette voksoltak. Polgármesterként sincsenek égbekiáltó tervei, a realitás talaján áll. Tisztában van a lehetőségekkel, miként azzal, mire van Csesztve: ifj. Valent Márton (polgármester), Palánki Ferenc, Pálmán Imre, Pauló Pál, Szugyiczki Pál, Vrbovszki György. Magyarnándor: Sándor István (polgármester), Bőgős Tamás, Bóta László, Fazekas János, Galanics Mihály, Koplányi Gábor, Lakatos Zoltánná, Leskó Miklósné, Pribelszki János- né, Vidó Józsefné. Cserháthaláp: Mészáros János (alpolgármester), szüksége a falunak. A legégetőbb, megoldásra váró, s halasztást már nem igen tűrő probléma az egészséges ivóvíz megteremtése. Ezt illetően is konkrét elképzeléseket tárt a képviselő-testület elé. Évek óta dédelgetett terve, az idegenforgalom megteremtése is egyre többet foglalkoztatja Szügy polgármesterét. Határozott véleménye, hogy a kis településnek — gondoljon bárki bármit—komoly lehetőségei vannak, a külföldi turizmust illetően. És csak mosolyog azokon, akik ezt hallva lemondóan legyintenek. Úgy látszik, Markó Antal már most is tud valamit. — szilágyi — Gyurisné Tolnai Éva, Kisné Lestyánszki Ágnes, Les- tyánszki Jánosné, Szatmári Sándor. Debercsény: Illés Mária (polgármester), Juhász Ferenc, Majoros József, Sugár Józsefné. Szanda-Szandaváralja: Balatoni János (polgármester), Benedek László, Benedek István, Kokavecz László, Barna József, Mizera Árpád, Kakas Mihályné, Tótpál Árpád. A magyamándori takarékszövetkezet az országos versenyben az első tizenöt helyen lévők közé verekedte fel magát, mert kezdeményezett, vállalkozott, az új lehetőségeket okosan és előnyösen használta fel a maga és ügyfelei javára. Mivel a pénzügyi világ is állandó mozgásban, változásban van, megkértem Holes Imrét, a takarékszövetkezet igazgatóját, hogy beszéljünk a felségterületükhöz tartozó, és velük üzleti kapcsolatban ál ló. községekben lakók pénzügyi magatartásáról. Arról, hogy mit jeleznek az ezzel kapcsolatos számok, továbbá mi az, ami új, nehéz feladat elé állítja és irritálja a szövetkezeti bankárokat. —A hivatalosan bejelentett, elfogadott, sőt államilag garantált szegényedési folyamat milyen területeken érződik, s ez mikénti tükröződik munkájukban ? — Pénzügyi műveleteinket három területre — betétformák, kölcsönök, és szolgáltatások — koncentráljuk. Működési területünkön, amely Hugyagtól Keszegig terjed 42 ezer ügyféllel állunk üzleti kapcsolatban. A hivatalos közlemények szerint a betétek összege növekedett. Ez azonban igen megtévesztő. Bankjainkban 1990-ben látszólag 32 millióval növekedett a betétállomány. A valóság a következő: a tőkenövekedés 5,6 milliót tett ki, a többi pedig a kamat. Ezt a folyamatot gyorsítja fel a kormánynak az az intézkedése, mely szerint ez év január I -tői a bankokra bízza a kamatemelés nagyságát. Szerintem ez olyan szuperinflációt gerjeszt, amely beláthatatlan következményekkel jár, és katasztrófához vezethet. — Érdekelne, hogy a lakosság, a sokféle és ajánlott betéti lehetőségek közül melyiket részesíti előnyben? — Azt, amelyiknek a legmagasabb a kamata. Amikor Mari néni, vagy János bácsi behozza megtakarított pénzét, nem azzal kezdi, milyen értékpapírt akar venni, hanem így szól: — A legrövidebb idejű legyen és a legmagasabb kamatot hozza. Ennek megfelelően a hagyományos betétformák jelentősen háttérbe szorultak. A nekünk kölcsönadott pénz kétharmad része új értékpapírokban ölt testet. Érthető, mert az új rendelkezések szerint a lejáratkor — mondjuk három hónapra szól — automatikusan hozzá kell számolni a kamatot. Amennyiben az ügyfél újabb három hónapra meghosszabbítja értékpapírját megtestesítő pénzügyi betétjét, akkor, az újabb lejáratkor kamatos kamatot kell fizetni. Hogy ennek mi az értelme, hová vezet, egyetlen választ indukál: nem segíti, hanem tönkre teszi a válságból kimenekülni akaró gazdasági folyamatokat. Lehet, hogy dicséretet kapnak azok akik ezt kitalálták, de jó lenne, ha vállalnák a negatív hatásokból eredő anyagi következményeket is. A szegényedés mellett egy kényszertakarékossági jelenség is megfigyelhető. Összefügg azzal, hogy ügyfeleink nem tudják mire elkölteni pénzüket, a megszaporodott betörések száma pedig azt jelzi, hogy életveszélyes otthon tartani a megtakarított összeget, ráadásul a magas kamat még mindig kifizetődő felhalmozást garantál. Ugyanakkor az utóbbi a legnagyobb ellensége az egészséges és kívánatos gazdasági folyamatok kialakításának, kibontakoztatásának. — Kapcsolódva az utóbbi gondolathoz, arra kérem bizonyítsa be, hogy az igen magas kamat valóban dermesztőleg hat a vállalkozásra. — Kölcsön címén jelenleg 228 millióval tartozik a lakosság. Amíg 1989-ben212milliót kértek kölcsön, addig tavaly csupán 117 milliót tett ki az új kölcsönkérők száma. Itt szeretném megemlíteni, hogy nálunk nincs semmiféle alapjuttatásra lehetőség, mint más kereskedelmi bankoknál, a kölcsönözhető összeg forrása a lakosság megtakarított pénze, ami az utóbbi időben főleg a kamatokból tevődik össze. —A szolgáltatások milyen részarányt képviselnek és milyen szerepük van a takarékszövetkezet eredményességében ? — Az egyéb kiegészítő tevékenységünk pénzügyi, gazdasági szerepe kevésbé formálja előnyösen gazdálkodásunkat. Például a biztosítás ráfizetéses, az utána járó jutalékot elviszi a költségnövekedés. Ami nyereséget hoz az a funkciónktól, jellegünktől eltérő más irányú tevékenység, ide tartozik a nyomtatványok előállítása. a reklámtevékenység, az egész szolgálatunk, a lakások, családi házak forgalmazása. Jórészt ez utóbbinak köszönhető, hogy minimális nyereséggel, hárommillióval zárjuk az 1990-es évet. a korábbi időszak 16 milliós nyereségével szemben. Ráadásul a kisebb sikerért is többszörösen meg kellett dolgoznunk. — Ilyen előzmények után miként ítélik meg lehetőségeiket, üzletpolitikájukban mire koncentrálnak? — Egyelőre nincs üzletpolitikánk. mivel a népgazdaságnak sincs perspektívája. Ettől függetlenül megpróbáljuk a lakosság takarékossági kedvét — már akinek erre lehetősége van 90 százalékban megtartani. A hitelfolyósítás, kölcsön helyett az üzletfeleink által beadott pénzt eladjuk a Magyar Nemzeti Banknak, akitől állami garanciát kapunk a 35—40 százalékos kamat visszafizetésére. Az új vállalkozóknak csak akkor adunk kölcsönt, ha készfizető kezeseket hoznak magukkal. Ugyanis a gyakorlat bebizonyította, hogy az ingó és ingatlan vagyon nem eléggé megbízható garancia a kért kölcsön időbeni és teljes visszafizetéshez. Nem merünk új vállalkozásba kezdeni, mivel ismereteink szerint alig van olyan terület, ahová megfelelő hozam elérése mellett érdemes lenne pénzt áldozni, fejezte be nyilatkozatát Holes Imre. Venesz Károly Az önkormányzatok képviselő-testületeinek tagjai országra kiterjedő csomagküldő Osztrák törőgéppel törekednek Nógrádkövesd. A külföldi útépítő cégek megjelenése hazánkban azt jelenti a helyi kőbányavállalat számára, hogy növeljék az általuk kitermelt, különböző szemcsenagyságú kövek minőségét. Mivel magas követelményről van szó, a kielégítését a jelenlegi technikai berendezés és a technológiai színvonal nem teszi lehetővé, ezért a vállalat vezetése hozzákezdett a technikai elmaradottság megszüntetéséhez, a külföldiek által előírt követelményekhez való felzárkózáshoz. Ennek megfelelően Szobon termelésbe állították azt az osztrák törő gépet, amely jóval kevesebb energia felhasználásával produkálja a külföldi kívánságoknak megfelelő kubiszti- kus kőszemeket. Az osztrák cég próbaüzemelésre adta ide a gépeket. Mivel bevált, a megvásárláshoz szükséges pénzt most teremtik elő. A képen látható lakatosüzemben a meddőleválasztó berendezés készítése mellett, a szakemberekre hárul majd az osztrák törőgép javítása, alkatrészekkel való ellátása. Fotó: Gyurién Jól emlékszem 1986. december végére, amikor a történelmi egyházak lelki- pásztoraiként aggodalommal készítettük elő Balassagyarmaton az első ökumenikus istentiszteletet. Sághy Ferenc kanonok. Róka Lajos református lelkész és jómagam szorongtunk az esetleges üres templomtól, a rossz visszhangtól és így rövid félórás liturgiát állítottunk össze. Kicsinyhitűségünk ellenére a katolikus plébániatemplom — hétköznap lévén is — zsúfolásig megtelt. A katolikus és protestáns egyházak konfesszionális jellegüket megtartva, arra helyezik a hangsúlyt, ami összeköti őket és tiszteletben tartják a másik felekez.et hitvallásos meggyőződését. Így. az elmúlt évek során hazánkban működő vallásfelekezetek jó példát tanúsítottak a vitakultúra, a vallási érettség és tolerancia területén. A január 20-án kezdődő egyetemes imahét nyitó alkalmát a katolikus főesperesség és az evangélikus esperesség székhelyén, Balassagyarmaton az evangélikus templomban délután négy órai kezdettel tartjuk. Az eseményszámba menő ökumenikus istentiszteleten igét hirdetnek: Vendrey Gábor katolikus igazgató-lelkész. Róka Lajos református lelkész és Kalácska Béla evangélikus esperes, valamint Sághy Ferenc kanonok és Garai Lajos evangélikus igazgató-lelkész végeznek szolgálatot. Az alkalom fényét emeli a felekezeti énekkarok szolgálata. A hét többi napján az ev angélikus és református egyházban este hat órakor folytatódnak az ökumenikus alkalmak. A hívő ember vallja, hogy egyéni és közösségi élete Isten kezében van. Ki tudná megmondani; mi minden történt meg, és mi minden nem történt meg az emberiség történelme során, mert az ember imádkozott. Jézus mondja: „Kérjetek, és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek.” A hazai és nemzetközi helyzet bizony imára kulcsolja kezeinket. Kalácska Béla ✓ Óvoda lesz az iskolában Cserhátsurány. Az óvoda helyzete hosszú évek óta megoldatlan probléma a településen. A jelenleg negyvenhat emberpalántáról gondoskodó intézményben a minimális egészségügyi elvárások is kívánnivalót hagynak maguk után. Gond az épület elhelyezkedése is. hiszen a poros, zajos főút mellett található. Ezért a helyi önkormányzat, egyik első döntéseként, határozott az óvoda jövőjéről. Ezek szerint várhatóan még ebben az évben az iskola épületébe költözik az óvoda, ahol mintegy egymillió forintos átalakítással minden szempontból tökéletes körülményeket tudnak biztosítani a kisgyermekek elhelyezésére. Ha péntek, akkor diszkó Mohora. A helyi’fiatalok szórakozási lehetőségeinek bővítése érdekében a közelmúltban már több lépés történt a faluban. A művelődési ház szervezettebben dolgozik, s ismét megalakult a művelődési kör is. Gondoltak a zeneszerető, tánc kedvelő fiatalokra is: a művelődési ház nagytermében, minden pénteken este diszkó várja a táncparkett szerelmeseit. Használója az egyház Csesztve. Az iskola, ahová korábban az alsó tagozatosok jártak, az államosítás során a tanács tulajdonába került. Azt megelőzően az evangélikus egyházé volt. Az egyház vezetői nemrég azzal fordultak a képviselő-testülethez, hogy adják számukra vissza az iskolát. A testület úgy döntött, hogy csupán használatra adja vissza, az épület állagát az egyháznak kell garantálnia. A száz négyzetméternyi területet magában foglaló iskolát hittantanításra, ifjúsági rendezvényekre kívánják felhasználni. Hogy a területért, vagy az épületért kell-e, milyen és mennyi adót fizetni, ugyancsak a képviselő-testület dönti majd el. Kötélhúzás Szanda-Terény. Immáron hetek óta vitázik egymással a két település ön- kormányzata. Az ok: az iskolai tanítás. Terényben ugyanis csak alsó tagozat működik, az idősebbek a Szandai Általános Iskolába járnak. Ez jelenleg huszonhárom gyereket, s költségként a te- rényi önkormányzatot érinti, akik soknak tartják a kiadásokat. Ezért gondolják úgy, hogy Magyamándorba járjanak a gyerekek iskolába. A szandaiak viszont nem így látják. Döntés még nem született... Nincs polgármesterük Csrháthaláp. Tolnai Józsefnek szavazott bizalmat a falu lakossága, még- sincs polgármestere a településnek! A dolog egyszerű: Tolnai államigazgatási.szerv dolgozója — Nógrád Megyei Földhivatal — s mivel nem mondott le munkahelyéről, az összeférhetetlenségi törvény értelmében visszavonta polgármesteri megbízatását. A helyi választási bizottság február 10-re kiírta az időközi választást. A jelöltállítás időszaka január 23-ig tart. BALASSAGYARMAT ÉS KÖRZETE
