Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-17 / 14. szám
1991. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP IkL^LÍilU 3 Elapadt (pénzj-forrásból? Bánatos bánkiak Anyanyelvét (Is) oktatja Szlovák „idegenlégiós” Már hírt adtunk róla, veszélyben a bánki tó! Vízminősége oly’ mértékben romlott az elmúlt nyári szezonban’ hogy szóba került lezárása, a fürdőzés megtiltása. A Köjál ugyanis legutóbb alkalmatlannak találta ilyen célra. Tervek persze már korábban is készültek. A kivitelezéshez 60 millióra lenne szükség. A tó rehabilitációjának első ütemében elvégeznék az iszapkotrást, a település teljes csatornázását. A mélyfúrású kút vízbevezetését máshová helyeznék át. Kidolgoznák a részletes hor- gászási szabályzatot, gondoskodnának megfelelő vízinövényzet telepítéséről. A második fázisban feltétlen szükségessé válik a felszíni és a felszín alatti vízrendezés hosszú távú megoldása, méghozzá úgy, hogy ez a jövőben ne veszélyeztesse a bánki tó életképességét. A munkálatokkal egyidejűleg a tó folyamatos levegőztetését is biztosítani szükséges. A tervek tehát készen állnak, mondhatni bevetésre várnak. Hiányzik azonban a forrás, a pénz! A helyzet most még bonyolultabb, mint régebben volt. A tó ugyanis telekkönyvileg állami tulajdon, de a horgászok kezelésében van. Bánk, Rétság és Tolmács önkormányzata számára túl nagy, szinte megemészthetetlen falat a tó rehabilitációja, külső források, hitelek nélkül. Ezért bánatosak ma a bánkiak. (sánta) Kenderike-siker Törökországban Egy itthoni kép a Kenderike néptáncegyüttesről. (archív felvétel) Újbóli meghívással és szép sikerrel érkezett haza Törökországból a palotást Kenderike gyermeknéptánc- együttes. Az elmúlt év utolsó napjaiban Gaziontepben megrendezett ifjúsági néptáncfesztiválon a vendéglátókon kívül cseh, román, jugoszláv, azerbajdzsán fiatalok is részt vettek, no és természetesen a Kenderike harmincfős csapata. Gáspárné Tóháti Ilona az együttes vezetője elmondta, hogy a házigazdák nagy figyelmességgel és szeretettel gardírozták a gyerekeket. Rengeteget utaztak és sok alkalommal fel is léptek. Táncoltak a gyerekek stadionban 10 ezer ember előtt, utcán és szabadtéri színpadon. Műsorukat az ankarai televízió is rögzítette. A karácsonyt a gyerekek és vezetőik odakint töltötték. Török házigazdáikat is meghívták arra a meghatóan szép ünnepre, melyet az otthonról vitt és egész úton féltve őrzött karácsonyfa mellett tartottak. Gaziontep—Ankara és Isztambul után mintegy öt és fél ezer kilométeres út után tértek haza a gyerekek. Gáspárné Tóháti Ilona, aki a Nemzetközi Népművészeti Szövetségnek is tagja elmondta, hogy Palotásra látogatásra hívtak meg egy kinti gyermekcsoportot és az eddigi látogatások eredményeképpen is: alakulóban van égy magyar—török kulturális kapcsolatrendszer. Kultúra volt — lábbeli lesz Kalló. Megoldódik a gazdátlan kultúrház gondja, erről is döntött keddi ülésén a képviselő-testület. Bérbe veszi egy helyi vállalkozó, és lábbeliket készítenek majd a korábbi köz- művelődési intézményben. A terv szerint tíz-tizenöt fővel indulna az üzem, az év végére akár hetven embert is tudna foglalkoztatni. A vállalkozó vállalta a kultúrház felújítását is, bevezeti a vizet, kialakítja a vizesblokkot és a szociális helyiségeket. rendbe hozza az elektromos hálózatot, a tetőt és elvégzi a beázások miatti vakolási munkákat. Kialakít a házban egy üzletet is, ahol termelési áron kínálják a vevőknek az itt előállított lábbeliket. Miután a testület úgy döntött. elfogadja a tervet, még a héten megkötik a szerződést. Vesevédők Cserháthalápról Nem dicsekednek, de nem is panaszkodnak A budapesti székhelyű MŰDÉKOR Szövetkezet egyetlen vidéki telepe Cser- háthalápon található. Az 1969 óta működő halápi telepen hetvenkilencen — köztük hat nyugdíjas — keresik meg kenyerüket. A többségében asszonyokat foglalkoztató munkahelyen elsősorban temetkezési cikkeket gyártanak. Készülnek itt többek között szemfedelek, művirágok és fémkoporsók. Az üzem az elmúlt években, alkalmazkodva a piaci kereslethez, bővítétte tevékenységét és termékskáláját. Ma már készítenek különböző díszcsokrokat bonbonokhoz és lakástextiliákat is. Jelenleg a legkeresettebb terméküknek a steppelt anyagból készülő vesevédő bizonyul, melyeket a MŰDÉKOR Szövetkezet elsősorban újsághirdetések útján értékesít. Szintén tisztességes bevételt hozott a nemzetiszínű zászló és a címer gyártása. Eczet Mária, aki 1969-től, a kezdetektől üzemvezető, elégedett az üzem tevékenységével. Akárcsak a budapesti központ! Van elég Szügyben Szügyben a hatvanas években mór oktatták a szlovák nyelvet a helyi általános iskolában. Nincs ebben semmi meglepő, mondhatja bárki, egy szlovák nemzetiségi település esetében. Igenám, csakhogy a nyelvtanítás néhány év utón megfeneklett és egészen a nyolcvanas évek elejéig még csak szóba sem került. Ekkor azonban határozott Markó Antal, az akkori tanácselnök — jelenlegi polgármester - és Nagy Pál iskolaigazgató. A szlovák nyelv újbóli tanításáért, kéréssel fordultak a megyei tanácshoz, majd az illetékes minisztériumhoz. A kérelem elbírálása és a segítség, bürokráciánk ismert tulajdonságai miatt, nem éppen viharos gyorsasággal érkezett, de ami a lényeg: az ötlet kedvező fogadtatásra talált. Az 1989'90-es tanévben, közel két évtizedes szünet után, ismét szlovák szavakat lehetett hallani a Szügyi Általános Iskolában. A pedagógusok Csehszlovákiából, a minisztérium segítségével érkeztek. Két férfiú, Juraj Margoc és Vlasti- mil Martan kezdték anyanyelvűkre tanítani a nebulókat. A mostani tanévet már csak Vlastimil Martan kezdte Szügyben. Kollégája és egyben jó barátja, Juraj Balassagyarmaton, a kereskedelmi iskolában tanít szlovákot és testnevelést. Vlastimil barátunk lakóhelyén, Liptovsky Hrádokban, 1976 óta tanított egy faipari középiskolában, mígnem jelentkezett a művelődési minisztérium pályázatára és eljött Szügybe. Szlovák, orosz és testnevelés tagozatos pedagógus, új állomáshelyén -mindhárom tantárgyat oktatja. A Szügyi Általános Iskolában a harmadik-negyedik-ötö- dik évfolyamosok, általában az osztálylétszámok fele tanulja fő tantárgyként a szlovákot. A felsősök közül mintegy tizenöt diák szakkörön ismerkedik a nyelvvel. Azonban nemcsak az iskola tanulói sajátíthatják el a tanár úr és saját nemzetiségük anyanyelvét. A művelődési ház szervezésében működik egy szlovák kör is a faluban, ahol heti rendszerességgel Juraj Margoc, a tavaly Gyarmatra távozott pedagógus tartja a foglalkozásokat — felnőttek részére. Ezeken az órákon immáron több mintegy esztendeje, pontosan tucatnyi főből álló társaság vesz részt. Vlastimil Martan jól érzi magát Szügyben. Nincsen oka, panaszra, összkomfortos szolgálati lakása —, melynek bebútorozását még a hajdani megyei művelődési osztály finanszírozta - minden igényt kielégítő. A szlovák nyelv szügyi apostola kéthetenként jár haza családjához, a 180 kilométerre található Liptovsky Hrádokra. Felesége szintén pedagógus, s ennek köszönhetően már felvette a kapcsolatot a két általános iskola. A tavalyi tanévben egy-egy osztály meglátogatta egymás lakóhelyét. Rengeteg barátja van Szügyben Vlastimilnek. Igaz, hogy magyarul elég keveset beszél a tanár úr — azt is a kassai magyar iskolában tanuló édesanyjától tanulta még gyermekkorában - viszont mindent megért. Szabadidejében sohasem unatkozik. Állandó vendége a szügyi disznótoroknak és a borgazdók pincéjének, egy kis kóstolóra, ahol nagyon jól eltársalog az idősebbekkel. Természetesen szlovák nyelven . . . — szilágyi — Harmincöt éves a salgótarjáni zeneiskola •• Ünnepi hangverseny Csütörtökön délután, hat órai kezdettel, folytatódik a harmincöt éves jubileumát ünneplő Salgótarjáni Állami Zeneiskola hangverseny- sorozata. A mai ünnepi esten a zeneiskola jelenlegi klasszikus, népzenei és jazz- tánc szakon tanuló növendékei’ valamint az ifjúsági zenekar lép fel. Olyan növendékek. akik jelenleg középiskolában, illetve felsőfokon folytatják tanulmányaikat. A zeneszerzők sora gazdag, többek között Purcell, Beethoven, Liszt, Csajkovszkij, Schubert, Hermann, Debussy, Berlioz, Telemann, Haydn, Glinka, Baidassari, Bopcerini, Vanhal> Lübeck Scott Joplin, A. C. Jobim és Grover müvei szerepelnek a műsoron. A fellépő fiatalok furulyán, kürtön, zongorád, hárfán, oboán, klarinéton, harsonán, trombitán, gordonkán, fuvolán, hegedűn, orgonán, gitáron játszanak. Az érdeklődőket szeretettel várják, a belépődíj díjtalan. megrendelésük, s ennek köszönhetően a dolgozók is elégedettek havi nyolc-tízezer forintos fizetésükkel. Az üzem vezetője szerint nem dicsekednek eredményeikkel, de panaszra sincs semmi okuk. örülnek, hogy van munkájuk, ami nem akármi a mai vészterhes időkben. — szilágyi — Fotó: Mikuska Nem szakítanak Magyarnándor—Debercsény—Cserháthaláp. A közös képviselő-testület a ■napokban határozott az intézményeik eddigiekhez hasonlóan közös működtetése mellett. A gazdasági alapon született döntés értelmében a jövőben is közös üzemeltetéssel működik Magyar- nándorban az iskola, az óvoda és a polgármesteri hivatal. Az egészségügyi, gyermekorvosi és fogorvosi ellátásban és a kommunális feladatokban is a jól bevált gyakorlatot követik ezután is. Az idegen nyelvet gyakorolni is kell Az idegen nyelveket tanulók tapasztalhatták már menyire fontos az élő. beszélt nyelvvel való találkozás. A magyarországi nyelv- oktatás csődjének talán egyik alapvető oka a gyakorlattal való kapcsolat hiányában keresendő. A rétsági általános iskolában nem szeretnének újra ebbe a hibába esni. A harmadik éve folyó németnyelv-oktatás gyakorlati feladatainak megvalósítása érdekében csere- kapcsolatokat keresnek. Kezdeményezésükre az ausztriai Haidershofenből, Haagból és a németországi Teisendorfból és Windorf- ból várnak választ. Véradúnaptár Salgótarján. A kohászati üzemek és az SVT véradóit ma. január 22-én pedig az SKÜ Kisterenyei Gyáregysége. az Írószer Szövetkezet. valamint az ÉMÁSZ dolgozóit várják a véradóállomáson. Január 24-én Taron, 27-én Rimócon lesz véradónap.