Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-14 / 216. szám
1990. DECEMBER 14., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP izm-mij 3 Megváltozik a forgalmi rend Vasárnap átadják az új 21-es utat Vasárnap régen várt eseményre kerül sor Salgótarjánban, átadják az új 21-es számú út közlekedési szakaszát. Közel egy kilométeres útszakasz épült meg, 20 ezer négyzetméter felületet aszfaltoztak. A munkálatok során a Bem úti híd teljesen elkészült. A Kossuth úton áll a szerkezet, az út burkolása van vissza, amely csatlakozik a Felszabadulás úthoz. Ennek elkészülte az időjárás miatt már csak tavasszal várható. Az ezüstvasárnap egy órakor történő üzembe helyezés, illetve az ezzel kapcsolatos új forgalmi rend érinti az autósokat és gyalogosokat. A Litkei—Bem út csomópontban, az új 21-es úton az elsőbbség megváltozik. Vagyis az új 21-es útnak van elsőbbsége az eddig megszokott Bem úttal szemben. Nagyon fontos ezt szem előtt tartani, mivel a templom elől érkezőknek, akik Budapest irányában haladnak, balra nagy ívben, a szembejövőkön kívül ä Zagy- vapálfalva felől, illetve a busz- pályaudvar felől érkezőknek is elsőbbséget kell adni. Különösen fontos ezt figyelembe venni ebben a csomópontban, de az új forgalmi rend megszokásáig a rendőrök is fokozottan segítik a közlekedést. A másik csomópontban, a Rákóczi út—Arany János út— Kossuth út találkozásánál a A KARANCS HÚSIPARI SZÖVETKEZETI KÖZÖS VÁLLALAT IGAZGATÓTANÁCSA 1990. december 7-én DÖNTÖTT A VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁGGÁ TÖRTÉNŐ ÁTALAKULÁSÁRÓL. Az átalakulási terv tartalmazza: 1. Az átalakulással elérni kívánt cél: Elsődlegesen alaptőke-emelés: — a vállalat rövid lejáratú hitelszükségletének kiváltása — a szűk termelési kapacitás feloldása. 2. A részvénytársaság megalapítása zártkörűen történik. 3. A társaság neve, székhelye: Karancs Húsipari Részvénytársaság 3101 Salgótarján, Hámán Kató-telep 64. 4. A társaság határozatlan időre alakul, s a Karancs Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalat jogutódja. Az rt.-megalapítás napja: 1991. január 1. 5. A társaság alaptőkéje: 104 100 000 Ft, alaptőkén felüli vagyona: 71 641 000 Ft. 6. A társaság részvényei: 10 410 db 10 000.— Ft-os névértékű névre szóló részvény. 7. A Karancs Húsipari Szövetkezeti Közös Vállalat 1990. 09. 30-án kelt átértékelt vagyonmérlegének összevont adatai. Eszközök: E Ft Forrás: E Ft Pénzeszközök 3833 Rövid lejáratú hitel 10000 Követelések 63008 Szállítók 13175 Saját term, készletek ' --E gyéb rövid lejáratú kötelezettség 53249 Vásárolt készletek 35116 Hosszú lejáratú tartozás 17194 Egyéb aktívák 482 Alapítói vagyon 104100 Befektetett eszközök 7250 Felhalmozott vagyon 71641 Állóeszközök nettó értéke 145074 Tartalékvagyon — Beruházások 6906 Egyéb forrás 139 Vagyonértékű jogok 7551 — Összesen: 269220 Összesen: 269220 Az átalakulást a közös vállalat igazgatótanácsa ezen adatokat tartalmazó vagyonértékelés alapján (vagyonértékelő AUDIT Rt.) jóváhagyta. Értesítjük valamennyi partnerünket, hogy az 1989. évi XIII. tv. szerint jogaikkal élhetnek. (1909/Sz) közlekedésben ilyen változás nem várható. Itt a meglévő közlekedési viszonyok maradnak, de a stoptábla helyett háromszögletű elsőbbségadás kötelező táblával. Annyi a változás, hogy a Kossuth út nem lesz zsákutca, és vasúti biztosító berendezés szabályozza a gyalogos részére is a biztonságos rával, a postánál van. A város- közponból érkezők a postai aluljárónál áthaladva az Alkotmány úton érhetik el a helyi járati buszpályaudvart, és a piacot. Megszűnik az ideiglenes átjárás a Karancs úti hídnál és a könyvtár déli végénél. Az útépítők igyekeztek mindent megtenni annak érdekéáthaladást. A Felszabadulás út felé az útépítés befejeztéig szalagkorláttal és jelzőtáblákkal zárják el a mellékutat. Ami a gyalogosokat illeti, a lefedett Tarján-patakon a gyalogos átjárás, a Nemzetinél a járműbolt mellett és ideiglenesen a távfűtővezetéknél lehetséges. A következő átjáró zebben, hogy a közlekedőket jó, és főleg biztonságos'pálya várja. Dicséret illeti az Egri Közúti Építő Vállalat munkásait, akik tőlük telhetőén mindent megtettek, hogy építés közben és most a forgalomba helyezés után is biztonságos legyen az új út rendje, amely minden bizonnyal tehermentesíti a város főutcáját. Gazdag választék — kedvezményes árak A salgótarjáni SALGÓKER KFT.-nél megkezdődött a rendkívüli karácsonyi vásár. — Milyen árucikkekre kívánja felhívni a vásárlók figyelmét? — kérdeztük Bencsik István ügyvezető igazgatót. — Fagyasztóládákból 120-tól úgyszintén sok fajta áll a vevők rendelkezésére, képátmérőjük 37-től 71 centiméterig változik. Fekete-fehér televízióból 61 centiméteres képátmérőjű kapható. Felhívom a figyelmet a Zelmer porszívóra, amely nálunk a legolcsóbb, mindössze 4100 forintba 360 literesig kínálunk. Fagyasztószekrényből 120 literest ajánlunk. Gazdag-a választék a bel- és külföldi gyártmányú hűtőszekrényekből, űrtartalmuk 60-tól 275 literig terjed. Színes televízióból kerül. Kedvükre válogathatnak a vásárlók a video- és magnókazetták, a sporttáskák, a játékok, a ruhaneműk, a női és férfialsóne- műk között. Különféle palackozott italokkal és kannás borokkal is várjuk a kedves vevőket. —Hallhatnánk az árakról? — Röviden annyit mondhatok: áraink a szokásosnál is kedvezményesebbek.-—Hol található a: áruházuk? — Címünk: Salgótarján, Vörös Hadsereg út 70. szám. Az SZTK melletti volt MHSZ-udvarban kereshető fel az áruházunk. — Nyitva tartás? — Hétköznap reggel 8-tól délután 5 óráig tartunk nyitva. Szombaton és vasárnap reggel 8 órától délután 4 óráig várjuk vásárlóinkat. Lapszemle Megjelent a Nógrádi Vadász 2. száma Plachy Péter kiadásában és Bobál Gyula szerkesztésében, megjelent a megye vadászait tájékoztató négyoldalas kiadványnak, a Nógrádi Vadásznak 2. száma. A vezércikk az Országos Magyar Vadászati Védegylet megalakulását köszönti és megtudhatjuk a lapból, hogy egyre több külföldi vadász érdeklődik a Nógrád megyei vadászati lehetőségek iránt. Kollár József, vadászati szakfelügyelő a természetvédelemről írt, Miklós Endre pedig a gazdálkodás, a vállalkozás jövőt jelentő lehetőségeit elemezte. Serfőző Simon első vaddisznójának elejtésére emlékszik, és ha már vaddisznóról van szó, meg kelt említenünk, hogy a lapban megjelent kis hír szerint Bocsó György, a hollókői vadásztársaság tagja közel kétszáz kilogrammos vadkant kapott puskavégre. Régi gondjuk már a bérkilövő társaságoknak, hogy „mostohagyerekként” kezelik őket. Mik a lehetőségek, hogy ne legyenek hátrányban a területtel rendelkező társaságok tagjaival szemben, erről szól a lap utolsó oldalon található írása „Nem lehetnek mostohák a bérkilövők” címmel. • • * KOZMEGHALLGATASOK Végtelenül unják már a jobbra érdemesült népek, hogy furtonfurt hivatkozási alapot csinálnak belőlük. Nemcsak unják, de ingerli is őket, mert mihelyt indok formájában találják szembe magukat saját magukkal, menetrendszerűen jut eszükbe: ugyan vajon ki kérdezte a véleményüket? Az emberek nézeteit tudakolni persze vesződséges, meg időigényes, nem beszélve ama kínos szituációról, amikor a kifirtatott álláspontok nem bizonyulnak aktuálisan előnyösnek, ennélfogva a legkevésbé sem alkalmasak hivatkozásul. A Nógrádban is most debütáló közmeghallgatás azonban nyomós ellenérv az emberek kiskorúságban tartásával szemben. A helyi sajtóban közzétett, utcaszerte kiplakátolt időpontban szépen sorolnak az emberek a polgármesteri hivatalokba — közügyekben interpellálni. Még csak nem is lámpalázasak, hogy szemtől a teljes képviselő-testület hallgatja mondókájukat. Egy a fontos, elmondhassák végre, s nem csupán az ügyintéző hivatalnokkal négyszemközt, mi nyomja a lelkűket. Némely polgármester nem csekély aggállyal tekint a közügyek eme új formában való kitálalása elé. Tartanak tőle, hogy az invitálást elfogadó állampolgárok magánpanaszaikat burkolják majd illedelmesen közügyeket mintázó csomagolópapírba, s az ekként összeállt vegyes pakkokat helyezik az önkormányzati képviselők asztalára.■ Hát, ha így gondolták, akkor most restelhetik kissé magukat. A közmeghallgatás első tapasztalatai éppenhogy azt mutatják, magántermészetű és közügyek között igenis tudnak különbséget tenni a meghallgatottak. A balassagyarmatiak is azt mondták, hogy méltóságon alulinak tartják az alkalomhoz föl nem érő kicsinyességet. Azaz újra beigazolódik a régi igazság, akit partnernek tekin tenek, az jobbadán akként is viselkedik. Persze nem kifinomult élvezetek kincses tárházának ígérkezik a közmeghallgatás. Régóta gennyedő, megoldatlan ügyek kerülhetnek terítékre, elhibázott döntéseket olvashatnak a döntéshozókfejé- re, be nem váltott ígéreteket kérhetnek számon, érdes szavak sérthetik a tisztelettudó fogalmazáshoz szokott füleket. Csak hát a nép ezzel alighanem úgy van: azért választott magának képviselőket, hogy tegyék tisztába ügyeit, érzékenykedni ráérnek azután is. A közmeghallgatott polgár nem üresen kongó ígéretekért kaptat fel a városháza lépcsőjén. Hitegetéssel már úgyis tele a padlás. Tisztességes, őszinte választ akar, s ezt méltányolni is hajlandó. Ha kérésére nemleges a válasz, akkor se ámítsák, hiszen nem gyerek már, hogy édes mázzal nyeles- sék le vele a keserű pirulát. Roppant érdekes (?), hogy a közmeghallgatásra hívott polgár azonnal tudja, mi a dolga. Tudja, jóllehet aligha tartozik napi olvasmányai közé az ön- kormányzati törvény. Úgy látszik, ezzel a néppel mégis csak meg lehet találni a hangot, Nem olyan istentől elrugaszkodott, kiszámíthatatlan és hő- zöngő, mint ahogyan némely szájakból az úgymond felmérhetetlen károkat okozó taxisokkal szimpatizáns tömeg minősíttetett. Lehet vele szót érteni, legfeljebb olykor a mesterien cizellált modorban esik mellőzhetően kis hiba. A képviselő urak feladatot kapnak a meghaüga- tottaktól, az a dolguk, hogy elvégezzék. A panaszt magából kibeszélő polgár megnyugodva tér haza, legalább a közgőzt leeresztve békésebb az álma. ígéretes új intézmény a közmeghallgatás. Hasonló műfajban elkelne még néhány. Hátha bizodal- masabban tekinthetnénk a küszöbünkön fenyegető közmegpróbáltatások elé. Szendi Márta
