Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-12 / 214. szám
1990. DECEMBER 12.. SZERDA RETS AG ES KÖRZETE iiEFsnu Harminchárom év a gyerekek között Kényszerű nyugdíj Nagy sütés-főzés fogadja a váratlan vendégeket Felsőpetényben, csütörtök este Lackovszkiéknál. Egy kis sós sütemény, egy kis édestészta készül a konyhában, hogy mindenki kedvére válogathasson a másnapi, baráti összejövetelen. Kicsk szomorkás, kicsit megható, kicsit könnyes ünnepségre készült december 6-án Lackovszki Jánosné. Harminchárom év tanítás után neveztük ki táblának, barátnőimmel ezen játszottunk először tanárosdit. Édesanyám anyagilag nem bírta a taníttatásomat, ezért egyik tanárnőm segített, hogy felvegyenek az aszódi óvónőképzőbe. Innen kerültem Balassagyarmatra, a tanítóképzőbe. ahol ingyen kaptam kollégiumot. t Az iskola elvégzése után, 1957- ben kezdtem itt, Felsőpetényben tanyugdíjba vonul, szívpanaszai nem engedik tovább tanítani. Pénteken búcsúzott kollégáitól. Ahogy kérésünkre visszaemlékszik az elmúlt, több mint három évtizedre gyakran elcsuklik a hangja: — Rétságon születtem, sokgyermekes családban, apám kovácsmester volt. 0 sajnos, kétéves koromban meghalt, anyám egyedüli nevelt bennünket. Mióta az eszemet tudom, tanár szerettem volna lenni. Édesapám után maradt egy nagy vaslemez, ezt nítani. Már az első évben összevont osztályt bíztak rám. Erre a tanítóképző nem készítettjei igazán, nagyon össze kellett szednem magam, hogy megálljául a helyemet. Nőtincsre jártam hospitálni. hogy tapasztalatokat szerezzek és a gyakorlatban is lássam az összevont osztályban való tanítást. — Milyen körülmények közt élt akkoriban? — Két évig laktam albérletben, 900 forint volt a kezdő fizetésem, majd miután férjhez mentem és megszületett a második gyerekünk, 1963-ban kaptunk szolgálati lakást. Az első iskola, ahol tanítottam, nem is volt iskolaépület, s 35 különböző korú diák tanult egy- osztályban. Nagyon mostoha körülmények között folyt az oktatás. 1963-tól iskolavezetőként dolgoztam 25 évig. Szerettem ezt a munkát, de amikor a 70-es évek közepén Nőtincshez csatoltak bennünket, úgy éreztem nem látom át az intézmény ügyeit, nem tudom mivel gazdálkodhatok. Később, egészségügyi problémáim miatt kértem, hogy mentsenek fel vezteői teendőim végzése alól, de amikor ismét megkerestek, hogy vállaljam az iskola vezetését, igent mondtam. Sajnos, újra elővett a betegségem, többször voltam kórházban, szanatóriumban. Ezért kell most idő előtt nyugdíjba vonulnom.- — Pályájának melyik időszakára emlékszik vissza legszívesebben? — Életem legszebb időszaka 1963-tól számított tizenkét év. Nagyon jó kollektíva alakult ki az, iskolában. hozzánk jártak tapasztalatcserére a kollégák, a gyerekeink tanulmányi versenyeket nyertek, még Havannába is eljutottak. — Hiányzik majd a tanítás? — De még mennyire. Úgy érzem, annak ellenére, hogy szigorú tanárnak tartottak, a szülők és a gyerekek is megszerettek, megbecsülnek itt a faluban. Most, amikor bementem az osztályomba elköszönni, majdnem sírva fakadtam. Ezek a kis apróságok körülvettek. puszilgattak, majd fellöktek nagy szeretetükben. Egyszerűen nem tudom elképzelni az életemet a csillogó gyermekszemek nélkül. Remélem, ha egy kicsit rendbe jövök, valamilyen formában még .folytathatom a tanítást, és ismét,a gyerekek között élhetek. Táncverseny Rétságon „Én táncolnék veled” címmel négy kategóriában táncversenyt rendeznek december 15-én a rétsági Asztalos János Művelődési Központban. A versenyzők diszkó, rap, rock and roll és lambada kategóriákban indulhatnak. A talp- alávalót a Tremsz és az Acapulco együttes szolgáltatja, a zsűri elnöke Csala Zsuzsa lesz. A verseny rpellett erotikus sex-táncosok, kígyótáncosok és bűvészek bemutatóját láthatja a közönség, az est zárá- - saként pedig rock and roll partin vehetnek részt az érdeklődők. Csereüdültetés pedagógusoknak — Rétság. Figyelemre méltó kezdeményezés kezdődött Rétságon, az általános iskola és a helyi pedagógus-szakszervezet szervezésében. Az intézmény dolgozóinak nyári pihenését a megnövekedett üdülési költségek csökkentése érdekében, csereüdültetés formájában szeretnék megoldani. Az ötlet megvalósításához az Alföld déli részéről keresnek partnereket, s így várhatóan, önköltséges áron, napi 60 forintért, 9 család üdülését biztosíthatják. Házhelyek Tereskén A tereskei önkormányzat tizenkét telket szeretne kialakítani a romhányi termelőszövetkezethez tartozó tsz-major melletti részen. A területet a termelőszövetkezet értékesítené 50 Ft/m2-es áron, hogy ezzel is ösztönözzék a helybéliek lakásépítési kedvét. Elégették a tárgyi emlékeket Hesz Mihály a Nógrád Megyei Németek és Szlovákok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. Nógrádon született, mindkét oldalról szlovák nagyszülők unokájaként. Budapesten a szlovák nyelvű gimnáziumban érettségizett, ma Rétságon él, s elkötelezett képviselője a nemzetiségek érdekeinek. A nemzetiségi kérdés legégetőbb problémáit a következőkben látja. — Az elmúlt időszakban a nemzetiségi nyelv oktatását a nullával tették egyenlővé, s ráadásul, ahol ez ellen tenni próbáltak, nagyon finoman bár, de megtorolták. így az általános iskola nyolcadik osztályát elvégzett tanulók között Nógrád megyében jó ha kettő beszéli, mondjuk a szlovák nyelvet. Ezt a lehetetlen helyzetet nem akarom a kommunista rendszer nyakába varrni, mert szerintem a magyarosítás már 1918-ban elkezdődött. Még él olyan szemtanú, aki bizonyíthatja, hogy az iskolában két markos legény figyelte melyik gyerek beszél a szünetben szlovákul, és körmössel fenyítet- ték a renitenseket. Emiatt egy nemzedék, a mostani 40-esek, nem tanulták meg anyanyelvűket, a mai diákoknak nincs kjtől tanulniuk, a környezet nem ösztönzi őket anyanyelvűk ápolására. A tanulókat a világnyelvek megismerésére ösztönzik, s közben nem veszik észre, -hogy mennyivel nehezebben tanulják az angolt vagy a németet, mint a nemzetiségi nyelvüket. Az a két-há- romszáz szó, kifejezés ugyanis, amit ma már csak a nagyszülőktől hallhatnak, a mindennapi életükhöz elengedhetetlenek, önkéntelenül megjegyzik azokat, s ez jelenti az alapját a nyelvtudásuknak. Ahhoz, hogy újra visszanyerje megérdemelt helyét a nemzetiségek nyelve, már az óvodában el kellene kezdeni az oktatást. Másik fontos probléma a politikai jogok megszerzése. Eddig a nemzetiségi egyesületek kulturális szervezetekként működtek, nem épültek ki az érdekérvényesítés csatornái, nem volt lehetőségük ütközni. A Nógrád Megyei Szlovákok és Németek Érdekvédelmi Szervezetét azért hoztuk létre, hogy érvényesítsük jogainkat, hiszen tarthatatlan az a helyzet, hogy például a megyei közgyűlésben egyetlen képviselőnk sem kapott helyet. Mi addig szeretnénk harcolni a jogunkért, ameddig a társadalom tűrőképessége engedi. Márpedig én úgy tapasztalom, hogy a társadalom toleranciája jóval nagyobb, mint a hatalomé. — Kedvezőek ma ennek a 1 j/d lemnek a feltételei? — Bizonyos folyamatok segítik az ilyen irányú tevékenységünket. Az önállóvá váló nemzetiségi települések igyekeznek megőrizni nemzetiségi, arculatukat, és igénylik a megyei szervezet segítségét is. — Milyen konkrét megnyilvánulásai láthatók ennek az aktivizálódásnak? —- Például a nézsai szlovák klubok találkozója, ahol 300 vendég helyett 500-an jöttünk össze, Berkenyén a nemzetiségi egyesületnek 170 tagja van, sőt, megalakították Ifjú Németek Körét is. De említhetném Szendehelyet. Terényt, vagy más községeket is, ahol felerősödött ez a mozgalmi tevékenység. Munkánkhoz a megyei TESZ-től és a Megyei Közművelődési Központtól kapunk segítséget. — A nemzeti hagyományok ápolásában fontos szerepet játszanak a tárgyi emlékek is. Van olyan, múzeum a megyében, amely ezeket bemutatja? ' — Sajnos nincs. Néhány éve kezdeményeztem Pusztaszántón egy skanzen létrehozását, de beletört a bicskám. A mindennapi munkához hasznájatos mezőgazdasági eszközöket gyűjtöttem össze — melyek mellesleg a palóc mezőgazdasági kultúra emlékei is —, de a helyi tanács azon a címen, hogy útban vannak, összetörte -és elégette őket. — Az országban lezajlott politikai változások kedvezően hatnak majd a nemzetiségi problémák megoldására? — A történelem azt bizonyítja, hogy a politikai változások mindig nagy megrázkódtatásokat okoznak a nemzetiségek számára. Most is ezt tapasztalom. A pártok nem tudják, vagy nem , akarják felvállalni a nemzetiségek képviseletét, kiesünk a hatalom látóköréből. Véleményem szerint belátható időn belül a helyzetünk nem fog javulni. NAGYFESZULTSEG A RÉTSÁGI BUTIKSORON Félbehagyott üzlethelyiségek árválkodnak Rétság központjában. Tizenegy helyiségből álló butiksor építését kezdték meg Rétság központjában. A falak felhúzása után azonban, mintha nem akarnák folytatni a munkát az egységeket megvásárló vállalkozók. Csak néhány ember téblábol az épületek körül, köztük' Hinger József, az egyik tulajdonos: — Azért nem dolgozhatunk, mert nagyfeszültségű vezeték megy az üzletsor felett. A rétsági polgármesteri hivatal ugyan megígérte, hogy eltávolítják az oszlopokat, de azóta sem történt semmi. Nem értem, hogy adhattak ki építési engedélyeket, amikor tudták, hogy nagyfeszültségű vezetékek alatt nem lehet építkezni. És ha már ez így van, miért nem vitetik odébb az oszlopokat? Ugyanezt a kérdést tettük fel a városházán Ács Boldizsárnak is: — A vállalkozók úgy kapták meg az építési engedélyt, hogy betartják az előírt háromméteres távolságot a vezetékek és a tetőgerinc között. Csakhogy ez nem így történt. A hozzánk beérkezett, eredeti tervekben lejjebb volt a padlószint és kisebb tetőmagasság szerepelt. A kivitelezés során azonban az épületek csodálatos módon „megemelkedtek”. Ezért állítottuk le a vezetékek alatt lévő üzletek építését. — Maradnak tehát a félig kész helyiségek? — Az ÉMÁSZ-szal kötöttünk megállapodást a vezetékek eltávolítására. Ok ugyanis az egyik trafóház bővítését tervezik, melynek során lehetőség nyílna az oszlopok helyének megváltoztatására is. Mihelyt az EMÁSZ elviszi a vezetékeket, folytathatják a megkezdett munkálatokat. Kistelepülések összefogása Amikor szinte már divat a kistelepülések különválása, Nőtincs, Felsőpetény, Ösa- gárd és Szendehely úgy döntött, hogy továbbra is együttműködnek. November 30-án, közös testületi ülésükön kinevezték a négy község körjegyzőjét — Boróka Lászlót — és megállapodtak a közös üzemletetésű intézményekben. A nőtincsi 400 adagos konyha mind a négy település lakóit ellátja. Felsőpetény, Nőtincs és Osagárd együtt tartja fenn az általános iskolát, a közterületi felügyelőséget, a karbantartó csoportot, a kommunális hulladéktárolót és közösen szervezik az egészségügyi ellátást is. Önállóan működnek viszont a települések óvodái és könyvtárai. Az oldalt írta: OZSVÁRT TAMÁS Szolgáltatóház Tereskén Fogadókész állapotban várja tulajdonosait tereskén az új szolgáltatóház. A helyi önkormányzat pályázatot írt ki az épület hasznosítására, melyben a takarékpénztárat, hús- boltot, fodrászt és vegyesboltot szeretnének működtetni. Jelentkezők már vannak, a döntés még várat magára. A szolgáltatóház várhatóan januártól áll a vásárlók rendelkezésére. Játszóház és nótaest Nézsán A Nézsui Általaim Mii ImJc.si Központban december 15-én játszóházat rendeznek a gyerekek számára, ahol karácsonyi díszeket és ajándékokat készíthetnek. - Ugyanezen a napon kerül sor Madarász Katalin és Gaál Gabriella nótaestjére, mellyel szintén a közeledő karácsonyi ünnepeket köszöntik. A rétsági önkormányzat ülése Rétság város önkormányzati testületé december 14-én, pénteken 15.30 órakor tartja ülését Tolmácson, a Gránit étkezőjében. Az ülés napirendjén többek között a jegyzői pályázat elbírálása, a lakosság gázérdekeltségi hozzájárulásának megállapítása és az OTP lakásjuttatási-pótnévjegyzék megvitatása szerepel. Ónálló lesz Szátok Januártól önállóan gazdálkodnak a szátoki polgárok a község vagyonával. A közigazgatási teendőket ugyan továbbra is a tereskei apparátus látja el és a meglévő közintézményeket is közösen használják, de egy-egy polgármester irányításával, egymástól függetlenül dönthet a két település a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról. Karácsonyi orató- rium Rétságon Karácsony meghitt hangulatát szeretnék megidézni a rétsági Asztalos János Művelődési Központban a zene és a fény játékával december 21-én, A rendezvény programjában a karácsonyi oratórium előadása mellett betlehemes játék, karácsonyfa-öltöztetés és a művelődési ház színjátszó és önismereti csoportjának közös előadása szerepel. Emléktábla Nőtincsen A második világháborúban elesett honvédek tiszteletére avatnak emléktáblát Nőtincsen, december 16-án, 11.30 órakor. A katonai tiszteletadás és az emlékmű felszentelése után a túlélő bajtársak koszorút helyeznek el a lakossági adakozásból készült emléktáblánál. _l
