Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-11 / 213. szám
4 \ LÁTÓHATÁR 1990. DECEMBER 11.. KEDD t ^vVélemény Az Újhold egykor és ma Folyóparttól folyópartig — dixieland Palóc karácsony Nógrádi hanglemezek az ünnepekre Viszonylag hosszan — kétszer egy-egy órás adásidőben — szerepeltek költők, írók a képernyőn. Nem is akárkik, nem is akármilyen okból: különböző nemzedékek vezéregyéniségei szólaltak rbeg egy — holtában is tovább élt — legendás folyóirat ürügyén. Szokatlan dolog ez manapság, amikor a politikusok, a politikai témák uraljákr a tévéműsorok jó részét is.De — ilyen a mi nemzeti irodalmunk sorsa — valójában az Újhold történetének bemutatása sem volt mentes a politikától. Ez azért paradox, mert az 1946-ban alapított folyóirat a Nyugat hagyományait követvén, Babits szellemében fogalmazta meg programját. Az alkotói szuverenitás védelmére, az esztétikai, erkölcsi értékek szolgálatára szövetkezett fiatal írók, költők — élükön Lengyel Balázs, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Rába György szerkesztőkkel — hamarosan ki is vívták a korabeli művelődésirányítás ellenérzését. Szemükre vetették polgári származásukat, politikai közönyüket, az irodalom társadalmi hivatását elutasító szemléletmódjuk a Lukács György egyenesen népidemokrácia-elle- nesnek titulálta tevékenységüket. Ilyen miliőben nem csoda, hogy a lap mindössze két esztendőt élt meg, s 1948-ban — még az ötvenes évek kulturális terrorját megelőzően — megszűnt, megszüntették. Az Újhold kitaszított íróit később fokozatosan, szinte egyenként válogatva fogadta vissza az irodalom. De, hogy a kinek-meddig tartó szilencium nem volt terméketlen időszak, s a — Nemes Nagy Ágnes szavai szerint — „néma háttérfüggöny” mögött gondolatok fogantak, szerzői ambíciók feszültek, azt a folyóirat regényének második fejezete példázza. 1986-ban -— közel negyven évi szünet után — Újhold — Évkönyv címmel újra indult almanach azonban már nemcsak az alapítók és az eredeti eszmények mellett kitartó, vagy azokhoz felsorakozott elvbarátok (Göncz Árpád, Ottlik Géza, Szentkuthy Miklós, Weöres Sándor és mások) csoportját vállalta fel, hanem a — többek között Esterházy Péter fémjelezte — fiatalabb évjáratúakét is. Sőt a határainkon túli magyar irodalom — Gion Nándor, Határ Győző, Kányádi Sándor és társai — számára is teremtett évente kétszeri publikációs fórumot. Sajnos, a megnevezettek része személyesen már nem tudott részt- venni az 1989 végén forgatott televíziós beszélgetésen. A közelmúltban elhunyt Ottlik Géza megszólalása pedig már duplán volt emlékezésszerű. Sajátos szerepet játszott e műsorban Czigány György a rádióból és a tévéből egyaránt ismert zenei szakember. Meg-meglódította a társalgást, ő maga is elmondta benyomásait, s róla — aki költőként kapcsolódik az Újhold köréhez — is beszéltek mások: méltatva irodalomszervezői munkásságát. Kár, hogy a kétrészes filmben az olvasók véleményének kifejtésére nem jutott hely. Balogh Zsolt rendezése igazolta, Lengyel Balázst — az Újhold és az Újhold — Évkönyv főszerkesztőjét, aki azt vallja: „A kultúra cselekedet; adott körülmények között politikai cselekedet is." — csongrádv — HOGYAN LETT MEGYESZÉKHELY SALGÓTARJÁN? (1)-Z Megyeszékhely-változások A magyar közigazgatás középszintű intézménye — a vármegye — térben és időben sok és jelentős változáson ment át a létrehozó időszak Szent István király kora, és a XVIII. század között. Az átalakulás sok: féleségére Pesty Frigyesnek, az eltűnt vármegyékről szóló összefoglalója bőséges információt nyújt. A változások nemcsak a vármegye intézményét, hanem annak székhelyét is érintették. Századok alatt természetessé vált, hogy a vármegye központja hosszú ideig nem állandósult. A XIV. századtól ugyan van már arra adat, hogy néhány — ahogy akkor hívták — nemesi vármegye székhelye stabilizálódott, de a többségükre nem ez volt a jellemző. A megyeszékhely alkalmi kijelölésében egyébként is praktikus okok játszottak szerepet, ugyanis meghatározása a vármegyei közgyűlés hatáskörébe tartozott. A közgyűlés viszont leggyakrabban a fő - vagy alispán lakóhelyét tartotta a hivatalos összejövetelre alkalmasnak. A közgyűléseknek így nem volt állandó színhelye. Megyeház építésére az 15144 57. te. ugyan felhatalmazta a vármegyét, de a XVIII. század előtt csak ott fogtak hozzá az építéshez, „ahol a török nem fenyegetett”. Az általános történelmi körülmények által meghatározottan Nógrád megyében — amelynek létrejötte első királyunkhoz köthető — is a fentiek szellemében épült fel, gyakorlódon a megyei irányítás rendje. A kezdeti — X—XI. században — időszakban Nógrád vára adott otthont a vármegyei nemesi közgyűlésnek, így egyúttal itt volt a vármegye központja is. Ez a helyzet a török hódoltság idején — a XVI. századtól XVII. század végén — változott meg. Ekkor „Gyarmaton, Füleken, Szécsényben és Hollókőn tartották a közgyűléseket". 1593 és 1597 között például Fülek nem csak Nógrád, hanem a hódoltsági területhez tartozó Hont, Heves, Pest, Szolnok és más megyék közgyűléseinek is helyt adott. 1597 után Losoncon, Gácson, Szécsényben tartották Nógrád közgyűléseit. A XVIII. század elejétől, közepétől az érzékelhető gazdasági fejlődése, ebben kereskedelmi központi szerepének erősödése is belejátszott, hogy Losonc gyakrabban volt a megyei döntések színhelye. 1703 és 1705 között Losonc és Szécsény osztozott a közjogi és ehhez kapcsolódó vendéglátói funkción. A XVIII. század második felétől Szügy adott otthont Nógrád vármegye közgyűlésének. „Itten tartattak ezen várme- gye gyűlései és törvényszékei, egy nagy és ékes épületben. De minekutána 1784. észt. néhai II. József által a törvényszékek elválasztottak a polgári kormánytól, a törvényszék a Vármegye ezen faluban lévő épületjében tartatott mindegyre, a polgári igazgatószék pedig B- Gyarmaton: végre ezen Vármegye épületei nagyobb részint elégtek, s így 1790. II. József Cs. halála után, a közkormány Balassa Gyarmatra által tételt'' — írta a megye korai monográfusa Mocsáry Antal. Ez időtől fogva Nógrád megye székhelye hosszú időre állandósult. A közgyűléseket kezdetben az ún. Kis vagy régi vármegyeháza épületében tartották mindaddig, amíg 1832—1835 között fel nem épült a ma is megtekinthető, az akkori viszonyok szerint is korszerű vármegyeháza. Az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc utáni polgári korszak a megyeszékhely tekintetében is új időszámítást hozott. Az 1876 után bevezetendő új közgazdasági jogszabályok bevezetése során, a Két új hanglemezzel rukkolt elő a karácsonyi vásárlások idejére a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ Popton Stúdió és Kiadó. Mindkét kiadvány elkészítése kifejezetten helyi szellemi és anyagi bázisra épült, értékes zenei anyagot kínál. Mindenekelőtt a jazz kedvelői számára igazi ünnepi ajándék a Nemzetközi Dixieland Fesztivál '89—'90 Salgótarján című lemez, amely a From riverside to riverside (Folyó- parttól folyópartig) alcímet viseli. Ennek magyarázata: mindkét fesztivál műsorában volt egy közös nóta, a Down by the riverside, amelyet a Molnár, illetve a Benkó Dixieland Molnár Gyula szólója a fesztiválon A Palóc karácsony című lemez anyagának gyűjtője Nagy Zoltán, a Salgótarjáni Állami Zeneiskola népzenei tanszakának vezető tanára. R. Tóth Sándor felvételei Band adott elő. Tóth Csaba zenei rendező ezt választotta a lemez keretjátékának. A koncertfelvételek az ötödik és a hatodik nemzetközi dexieland-feszti- válok alkalmával készültek, a lemezen Mezei István és Tóth Csaba szerkesztésében hallhatók a Molnár Dixieland Band, a Firehause Revival Dixieland Band (Svájc), a Blues Fellows (Lengyelország), Marcel Zanini és Francois Rilhac (Franciaország), Hot Frogs (Svédország), Lucky Boys, En Haufe Leit (NSZK), Paradise Jazz Band (Hollandia). 7 Carabusy (Románia) és a Benkó Dixieland Band játéka. A lemez megjelenését a Typo- Team Kft., a Viktória Ügynökség és Kft., A Hotel'Karancs, az Express Utazási Iroda Nógrád Megyei Kirendeltsége, az OTP Nógrád Megyei Igazgatósága támogatta. A Palóc karácsony című hanglemez ugyancsak a Typo-Team Kft., valamint a Palóc Kultúra Alapítvány támogatásával látott napvilágot a Mikszáth Kiadói Kft.-vel közösen. Zenei szerkesztője Nagy Zoltán, zenei rendezője Tóth Csaba volt. A palóc néphagyomány értékes dokumentuma ez a lemez, ilyen jellegű gyűjtés eddig még nem jelent meg Magyarországon. Az itt hallható zenei anyag kilencven százalékát Nagy Zoltán gyűjtötte, s a programot is ő tanította be. A lemezen a Nógrád Táncegyüttes tagjai szerepelnek kórusként. Hangszeres szólisták: Hruz Dénes (duda), Vajda Szilárd (furulya). Az énekszólisták között sztárvendég Szvorák Katalin, s hallható a rimóci Holecz Istvánná. (te) XIX. század utolsó évtizedében éleződött ki a megyeszékhely-probléma, és nyílt vitában vetődött fel, hol legyen Nógrád megye közigazgatási központja: Losoncon vagy Balassagyarmaton? A vitáról a korabeli megyei, olykor az országos sajtó is beszámolt. Amint ezt napjainkban folyó levéltári kutatások bemutatták, tovább folyt a közgyűléseken is, amelyet a jegyzőkönyvek hitelesen megőriztek. A XVII. századtól meggyorsult Losonc fejlődése. Ez a, folyamat a polgári korszakban tovább folytatódott. Új ipari üzemek és termelő- tevékenység honosodott itt meg. A kereskedelem, a kultúra, a városok révén is bővült a város hatóköre. Az itt élő ambiciózus polgárság nyilván kezdeményezője volt a kérdés feltevésének. 1890. április 8-án, a sajtó nyilvánossága által biztosítotton kezdődött meg a vita. A kor neves személyiségei szálltak be egyik és másik oldalon is, és fejtették ki véleményüket. Pongrácz György a vármegye későbbi főjegyzője. Török Zoltán, Szakáll Ferenc országgyűlési képviselők, gróf Gyür- ky Abrahám volt főispán, a Kuchinka, a Zahn család fejei, akik a megye északi részén lévő üveggyárak vezetői voltak, más vállalkozók, értelmiségiek, az egyház néhány képviselője Losoncot látta volna szívesen „az ipari, a kereskedelmi, nemzetgazdászati tekintetek" miatt Nógrád székhelyéül. A „történelmileg meggyökeresedett megyei állapot hívei" Balassagyarmatra szavaztak. Nagy tekintélyű személyiségek közül ezt a véleményt támogatta Szontagh Pál és Nagy Iván történész, múzeumalapító is. A vita 1890. május elején úgy zárult, hogy Balassagyarmat közigazgatási státusa nem változott, a vármegye olvasó népe tájékozódhatott a vita végéről, elcsendesedéséről. A további történelmi viharok sem kívántak az 1790 óta meglévő helyzeten változtatni egészen 1945-ig. Az akkor kezdődő új időszak, új kérdésfelvetései k iizé a megyeszékhely-státus is bekerült. A kérdésfeltevés ideje, módja sem mindennapi, ezért ennek áttekintését t esszük a következőkben.. (Folytatjuk) Dr. Horváth István Ez történt nálunk Alapítvány Mikulás előtt két héttel büty- köldét rendeztünk iskolánk tanulói számára. Télapóra és karácsonyra készítettünk ajándékokat. A városi vers- és prózamondóversenyen iskolánkból hárman vettek részt és Kovács Tímea a 3. helyezést érte el. A könyvbűvár-szakkör tagjai jutalomként meghívást kaptak a megyei könyvtárba, ahol B. Horváth István előadóművész szerepelt. A gyerekek nagy örömmel vettek részt a közös játékban. Jekkel Anett 7. o. St. Csizmadia úti iskola Kirándulás, színházlátogatás Mi, negyedikesek a vasárnapot tartottuk alkalmasnak egy osztálykirándulás megtartására. Utunk során előbb Ipolytamóc előtt álltunk meg, ahol megnéztünk egy víztározót, melynek legmélyebb pontja a 30 métert is eléri. Ipolytamócon viszont az ősrégi leletek tanulmányozása volt nagy élmény mindannyiunk számára. Hazafelé Ludányhalá- sziban is időztünk, ahol egy régi kastély megtekintése volt a program. Antal Márk 4. o. Ságújfalu Egy maradandó élményről szeretnék beszámolni. Budapesten, az Erkel Színházban megnéztük a János vitéz című darabot. A szép ruhák és dalok teljesen elbűvöltek bennünket. Azóta is szívesen beszélünk róla. Még sok ilyen élménynek szeretnénk részesei lenni. Kovács Boglárka 5. c. Rétság Iskolánkban megszűnt az úttörőcsapat, a gyerekek azonban maradtak. Az évek folyamán kis „vagyonra” tettünk szert. Nevelőink jó ötlettel álltak elő: hozzuk létre a „Diósjenői gyermekekért” elnevezésű alapítványt. Az ebbe fektetett pénzünk kamatát tudományos, kulturális és sporttevékenység támogatására fordítják. Örülünk, hogy tanáraink törődnek értékeinkkel, s nem herdálják el a gyerekek „vagyonát”. Sinka Sándor Diósjenő „Mi szeretnél lenni?>f Hát igen! Mi már nyolc éve járunk iskolába, s tudnunk kéne a választ arra: „Mi szeretnél lenni?” Ehhez próbált segítséget nyújtani a végzősöknek az első három iskolalátogatás. Megismerkedhettek leendő iskolájukkal azon nyolcadikos tanulók, akik a Táncsics Közgazdasági Szakközépiskolába, a Madách és a Bolyai Gimnáziumba szeretnének jelentkezni. Én a Bolyaiban voltam, ahol óralátogatás keretében magyar-, történelem-, angol- és biológia- órákon vettem részt iskolánk több tanulójával együtt. Ezután az igazgatóhelyettes tanárnő beszámolót tartott még nekünk a következő tanévben indítandó osztályokról és magáról az iskoláról is. Ez a nap talán sokat segített a résztvevőknek a pályaválasztásban. Magyar Zoltán St. Kodály iskola Ismerkedés a számítógépes adatfeldolgozással > A Váci Közgazdasági Szakközépiskola II. c. osztálya Fótra utazott a Vörösmarty Mgtsz-be, hogy megismerkedjen a munkahelyi számítógépes adatfeldolgozással, gyakorlatban láthassuk a számítástechnika előnyeit, a korszerű munkaköröket. Előadást hallgattunk a szövetkezet dolgozóitól, mely nagy segítséget jelent tanulmányainkban. Megtudtuk, hogy a téesz egy rendszerterv alapján dolgozik, s a REJTVÉNY □EiBBBnn □nncunr 1 I J m z L H K "Z \ 30 m L Ó A függőlegesen beírt szavak helyes átcsoportosításával két vízszintes sorban egv-egy nógrádi helység nevét kapjuk eredményül. Beküldési határidő: december 14. Legutóbbi fejtörőnk helyes megfejtése: Katona Klári. Könyvjutalmat nyertek: Laczkó Krisztina Szirák, Herczeg Éva Szan- daváralja, Mácsik Mónika Bércéi. A könyveket postán juttatjuk el részetekre! jelenlegi gépállományuk értéke hatmillió forint. Vannak emberek, akik a programozáshoz nem értenek, de a gépek kezelése már nem okoz nekik gondot. Elmondták azt is, hogy az adatfeldolgozást kötegelten végzik, azaz összegyűjtik a bizonylatokat és az egyszerre kerül feldolgozásra. A gépek gyorsan, zajtalanul dolgoznak, s a segítségükkel pillanatok alatt elkészül egy levél, az áfa-t naprakészen vezetik, és bármikor megnézhetik, hogy mennyi nyers- és alapanyaguk van a különböző helységek raktáraiban. A szakemberek szívesen adtak ' kérdéseinkre választ, melyből nemcsak a téesz számítógépes rendszerébe nyerhettünk betekintést, hanem tanulhattunk is azokból. A téesz vendégül látott minket, a Duna szeletből és a négercsókból is kedvünkre fogyaszthattunk.^ Reméljük, hogy mire mi is kikerülünk egy-egy munkahelyre, már ott is alkalmazhatjuk a számítástechnikai tanulmányainkat. Rafa Mária ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KOVÁCS MARGIT