Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-11 / 213. szám
1990. DECEMBER 11., KEDD MEGYEI KÖRKÉP ununznj 3 Egy perc derű Új szekció a gyarmati önkormányzatban A balassagyarmati önkormányzaton belül megalakítottam a Széchenyi utcai szekciót. Erre most itt hívom fel a képviselőtársaim figyelmét. Tagjai lehetnek mindazok, a képviselők, akik hitelesen tudják bizonyítani, hogy ebben az utcában születtek, és jelenleg is itt laknak. A szekció vezetőjévé titkos és demokratikus szavazással (ahogy ez meg volt beszélve), ellenszavazat nélkül magamat választottam. A szekció egy héten egyszer, a Széchenyi utca 4. szám alatt, a földszint nagyszobájában ülésezik. Első napirendi pontunk a Széchenyi utca tömegközlekedésének áttekintése volt. Itt két alternatíva között lehetett választani, a jelenlegi gyaloglás és a jövőbeni gyaloglás között. A bizottság egyhangúlag a jelenlegi gyaloglás mellett döntött. Fontos napirendi pont volt az utca közbiztonsága. Itt külső szakembert is meghallgattunk, úgy mint Benőt, a nyugdíjas lábbelikovácsot. ö tömören csak annyit mondott; rossz — és megszívta pipáját. Később írásban javasolta az utca közepén lévő ligetbejáró befalazását, mert a ligetből árad a bűn. A javaslatot nem támogattuk, bár az is igaz, több mint húsz éve (mióta nős vagyok), nem vettem igénybe a Üget nyújtotta szolgáltatásokat, és ez idő alatt sokat is felejtettem, de a bejárat befalazását túlzottnak tartottam. Következő nyilvános szekcióülés a jövő héten lesz, ahol is az utca rendeltetésszerű használatáról lesz szó. Mindenkit szeretettel várok-várunk. — soós — Széles paletta — nyereséges tevékenység Széles a tevékenységi palettája a Galgamenti Áíész- nek, ugyanakkor változatosak az üzemeltetési formák is. A felvásárláson kívül a bolti kiskereskedelemben és a vendéglátásban, a hagyományos értékesítéses módszert ötvözték a szerződéses megoldásokkal. Az alap- tevékenységen kívüli repertoár is sokat sejtetően gazdag. Például az ipari tevékenységben helyet kap a szeszfőzde, szikvíz-előállí- tás, továbbá a szállítási feladatok. Az egyéb kategória címszó alatt szerepel a szakcsoportos tevékenység, a bérleti díj, és még sok egyéb más. Az előbbieket foglalja össze az első háromnegyed évet értékelő jelentés, amelyből kiviláglik. hogy a tervezett árrés elérése mellett, fogalmi előirányzatukat túlszárnyalták, és ennek megfelelően nyereségük csaknem duplája a tavalyinak. Az előnyös változásokban szerepe van annak a hálózatot felújító rekonstrukciós folyamatnak, amely a korábbi években kezdődött el, s végrehajtása eredményeként a boltok többsége kulturált vásárlási körülményeket biztosított a tagságnak és a lakosságnak. Ami pedig az áruellátás színvonalát jelzi, azt jól példázza a képen látható, Magyarnándor központjában lévő ABC-áruház kínálata, amely a vevők elismerésével találkozik. — Rigó-fotó — Nem panasznap volt — Bátonyterenye. A város bizonyos pontokon meglehetősen zilált jelene késztette arra a helyi TESZ-szervezetet, hogy találkozóra invitálja az önkormányzat vezetőit, a helyi képviselőket, a településvédőket és a lakosság minden rétegének illetékeseit a bányaváros pinceklubjába. A beszélgetésen szinte valamennyi sokakat foglalkoztató probléma felszínre került. — A város közbiztonsága sok kívánnivalót hagy maga után. Érthető tehát, miért érdeklődtek többen is afelől, hogy lesz-e rendőrkapitányság Bátonyterenyén? Jó lenne nálunk is polgári őrséget szervezni, vetették fel sokan — mondja Molnár Béláné, a bátonyterenyei TESZ városi ügyvivője, akit korábban mindenki népfrontaktivistaként ismert. — Felmerült a bányakaszinó immár „tarthatatlan” helyzete. A hét végeken rendszeressé vált lármás esti rendezvények ellen emeltek szót a jelenlevők. Mindjárt az is elhangzott: ezen a téren is várható változás, ha az önkormányzat kulturális célokra szóló pályázata sikeresnek bizonyul. — Bezárt a bányavárosi Ramovill szaküzlet és a méretes szabóság, holott ezekre szükség volt — panaszolták néhányan. Mire Nagy mert a nálunk honos kézi munkaerőre, igényes termékek csomagolására a jövőben is szükség lesz. Ennek kapcsán olyan vélemény van forgalomban, hogy a tőkés azokat a telepeket é„'íti le, ahol most a vállalat bérmunkában dolgoztat. Az ottani termékek csomagolását pedig áthozza, többi között a mi üzemünkben is — vélekedik Hanzel József. A másik változást a konkurencia erősödése kényszeríti ki. — A kormány intézkedése révén rövidesen szabaddá válik a magánimport. Bár most még fizetőképesek vagyunk. az új helyzetben annyira felgyorsulhat ez a sok lehetőséget ígérő kereskedelmi tevékenység, hogy nem várt meglepetést okoz nekünk. Pozícióink megvédésére. bővítésére mielőbb saját, új és olcsó termékekkel kell meglepnünk partnereinket, a fogyasztókat — állítja határozottan az üzemvezető. — Vajon arra a dolgozói kérdésre, hogy jövőre miként kezdjük az új évet, mit tud válaszolni ? — A jövő esztendő első negyedéve még biztosnak látszik, mert van elég megrendelésünk. Utána csak én is bizakodhatok... Az előbbi kevés ahhoz, hogy ne erősítse a dolgozókban az általuk még kevésbé ismert kellemetlen érzést: vajon meddig tudjuk még itt megkeresni kenyerünket. Mert a havi 7000 forint vásárlóértéke ugyan a száguldó infláció miatt erőteljesen csökken, de még mindig jelent egyfajta biztonságot az élethez. Venesz Károly Keresztvíz a Lenin térre? Keresztvíz alá kívánják „tartani” a salgótarjáni Lenin teret. Vannak, akik ma is Vásártérként emlegetik a sok vihart átélt belvárost területet. A legutóbbi önkormányzati ülésen egy MDF-es képviselő felvetette, az 1956-ban történt borzalmas emlékű salgótarjáni sortűz áldozatainak is emléket állítva, legyen „December 8.” tér! Más valaki (SZDSZ) arra figyelmeztette a testület tagjait, ne feledjék hajdani nevét: legyen újból Vásártér! Az MSZP színeiben bekerült képviselő attól óvott, nehogy megint a régi hibába essenek, azazhogy, éppen az ott lakók véleményét nem kérik ki! Azt ajánlotta: ne döntsünk az emberek meghallgatása nélkül! Ennyiben maradtak. (sánta) Mihály polgármester azt válaszolta: a kiskereskedők munkáját az önkormányzat különféle kedvezményekkel fogja segíteni. Molnár Béláné a fentieken kívül még beszámolt néhány időszerű, megoldatlan feladatról. — Mit lehetne tenni a közterületek rendjének megőrzéséért? — ez a kérdés szintén felmerült, mire többen megfogalmazták: védnökségeket kellene szervezni, például a játszóterek épségének megőrzéséért. Mindenki nagyon várja a telefonközpont átadását, az épületek felújítását. Az egybegyűltek olyan véleménnyel távoztak, hogy jó lenne minél gyakrabban szervezni ilyen problémafeltáró és javaslattevő beszélgetéseket. (Mihalik) Hi lesz a sorsunk? Már kétszer hajléktalanná vált a bányász férfikar Az egyre súlyosbodó gazdasági romlások nem kímélik a közel' hetven éven át működött, öntevékenységre épült amatőr szintű munkás művelődést a Nógrádi Szénbányáknál sem. A pangás ideje az utolsó három évben már érezhetővé vált. Egyre jobban kiütköztek a fenntartással kapcsolatos problémák. A vállalati szakszervezettel, a Bányász Művelődési Ház vezetőivel alig találkoztunk. Az utóbbi egy évben kapcsolatot tartani senkivel nem tudtunk. Hiányzott a kölcsönös információ, az őszinte szókimondós. Mindezek kizárták a kölcsönös érdekegyeztetést. Szinte villámcsapásként ért bennünket a ' hír, hogy eladták a salgótarjáni Bányász Művelődési Házat. Ez volt az első „kilakoltatásunk". Ebben az időben a bányász kórusok országos minősítése előtt álltunk, dorogi meghivással. Helyiség hiányában a felkészülés nem kis gonddal járt. Árvaságunkat nem titkoltuk, ennek többször is hangot adtunk a helyi lapokban. A munkáskultúra érdekvédelmi rangjának felismerése, a hagyományok ápolása szinte teljesen mellékessé vált. Úgy érezzük, ezt nem lehet a fennálló gazdasági válsággal magyarázni. Hogy egyáltalán működni tudjunk, történt ugyan egy átutaló intézkedés a nagy- bátonyi Bányász Művelődési Ház igazgatója részéről. Lehetőség adódott, hogy a művelődési házban helyiséget kapjunk a próbák megtartására. Sajnos, csak heti egyórás időtartalommal, de biztosítják az oda-vissza utazásunkat is. Felmérve az ajánlatot, más választásunk nem lévén, elfogadtuk a feltételeket. Az ígért technikai gondoskodásból kevés valósult meg. Megszűnésünket hivatalosan még nem mondták ki, de úgy érezzük, számunkra mór itt sincs hely. Amikor bérbe adták ezt a művelődési házat, légüres térbe kerültünk. Nincs mód a gyakorlásra, ezzel már dobogóra nem léphetünk. Nem tudjuk, mi lesz a bányász férfikarral, amely mint említettem, hetvenéves múltra tekint vissza. Nem vagyunk elfogultak, számottevő dokumentum igazolja a működésünk során elért eredményeket. Nem csak a megyében, hanem országos viszonylatban is a rangos kórusok között tartották nyilván a nógrádi bányász férfikart. Bejártuk oz országot, eljutottunk külföldre is, beleértve Angliát, illetve Wellset és Skóciát. Aranykoszorú diplomával rendelkezünk immár húsz éve. Mindig arra törekedtünk, hogy elkötelezettséggel gyarapítsuk a megye és Salgótarján jó hírét. Most viszont nem tudjuk, mi lesz a kórussal, annak mintegy 30— 35 tagjával. Kellünk még valahova, valakinek?. . . Tóth Gyula, a munkósénekkar tagja íu tantermek — Salgótarján. A Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola kétmillió forintot nyert a szakképzési pályázaton. Ebből az összegből két gép- és gyorsíró-tantermet alakítanak ki, amelyeket decemberben japán elektronikus Írógépekkel szerelnek föl. A tantermek több cég kivitelezésében készülnek és a gyakorlati oktatást is szolgálják. Képünkön: Nagy Ferenc festő, a Color Mozaik Kft. dolgozója munkában. R. Tótb Sándor felvétele Tizennegyedik havi fizetés Három év múlva „bekebelez”. Kicsit meglepődve, ugyanakkor jóleső érzéssel hallgattam Hanzel Józsefnek, a COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat jobbágyi üzeme vezetőjének örömteli közlését: júliusban már felvettük a tizenharmadik havi fizetésünket, rövidesen kézhez kapjuk a tizennegyediket... A Jobbágyiba vezető útelágazás előtt vagy 100—150 méterre, a fő közlekedési út jobb oldalán található az üzem, amelyben a vállalat sajátosságának megfelelően, legalább , 14-féle fűszerfélét csomagolnak és szállítanak, belföldre és külföldre. — Jelenleg az Otthon és Instant márkanévre hallgató porkávét rakják az üvegekbe az asszonyok, lányok a feldolgozóüzem nagyobbik részében. Az udvar felőli részen kértek maguknak helyet a teások. Indiai és kínai keverékekből állítják össze a tetszetős kis csomagokat, melyeket dobozba rakva Angliába és Németországba küldenek. A kis létszámú kollektívát eddig még elkerülték az átalakulással járó, másutt már kellemetlen csapásokat, nehéz perceket okozó viharfellegek. Mind a mai napig viszonylag biztonságban és nyereségesen oldják meg feladataikat. A jövő esztendőben viszont jelentős változásokra kerül sor. — Valószínű, hogy lesz még egy tulajdonosa, méghozzá külföldi, a vállalatnak — utal a változás lényegére az üzemvezető. — Közös céggé alakulunk át. Központunk három — német, svájci és egy amerikai— holland — céggel folytatott tárgyalásokat a vegyes vállalat megalakításáról. Ügy hallottam, hogy a legutóbbi az esélyes, mivel ő terjesztette elő a legelőnyösebb ajánlatot. — A sorra kerülő frigygyei kapcsolatban bizonyára sokféle szóbeszéd járja — vetem közbe. — Állítólag az amerikai— holland cég —, ha ráesik a választás —, akkor az alakulás évében kénytelen megelégedni egy kisebb vagyonrésszel, ugyanakkor már jelezte, hogy három éven belül magáénak akarja az egész kollektívát — „bekebelez bennünket.” Képviselői már megtekintették üzemünket is. — ön szerint rossz, vagy jó lesz a vegyes vállalati forma? — Jelen pillanatban képtelenség bármiképpen is minősíteni. Egy biztos: ameny- nyiben a tőkés cég elképzelése megvalósul, akkor minden tekintetben ő diktál. Egyelőre „azzal biztat”, hogy 600 fővel csökkenti majd a létszámot. — Ez magában hordozza azt a lehetőséget, hogy itt is fel kell készülni a munkakönyv átvételére? — Állítólag a létszámleépítés nem érint bennünket, Kávét csomagol Tímár Györgyné, Szentgyörgyi Andrásné és Blasltó Sándorné. Fotó: Rigó
