Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-08 / 211. szám
1990. DECEMBER 8., SZOMBAT SPORT nnnnrnj 11 Tettes nincs, látlelet van Szűk a játékoskeret Pálfalván Pisztolylövés a szondái focipályán! Messze vagyunk Kolumbiától. Most persze nem gazdasági és politikai hasonlatokra gondolok, hanem egyszerűen a földrajzi távolságra. Annyi ellenben biztosnak tűnik, hogy a kábítószer-termelés és -kereskedelem terén nagy a különbség kis hazánk és a dél-amerikai ország között — az ő javukra —, ám a futballpályák nézőterein történő eseték lassan kiegyenlítődnek. Mint ismerete® Kolumbiában történt meg az a tragikus eset, amikor egy futballmérkőzésen lelőtték a bírót. Noha, nálunk ilyen eset még nem fordult elő, pisztoly már durrant. Ami pedig küllőn is elszomorító: éppen szőkébb pátriánkban, Nógrád megyében. Még pontosabban Szándán. Elszabadultak az indulatok Látszólag sima volt a november 26-án játszott Szanda—Nógrádsipek összecsapás, melyet végül a vendéglátók 7—1 arányban megnyertek. A tudósítás szerint nem volt egy súlycsoportban a két gárda, s a vendégszurkolók minősíthetetlenül viselkedtek. E gondolatot erősítette meg a találkozó bírája, Szűcs játékvezető is. Igen ám, de nem minden kását esznek forrón! Ugyanis a szandai bajnoki összecsapás körülményei sem egyértelműen tisztázottak. A nyolcvanadik percig úgy, ahogy rendben mentek a dolgok. Jó volt a hangulat a nézőtéren, melyhez nagybani hozzájárult, hogy az egyik szögletzászlótól jó tíz méterre egy piros színű Wartburg Combiból szeszes italt mértek. Hogy a já'fék- vezető ezt nem látta, vagy egyszerűen nem akarta észrevenni — édesmindegy. A lényeg, hogy néhány drukker bizony alaposan felöntött a garatra, mi több, a sipeki sportvezetők véleménye szerint a hazai rendezők némelyikének is a szokottnál erősebben csillogott a szeme. Elérkezett hát a 80. perc, amikor Szűcs bíró leküldte a pályáról az egyik magáról megfeledkezett szandai labdarúgót. Nos, ezzel betelt a pohár, ekkor kezdődött el a csetepaté. Pofonok, dulakodás Hogy ki, kit lökött, hová és miért, azt aligha deríti ki nyomozó, legyen az Maig- ret vagy Colombo. A szan- daiak azt mondják, a vendégszurkolók, míg a sipéki- ek úgy vélekednek, hogy a hazai drukkerek vpltak agresszívak. Egy tény: elcsattanr tak pofonok tetőfokára hág- tag az indulatok. A hazai csapatkapitány például majd neki rontott a sipeki sportelnöknek ám annak megtermett „valósága” hátrálásra, majd a találkozó végén — ilyen is előfordulhat! — bocsánatkérésre késztette. Az külön érdekesség, hogy a bíró dulakodás jeleneteit nem vette észre. Jelentésében csupán arról ír, hogy a sipekiek csürhe módjára viselkedtek. A fentiek persze bármely pályán megtörténhettek volna. (Sajnos hasonlókra volt már precedens, nem is egy, a közelmúltban.) Ám ami közben Szandán megesett, az példátlan — meglehet az egész hazai — focitörténelemben. Pisztoly durrant. Igen, nem tévedés, pisztoly. Még szerencse, hogy emberélet kioltására alkalmatlan „műszer”. De durrant. Egy helyi illetőségű néző kezében sült el egy riasztópisztoly, szólt is egy hangosat. A bíró ezt sem akarta meghallanni. (Erre mondaná a felbőszült szurkoló: ez se lát, se hall...) Ami viszont döbbenetes a pisztolyos • históriában, az, hogy a „stukkeros” egy nóg rátjsipeki ifjúsági korú labdarúgó nyakánál durrantott. Ijesztése tökéletesre sikeredett, mert a fiatal labdarúgó említett testrészén égési • sebet okozott. (Még szerencse, hogy nem a szemébe célzott1' Tanúk bizonyítják, hogy a pálya széfén álló civilruhás • rendőr azonnal szerette volna megtudni a vakmerő pisztolyos kilétét, de ebben a „kutatásában” nem akadt segítőre. Így a pisztolyos személye ismeretlen maradt, ám a sipekiek — ha már ilyen szerencsétlenül alakult számukra az ügy — hazafelé, a balassagyarmati kórházban látleletet vetettek fel a sérültről. o o o o Tíz perc története a fenti botrány. Azt követően békében levonultak a csapatok, hazamentek a legények. Az ügynek még nincs vége. A balassagyarmati labdarúgószövetség versenybizottsága folytatta a vizsgálatot. Segítségünket a magunk módján ezennel felajánljuk. Amennyiben jelentkezik a riasztópiszolyos néző, úgy fényképpel ellátott kis írást készítünk róla. Várjuk a szerkesztőségben! Vaskor István M € csereakció; y Salgótarjánban, a Lakberendezési Áruházban Sy Megunt, használt ékszerét új ékszerre cseréljük, kedvező* t fazondíj terítés ellenében. Különleges fazonékszerek nagy választékban. ÚJ LEHETŐSÉG! Js? Törtarany eladása esetén különleges fazonékszereket vá-® Spsárolhat reklámáron. (1841 Sz) Vége az „üveggyári rapszódiának"? Dávid Róbert elégedett és bizakodik Második évét kezdte meg az ősszel a Salgótarjáni Síküveggyár csapata a labdarúgó NB II-ben. Forró volt a nyár az üvegesek házatáján. Ismeretes, hogy egyetlen árva ponttal maradtak benn a másod- osztályban. Ezután Kölln és Baranyi személyében két kulcsember eltávozott a gárdából. Ráadásul edzőcsere történt, bár igaz, Dávid Róbert (képünkön) személyében tapasztalt szakvezető vette át az irányítást. Ilyen előzmények után, mit mondjunk, kevesekben tengett túl az optimizmus. Aztán elkezdődött a bajnokság. A Síküveggyár igazán szeszélyes arcát mutatta nekünk. Nagyszerű győzelmek és kínos vereségek váltogatták egymást. Mindazonáltal a csapat magabiztosan tartotta magát a középmezőnyben. Jóllehet az utolsó három forduló felért egy vesszőfutással, a fél évet a tizenegyedik helyen zárták, pontszámban tisztes távolságra vannak a három „kiesőjelölttől”. — Milyen most a közérzete, a nagy visszatérés után, fél év elteltével? — tettük fel a kérdést Dávid Róbert- nek. — Nem mondanám, hogy rosszul érzem magam, de azért örömmámorra sincsen okom. Az elmúlt fél év számos feladatot rótt rám. Meg kellett ismernem a játékosokat, a vezetőket; a lehetőségekhez mérten ütőképes csapatot kellett formálnom a meggyengült játékos- állományból. Az eredményekkel, s a mutatott játékkal — eltekintve a formaingadozásoktól — az utolsó három forduló kivételével elégedett vagyok, s a tanulságok közös levonása után bizakodva várom a tavaszt. — Az még messze van. Milyen célokkal vágtak neki augusztusban a bajnokságnak? — Azzal, hogy együttesem stabil középcsapattá érik. s az első tíz között végzünk. Tizenöt-tizenhét pontot terveztem az őszi idényre. Nem sikerült maradéktalanul teljesítenünk a céljainkat, mert csak tizenhárom pontot gyűjtöttünk, s ez a tizenegyedik helyre lett elegendő. — Nyilván a játékrendszert, a játékfelfogást illetően is voltak elgondolásai. — Hogyne. Idehaza hár rom védővel, négy középpályással és három csatárral játszva igyekeztünk nyílt támadójátékkal fellépni. Idegenben a három védő előtt öt középpályás és két ék szerepelt. Zárt, biztonságos védekezésből próbáltunk Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy a Viktória ügynökség által kibocsáj- tott bonokra XII. 23-ig a következő engedménynyel vásárolhatnak: Kék színű bon: 5 % Piros színű bon: 7 % Narancs színű bon: 8 % Keressék fel boltjainkat, éljenek a lehetőséggel. Angyal István ügynök (1856, Sz) ellentámadásokat vezetni. Nos, ez utóbbi harcmodor ment jobban a csapatomnak. — Ennek tulajdonítható a helyenkénti rapszodikus produkció? — Ennek is. Az első nyolc fordulóban nem volt semmi problémánk, utána kezdődött el a hullámzás. Ennek többek között az az oka, hogy egyre többen kezdték úgy érezni, biztos helyük van a csapatban. Sőt, a vége felé egyesek úgy gondolták, jó az együttes, és ők is jó futballisták. — Pedig ha így lenne, nem lett volna az utolsó három forduló kínos, vesszőfutása. .. Hallhatnánk valamit ennek okait illetően? — Ennél a három vereségnél a labdarúgás összes bizonytalansági tényezője szerepet játszott. A fegyelmezetlenség, a balszerencse, a sorsolás szeszélye és a játékvezető tévedése. De az igazi okokat saját magunkban kell keresnünk. A kapkodott, fegyelmezetlenül játszott védelem, a középpályán Balga kiválása után nem volt igazi irányító. Elől pedig egészen elképesztő gólhelyzeteket hibáztunk el sorozatban. Kulcsjátékosaink képtelenek voltak hozni szokott formájukat. A BVSC-mérkőzést követően lelkileg sem tudtak helyrerázódni a gyerekek. Fizikai problémáik nem voltak. A Kazincbarcika elleni ragyogó játék után négy nap Labdarúgás A múltban roppant népszerűnek számítottak a labdarúgó Közép-európai Kupa küzdelmei. Az idők során azután szép fokozatosan veszített sportértékéből ez a torna. Egyesek azzal magyarázták ez utóbbi tényt, hogy az UEFA-kupa egyszerűen „leszorította” a porondról a KK-t. Ám a KK Bizottság legutóbbi prágai ülésén érezhetőek voltak azon törekvések, hogy a Mitropa-kupát, (ez a kupa elnevezése külföldön, de nyugodtan átültethető a magyar sportnyelvbe is!) újfent fontossá, rangossá tegyék. A prágai megbeszéléseken a bizottság soros alelnöki minőségében is dr. Ter- pitkó András képviselte a magyar szövetséget. Ö adott összefoglalót az ottani tanácskozásokról. — Nagy örömmel fogadtuk Ausztria ismételt jelentkezését — mondta dr. Terpitkó András. — Tízéves szünet után szövetségük jelezte: szeretnének újra egy csapatot indítani a KK-ban. így azután az 1991-es, olasz földön sorra • kerülő eseményen öt ország csapatai mérkőznek. A házigazda jogán a Torino és a Pisa is indul. Ez a rendealatt ennyire nem lehetne visszaesni... — Nem lenne igazságos a részünkről, ha a tizenöt mérkőzés közül csak erről a háromról beszélnénk... — A kupamérkőzésekkel együtt tizenkilenc tétmérkőzést játszottunk az őszszel. A bajnokságban csak az utolsó fordulót követően estünk vissza a tizenegyedik helyre, addig a harmadikkilencedik helyezés valamelyikén tanyáztunk. A kupában bekerültünk a legjobb 32 közé. — Értékeljük egyenként a csapalr észeket! — A két kapus közül Halász kapott nagyobb bizalmat. Az első 8—9 mérkőzésen nyújtott teljesítményével elégedett voltam, később többször bizonytalankodott. Védelmünk helyenként hajlamos a figyelmetlenségre, a fegyelmezetlenségre, itt Gyetvai és Stark, időnként Babcsán játékával voltam elégedett. Középpályásaink ingadozó formát mutattak, közülük Juhász és Balga nyújtotta a legtöbbet. Elől mindvégig problémáink voltak a helyzetek kihasználásával. — Ha már neveket emlegetünk. Sokaknak szemében szálka volt Mohácsi szerepeltetése. — Szegény ember vízzel főz; nem tudok nála jobb játékost beállítani a középcsatár posztjára. Való igaz. volt, amikor nem tudta felvenni a ritmust. Máskor viszont engem igazolt. Hozzátenném még, hogy tizenhat játékossal küzdöttük végig a tizenkilenc tétmérkőzést, nagyon szűk a játékoskeretünk. — Mit várnak a tavasztól? — Céljainkat, vágyainkat nem kell átértékelnünk: az első tíz között kívánunk végezni. Sok tennivalónk van ugyanakkor. Ezek közül legfontosabb, hogy elveszített közönségünket visszaszerezzük. Baiás Róbert zési alapelv a jövőben is gyakorlat marad. Ezen azt értem, hogy a rendező ország mindig két legénységgel vonulhat fel, a mezőnyben tehát öt nemzet hat gárdája verseng. Az olaszok mellett osztrák, jugoszláv, magyar és csehszlovák együttest láthat 1991. május 30. és június 3. között a két olasz város futballrajongó közönsége. — Valamit a kiírásról, ha mondana! — Torinóban és Pisában küzd a két, egyenként 3—3 csapatra sorsolt csoport. A torinói trióban az olasz gárda mellett a magyar és osztrák reprezentáns lép gyepre, míg Fisában a helyi az- zuri legénység mellett a jugoszláv Hajdúk és a csehszlovák Bohemians Praha mutatja be tudását. — Magyar részről ki indul? — Ezt meghatározni az MLSZ joga. —• Hazánk mikor rendez KK-t? — A rendezési színhely az öt ország szövetsége között „körbejár”, folyamatosan változik. Annyi már eldőlt, hogy Olaszország után 1992- ben az MLSZ lesz a házigazda. Tíz év után Ausztria visszatér Jön a lesiklás — Ausztria—Franciaország. A hét végén két helyszínen Altenmarkban (nők) és Val- disere-ben (férfiak) folytatódik az alpesi sí, a Világ Kupa-sorozata. Idén először mindkét mezőny a legveszélyesebb és egyben leglátványosabb számban a lesiklásban is összeméri erejét. Cselgáncsozók közgyűlése — Budapest. Szombaton tartja küldöttgyűlését a Magyar Judo Szövetség. Az új városháza nagytermében, várhatóan kora délelőttől, estig tartó tanácskozáson igyekeznek szót érteni, a sportág valamennyi gondjáról, bajáról, öröméről. Megválasztják az új vezetőket is. Doppingügy — Berlin. Az egykori NDK néhai mindenható sportfőnöke cáfolja, hogy valaha létezett volna központilag irányított, vagy elrendelt doppingolás a keletnémet sportolók körében. Manfred Ewald hazug megállapításoknak minősítette, egykori sportolók, illetve sportorvosok beismerő vallomásait, a keletnémet sportolók doppingolásáról. Utazó kosárlabdázók — Budapest. Karácsony után útra kel a férfi- és női kosárlabda-válogatott is. A férfiak december 28. és 30. között Luxemburgban vesznek részt egy nemzetközi tornán. A hölgyek messzebbre készülnek: december 26— 30-a között Madridban játszanak, majd január elején egy svédországi eseményen lépnek pályára. Tyson készül — USA. Szombaton este — magyar idő szerint, vasárnapra virradóra — a New •Jersey állambeli Atlantic Cityben kerül sor az amerikai Tyson és a jamaicai Alex Steward közötti profinehézsúlyú ökölvívó-mérkőzésre. Most még mindkét ökölvívó szinte percre pontosan megjósolja hányadik menetben teszi végleg harcképtelenné ellenfelét. Tysonnak van több veszíteni valója, mert ő győzelem esetén újra mérkőzhet a világbajnok Evander Hayfielddel, s visszahódíthatja elveszített koronáját. STÁRT-gála — Budapest. Az S éves fennállását ünneplő START diákegyesület negyedik alkalommal rendezi meg hagyományos gáláját szombaton, délelőtt fél 11 órai kezdettel, a Nemzeti Sportcsarnokban. A rendezvényen a nevelőotthonokban élő fiatalok tartanak sportbemutatót. A gálát karácsonyi ünnepséggel kötik össze, s ezen neve« művészek ajándékműsorokkal kedveskednek. Ugyancsak szombaton találnak gazdára, a „jó tanuló, jó sportoló” címek.
