Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)
1990-12-01 / 205. szám
1990. DECEMBER 1., SZOMBAT MŰVÉSZET ES TÁRSADALOM njznvzz] 7 ZSEBNAPTÁR Horthy és Heiencsény Két könyv találkozott mostan. 1988-ban itthon is megjelent Bolza Ilona grófnő engedélyével Romsics Ignác társszerzőségével Bethlen István emlékirata 1944-ből. Romsics írta a bevezető tanulmányt. Bolza grófnő Bethlen gróf bujdosásáról szóló visszaemlékezést — és maga Bethlen az emlékiratot (politikai esszét), ami nem más, mint a magyar politika értékelése-kritiká- ja a második világháború idejéről. Bethlen emlékiratát korábban Münchenben angolul adták ki, a magyar kiadáshoz hozzájárult Bolza Ilona. Szinte mindenki innen tudta meg, hogy a Gestapo elől bujkáló Bethlen 1944 nyarát a nógrádi He- rencsényben töltötte Bolzá- ék kastélyában teljes in- kognitóban-rangr ejtve. Gróf Bethlen István innen még feljárt! a várba; a kormányzótanács ülésein, amelyeket éjjelente tartottak (sajátos titko'ózás lehetett, de akkor ez látszott célszerűnek) Bethlen sokáig megjelent. Majd ahogy jött. úgy távozott. Senki nem tudta — hova. A végefelé már elmaradt a személyes részvétele, onnantól Bolza Ilona járt fel Bethlen üzeneteivel. tanácsaival He- rencsényböl, majd később egy másik búvóhelyről is a kormányzóhoz. A másik könyv Horthy Miklós emlékirata, most jelent meg a napokban, eddig is kapható volt természetesen, kéz alatt, igen megás árakon cserélt gazdát'. Ez érthető. A kormányzó emlékiratát már élete végefelé írta, először ötvenháromban jelent meg Buenos Airesben, majd 1974-ben Torontóban, ő maga 1967- ben halt meg Portugáliában. Ott is van eltemetve. A két emlékirat összehasonlítása kézenfekvő. Különös és meglehetősen kalandos szellemi utazás a közelmúltban. Fontos lehet ugyanis a teljesebb tisztánlátás érdekében Horthy és legfőbb támaszai egyikének, Bethlennek értékelését, közös vagy eltérő ítéletét elsősorban a saját értékítélet teljesebb kialakítása miatt összevetni. A dolgokról soha nem tudhatunk eleget. Itt van ez a herencsényi ügy is Bethlen búvóhelyével. Herencsényben csak két évvel ezelőtt értette meg mindenki, hogy valójában ki volt, az a rokonszenves, nagyon közvetlen huszárezredes, aki közöttük élt. Persze Bolzáéknál, akiket éppúgy tiszteltek akkor, mint most! Bolza Ilona sem felejtette el azokat az éveket, amikor a háború után a herencsényi- ek segítették. Ilona grófnő fivére Antal, aki maga is aktív huszártiszt volt a háborúban, hosszú évek óta visszajár Herencsénybe. De az ezzel kapcsolatos dolgokról egy másik alkalommal... Jómagam a két könyv találkozásánál elsőként a kormányzó emlékiratának Bethlen oldalvonatkozásait kerestem meg. Horthy valóban nem tudta! honnan jön és hova távozik tanácsadója. Kerestem Bolzát is a kormányzó könyvében. Meg sem említi. Egyetlen szóval sem. Pedig akkor már tehette volna. Valóban nem tudta. Vajha a nagyobb dolgokban is ilyen sikeresen konspirált volna. (T. Pataki) HAMARY DENES: CSE3DESPIHEM) Mi lesz a jelenünk holnap? Csupán a tegnapok összekevert Maradék moslékja kiöntve Körötte fájdalmak örömök csaholnak Miközben az ember fáradtan hever Egy hét létfenntartási harca után Elmereng könyékig nyúl a lébe Kapaszkodik a moslékoskondér peremébe Hogy véletlenül ő is bele ne essen Korai még — véli emléknek lenni Valaki másnak történelmi jegyzeteiben Elnyomja a csikket oldalra!órául és pihen ÁCS IRÉN HOLLÓKŐJE Emlékeztetőül: az UNESCO 1972-ben hozta létre a Világörökség Bizottságot annak érdekében, hogy a világ kulturális és természeti értékei a civilizációs folyamatok következtében ne tűnjenek el a föld színéről, hiszen mindannyiunk közös örökségéről van szó. Az egyezményhez Magyarország 1985-ben csatlakozott, vállalva a műemlék- és a természetvédelemben ebből következően^ is reá háruló feladatokat. Így 1987-ben magyar műemlékegyütteseket is fölvettek a Világörökség gyarapodó listájára, a Budai Várat, és a Nógrád megyei hollókői ófalut népi építészeti együttesével és környezetével együtt. Ma már száz ország több mint 300 építészeti együttese tartozik a világörökséghez, közte egyetlen falu, Hollókő. Ács Irén, a jeles nemzetközi hírű fotóművész, aki a Hollókőhöz közeli Szécsény- ben született, rendkívül sokat tett azért, hogy a számára kedves szülőföldet, Nógrád megyét megismertesse és megszerettesse idehaza és külföldön az emberekkel. Helyi anyagi hozzájárulással több szépséges fotóalbumot jelentetett meg. Egyikhez éppen Boldizsár Iván, a magyar kultúra nagykövete írt lírai előszót, méltatván benne a kitűnő „fotográfus" munkásságát is. Ács Irén Hollókő című fotóalbuma most jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában, a tartalomhoz méltó reprezentatív formában. A bevezetőt Román András írta , a színes felvételekkel adekvát, azokat kitűnően gazdagító képmagyarázatok a néprajz kutatója Zólyomi József korrekt munkáját dicsérik.. Hollókő nem múzeum, hanem élő falu. Ács Irén tehát élő albumot tett asztalunkra, amelynek lapjain, a táj, az építészet, a munkálkodó és ünneplő ember szokásai, tárgyi, viseleti kultúrája, hagyománya egyaránt megjelenik. A külföldi és hazai látogató, aki értékes emlékként majd magával viszi a fotóalbumot, megtalálja benne a „rutin-szempontú" válogatást is vagyis mindazon építészeti, táji, műemléki stb. világot, ami együtt jelenti Hollókőt. Ács Irén fotóalbuma azonban jóval több is ennél, művész' élményt kínál, a képi információn túl vizuális örömökkel kecsegtet. Azt kell mondanom, akárcsak a festőknél, ebben a gyönyörű könyvben is művekkel szembesülünk, amelyek alkotójukat, a stílusában érett, szemléletében, világlátásában önálló, hangvételében egyedi embert is közelünkbe hozzák, azt. aki nemcsak ismeri, hanem szereti is azt, amit megmutat nekünk. Ezekből a művészi fotográfiákból egységes hangulat árad, motívumai pontosan kiválasztottak és találóak, miközben a képeket lapozgatva szinte érezzük az évszakok örök váltakozását, a születés és az elmúlás, a létezés valódi mélységeit, önfegyelem és komoly derű lengi be Ács Irén Hollókőjét, a képek tartalma és formavilága érzékenységről vall, a pillanatélmény csodáját kínálja. Olyan művész vallomása ez az emberiség örökségéről, amely az értelem és az érzelem egyensúlyát kutató ember humánumát és létezésbe való hitét is kifejezi, ezúttal éppen Hollókő kapcsán. Minden fotója — épületről, tájról, emberről, szituációról — szervesen illeszkedik az egységes művészi . gondolathoz, ami a világ szépségéről, a remény jogáról, az életről szól. Így Ács Irén Hollókő című albuma egyúttal az emberi lét köznapi és áttételes kifejeződése is. Német és angol nyelvű ösz- szefoglaló esészíti ki a reprezentatív könyvet, a Corvina elegáns fotóalbumát. Bótli Tóth Elemér Mozgásba oldott érzelem: RODIIN Százötven éve, született Párizsban Auguste Rodin, a francia szobrászat kiemelkedő, nagy hatású mestere. Művészeti felfogása rokon volt az impreszionista festőkével, akiknek baráti társaságához is taitozott szobrainak nyugtalan mintázata, a festői fény-árnyékok teljes kiaknázása a pillanatnyi be- nyemások tökéletes kifejezése révén. Műveinek súlyos anyagszerűsége, mély emberi tartalma és szimbólumteremtő .ereje azonban szétfeszítik bármely iskola vagy .stílusfogalom határait. korának egyedülálló, egyetemes jelentőségű szobrászává avatják. Pályáját hosszú ^deig nyomor és sikertelenség kísérte. Tanulmányait 14 évesen Párizsban kezdte, ahol kőfaragással kereste meg kenyerét. 1864-ben jelentkezett első zseniális művével a Törött orrú férfival, de a zsűri ezt visszautasította. A kudarc nem tántorította el. 1864-tól hét évig A. Carrier- Belleusenél tanult. Olasz tanulmányút után készítette első főműwt, az Érckorszakot (1877), mely élete derekán meghozta számára a sikert. Utána sorjáztak heves vitákat kiváltó főművei, melyek nemcsak saját fejlődésének, hanem a modern szobrászatnak is mérföldkövei. mim az 1880-tól kezdve mintázott Musée des Arts Décoratifs főkapujának sokalakos kompozíciója, melynek ötletét Dante főműve, a Pokol kapuja adta. E kompozícióhoz tartozik a párizsi Pantheon lépcsőjén álló. monumentális Gondolkodó, képünkön, mely már megvalósította fő törekvését, az érzelemnek, a lelki tartalomnak a mozgás, a mozdulat által való éreztetését. Klasszikussá vált szoborcsoportja a Calais-i polgárok, melyet a város tanácsának megrendelésére 1884-ben kezdett el mintázni. A jellemábrázolás monumentális példája Balzacról készített szobra (1898) és Victor Hugo emlékműve (1896.) Jóformán éjjel-nappal dolgozott. Számos európai múzeumban láthatóik kisebb méretű remekművei. A csók.^ az Örök tavasz (1894) egy példánya a Szépművészeti Múzeumban is látható. Szimbolikus erejű szobrai, mint a megmunkálatlan már- vánvtömbből kiemelkedő, tűnődő, finom női fej. (A gondolat) még a nemrég meghalt magyar Schaár Erzsébetet is erősen befolyásolták; a két összekulcsolt kézből komponált Katedrális pedig ' ugyancsak követek, hosszú sorára hatott. Munkás élete 1917-ben szakadt meg Meudonban, Demokrácia, vagy új etaíizmus Nem a polgári demokráciák jellemzője, hogy a káderek kiválasztásának mechanizmusát a személyi függőségek és a politikai megbízhatóság határozza meg. Az egzisztenciális függőségek bonyolult, bár nem átláthatatlan rendszere a tekintélyelvű, rendi jellegű társadalmakat jellemzi. Erre épülnek a többi között a jobb és a baloldali diktatúrák is, valamint az ugyancsak különböző színezetű etatista rendszerek, amelvek a központi állami hatalom mind szélesebb körben való kiterjesztésére és megszilárdítására törekszenek Ezen a rezsimeknek a hatalom gyakorlásához nincs szükségük a lakosság részvételére, ami viszont a demokrácia alapja. Következésképpen a demokrácia nem azonos bizonyos mennyiségű intézményrendszerrel. Még akkor sem. ha ez a rendszer demokratikus, azaz szabad választások eredményeként jött létre. Ez a politikai, közjogi legitimáció szükséges ugyan, de nem elégséges. Ha hiányoznak mögü- le a polgárok, a sokat emlegetett eivil társadalom, akkor maga a demokratikus intézményrendszer is puszta kulisszává válhat, amely mögött demokrácia helyett új rendiség alakulhat ki. Mostanában sok szó esik a nemzetről és annak megújhodási programjáról. A kérdés az. egyáltalán léte- zik-e nemzeti megújhodás gazdasági, társadalmi program nélkül. Természetesen, nem létezik. A nemzet ugyanis az a fogalom, amelynek megtestesülése, ha úgy tetszik, valóságos formája a mindenkori társadalom. Aki tehát a nemzetet' akarja fölemelni, annak a társadalom aktuális állapotával, annak alakításával kell foglalkoznia. Akkor nemzeti. Égyébként pedig csak hivatkozásában az. Ma a társadalom állapota válságos. Elavult gazdasági struktúra, örökölt és nyomasztó méretű külső adósságteher, belső költségvetési hiány, a KGST-piac összeomlása. a dollárelszámolásra való áttérés, az energiagondok növekedése, és így tovább. A nehézségeket még hosszan sorolhatnánk. Mindezektől nem elválaszthatóan csökken az életszínvonal, növekszik a munkanélküliség és az infláció, mind nagyobb tömegek kerülnek a létezés peremére. A politikai életben szereplő pártok alapvetően értelmiségi meghatározottságúak, s eddig nem sikerült eljutniuk a társadalom meghatározó rétegeihez és csoportjaihoz. Mindenekelőtt a munkavállalók, a mintegy ötmillió ember érdekei maradtak ki a „rendszerváltásból”. Talán csak a helyhatósági választások, de még inkább a taxisblokád hívta föl figyelmet arra — más kérdés, eredményesen-e? —, hogy a társadalom úgy érzi, magára maradt. Nem kevés kérdést vet föl a gazdaság másik szereplőjének, o munkaadóknak c helyzete. A legnagyobb gond a tulajdonjogi és más struktúrák tisztázatlansága, ennek következtében a külföldi működő tőke jogos óvatossága, valamint a kívánatos vállalkozási hullám elmaradása. Végső soron, ezzel a messzi jövőbe tolódik el, vagy egyszerűen létre sem jöhet minden polgári demokrácia alapja, az erőteljes és az államtól, a politikától és ideológiától független. ám a piactól nagyon is függő s általa mintegy folyamatosán „ellenőrzött" vállalati management, valamint a szintén csak a piac által orientált erőteljes középosztály, a polgárság. A gazdasági élet e szereplőinek eredményes tevékenysége az alapja a dolgozói, alkalmazotti rétegek jövőbeni fölemelkedésének is. Ez mind a fizikai, mind a' szellemi szférára vonatkozik. Ami pillanatnyilag ezzel szemben látható, az a kormányzat centralizációs törekvése, a társadalom újraállamosítása, amely nagy lendülettel folyik. Teljesen nyilvánvaló például, hogy a jelenleg kormányzó koalíció meghatározó ereje a politikában ódzkodik mindenfajta jövőbeli váltógazdálkodásiól, jelenlegi pozícióinak mind teljesebb kö-. rülbástyázására törekszik. Ennek megfelelően a gazdaságban szintén úgyszólván mindent egy kézben kíván tartani. Ig.v vannak olyan elemzések is. amelyek szerint a sűrű nyilatkozatok ellenére. bizonyos határokon túl nem érdekelt a nagyobb mértékű külföldi tőke beáramlásában, valamint a tőle ugyancsak független vállalkozói réteg megerősítésében. Ez a réteg képezhetné ugyanis — egzisztenciális függetlensége alapján — azt a széles társadalmi bázis, más gazdaságilag független csoportokkal együtt, amely civil társadalomként képes lenne érdekei képviseletére és kifejezésére, a polgári demokráciákból ismerős állandó társadalmi kontrollra a mindenkori politikai hatalommal szemben, ha szükséges. Ügy vélem, ezért sem igazán vállalkozásbarát a mai politikai környezet. A helyzet pillanatnyilag valóban átmeneti. A politikában a rendszerváltás első lépése, a legitim pártok létrejötte megtörtént. szabadon választott parlament és kormány működik. Megszülettek a legitim önkormányzatok is, amelyek elvileg a központi kormányzati hatalom túlzott koncentrációjának ellensúlyát képezhetnék. Működésük alapja és kerete azonban egyelőre szintén bizonytalan. A gazdaságban és a társadalomban még várat magára a rendszerváltás. Ez jóval hosszabb folyamatnak ígérkezik, de elkerülhetetlen a demokrácia működtetése szempontjából is. Az itt lezajló folyamatok teremthetik meg ugyanis azt az egzisztenciálisan és szellemileg független , személyiséget — alattvalóból az állampolgárt —. aki nélkül múló kísérlet a demokrácia. Viszont ennek hiányában a szükségszerűen romló gazdasági viszonyok csaknem bizonyosan prognosztizálnak valamilyen új eta- tizmust. Nincs harmadik út, miként azt a mostani lengyel események is figyelmeztetően jelzik. T. E.
