Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-29 / 227. szám

1990. DECEMBER 29.. SZOMBAT SALGÓTARJÁN ÉS KÖRZETE izet-nnu 5 Sok a szegény, elfogyott a pénz? Rengeteg kisnyugdíjast, idősek klubjában lévő embertársamat láto­gattam meg az év utolsó pár hónap­jában — írja levelében Mező Sándor, salgótarjáni olvasónk, majd így folytatja: — Óriási volt a felháborodás, hogy a negyedik negyedévi segé­lyek, sőt az ingyenes közgyógyellá­tásra jogosító igazolványokra is el­fogyott a pénz. Még ma is be lehet bizonyítani, hogy mennyi illetékte­lennek adtak ki ingyenes gyógy­szerigazolványt. Utólag nézve, én sem lettem volna jogosult. Meg le­het nézni a névsort, mert van abban még tizenkétezer forintos nyugdíj­jal rendelkező is, és több hozzá hasonló. Természetesen érdekes lenne ezek köre, hogy milyen roko­ni, baráti, esetleg elvtársi kapcsolat fűzte őket a volt tanácsi vezetéshez? — fejezi be gondolatait levélírónk. Pásztor Pál, 86 éves, ugyancsak salgótarjáni lakos nemrégiben sze­mélyesen panaszolta.el, milyen csa­lódás érte. Majdcsak szívélyes hangvételű értesítést kapott a város­házáról a következő szöveggel: „Az új igazolvány átvétele érde­kében kérem, síiveskedjen osztá­lyomat felkeresni csütörtöki napon 8—15 óráig. Közlöm továbbá, hogy az új igaT zolvány csak 1991. január 2-től érvényes. Keltezés, aláírás: Afra Éva sk. csoportvezető.” Beballag Pali bácsi a megjelölt időpontban, s ott közük vele, még­sem kaphatja meg a korábban már odaítélt gyógyellátási igazolványt. Nem ő volt az egyetlen, aki hason­lóanjárt! Mint kiderült, a bizottsági döntést követően a hatósági osztály stoppot rendelt el, mert valóban kevés a pénz! A megyeszékhelyen körülbelül 4 ezer közgyógyellátási igazolványt adtak ki, mióta erre lehetőség adó­dott. Nagyobb részük — az érvény­ben lévő rendelet szerint — kötele­zően kapja azt. Mintegy hatszázan méltányossági alapon jutottak hoz­zá. Pali bácsi így fogalmazott: — Hét gyereket neveltünk a hazá­nak. A rendszerváltás után vártuk a jót, de nem azt kaptuk. Ezt érdemel­tük? E kérdés nyilván jó néhány újabbat szül. Egy részükre a felelet kézenfekvő. Lehetett volna más­ként, igazságosabban, becsülete­sebben eljárni törvényalkotónak, s végrehajtónak. Egyet végképp nem tehetünk, belenyugodni és fennen hirdetni, ez így jó, ahogy van! „Tűrj békességgel, ezt papolta az apáturunk is sokszor: boldogok a békességesek, mert Isten fiai­nak hivatnak, — úgy de tömve volt magának a gyomra. Istenem! Mi haszna? Ha szorongat a szegénység, a pokol nem féljük — a mennyország sem jön oly szép színben a szemünk elé. (Katona József: Bánk bán, Ti­borc panasza — részlet) FORDÍTOTT KERESZT A pánikhangulat keltése veszélyes játék. Nem ezt akarjuk, mégis szólni szükséges a sátánisták várható cselekedeteiről, de leginkább a mindenféle szempontból elítélendő gondolkodásmódjukról, szándé­kaikról, még akkor is, ha elenyészően kevesen is vannak. Ez az az eset, amikor valaminek nagyobb a füstje, mint a lángja. Mégis figyelnünk kell rá, nehogy a szunnyadó, még ártalmatlan parázs, pusztító lángokba csapjon át! Az öreg rocker (Matkó Sándor) véleménye szerint Salgótarjánban és környékén nincs sátáni szekta. A fekete bőrdzsekiben járó és fordított keresztet viselő fiatalok, akik sokáig maguk sem tudták, ez utóbbi jel­kép valójában mit jelent, nem azonosíthatók az olyan ritka példányok­kal, akik ily borzalmakra képesek. Egyre többen akadnak, akik csupán a külsőségek alapján üldözik a rocker fiatalokat, hisz öltözetük hasonló, sőt megegyező a magukat Sátán követőinek vallókkal. Megint csak a szülők, a család szerepére lehet apellálni — mondja az öreg rocker. Ez senki másra nem hárítható át. Azok a gyerekek kerül­hetnek a sajátos zenében, a képzeletet is ilyen irányba befolyásoló videofilmek nézésében, itallal, kábítószerrel megspékelt állapotban fucsa extázisba, akikkel szüleik rendszerint nem érnek rá beszélgetni, válaszolni kérdéseikre. Magukra hagyják őket, befelé fordulókká vál­nak, magukban töprengenek. Nem elég hát állandóan a társadalomra, az iskolára mutogatni, foly­tatja egyre hevültebben az öreg rocker. A fiataloknak még nincs kiala­kult világnézetük, befolyásolhatók, vannak akik ezt ki is használják. A gyerekektől azt kéri, ne ugorjának be a csőbe! Ok azok, akik éppen fiatal koruknál fogva alkalmasak aljas politikai provokációk véghezvitelére is. Legkárosabbnak sok szempontból a fővárosi „Fekete lyuk’ ’ klubot és közönségét tartja. Talán az sem lehet véletlen, hogy Budapest főpolgár­mestere is ellátogatott oda. S ha már a veszélyforrásoknál tartunk, míg Amerikában első helyen az AIDS áll, második a kábítószer és csak harmadik a video, addig nálunk a sorrend ettől eltérő: 1. video, 2. AIDS, 3. kábítószer. A jövő? No ez olyan kérdés, ahol nehéz okos tanácsot adni a pálya- választás előtt álló fiataloknak. Igazából saját fiának sem tudott meg­nyugtató válasszal szolgálni Matkó Sándor, az öreg rocker. Sánta János Feloszlatta önmagát a zagyvapálfalvai PDSZ Megszűnt a zagyvapál­falvai általános iskolában a Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete. A tiszavirág-életű szer­vezet halálát az ügyvivő kilépése indította el. Tetté­vel mintegy megelőzte azt, hogy a csoport visszahívja, mert mindent feladott, amit a PDSZ a kollektív szerződéssel kapcsolatban érvényesíteni szeretett vol­na. ADIDAS-termékekbol válogathatnak A SENIOR Váci Kötöttáru­gyár kazári gyáregységének mintaboltját — a gyáregység vezetése az elmúlt időben „be­vitte” a gyár területére. A min­tabolt egy faházban, a korábbi­nál nagyobb területen kapott helyet. Ez lehetővé tette, hogy az egész vállalat által gyártott ADI- DAS-tól és más nyugati cégektől visszavásárolt jó minőségű termé­kekből vásároljanak a divatosat, igényeset kedvelők. Az idebetérők — jó lenne szá­mukra több útbaigazító tábla — négymilliós árukészlet között vá­logathatnak. Az ADIDAS és más jó minőségű és nyugati ■ márkájú szabadidőruhán kívül ADIDAS-cipőket, harisnyákat és egyéb gyermekholmikat is kínálnak. Fotó: Rigó Vezetői vérszerződés — viselkedési kódex?! Néhány hónapja, hogy az ipari kereskedelmi miniszter a Salgó­tarjáni Síküveggyár vállalati biz­tosának kinevezte Varga Lászlót, az üveggyapot-részvénytársaság igazgatóját. Bár az azóta eltelt idő igen rövid, olyan információk birtokába jutottunk, amelyek arra utalnak, hogy beindultak a válto­zást kikényszerítő folyamatok, amelyeknek célja, hogy a gyár mielőbb újra egyenesbe kerüljön! — Miben foglalná össze az eltelt igen rövid időszak ön által is elismerésre méltó jó irányú változásait — kérdeztem Varga Lászlótól. — Korábban megígértem, hogy legfontosabb feladatomnak a gyár működőképességének fenntartását tartom. Ezt eddig vezetőtársaim és a kollektíva segítségével sikerült teljesíteni. Optimista vagyok, mert látom az eredményt, érzem és tapaszta­lom, hogy vezetőtársaim más­képp gondolkoznak, tevékenysé­gükben a cselekvőkészség, a gyá­rért érzett felelősség dominál, ami egyúttal magában foglalja a korábbi ellentétek háttérbe kerü­lését is. Az előnyös változások el­lenére az idei esztendőt veszte­séggel zárjuk, bár a második fél évben sikerült megállítani a ked­vezőtlen folyamatokat. Egyértel­mű, hogy még egy ilyen esztendő­re nem kerülhet sor. Ezért az 1991-es év sorsdöntő lesz a gyár életében, talpon maradásában, fejlődésében. — Az előbbi gondolat megva­lósításához kapcsolódnak azok az intézkedések, amelyeket egyesek kezdetben nem a leglel­kesebben fogadtak? — Elkészítettük a gyár önsza­nálási programját, amely a meg­újulást szolgálja, egyértelműen több munkát kíván a gyár vezetői­től és dolgozóktól. Csak így ke­rülhetünk az új esztendőben a je­lenleginél jobb pozícióba. Az ehhez szükséges első, fontos lé­péseket már megtettük. Valóban az elején nem mindenki értelmez­te egyformán a vezetőkkel szem­beni megnövekedett követelmé­nyek szükségességét, nélkülöz­hetetlenségét. Nem azért kellett vezetőtársaimnak aláírniuk a többletvállalást tanúsító papírt, hogy később legyen miről konk­rétan elszámoltatni őket, hanem azért, hogy beosztottjaik is tudják és érezzék vezetőik milyen fele­lősséggel dolgoznak a közösség érdekében a kitűzött célokért vál­lalva a pluszfeladatokat. Úgy ér­zem, közel vagyok a realitáshoz, amikor azt mondom — tulajdon­képpen vezetői vérszerződésről van szó. Az a célom, hogy kiala­kuljon olyan egységes vezetői szellem, amely párosul, illetve magában hordozza a vezetői pél­damutatást is. — Az utóbbihoz kapcsolódva kérem fejtse ki, hogy a jelenlegi helyzetben, a korábbiakhoz képest, milyen tartalmi és jelen­tésbeli változást takar a vezetői példamutatás igénye, hangsú­lyozása? — Készítettünk egy huszonkét pontos javaslatot, amelyet köz­readtunk a gyári újságunkban. Felsoroljuk az eredményes mun­ka, az egymás közti kapcsolat- rendszer követelményeit. Arra kérünk választ a dolgozóktól, mondják meg, melyiket tartják a legfontosabbnak, mi az, ami leg­jobban hiányzik a gyár életéből. A vélemények alapján kialakítjuk azokat a magatartásformákat, amelyek mindenkire nézve köte­lezők. Ennek révén például visszakapja becsületét a szó és tett egysége, de ez lehet az alapja a dolgozói számonkérésnek is. Fel­foghatom viselkedési kódexnek, cselekvési magatartásformának, vagy netán úttörő, illetve cserkész „tízparancsolatnak.” Olyan elő­írások összessége lesz ez, amely csak a síküveggyárra jellemző, s amelynek során érvényesül a dol­gozói kontroll, amely egyúttal alapja az egységes cselekvésnek, amely nélkül nincs eredmény. Nyugaton nagy hangsúlyt helyez­nek az előbbiekre. — Az ön által közöltek ma­gukban foglalják a miniszté­rium által előírt, szorgalmazott személyi és szervezeti változta­tásokat is? — Szervezeti felépítésünkön alapvetően nem változtatunk, mert nem ez oldja meg gondjain­kat. Ellenkezőleg: rontja a dolgo­zók hangulatát. A sorra kerülő szervezeti intézkedések a belső folyamatok javítását, a párhuza­mosságok megszüntetését szol­gálják. Előreláthatólag január végére befejeződik az ügyészi vizsgálat. Amennyiben a bíróság meghatározza, kik, miben vétke­sek, nem maradhatnak a helyü­kön. Az ipari, kereskedelmi mi­niszter által kért vállalati vizsgá­lati program alapján pedig most folyik a belső feltáró munka — fejezte be mondandóját Varga László, vállalati biztos. Venesz Károly Várakozók, utasok R. Tóth Sándor felvételei A salgótarjáni buszjáratok szilveszteri közlekedése A Nógrád Volán december 31 -én 20 óráig a munkaszüneti napokra előírt menetrend szerint közlekedteti a sal­gótarjáni helyi járatokat. Ezután az éj­szakai, járatokkal lehet eljutni a város különböző pontjaira. Az 1-es busz az északi fordulóból 20 óra 40 perctől 3 óra 40 percig, min­den óra 40. percében indul Zagyvaró­nára. Zagyvarónáról 21 óra 10 perctől 4 óra 10 percig minden óra 10. percé­ben indítják az északi fordulóba. A 3/E jelzésű járat az északi fordu­lóból 20 óra 40 perctől 3 óra 40 percig minden óra 40. percében közlekedik a falun át a bányagépgyárig. A bánya­gépgyártól 21 óra 10 perctől 4 óra 10 percig minden óra 10. percében indul a falun át az északi fordulóba. A 4-es buszt az északi fordulóból 20 óra 40 perctől 3 óra 40 percig minden óra 40. percében indítják Baglyasaljá- ra. Baglyasaljáról 21 óra 10 perctől 4 óra 10 percig minden óra 10. percében közlekedik az északi fordulóba. A 6-os járat az északi fordulóból 20 óra 40 perctől 3 óra 40 percig minden óra 40. percében indul a kempingtelep­re. A kempingtelepről 21 óra 10 perctől 4 óra 10 percig minden óra 10. percé­ben közlekedik az északi fordulóba. A 7/A-s körjáratot az északi fordu­lóból 20 óra 10 perctől 4 óra 10 percig minden óra 10. percében indítják a Kemerovo körtérre, majd visszatér az északi fordulóba. A 2/A jelű autóbusz az északi for­dulóból 20 óra 40 perckor és 22 óra 30 perckor közlekedik Somlyóbányára. Somlyóbányáról 20 óra 55 perckor és 22 óra 45 perckor indul az északi for­dulóba. A 11/B-s járat a salgótarjáni távol­sági állomásról 20 óra 25 perckor és 22 óra 35 perckor közlekedik Somoskő érintésével Salgóbányára. Salgóbá- nyáról 21 órakor és 23 óra 5 perckor indítják somoskői betérővel Salgótar­jánba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom