Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-21 / 222. szám

1990. DECEMBER 21., PÉNTEK BALASSAGYARMAT ÉS KÖRZETE s Úgy jönnek-mennek, mint a villamosok Ottjártunkkor a képen látható Csach Gyula drégelypalánki állo­másfőnök a magad uram, ha szol­gád nincs, kényszerhelyzetben végezte a forgalmi szolgálattevő munkáját, aki betegség miatt tá­vol van. Ezzel azonban nem zárult le mindenesi tevékenysége. Nem sokkal később mint jegypénztáros nyújtotta át az utazni vágyóknak a kért menetjegyet. Megtudtam, hogy 1987-től dolgozik az itteni vasútállomáson. Előtte Szécsény- ben teljesített szolgálatot. Nehe­zen volt hihető, de tényekkel bi­zonyította, hogy az állomáson, amely a legnagyobb forgalmat bonyolítja le ebben a kategóriá­ban, úgy jönnek-mennek a sze­mélyvonatok, mint a villamosok. Huszonnégy óra alatt tizenegy pár szerelvény érkezik és indul az állomásról, Balassagyarmat és Vác irányába. A jelentős szemé­lyi forgalom mellett bőséges el­foglaltságot ad a teherforgalom is. Az állomásfőnök mint forgal­mi szolgálatvezető zöld jelzést biztosít a Balassagyarmat felé közlekedő személyvonatnak. Nyilatkozik a városi főépítész Moór Mátyás Budapesten szü­letett, ott végezte iskoláit is. Pász- tón dolgozott, majd 1986-ban került Balassagyarmatra. A város főépítésze. — Az építész szemével nézve szépnek tartja Balassagyarma­tot? •— A város belső része hangula­tos, a külső lakótelepek jellegte­lenek. — Gyarmat kisváros. Mennyi­re sikerült ennek jellegét az épí­tészetben megőrizni? A belváros hangulata megma­radt, strukturálisan megőrizte jel­legét. Az új beépítéseknél ezt szi­gorúan szem előtt kell tartani. Az elkövetkező években a beépítések vállalkozásban történnek majd, ahol a városkép megőrzése céljá­ból nem tehetünk engedményeket az építtetők részére. — Sajnos, Gyarmatot sem ke­rülték el a szürke, fantáziátlan tömbökből épült lakótelepek. Várható ebben változás? — Amikor idekerültem, vál­toztattunk ezen a szemléleten. Az Arany János utcában lévő tömb, mely műteremlakást is tartalmaz, élénk színt kapott és megváltozott a tetőszerkezete. A Mikszáth Kálmán utcában álló két háztömb is eltér a hagyományostól. Váro­sunkban többé nem épül szürke kőpiramis. — A hetvenes években a város nagyon sok pontján volt érvény­ben építési tilalom. Módosul ez a jövőben? — Úgy gondolom, a városban öt százaléknál nagyobb területen nem célszerű építési tilalmat fenntartani. Jövő év első negyed­évében tájékoztatjuk a lakosságot az építési lehetőségekről. Minde­nütt, ahol erre lehetőség van, eset­leg megszorítással, de engedé­lyezzük az építkezést. — Az Ipoly szabályozásával új közterületekhez jutott a város. Ha megtörténik ennek államközi szerződéssel történő legalizálá­sa, Ón hogyan építené be ezen területeket? — Hasonlóan, mint az Óváros teret: családi házakkal, intézmé­nyekkel és sok zöldterülettel. — A nehéz gazdasági helyzet nem teszi lehetővé az állami laká­sok építését. Lesz elegendő telek a magánépítkezésekhez? — Évente harminc-negyven a reális igény. Az elkövetkezendő időben a Honti utca nyugati végé­ben alakítunk ki építési területe­ket. — Ha a vállalkozások felgyor­sulnak, akkor azok is területet igényelnek. Felkészült erre a vá­ros? — Ipartelepítést megoldanánk a nyugati iparvidék mellett. A gond a kisvállalkozásokkal kap­csolatban van, de jövő év első fe­lében ezt is megoldjuk. — Mi a terv a Deák Ferenc utca—Rákóczi út—Táncsics Mi­hály utca közötti területtel, me­lyek ma még kertek? — Ez az elkövetkező tíz-tizen­öt év feladata. Elképzelésünk szerint nagyon sok zöldterület, padok, csobogók, díszkutak ke­rülnének ide. Egy „kisvárosi oá­zis”. j — Ón fiatalember. Milyennek szeretné látni a várost 2015-ben? — A belvárost ugyanilyennek, csak szépen rendben tartva. A külső részekben gusztusos csalá­di házakat, sok-sok zöldterületet, egyszóval embercentrikus kisvá­rost szeretnék látni huszonöt év múlva. Azt beszélik Csitáron, hogy... Nem jó az ellátás... A Csitáron lezajlott közmeg­hallgatás során a résztvevők szó­vá tették, hogy nem jó az alapellá­tás, nincs választék, hamar élfogy a tej és a kenyér. Hrubecs Pálné, boltvezető sze­rint mostanában rendszeresen van tej és kenyér. Ettől függetle­nül, esetenként előfordul, hogy a szokásosnál hamarabb elfogy a kiszállított mennyiség. Nagyon rapszódikus a fogyasztás, nehéz kiszámítani, mikor miből, meny­nyi kell. Van amikor hatvan liter tej is sok, máskor meg száz is elfogyna. Ami pedig a többi cik­keket illeti, tessék megnézni, hogy rendeléseinkből mit teljesí­tenek és mikor. — Már hat hónapja nem kap­tam élesztőt. A keddi szállításkor egy dekát sem, pedig az asszo­nyok rendszeresen keresik, karác­sonyra szeretnének sütni. Mind­egy, hogy melyik szállítónál, a Dunakemél, vagy a Salgókemél rendelem meg a szükséges árut. Egyformán rosszul szolgálnak ki. Hasonló a helyzet a balassagyar­mati Penomahnál. Nem küld császárszalonnát, három hónapja nem láttam tőlük tepertőt és füs­tölt oldalast sem, pedig rendel­tem. A boltvezető áruátvétel után egy kis ízelítőt ad a választék­ból. Egy hét az önkormányzatban Kedves, bensőséges ünnepléssel kezdődött a szokásos keddi önkor­mányzati ülés Gyarmaton. Kjosztot- y ták a Horváth Endre-alapítvány dí­ját, a néhány éve elhunyt Jánossy ' Ferenc festőművész’ gyeífiieTseiiiek Virágnak és Gergelynek. A díj mint­egy elismerés volt a hányatott sorsú művész életművéért. Ezután a képviselő-testület jövő év első félévi munkaterve került na­pirendre. Néhány apró módosítással ezt elfogadta a testület. A következő téma az időközben megalakult bizottságok munka­rendjének működési mechanizmu­sát taglalta, melyre nagy szükség volt, hogy a már meglévő bizottsá­gok tevékenysége szabályozva le­gyen. Igazi karácsonyi ajándék volt annak a hat fiatal házasnak, akik ha csak ideiglenesen is, de lakáshoz jutottak. Két vállalkozás feltételeinek jó­váhagyását indítványozta ezután a gazdasági bizottság elnöke. A Ba­lassa Indvest Kft.-é gazdasági szá­mításai megalapozottnak tűnt. Egy apró jogi probléma azonban akadá­lyozta a döntést, míg a másik kft.-től további adatokat kértek. Az ülés egyik legérdekesebb döntése, dr. Németh Géza kórház- igazgató kinevezése volt. A fiatal, szimpatikus, pályázót ellenszavazat nélkül erősítették meg igazgatói ál­lásában. Végezetül interpelláció követke­zett, majd egyéb hozzászólás, úgy mint a sajtó szerepe a közéletben. Hírmozaik — Magyarnándor. Kétszer volt béremelés az idén a Galgamenti Afész- nél. Az elért eredmények függvényé­ben. Először április 1-jén, amikor az emelés 50 százalékát az eladók a többit pedig a helyettesek kapták. A szeptem­beri emelésből ötven százalékkal a he­lyettesek, negyven százalékkal pedig a bolti eladók részesültek. A kétszeri béremelés után az évi átlagbér minden­kinél eléri a 114 ezer forintot. Ez az összeg a prémiummal együtt még 10 ezer forinttal megemelkedhet. — Bércéi. A Galgamenti Afész új kis ABC-áruházat hoz tető alá Bérce­ién. A polgármesteri hivatalhoz be­nyújtott telekigény kielégítése után hozzákezdenek a tervezőmunkához. Eldöntötték, hogy az új létesítmény, a Sopronban gyártott SOFA elemekből készül és szűk egy év múlva sor kerül­het átadására. Az előzetes számítások szerint az új, közösséget szolgáló kis- áruház 12 millióba kerül. Ebből az öszegből 6 milliót tesz ki a saját erő, a másik 6 milliót pedig a kölcsönös támogatási alaptól várják. Az új kisáru- ház alapterülete 300 négyzetméter lesz. — Hont. Alig három hónapja ala­kult meg az önvédelmi csoport Hon­ion, máris érezhető tevékenységük előnyös hatása: 30-50 százalékkal esett vissza a bűnözési „kedv”. A tízen felüli személyekből álló csapat külön­böző időszakokban és területeken jele­nik meg. Ezzel jelzik, hogy a lakosság számíthat önzetlen segítségükre, köz­reműködésükre. . Kamatból nem lesz sem hús, sem tej Előbb szabadkozik, majd részlete­sen kikérdez. Utána férjére hivatkozik, végül pedig az előzetes információk birtokában úgy dönt, mégis csak bea­vat a magángazdálkodói élet fonto­sabb területeibe, az első pillanatra is kellemes Molnár Sándorné Dejtáron, otthonában az Ipolyvece felé vezető út végefelé. — Tíz évvel ezelőtt azt mondta a férjem: havi 4-5 ezer forintból nem tudjuk felnevelni három gyermekün­ket, keresnünk kell más megélhetési formát. Akkor döntöttünk a magán- gazdálkodás, illetve az állattenyésztés mellett. Ugyanis férjem szinte beleszü­letett a mezőgazdaságba, az állatok szeretetét pedig az apjától örökölte, aki termelőszövetkezeti tag volt. A családi alapon indult magángaz­daság az éjjel-nappali hasznos tevé­kenység eredményeként évről évre gyarapodott. Az állami akció során megvásárolt első négy tehenet folya­matosan követték a többiek. Jelenleg ötven növendék, üsző, és fejőstehenük van. Egy hónapban 7-8 ezer liter tejet adnak át értékesítésre. — Az állam támogatásként akkor tehenenként 6000 forintot adott, még­hozzá előre négy évre. A kapott 24 ezer forintból nemcsak a négy állatot vettük meg. de tudtunk abrakot, szénát venni, és gazdálkodni, a meglévő pénzünk hasznosításával — együtt pergeti vissza a kezdet fontos epizódját. Ma már van kaszálógépjük, trakto­ruk, pótkocsijuk, 55 hektár legelőt bé­reltek a termelőszövetkezettől, az álla­tok nyári szállásának. Nemrég ugyan­csak a termelőszövetkezettől bérbe vették az egyik elhanyagolt istállót, két kilométerre a község határától. Rend­betételét ők vállalták el. Most ott telel­nek az állatok'. A tanyán kívül bérelnek még öt hold szántót is. A fiatalasszony, aki már korábban is a mezőgazdasághoz kötődött, mivel az akkori, azóta megszűnt Palóc terme­lőszövetkezet balassagyarmati területi szövetségénél dolgozott —, mai gond­jaikra tereli a szót. — Gazdasági csőd lesz, ha az állam nem adja vissza a korábban megadott támogatást a magánvállalkozóknak. Ha ez így megy, akkor nemsokára se tej, se hús nem lesz. Már most sem tudjuk értékesíteni. A jövő pedig egye­nesen lehangoló. A tejet felvásárló képviselő 1991-gyei kapcsolatban a következőket mondta: akkor tudnak fizetni, ha az átadott tejet feldolgozzák, majd készáruként értékesítik. Aztán azt sem értem, hogy ugyanazon állatok által termelt tejért az egyik esetben miért fizetnek téli, a másik esetben nyári árat. Egyszóval nagyon rosszak a kilátásaink. Már tíz évvel ezelőtt meg­mondtam, hogy nem kerülhetjük el a gazdasági csődöt. Mivel egyedül nehe­zen tudjuk érdekeinket megvédeni, ezért beléptünk a Nógrád Megyei Szö­vetkezetek és Termelők Szövetségébe. — Nyílt titok az állam első számú vezetői egyre többször és egyértel­műbben hangsúlyozzák: az eddiginél még rosszabbra kell számítani, az egyik sokk után következik majd a másik. Emögött a többi között az húzó­dik meg. hogy tovább emelkednek a tápárak, a kukorica, s ennek megfele­lően nő a termelési költség, a belső fogyasztási piac államilag garantált erőteljes visszafogása, a szegényedés folyamatát gyorsítja fel. Ennek ismere­tében kérdem: felszámolják, vagy megtartják az állományt? — Kétmillió forint fekszik a tehe­nekben. Nem lehet ezt csak úgy, az egyik napról a másikra felrúgni. Ha sikerülne jó áron megszabadulni az állatoktól, a kapott pénzért jó kamatot adnának. Ebből azonban nem lesz több tej, hús. Ráadásul a férjem annyira szereti az állatokat, hogy nem tudna a szemükbe nézni — állítja határozottan a gondjaikat egyértelműen megfogal­mazó fiatalasszony. Hogy van fantáziájuk, elképzelé­sük, azt a többi között az is mutatja, hogy az állattenyésztés mellett palac­kozott italok árusításával is foglalkoz­nak. Molnár Sándorné közreadja azt az elképzelését is, hogy az összegyűjtött tejet — mert egyúttal tejátvevő is — nem adja át a felvásárlóknak, hanem helyben feldolgozza, s jövőre az állam által kiszivárogtatott 32 forintos lite­renkénti ár helyett 25 forintért adja. Ily módon segít az állatokat tartó időseken is. Végül megkérdem: lehet, hogy nemsokára itt lesz a csomagológép a tejházban? A háromgyermekes családanya a következőket mondja: — remélem megtaláljuk, ami nekünk szükséges. A családi vállalkozás hat főt foglal magában. Mióta magángazdálkodók, nem voltak üdülni, nyaralni. Azt terve­zik, hogy az idén a legkisebb gyerme­kükkel útrakelnek... Ünnepi kínálat — Mohora. A művelődési házban december 21-én, fenyő­ünnepségre kerül sor az iskolások részére. December 23-án, délután három órai kezdettel „Mindenki karácsonya” címmel ingyenes műsort tekinthetnek meg a hely­beliek. Először a falu fiataljai (óvodások, iskolások, énekkar) mutatják be produkciójukat, majd fővárosi művészek szóra­koztatják á közönséget. Válás tizenhét év után A képveiselő-testületi dönté­seknek,megfelelően január else­jével külön válik egymástól Dré- gelypalánk, Ipolyvece és Hont. Erre az eseményre tizenhét évi együttélés után kerül sor. A válás mégsem lesz teljesen egyértelmű, mert az oktatási és egészségügyi feladatokat egyelőre, továbbra is együtt oldják meg. Karácsonyi ajándékok készítése — Bércéi. Már csak néhány nap és itt a karácsony, a szeretet ünnepe:. Az ajándékozást kívánják megkönnyíteni a helyi művelődési ház dolgozói. De­cember 22-én, szombaton tíz órai kez­dettel játszóházat rendeznek az intéz­ményben, ahol a gyermekek az ő segít­ségükkel készíthetnek ajándékokat rokonaiknak, barátaiknak és ismerő­seiknek. Szügy A termelőszövetkezet Szügy és Csesztve közvetlen területén, ahol eddig rét volt, az elvégzett melioráció során huszonhat hek­tárt varázsoltak szántófölddé. A korábbi kevésbé értékes területen ezután magas színvonalú gazdál­kodást lehet folytatni. A munkálatokhoz az állam két és fél milliót adott, a termelőszö­vetkezet pedig 1,1 millió forintot költött erre a célra. Örhalom Őrhalom, Csitár, Nógrádgár- dony és Iliny községek képviselő­testületei úgy döntöltek, hogy körjegyzőséget hoznak létre. A jegyzői feladatokkal Balga Sándort, a voll őrhalmi tanács vb- titkárát bízták meg. Egyébként a körjegyzőség képviselő-testüle- tei megtartották önállóságukat, önálló költségvetésük van. ennek alapján gazdálkodnak. Nem vesznek fel megrendelést Az Ipoly Bútorgyár Kft. köz­ponti balassagyarmati gyárában előállított Columbia Lux elemes bútorcsaládjuk még mindig a bel­földi piac keresett és kedvelt ter­méke közé tartozik. Oly annyira, hogy megrendelési február else­jéig nem vesznek fel rá, sem a budapesti Domus Áruházban, sem pedig a helybeli mintaüzle­tükben. A keresett és kedvelt ter­méket az előbb említett ideig a jelenlegi árban kapják a megren­delők. Utána kerül majd az ár emelésére, melynek nagysága attól függ, hogy az alapanyag- gyártók mivel rukkolnak elő, s az ízléses bútorhoz felhasznált im­port alkatrészekért mennyit kell fizetni a vállalatnak. Az oldalt készítették: Soós Géza, Szilágyi Norbert, Venesz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom