Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-18 / 219. szám

1990. DECEMBER 18., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Sxuhai látogatás Kis posta, nagy forgalom Ki nevet a végén? Gazda bánja a jószágot Az ajtón olvasható fel­irat így figyelmeztet: „Ide­geneknek belépni tilos!” En­nek ellenére bemerészke­dünk, elmondjuk, kik és mi járatbari vagyunk, mire ud­variasan kérik tőlünk az újságíró-igazolványt. — Ne haragudjanak a bi­zalmatlanságért, de olyan sok minden megtörténik ma­napság — szabadkozik ifjú Bakos Sándorné, miközben visszaadja a dokumentumun­kat Biztosítjuk, dehogy is ne­heztelünk, sőt kifejezetten örülünk az éberségének. Hi­szen ezen a helyen elvárha­tó követelmény az óvatos­ság. Tudniillik a szuhai postán járunk. Olyan pici a szoba, hogy ötünktől már teljes a zsúfoltság. Szabó Vilmosné kézbesítő nemrégiben érke­zett vissza szokásos körút­járól, s bizony alaposan el­fáradt a sok gyaloglástól. — Ilyenkor, a nyugdijak fizetésekor különösen meg­erőltető a műszakunk — jegyzi meg az ötven év kö­rüli asszony, aki húsz éve szolgálja a postát. Megkér, írjam meg: rajta kívül még Horváth Lászlóné és Draveczki Ferencné dol­gozik kézbesítőként. Ök ket­ten még tőle is régebbtől cipelik a jókora postástás­kát, járják Szuha és Mátra- almás utcáit, legyen akár tél, avagy nyár. Azt már a szintén a helyi­Szemet gyönyörködtető és lelket építő az a fotókiállí­tás, amely Varga István mű­vésztanár munkáiból nyílt „Diáimból"... címmel a bá- tonyterenyei zenei tagozatos általános iskola galériájá­ban. Az értékes anyag koráb­ban ápri'is 23. és május 31. között finnországi kiállí­tóhelyeken szerepelt. Az is­kola igazgatója Kovács Ti­bor elmondta, hogy egy ösz- szetett nevelési program ségben tartózkodó idős Ba­kos Sándornétól tudom meg, hogy területükön ötszáz idős embernek viszik házhoz a nyugdíjat. A napi levélfor­galom olykor a negyvenet is eléri. A napilapok közül az Űj Nógrád a legnépszerűbb, már nyolcvankilenc az elő­fizetőinek a szama. Ezzel szemben a sorrendben a má­sodik legkeresettebb újság, a Népszabadság iránti igény a felére, nem egészen het­venre esett vissza. Totóból, lottóból félezer fogy heten­te. szerves részeként született meg az iskolagaléria gon­dolata. Növelni a gyerekek szépérzékét, elősegíteni lel­ki gazdagodásukat, a város kulturális tényezőjévé, ala­kuló. formálódó kulturális életének színterévé válni. Az ötlet egyik lelkes gya­korlati kivitelezője. s aki már a galéria tervezésében is részt vett, Varga István a salgótarjáni Mártírok Üti Általános Iskola művészta­nára volt. Az iránta érzett — Október közepéig én voltam a posta vezetője, ezért tudom ezeket az ada­tokat. Huszonhárom év után adtam át a helyemet a menyemnek — árulja el idős Bakosné, aki úgy látszik, nem tud odahaza pihenni, mert gyakran bejár segíteni. — Élkél a segítség — jegyzi meg ifjú Bakosné. — Hogy mást ne mondjak: havi három-négymilliós a pénz- forgalmunk. A körülménye­ink pedig. Igaz, ami igaz: rászolgál­tak már egy nagyobb és korszerűbb hivatalra a szu­hai posta alkalmazottai. Hi­szen már említettem: öt em­bértől teljes a zsúfoltság. Mosdó és WC nincs az épü­letben. Csakhogy azokat a fránya milliókat nem köny- nyű manapság előteremte­ni. . . tisztelet indílatta az iskola tanárait és tanulóit, hogy az ő fotómunkáival nyitották meg az iskolagalériát. A rendszerváltás akkor történik meg igazán, ha a közigazgatás gépezete a ma­ga teljes egészében új pá­lyára áll. A „síneket” már lerakta az új parlament, amikor megalkotta a helyi . inkormányzatokról szóló törvényt. A ..személyi feltételek" — most csak szűkén értelmez­ve azokat — részben létre­jöttek. amikor a vonatkozó törvény alapján megválasz­tották a helyi önkormányza­ti képviselőket és a polgár- mestereket. Nem várt érdeklődés Igen ám, csakhogy dk ..választott" és nem „szüle­tett" polgármesterek (mint, ahogy senki sem születik or­vosnak, jogásznak, közgaz­dásznak stb.) - Ráadásul jó részük — korántsem nógrádi specialitás ez! — nem ren­delkezik a szükséges igazga­tási ismeretekkel, gyakor­lati tapasztalatokkal. Ezért szervezte meg a * Belügyminisztérium és az Államigazgatási Vezetőkép­ző Intézet a polgármesterek alapozó képzését — megyei közreműködéssel — Salgó- bányán, a Hotel Medvesben. A 115 Nógrád megyei — községi polgármester közül — nem várt érdeklődést ta­núsítva csaknem 110 jelent meg. Ez azért is figyelemre méltó, mivel a képzés ön­kéntes részvételen alapult. Jellemző, hogy a tisztelet- díjas polgármesterek több­sége fizetés nélküli. vagy éppen rendes szabadsága terhére vállalta a részvételt. — Van ott százig való ser­tés is! — igazítanak útba Kisbárkányban Seiben Ká­roly portájához. De nem száz, hanem annál több má­zsás, illetve hetven-nyollc- van kilós disznót, süldőt ne­vel a hatalmas ólakban az idős férfi. Nem egyedül, se­gít neki a fia, veje és a fe­lesége is. Csaknem három évtizede adta a fejét a gazda erre a kereset-, majd nyugdíjpótló elfoglaltságra, mégis most azt mondja, a szép időket megélt állattartással hama­rosan felhagy. Mert a Ka- rancshús ahová hosszú éve­kig szállított, jó adag borsot tört az orra alá, vagy inkább pálcát tört fölötte azzal, hogy 63 forintra szállította le a kilónkénti felvásárlási árat. Seiben Károly nem kese­reg. Mert már megkesere­dett. Nem panaszol, hanem tényközlő krónikát mond el, hisz már túl van a nehezén. Már elhatározta... — Ez lesz az utolsó szál­lítmányom, hisz bárhogy, is szeretek bánni az állatokkal, ezen az áron, sehogyan sem éri meg. Idén őszre például vettem 200 mázsa búzát. A tartalmi munka A képzés központi temati­ka alapján valósult meg: az előadásokat és a konzultáció­kat a Belügyminisztérium­ból. a Pénzügyminisztérium­ból. a megyei tanácsoktól felkért szakemberek és egy német gyakorló polgármes­ter tartották. Mindenképpen ki kell emelni: az önkormányzatiság lényegének, fogalmi rend­szerének megismertetése, a jogi intézmények elemző be­mutatása — a- résztvevők szerint — sikeresnek bizo­nyult. A polgármesterek ki­fejtették; tudják mit vállal­tak, mennyire felelősségtel­jes a megbízatásuk, fontos a szerepük a lakóhelyi kö­zösségek irányításában. A gyakorlati jellegű teen­dőkkel összefüggésben elő­adottak nem egyszerűen csak felkeltették a hallgatóság ér­deklődését. de aktivizálták is őket. Számos kérdés hang­zott el például a körjegyző­ségek alapítási feltételeivel, a társulások létrehozásának lehetőségeivel, vagy éppen a működési és szervezeti szabályzatok megalkotásá­val kapcsolatban. „Csupa fül" volt a hallga­tóság, a polgármester, a testület és a jegyző jogállá­sáról szóló előadás alatt, ami nem azt jelenti, hogy az előadás közben és után la­katot tettek volna a szájukra. Az egyik legnagyobb érdek­lődést kiváltó előadás az ál­lamigazgatási hatósági ügy­körök telepítésének (képvi­selő-testület. bizottságok. (mázsáját 700 forintért), 100 mázsa árpát, kukoricát, bor­sót, tudniillik keverékkel etetek, amit magam, itthon darálok. Biztos vagyok ab­ban, hogy a magyar mező- gazdaságnak nem lesz jövő­je, ha így sújtja a gazdálko­dókat. De az országnak se — magyarázza visszafojtott hévvel. — Ez lesz az utolsó — is­métli a saját maga által ho­zott kényszerű ítéletet. Meséli, egy időben három hétig üresen álltak az ólak, de még aludni sem tudott, úgy hiányzott a szokott mun­ka, a korai kelés, etetés-ita­tás, takarítás. Mikor fordí­tott ezen a helyzeten, rögtön megnyugodott. Hogy honnan az ő szelleme? — Nincs ebben semmi kü­lönös. Parasztcsaládban születtem, a véremben van, vagyis nem csak a hasznáért csinálom — mondja. —' Pe­dig sokan úgy hiszik. Ó ne­ked ez sok pénzt hoz a konyhára! — így az egyik. Nem nyersz te ezen semmit! — veti oda a másik. Én az­tán. .. mind a kettőt kine­vetem. — Mihalik — Kép: R. Tóth polgármester, jegyző, ügyin­tézők) egyes kérdéseiről szólt. A német főpolgármester átfogó tájékoztatást adott (a volt) Német Szövetségi Köz­társaságban működő önkor­mányzati rendszerről. Ki­emelte. hogy a települési ön- kormányzatok területükön minden közfeladatot önálló­an, felelősséggel látnak el. Az önkormányzat igazgatási szervei: a képviselő-testüle­tek és a polgármesterek. A képviselő-testületet és a pol­gármestert — külön válasz­tási menetben — a polgá­rok meghatározott időre vá­lasztják. Kritikai észrevételeiket sem hallgatták el a polgár- mesterek. Szóvá tették, töb­bek között, a törvényelőké­szítő munka lassúságát. a kapcsolódó törvények hiá­nyát. (pl. az államháztartási, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény stb.) A polgármesterek vélemé­nye az egész tanfolyamról összességében kedvező volt. A szakmai képzésen túl. a személyes kapcsolatteremtés­hez is igen jó feltételeket teremtett a képzés színhe­lye, a Medves Hotel. Ami a ráadás A képzés során a polgár- mesterek több olyan kérdést tettek fel az előadóknak, amire — helyismeret hiányá­ban — a ..központi" előadok nem tudtak választ adni. A hallgatók közül többen ezt kritikusan fogadták, mások megfogalmazták: jó néven Tarján! orvosok elismerése A Miskolci Akadémiai Bi­zottság 1990. évi pályázati témáira érkezett tudomá­nyos dolgozatok sorában a Nógrád megyében praktizá­lok közül a bizottság elis­merésében részesült pálya­munkájával a dr. Csiky Miklós, dr. Gál Sándor, dr. Fekete Gyula és dr. Noskó Károly alkotta orvosteam, rákos megbetegedések sebé­szeti kezelésével foglalkozó munkájáért. A vérellátásért — az ünnepi ügyelet alatt is — Pásztó. Véradónapot tar* tanak december 20-án a vá­ros művelődési központjá­ban a helyi Vöröskereszt aktivistáinak közreműkö­désével. A donorok 10-tőI 17 óráig jelentkezhetnek a véradáson, melyet az ünne­pek alatti ügyelet zavarta­lan vérellátásáért szervez­nek. Karácsnnyi hangverseny Egyházasgergén és Cereden A ceredi asszonykórus és a zeneiskolások közös ün­nepi hangversenyt adnak december 22-én 18 órai kez­dettel az egvházasgergei könyvtárban. December 23- án délután 16 órától pedig a ceredi faluházban lépnek fel. Műsorukban betlehe- mes játékot. Nagy Zoltán gyűjtéséből altatódalokat, népdalokat adnak elő. vették volna, ha megyei szak­emberek is jelen vannak! Utóbbi „jelzésre" a nhegyei vezetés azonnal reagált: a megyei tisztségviselők és szak igazgatási szerv-vezetők? mindkét csoportban a pén­teki napok „nulladik" órájá­ban (8—9 óra között. Sőt fél 10-ig) a helyszínen adtak vá­laszt a kérdésekre. Ám úgy tűnik, ez az idő is kevésnek bizonyult. Ezért a megyei „apparátus" veze­tő szakemberei — rövid időn belül — egy „második fordulót" is felvállaltak. Sor került egy újabb, most már városkörzetenkénti — a vá­rosokban szervezett — kon­zultációsorozatra. A több napos, az egyes körzetekben általában 3—4 órás. kölcsö­nös információcserén, a szakmai beszélgetések során mód nyílt arra, hogy a tele­pülési önkormányzati felada­tok teljes vertikumát végig „skálázzák". Természetesen — szinte kizárólag — gya­korlati kérdések kerültek te­rítékre. így sikerült tehát meg­szervezni a polgármesterek első alapozó képzését. Tény: a tanfolyam zárása és az azt követő személyes találkozá­sok és beszélgetések során elismerésüket, köszönetüket fejezték ki a képzést kezde­ményezőknek. a szervezők­nek. valamennvi közremű­ködőnek. Kiváltképp a fi­nanszírozást biztosító Hanns- Seidel Alapítványnak. Az alapozó-képzés a városi pol­gármesterek és a jegyzők szervezett felkészülésével folytatódik. Dr. Baráthi Ottó KÖLCSÖN | — Ne sokat költsön, vé­si gyen inkább kölcsön! — I hangzik a már-már klasz- 1 szikusnak számitó mon- | dás, melynek valóságtar- | talmát manapság aligha | kérdőjelezhetjük meg. | Mert mi a helyzet? So- I kát nem költhetünk. Nincs I miből. Ha például beté- I riink egy élelmiszerüzlet- I be, s megvesszük a leg- I minimálisabb élelmiszer- | szükségletet, szinte észre I' sem vesszük: százasokkal I lettünk szegényebbek. (És | még jól sem laktunk!) | Kölcsön veszünk tehát, | pénzt, valamelyik pénz- I intézettől. Hogy ezt nehéz I szívvel és csak pegső rá- 1 szorultságunkban tesszük, | annak prózai oka van, | Vissza kell ugyanis fizet- | niink. s a ma érvényben I lévő kamatok igencsak | megemelik a törlesztés I anyagi terheit. | Bonyodalmas az ügy: I mert ugye költenünk szűk­ít séges, olykor viszont köl | csőn is kell. S egyre in- I kább rászorulunk arra. I hogy befektetéseinkhez 1 nagy összeget kérjünk, I Ezért sem meglepő szá- I rnomra az a két hirdetés. 1 melyet a minap olvashat- I tünk lapunkban. 1 ,.Magánszemélytől fel­I vénnél; 2.50 ezer forintot. négy hónapra, kamat meg- | egyezés szerint." „Fél évre 55 százalékos 1 kamatra kölcsönvennék | 400 ezer forintot." Nem egyedi hirdetések | ezek. Hasonlókkal gyakor- | ta találkozunk az egyes | sajtóorgánumokban. Ami 1 ellenben a kölcsönt kérők | bátorságara (vállalkozni | szellemére?) vall: óriási | kamatterhek tudatában I futnak a pénz után. Hogy | ezt az összeget miként le- I hét megforgatni mondjuk I röpke négy hónap alatt I úgy, hogy haszna is le- I gyen belőle a kölcsönt ké- | rónék, ahhoz valami égé | szén fantasztikus teljesít- J ményre lehet szükség. S most tessék figyelni. | mert ez lényeges! Az em- | litett hirdetésekre bizony | jócskán akadt érdeklődő | olyanok, akik a hatalmas 1 kamatfeltételekkel ,,bol- | dogan" segítenének a rá- | szorulón. Én pedig itt. az Írógép | mellett ülve csak azon I morfondírozom, mikor jo | el az az idő, amikor még | valamit érő rongyos négy- | százezrei a magaménak | mondhatok, s egy összeg- | ben láthatok? Jól tudom | Tán sosem. Igaz. nem vál- | lalkozó vagyok. (vaskor) I (Kolaj)—(Rigó) Művésztanár fotókiállítása Seiben Károly minden napját a sertéseknél kezdi és ott is végzi. Mert bár igaz, hogy a gazda menő hizlalja a jó­szágot, de csak akkor, ha minden egyebet — enni-, in­nivalót — hiánytalanul megkapnak az állatok. A lelkiisme­retes gondozás pedig mindig meghozza a gyümölcsét, még ha olykor kissé kesernyés is az a gyümölcs... A demokrácia kiteljesedéséért Befejeződött a községi polgármesterek alapozó képzése Az anyós és a meny, azaz: a posta régi és új vezetője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom