Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-01 / 205. szám

MÉG MINDIG KERESIK A MÁTRAALMÁSON ELTŰNT ASSZONYT - 3. oldal. SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA Új ABC Endrefalván Nemrégiben nyílott meg a Katica nevű presszó Endre- ialván, s így a vele szem­közt — az ú.t másik oldalán levő — áfész-büfé forgalma lelentősen visszaesett. Az i ndrefalvai önkormányzat és a szécsényi áfész megegye­zése értelmében ezért a iövő évben az áíész-büféből ABC-kisáruházat alakítanak, ki, ezzel is javítva a község szolgáltatását. Sakkrandevú Balassagyarmaton immár hagyomám osan jó­nak mondható a szlovákiai Nagykürtös és Balassagyar­mat —, valamint körzeté­nek — sakkbaráti kapcsola­ta. A két válogatott újabb erőpróbájára ezúttal de­cember 1-jén, ma az Ipoly-parti városban kerül sor. A sakkrandevú. azaz a csapatmérkőzés 9 órakor kezdődik a Volán-telep klub­jában. Víztisztító Héhalomban Kedves Olvasóink! Ez a lapszámunk a megszokottól eltérő külsőt mutat. A változás a fejlécen kifejezet­ten szembetűnő, de ha figyelmesen szemlélik a lap többi területét és oldalait, ott is ta­pasztalnak eltéréseket. Üj arculatunk azt jel­zi, hogy másféle szerkesztési elképzelésekkel és némiképp másféle tartalommal kívánunk az Önök otthonaiba bekopogni, miközben na­gyon szeretnénk, -ha továbbra is megmarad­nának hűséges olvasóinkként. Arra törekszünk, hogy korszerűen szerkesz­tett,! a közvetlen környezetünkről és a'tágabb világról egyaránt széles körű tájékoztatást, megbízható elemzéseket közlő megyei újságot készítsünk. Ebben a mondatban mindegyik szón hangsúly van, mégis ha valamelyik ele­met ki kellene emelni, akkpr azt a megyei újság szókapcsolattal tennénk. Mostani vál­toztatásunknak ugyanis az alfája és ómegá­ja, hogy az eddigieknél megyeibb jellegű la­pot csináljunk, mind szellemében; mind tar­talmában. Részletesebb tájékoztatást kívá­nunk adni a megyénkben történt események­ről, és azt akarjuk, hogy a megye valameny- nyi települése, a legkisebb falu is rendszere­sen jelen legyen az újsághasábokon. Elképzeléseinket, tudjuk, nem leszünk ké­pesek megvalósítani az Önök aktív közre­működése, folyamatos segítsége nélkül. To­vábbra is számítunk kritikus vagy egyetértő észrevételeikre, írásos beszámolóikra, sőt azt szeretnénk, ha kapcsolatunk magasabb szint­re jutna, és minél több olvasónkkal állnánk rendszeres levelezésben, telefonos és szemé­lyes összeköttetésben. Mert lapunkban első­sorban arról szeretnénk írni. ami Önökkel történik a lakóhelyeiken, ami Önöket a hét­közi és az ünnepnapokon foglalkoztatja. Ar­ra törekszünk, hogy megbízható forrásként, hűséges, megértő és segítőtársként tekint­senek ránk, olyan közeli ismerősként, netán jó barátként kezeljenek bennünket, akik ér­demesek a bizalmukra. Mától kezdődően mindennap egy-egy oldalt szánunk egy-egy városunknak és vonzáskör­zetének. Ezeken a hasábokon — de termé­szetesen más helyeken is — szívesen adunk teret valamennyi Kedves Olvasónk írásának. A városi oldalakat az e feladattal külön megbízott újságírók szerkesztik, s híreikkel, kéréseikkel, tanácsaikkal hozzájuk közvetle­nül fordulhatnak. Önök már eddig is nemegyszer hitet tet­tek mellettünk, s mi, újságírók igyekeztünk mindenkor az Önök kedvében járni. Az Üj Nógrád példányszáma — közös nehézségeink ellenére — folyamatosan emelkedik, s re­méljük, ez a tendencia folytatódik. Írjanak nekünk tapasztalataikról, örömeikről és prob­lémáikról, segítsenek nekünk — mi is segí­tünk Önöknek. Egyetlen más lapban sem ol­vashatnak annyiszor, olyan részletességgel fa­lujukról és városukról, mint az Űj Nógrád- ban. Sulyok László főszerkesztő Olcsóbban az ünnepi asztalra Decemberi vendéglátó­meglepetések — Salgótarján. A karácso­nyi felkészülés gondjain kí­ván segíteni a Nógrád Me­gyei Vendéglátó Vállalat, méghozzá különleges módon. A salgótarjáni Kővár és a balassagyarmati Palóc étte­remben hétfőtől kezdve, egész decemberben tartó ka­rácsonyi vásárt rendeznek, igen gazdag választékkal, a bolti — kiskereskedelmi — árnál olcsóbban. A Kővárban például bé­késcsabai és hernádi húsipa­ri termékeket, száraz és füs­tölt árukat kínálnak bő vá­lasztékban. Emellett az étte­remben édességek, desz- szert, csokoládé, szalon­cukor vásárolható. Válo­gatni lehet naponta friss cukrászsütemény ékből, ezek­ből reklámáron vásárolhat­nak. sőt előrendelést is fel­vesznek. Az ünnepi asztal­ról nem hiányozhatnak a jó­féle italok sem, ezért palac­kozott borokat. likőröket, égetett szeszes italokat. az (Folytatás a 2. oldalon) Balassagyarmat díszpolgára lett Farkas András Farkas Andrást, hetvene­dik születésnapja alkalmá­ból köszöntötték barátai, tisztelői és tanítványai a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pontban pénteken este. Dr. Németh György pol­gármester, a képviselő- testület nevében ezúttal nyújtotta át az ünnepelt- nek a díszpolgári címet ta­núsító okiratot. Sötét volt a Beszterce A műveseállomásért :iI'lrldrT*I További TESZ-vásárok A Közép-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság támogatá­sával víztisztító üzem kezdi meg egy hónapig tartó pró­baműködését Héhalomban. Kiss Istvántól, a vízműtár­sulat elnökétől megtudtuk, hogy ez idő alatt a vízellátás csak szakaszosan oldható meg, mert az előtisztított víz még nem fogyasztható. Ezért a nyomáspróba idejére kéri a lakosság megértését és tü­relmét, hiszen mindez az ő érdekükben történik. Jó negyven percre sötét­be borult pénteken dél­után Salgótarjánban a Besz- terce-lakótelep. Nem volt áram a lakásokban, az üz­leteket oezárták. Mindenki találgatott, mi lehet az oka az áramszünetnek és med­dig tart. Az ÉMÁSZ üzemirányító diszpécserét hívtuk telefo­non, aki elmondta, hogy a Beszterce-lakótelepet az SKÜ transzformátora látja el árammal. A bajt egy 10 kV-os kábel meghibá­sodása okozta. Az áram­hiányt 17 órakor érzékel­ték a berendezések. Ezt kö­vetően három gépkocsival hat' szakember indult a helyszínre, hogy behatárol­ják a hibát. Ez sikerült — közben más forrásokból el­látták árammal a lakótele­pet, tehát újra lett áram — és nekiláttak a hiba elhá­rításának. Tovább folytatódnak a megyében a Társadalmi Egyesülések Szövetsége Nóg­rád megyei szervezete által szervezett vásárok. Legköze­lebb hétfőn, december 3-án, délután tartanak vásárt Sós- hartyánban, kedden délután pedig Somoskőújfaluban. A nagy érdeklődésre való te­kintettel piegismétlik a pász­tói vásárt, mégpedig ez al­kalommal szerdán délelőtt. A bevétel tiszta nyereségét a műveseállomás OTP-számlá- jára utalják át a szervezők. Átadták a müveseállomást Négy százalék teljes mértékben... Olvasom, hogy borúlá­tóak a nyugati elemzések a lengyelországi választási eredmények kapcsán. Ne lám, már azok is. El­eddig, azt mondják, csak idehaza dívott a borúlá­tás s hányták nem egy­szer hivatalos részről sze­gény fejünkre az optimiz­mus hiányát. Bethlen gróf a közelmúltban egye­nesen mosolyra szólított föl bennünket. Azt mond­ta, úgy könnyebb. Azóta, igaz, nem mondta. Nem csoda tehát, ha végképp beállóban van kies tá­jainkon a mosolyszünet. Bizonyára valami átok ver bennünket, vagy túl­ságosan is tájékozottak vagyunk a jövő esztendő­vel kezdődő kilencvenes évek fejleményeit illetőén. Nos, a lengyelországi fejleményeket, hozzám ha­sonlóan a demokrácia és a gazdaság átalakítása szem­pontjából tartják aggasz­tónak a nyugati e'emzők. Súlyosbítja a helyzetet, hogy korántsem csupán Lengyelországról van szó, ahol a most lemondott mi­niszterelnök módfölött ra­cionális, éppen ezért igen kemény gazdasági átala­kítási program megva­lósításába kezdett, amit egyébként egyetlen kelet­európai ország sem ke­rülhet el. Különben úgy marad. Hogyan? Mint az ope­rációra váró beteg a műtőasztalon. Operáció nélkül esetleg eléldegélhet még kis ideig, de a gyó­gyulása így bizonyosan ki­zárt. Miként az is, hogy valaha majd befogadták az egészségesek. Kelet- Európa országainak gazda­sága operáció előtt áll. Fájdalmas, de elkerülhe­tetlen a piacgazdaságra való teljes áttérés. A régi mondás szerint, tiszta haszon, ami nem jön elő, mármint a baj, a beteg­ség. De ha már előjött, belátható időn belül túl kellene lenni rajta. Most az egyik vezető kelet-európai reformor­szágban, előfordulhat, hogy lejön a beteg az asztal­ról. Mi pedig éppenség­gel most másznánk föl a műtőasztalra. Lökdösnek is bennünket. Noszogatnak. Hiába, a betegnek se könnyű. Hiszen a fájda­lom az övé, bár az orvos is aggódik. A betegség az egészségest is elfertözheti, ez a gondja. Az MTA Társadalom- tudományi Intézete által végzett fölmérésből, amit minap hoztak nyilvános­ságra, az derül ki, hogy a demokrácia magyarorszá­gi alakulásával pillanat­nyilag négy százalék tel­jes mértékben elégedett, 40 százalék egyáltalán nem. Ha ebben a helyzet­ben ne adj’ isten, jönne egy ufonauta, valami nemzeti, vagy szociális demagóg, csaknem biztos nyerő lenne. Már csak ezért sem árt figyelni az eget. Hátha elszaporodnak az ufók fölöttünk. Jól jöhet még az a kis ború­látás, ehhez képest. (bte) A dializálóhelyiségre sokan voltak kíváncsiak az ünnepélyes átadás után. Fotó: Bíró Olga Kölcsöngépekkel — januártól működik Színvonalban a salgótarjá­ni az egyik legszebb kivite­lű, sorrendben pedig a tize­dik műveseállomás, Nóg- rádban pedig az első és na­gyon várt életmentő felada­tot ellátó ilyen jellegű egész­ségügyi létesítmény. A vese­betegek, az egészségügyi dol­gozók a megmondhatói, mennyire nélkülözhetetlen ez. Mert eddig szükségmeg­oldás volt, vagyis a heti egy­két alkalommal való fárasz­tó utazgatás Budapestre, esetleg az ország más kórhá­zába, ahol éppen befogadták a nógrádiakat. Tragédiák ár­nyéka és a művesekezelésre, dialízisre szorulók mind na­gyobb száma sürgette a ha­laszthatatlant. Az első igazán jelentős lépés ’89. májusában a műve­se-alapítvány létrehozása volt, mintegy 11,5 milliós alaptő­kével. Felhívások születtek a tőke gyarapítására, amely nem maradt visszhang nél­kül: megkezdődött az adomá­nyozás. A felajánlások — több milliótól néhány ezer forintos összegekig — rend­szeresen érkeztek az ala­(Folytatás a 2. oldalon )

Next

/
Oldalképek
Tartalom