Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-06 / 183. szám
4 HEPTZ-li] KULTÚRA 1990. NOVEMBER 6., KEDD Vélemény Közismert, hogy a társadalmi devianciák arányát tekintve hazánk már évek óta Európa - sőt a világ - élmezőnyében foglal helyet. A sokatmondó statisztikai adatok praktikus kezelése a politika, teoretikus elemzése a tudomány hatókörébe tartozik, de a száraz tények hátterére, emberi vonatkozásaira kíváncsi művészetek sem kerülhetik meg e jelenségek értelmezését. A szép- irodalom szemérmesen bánik ugyan az alkoholizmus problémakörével, de - mint a tragikus végű Hajnóczy Péter „A halál kilovagol Perzsiából” című kisregénye példázza - e témában is produkál igazán jelentős műveket. Császár István írásaiban ugyancsak gyakran tűnnek fel hányatott sorsú, a társadalom perifériájára sodródott, szeszmámorba menekülő emberek, akiket a viszontagságos életű, sokat próbált író testközelből ismer s szociográfikus hitelességgel ábrázol. Közéjük sorolandó Gránáth Tibor - a Nem érsz a halálodig című filmnovella lézengő, veszendő főhőse - is. Ó azért került ilyen helyzetbe, mert mint tehetséges, szépreményű hegedűművész makacsul ragaszkodik eszményeihez, túl akar lépni a konvenciókon, önmagát akarja adni. kiteljesíteni. Környezete azonban nem honorálja ambícióit, s csak saját igényeinek kielégítését várja tőle. Kitörési kísérletének kudarca szükségszerűen torkollik művészi válságba s azzal párhuzamosan emberi krízisbe is. Egyik csapszékből a másikba sodródik, minden útjába akadt sorstárssal poharat vált s teljesen lerongyolódva, a delirium tremens határán eljut - mint kiderül: visszajut - az alkoholelvonó intézetbe, amelynek szánalmas élete a cselekmény másik szálán elevenedik meg. A hetvenes évek közepén írott novellából Dömölky János másfél évtizeddel később rendezett tévéfilmet, de a késedelem ezúttal nem ment a mondandó aktualitásának rovására. Az alkoholisták száma ugyanis mit sem csökkent, gyakorta éppen az alkotásra hivatott értelmiségiek köréből kerülnek ki a szapora népbetegség áldozatai. A film megdöbbentő hatású látlelet az önrontó életvitel kárvallottjairól. A főszerepet játszó Andorai Péter kitűnően érzékelteti azt a drámai folyamatot, amint a magabiztos, virtuóz hegedűs egyre mélyebbre süllyed a lejtőn. Eleinte elutasítja a kompromisszumok lehetőségét, később már kétségbeesetten kapaszkodik A pokol tornácán minden szalmaszálba, míg végül megadóan beletörődik heroikus, de értelmetlen küzdelme hiábavalóságába. Igazság szerint a ba- gádi gyógyintézet személyzetét és betegeit megformáló tucatnyi színészt fel kellene sorolni, olyan elementáris erővel láttatják a reményvesztett beutaltak sivár mindennapjait, - a kezelések, a hasznosnak tetsző foglalatosságok ellenére is - kiúttalan jövőjét. Zentai László operatőr és Hegedűs László hangmérnök neve azonban feltétlenül említést érdemel, hiszen nem kis részben az ő érdemük a megrázó szituációk megjelenítése. Hegedűs - Andorai és Császár társaságában - nem érdemtelenül kapott kü- löndíjat az idei, XX. veszprémi tévétalálkozón. Fájdalmas, keserű hangulatú film a Nem érsz a halálodig. Annál meglepőbb Császár István kérése, amellyel a nyilvános bemutató kapcsán (Lásd: Színházi élet, október 23). fordult a nézőkhöz: „Ne szomorkodjanak, hanem nevessenek. .. valahogy ilyen hulló a mi lelkünk, de emelkedni is tud; olykor szárnyakban megbotlunk, ha lépünk, mi albatroszok.” Elgondolkodtató szavak...- csongrády lonfoglalás és világkiállítás Hogy mikor is volt a magyar honfoglalás, ezt a magunkfajta kívülállók aligha tudják eldönteni. Jó száz esztendeje, a millenniumi ünnepségek „előestéjén” a Magyar Tudományos Akadémia történészei sokat vitatkoztak e dátumon, köztük két kitűnő történész: Szabó Károly, a régi magyarországi nyomtatványok alapos ismerője és a neves profesz- szor, Pauler Gyula is. A ma történészei Pauler 895-ös adata mellett voksolnak, de mint a Magyar Törvénytárból kitűnik, a honfoglalás ezredik évfordulóját mégsem 1895-ben, hanem 1896-ban tartották. Talán időközben megváltozott Pauler álláspontja? Nem, erről szó sincs. Sokkal inkább arról van szó, hogy mjvel az Akadémia négytagú bizottsága akkoriban e kérdésben nem tudott egyhangú döntést hozni, eldöntötte a vitát egy „amatőr” történész, az akkori közlekedésügyi miniszter, a millenniumi főváros építkezési munkálataiért is felelősséget érző Lukács Béla. Íme indoklása egyetlen mondatban: „Minthogy pedig az (építési) munkák, bár részben már folyamatban vannak, s részben legközelebb megkezdetnek, azonban egyébként és összességükben 1895-ig be nem fejezhetők, ennélfogva különösen tekintettel arra, hogy a honfoglalás ezredévi fordulója a történelmi hűség megzavarása nélkül 1896. évre is tehető, mert a honfoglalás időpontjának meghatározása tárgyában a Magyar Tudományos Akadémia által kiküldött bizottságnak 1883. év január hó 25-én kelt jelentése szerint a honfoglalás kezdete és befejezése közti idő teljesen kétségtelen tény gyanánt a 888-900 évek közti időre tehető, a kormány azon megállapodásra jutott, hogy a millennium tartassák meg oly időpontban, midőn annak emléke nagyobb közművek által is megörökíthető, miből önként következik, hogy a kiállítás is, mely nem mint öncél, hanem mindig mint a millennium egyik része vétetett tervbe, abban az időpontban tartassák meg, melyben a millennium jelentősége művek által is fokozható lesz.” Bár a miniszter mondata kissé hosszúra nyűit, mégis elérte vele célját: őseink egy évvel később érkeztek a Kárpát-medencébe. Múltunk ismeretében talán érdemes lenne elgondolkodni azon: nem kellene-e az 1990-es évek nagy kiállítását 1994-re hirdetni, hogy az 1995-re valóban fel is épüljön... (Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből - Kossuth Kiadó) Magyar fílmnapok Pozsonyban A Szlovák Filmintézet és a pozsonyi Magyar Kulturális Központ szervezésében magyar filmnapok kezdődnek hétfőn a szlovák fővárosban. Az ötnapos rendezvénysorozat keretében tíz magyar filmet mutatnak be három pozsonyi moziban. Emellett a közönség több neves magyar alkotóval is találkozhat. Magyarnándori Állami Gazdaság FMÜ. Mohora (nagykereskedelmi ár + kezelési költség) értékesítésre kínál 34%-os szovjet és magyar zsákos nitrogén-, illetve 18%-os szuperfoszfát-, 60%-os káliumműtrágyákat. Kiszolgálás 50 kg-os egységes tételekben az üzem mohorai telepén. Előrendelést kérünk. Jelentkezés: Bállá István kér. igazgatónál. Naponta: 7-16 óráig. (1602/Sz) A mostani tanévtől kezdte meg újra munkáját, a Mohorai Általános Iskola, mely korábban a Magyarnándori Körzeti Általános Iskola tagiskolájaként működött. Most csak az alsósok tanulnak itt, a következő tanévtől kezdve azonban az ötödikes diákok is Mohorán maradnak, s ahogy a helyi ön- kormányzat dönt, illetve az anyagi erő engedi, fokozatosan térnek vissza a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályok. Jelenleg ötven gyerek tanul az iskolában, s az itteni pedagógusok úgy döntöttek, hogy nem vonnak össze tanulócsoportokat. Holnapi számunkban a terényi elsősökről olvashatnak . Idén váltak önállóvá A mohorai elsősök. Ülnek, balról jobbra: Szűcs Szilvia, Ku- telszki Balázs, Kapitány Tímea, Nikovics Anikó. Állnak: Herczeg József, Juhász Csilla, Aradi Péter, Molnár Zoltán. Tanítónő: Molnár Judit. • • Önművelés és mesesarok Salgótarján. Örvendetes, hogy a video világában sem lankad az érdeklődés a gyermekekben a könyvek iránt. S, hogy ez továbbra is így legyen, sokat tesz az országosan ismert Zsolnai-módszer. Nógrád megyében is vannak iskolák és könyvtárak, amelyek közös vállalkozásban próbálják megerősíteni a gyermekekben a könyvek szeretetét. A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár gyermekrészlegében is tartanak ilyen foglalkozásokat. Persik Györgyné könyvtáros a módszer egyik elkötelezettje mondja:- Fontos a gyerekekben felébreszteni az olvasás vágyát, s ez egyik fő feladatunk. A Zsolnai-módszer azonban jóval több ennél. Elsős és máMerre is hajózhatott Kolumbusz? Egy kis térképolvasási gyakorlat.... Fotó: Gyurián Tibor sodikos olvasóink előtt kitágítjuk a világot, annyira amennyire a könyvtár lehetőségeivel és eszközeivel bírjuk. Tudjanak eligazodni a könyvek között, ismerjék a katalógus, a lexikonok használatát, a folyóiratokat, és az újságokat. Együtt dolgozva a tanárokkal és figyelembe véve az általuk készített tantervet: önművelésre tanítjuk a gyerekeket. Nem tanórák ezek: inkább baráti együttlét és nagy élmény minden résztvevő számára. Itt nincs órarend és kicsengetés. A gyerekek a népszerű mesesarokban kibeszélhetik olvasási élményeiket, örömeiket, problémáikat és javasolhatnak ötleteket az elkövetkező találkozóra. Ezeket a foglalkozásokat mindig a gyerekek érdeklődésére építjük, az önismeretük és a kommunikációs kapcsolataik fejlesztésére. Felvételeink a salgótarjáni Balassi Bálint könyvtárban készültek. A Petőfi Sándor Általános Iskola 2. a. osztálya Danyi Istvánná osztályfőnök vezetésével rendszeresen részt vesz a foglalkozáson. Jó polgár program a Gagarinban Közéletiséget tanulnak amerikai segítséggel Az Amerikai Diáktanácsok Szövetsége (az ASCA) szponzorálásával működik a „Jó polgár p,rogram“. Az ASCA - mely az Általánosiskola-igazgatók Országos Szövetségének, egy magánjellegű amerikai professzionális szervezetnek diákszolgáltatásaival is foglalkozik - levelezőtársi kapcsolatot teremtett magyar és amerikai általános, valamint középiskolák között. A program idén nyáron kezdődött huszonnyolc intézmény összepá- rosításával. A szerencsés magyar iskolák közé tartozik a salgótarjáni Gagarin is.- Egyáltalán mivel is foglalkozik az ASCA? - kérdeztük dr. Horváthné Győri Magdolnát, a Gagarin iskola igazgatóját.- Az amerikai szövetség eddig csak amerikai általános és középiskoláknak nyújtott segítséget abban, hogy a gyerekek megtanulják: miként lehetnek egy demokratikus társadalom aktív polgárai. Igazgatónőjük a közelmúltban többször kifejtette: most, hogy a közép- és kelet-európai országok a demokratikus átalakulás útjára léptek, az itt élő tanulóknak is épp úgy szeretnének segíteni, mint sajátjaiknak, hogy a fiatalok megtanulják: milyen jogokat és kötelességeket jelent jó állampolgárnak lenni.- A Gagarin iskola azon intézmények közé tartozik, amelyek a „Jó polgár program "-hoz csatlakoztak. Ki lesz levelezőpartnerük?- A napokban hozzánk eljuttatott értesítés alapján az Ohio állambeli Millbury város Lake Elementary School nevű intézménye.- Mi a program lényege'.’- A most folyó iskolaévben összepárosított magyar és*ameri- kai iskolák között négy levélváltás szükséges, természetesen angol nyelven.- Hogyan alakul a levelezés menetrendje?- A partnerek első levelükben bemutatkoznak egymásnak, a másodikban pedig megírják a jövőre vonatkozó három legfőbb kívánságukat. A télre beütemezett harmadik levélben rövid kérdőívet is kitöltenek. Ez a felmérés tulajdonképpen gyakorlat lesz a nyílt, demokratikus társadalmak működéséhez alapvetően szükséges véleménymegosztás és általános egyetértés kialakítására. Az eredményeket az Egyesült Államokban összegzik és jövő év áprilisában mindkét országban nyilvánosságra hozzák.- Mikor várható az utolsó „fázis ”, a negyedik levél?- 1991 tavaszának végén. A tanévben utolsó levelükben a partnerek megírják egymásnak, mi volt a véleményük a kérdőívről, egyetértettek-e a felmérés eredmcnvévcl.- Önök mit várnak a „Jó polgár program ''-tói?- Azt, amit céljai között megfogalmaz: tanulják gyerekeink a demokráciát, a közéletiséget. Vaskor István Borsosberény község polgármestere PÁLYÁZATOT HIRDET:- 1 fő igazgatási előadói munkakörre,- 1 fő adóügyi előadói munkakörre. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK:- legalább középfokú iskolai végzettség,-szakirányú gyakorlat. Bérezés: megegyezés szerint. a pályázatot a borsosberé- nyi polgármesterhez 1990. november 20-ig lehet benyújtani. (1605/Sz)
