Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-05 / 182. szám
4 KULTÚRA 1990. NOVEMBER 5.. HÉTFŐ ZZjS^TZSZ/ Gyümölcshozó Még pár héttel a gazdasági, politikai válságot hozó minapi októberi napok előtt nyílt meg a Hatvani Galériában az a képzőművészeti kiállítás, amely Két évtized szerzeményei címmel érzékeltette, a Moldvay Győző igazgató által vezetett galéria csaknem húsz év során milyen hatalmas művészeti értéket halmozott föl a Nógrád szomszédságában lévő hevesi városban, Hatvanban. A tárlat nagy értékű gyűjteményt mutatott be, amelyben a kortárs magyar képzőművészet jeleseinek művei szerepeltek. Külön öröm, hogy közöttük figyelmet keltő művekkel ott voltak azok is, akik Nógrádban éltek vagy ma is itt élnek, például Lóránt János, vagy Radios István, Réti Zoltán, Somos- lcői Ödön, bizonyítva, a Hatvani Galéria a nógrádi képzőművészek számára is fontos kiállítóhely volt a két évtized során. És most nyakunkon ismét a válságokkal is fenyegető ősz, midőn keresi az ember az eltűnt nyugalmat. Ilyenkor jó emlékezetbe idézni mindazt, ami a nógrádi régi őszöket idézi, mint például Radios István Gyümölcshozó című tűzzománc képe. A Kisterenyén élő művész mindig is azt vallotta, fontos, hogy mi lesz magával az emberrel? A dolgozó emberrel, aki a gyümölcshozó ősz gazdagságát megalapozza mind a gyárakban, mind a mezőkön a jelen terhét viseli, s a valódi felelősséget is a jövőért. Aki ezen a tűzzománc képen is ünnepi viseletbe öltözötten gyűjtötte kötényébe a föld termését. Radics István műveiben közös az ember iránti intellektuális érdeklődés, a választott forma összhangja a művészi gondolattal. így a hagyományosabb műforma dominanciájával együtt, hitelesen vall a század végének alapvető életérzéséről, a disszharmóniával szemben a harmóniára helyezve a hangsúlyt. Azt vallja, nem nélkülözhető - nehéz időkben különösen nem - a harmónia keresése, amit mindenekelőtt önmagunkban kell föllelni ahhoz, hogy majd egyszer a külső világban, a Radics István: Gyümölcshozó társadalmi kapcsolatokban, az emberek egymás közötti viszonyaiban is megvalósuljon. Ezért sem mehet el szerinte a művészet a munkálkodó ember örömei és gondjai mellett szó nélkül. Ezért is készít falfestményt a szé- csényi téglagyár munkacsarnokába, zománcképet az oktatási és művelődési intézmények számára. Ezért is látja meg a Gyümölcshozóban az élet ígéretét, akvarelljeiben, rajzaiban a szülőföld tájait és munkálkodó embereit. (te) Újra itt az üdvhadsereg Negyvenegy éves szünet után újra visszatért Magyarországra az üdvhadsereg. Az ünnepélyes megnyitóra szombaton, az építők Dózsa György úti székházában került sor. Az eseményen részt vett a katonai mintára szervezett vallási misszió vezetője, Eva Burrows tábornok is. A világ legnagyobb önkéntes, jótékonysági szervezete 1924 és 1949 között már tevékenykedett hazánkban, azonban a mozgalmat hatalmi szóval végül is betiltották. Újbóli megjelenésük sokat segíthet a munkanélküliek, a társadalomból kivetett szegények sorsán, annál is inkább mert munkájukat több külföldi szervezet anyagilag is támogatja. A 94 országban működő szervezet terjeszkedése nem áll meg határainknál: már dolgoznak a román és a szovjet iroda megnyitásán is. (MTI) Holnapi számunkban a mohorai elsősökről olvashatnak. Az osztály létszáma: egy Indulni kell... általános iskolája ebben az évben a legkisebb létszámú évfolyam rekordját állította fel: Tamás az egyetlen, aki elsősként ült be az iskolapadba. Délidőben már nem is találjuk a tanteremben, nagyobb társaival kint segédkezik a cukorrépaföldön, összeszedik a gépi betakarítás maradékát. Szorgalmával nem is igen lehet baj: otthon folytatja a munkát, csak egy kicsit másként. Az íróasztal mellett, a mutatós ABC- ház, és az ötletes tüske-abc „társaságában ” - bal kézzel - nagy igyekezettel körmök Szép, kerek betűket formáz, majd következnek a rövid szavak, szótagok. A barát- kozásra szemmel láthatóan nincs ideje, úgy tűnik teljesen lefoglalja, amit csinál. Nincs is panasza rá édesanyjának, bár mint mondja, olykor kicsit noszogatni kell Tamást, hogy lásson hozzá a tanuláshoz. S az is igaz, a leckeírást néha sietősen fejezi be. De ezek könnyen kijavítható hibák, ebben a korban. Mégis nagy a várakozás: a Tamás nagyon szereti az állatokat tanító nénije- Boda Károlyné-az épp most esedékes első szülői értekezleten mond véleményt a fiúról. Az osztályba jól beilleszkedett, s ez nagy öröm a családnak, hiszen azért nem mindennap esik meg, hogy egy hétéves „szabálytalanul" vág neki az általános iskolának. M.J. Kép: Biró O. Nyurga, szőke hajú, kék szemű fiúcska - Odler Tamás, az erdőkürti első osztály. Mert a kis falu LENNY KRAVITZ Új csillag a polgárpukkasztás egén A Bahamákról származó fekete bőrű színésznő-édesanya (Roxie Roker) és az életét a zenének, a jazznek szentelő orosz édesapa keresztjét egyaránt hordozó, huszonhat éves Lenny Kravitz „bajait” még önmaga tetézi. Bár tudja jól, a mindennapi, a maga életét megszokottan és „normálisan, rendesen" élő ember - sajnos -, már csak olyan, hogy külleméről rögtön el-, s megítél mindenkit, aki különc, s nagyon is feltűnő szerelésben, cuccokban jár-kel az utcán. Elképesztő, hogy a „normális ”- ban mennyi irigység is képes munkálni. Hát persze: Kravitz a szereplést igénylő és szerető, előbb- utóbb tényleg sikeresen reflektor- fénybe kerülő „szerencsétlen szerencsések” szabadságával és boldogságával - néha gátlástalan szabadosságával - mutatja meg magát, sütkérezik az irigy, rosszalló tekintetek baljós fényében. Mérgesíti, dühíti azt a jámbor polgárt, aki neki eddig csak annyit vétett, hogy jámbor polgár, és aki végtére mit tehet: tényleg pukkad egyet, indulatát ellene fordítja. Például, a taxis minden további nélkül, a szó szoros értelmében kilökdösi, kidobja a kocsijából és nem viszi el Bronxba a megadott címre, mert ismeri a helyet, az utcát, tudja, hogy számára kényelmetlen, mert veszélyes a környék, és most már az is óriásit nyom a latban, hogy utasának (bal) orrcimpájában fémkarika van. Ekkor Kravitz elkeseredik, hogy őt megkülönböztetik, üldözik, kizárják, elűzik, őrá mintegy vadásznak, őt bántják, neki hideg nyállal kenik homlokát is. (Köszönöm Karinthynak a frappáns gondolatot.) Nos, a vele készített interjúkból, bemutatásokból leszűrve, ilyen Lenny Kravitz, a sokat ígérő új csillag, akinek nagylemezét kisvártatva Magyarországon is forgalmazzák majd. Ilyen is, meg persze más is. Jimi Hendrix Wo- odstockban megkínzott, speciális, fehér Fender gitárját pengetve énekli a chicagói kézerdőrenge- teggel mámorosán csápoló közönségnek, hogy ne féljenek, ő (is) magasan s fennen lengeti majd a különcök, csodabogarak, freak- ek zászlaját. Lenny ért a stúdiómunkához. Tizennyolc évesen kezdte felszerelni magánstúdióját abból a szülői pénzből, amit azért kapott, hogy egyetemre menjen. Minden hangszeren játszik, semmiben nem ismer akadályt. „Let Love Rule” című albumán a hangmérnökön kívül nincs más partnere. Jól énekel, hangját a méltatók, s tán hallgatói, rajongói is Sly Sto- néhoz és John Lennonéhoz hasonlítják, azaz a két hang érdekes keverékének mondják. Lennon említésének állítólag nem örül túlságosan, noha mind a Beatlest, mind magát Lennont szereti és csodálja. Sokat segít neki, sőt dalokat is ír kedves támasza, a sorstól, a végzettől hasonlóképp megáldott felesége, Lisa Bonét színésznő, aki őt 1987-ben megkötött házasságukig úgy mutathatta be barátainak, mint saját testvérbátyját, hisz úgy hasonlítanak egymásra. Egy szem kislányuk neve: Zoe. Vass Imre Viszockij-est a Balassiban A Balassi Pódium legutóbbi vendége Hegedűs D. Géza érdemes művész volt. Pentek este lépett föl Salgótarjánban a megyei könyvtárban, és Viszockijt, a tragikus sorsú szovjet színművészt idézte föl dalaival és prózai írásaival. Gyurián Tibor felvételei A Liszt Ferenc kamarakórus tervei A salgótarjáni Liszt Ferenc kamarakórus húsz éve működik megyénkben. A kórus tagjai, pedagógusok, zeneiskolai tanárok, orvosok, könyvtárosok szabadidejük jelentős részét feláldozva dolgoznak azon, hogy szűkebb pátriájuk jó hírét öregbítsék idehaza és a világ más országaiban is. Tevékenységük anyagi hátterét ez idáig a város, a megye üzemei, intézményei biztosították, s félő, hogy a megnövekedett gazdasági terhek következtében elveszítik támogatóik jelentős részét. Figyelmet, segítséget ők is az új önkormányzattól remélnek. Hogy a kórus üde színfoltja Salgótarján kulturális életének, azt gazdag programjuk is bizonyítja. November 5-én „Zenés utazásra” invitálják a muzsika szerelmeseit a Balassi Bálint megyei könyvtárba, míg november 9-én 14 órakor a salgótarjáni Kohász Művelődési Központban, az építőipari szakközépiskola névadó ünnepségén szerepelnek. Decemberben ugyancsak a megyei könyvtárban adnak műsort „Karácsonyvárás” címmel, majd 22-én és 23-án a salgótarjáni acélgyári templomban tartják meg „Karácsonyi hangversenyüket”. További fellépéseket terveznek a Madzsar József Megyei Kórházban, a mizserfai öregek otthonában és szeretnének önálló bérleti hangversenysorozatot is elindítani, amely már a tavalyi évben is nagy sikert aratott. Az együttes neve a külföldi zeneértők körében is jól cseng, eddigi vendégszerepléseik mindig újabb és újabb meghívásokat eredményeztek. Ilyen felkérésnek szeretnének eleget tenni júniusban is. Meghívójuk Spanyol- országba szól, amely önmagában is a kamarakórus színvonalas munkájánakdismerését jelenti. A kórus tagjai bíznak benne, hogy közös erővel a jövőben is sikerül megteremteni tevékenységük anyagi bázisát.- Lénárd Katolikus legényegyletek Az 1945-ig Magyarországon is virágzó katolikus legényegyleteket újjáélesztve, szombaton a budapesti József Attila Gimnázium dísztermében megalakult a Magyar Kolping Szövetség. A német Adolph Kolping által 150 éve elindított mozgalom lényege, hogy közösségi keretet ad a hívő embereknek, életkortól, társadalmi rangtól, iskolai végzettségtől függetlenül. A tagok mintaszerű családi környezetben óvják és segítik egymást, s a családot a keresztény hit, a cselekvés tartja össze. A Kolping-család jellegzetes tevékenységei közé sorolható a nyelvtanfolyamok rendezése, szakmai átképzések szervezése, gondoskodás az öregekről, betegekről, közös utazások, zarándoklatok szervezése, valamint a kézművesség ápolása és fejlesztése.' Mivel a Kolping-mozgalom német alapítású, ezért először a német nyelvű országokban terjedt el. Hazánkban 1856-ban Kolping személyesen alapította meg az első egyesületet Budapesten. A hét iparoslegénnyel elindult mozgalom teljesen nemzetközivé vált, 32 országban, összesen 380 ezer taggal működik. A nyolc család-közösséget számláló Magyar Kolping Szövetség tisztségviselőit egy 26 fős küldöttközgyűlés jelölte ki; a világi elnök Körinek László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, az egyházi vezető pedig Borbericz Pál apát, a hittudományi egyetem tanára lett.
