Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-03 / 181. szám

8 uEunm] MAGAZIN 1990. NOVEMBER 3.. SZOMBAT 1 1 1 Család, otthon, szabadidő Bőrt a bőrre „Örök divat” a — szinte második bőrként viselt — bőrruházat. Attól függően, ki, milyen formában hord­ja: lehet a bőr lenyűgözően férfias, vagy fantasztiku­san szexi, esetleg kelthet fölzaklatóan agresszív ha­tást. Kevesen tudják, hogy az első bőrdzseki éppen 60 esz­tendeje indult el világhódí­tó diadalútjára. Az történt ugyanis, hogy 1930. szep­tember 29-én az Árny Air Force — azaz az amerikai légierő — egyenruhaszabói ünnepélyesen bemutatták azt a lóbőrből varrott, széles vállú, váll-lapokkal ellátott, magas nyakú zekét, amelyet a légiflotta egyenruhájának terveztek. A „fying jacket", azaz a pilótadzseki sikere min­dent elsöprőnek bizonyult, hiszen nemcsak a pilóták imádták. A film jóvoltából elsőként Clark Gable, ké­sőbb a nyalka Ronald Rea­gan, Errol Flynn, Gregory Peck és Robert Red fort nép­szerűsítette e férfias ruha­darabot. Ám felnőtt közben egy új nemzedék, a lázadó, a te­kintélyt tagadó fiatalok nemzedéke, amely megve­tette — egyebek közt — a divatot is. Éppen a divat tagadásával teremtettek di­vatot: évekig ugyanazt a farmert és bőrdzsekit nyűt- ték. Az 50-es években pe­dig — nemcsak átvitt ér­telemben — valójában is egyre sötétebben festett a bőrdivat. Huligánok, ga­rázdák, motoros galerik uni­formisa lett a fekete bőr­szerelés. Los Angelesben 1994-ben kezdtek „működni” a pokol angyalai, és tetőtől talpig fekete bőrben — való­sággal az agresszivitás, a kegyetlenkedés, az erőszak jelképévé váltak. Európában és Amerikában galerik sora utánozta őket mentalitásban — és persze, külső megjelenésben egy­aránt. Napjainkra sokat szelídül­A legújabb bőrmódi (görög modellek) tek a bőrholmik, és persze, viselőik is. Ma már, politi­kusok is szívesen öltenek bőrruhát. Mitterrand példá­ul, és Bush elnök is —, ha az alkalom engedi — öröm­mel hord Avirexet. A bőrdivat szexi változa­ta meghódította a show-bus- sines világát is. A motoros­dzsekit ugyan már Elvis is hordta, csakúgy, mint ké­sőbb Elton John, Freddy Mercouri, Michael Jackson, vagy a Motorhead banda tagjai. A rockénekesnők pedig egyaránt kedvelik a szűk. tenyérnyi bőrminit, vagy a második bőr feszességű fe­kete nappanadrágot.. A „rock- nagymamáról”, a nemrégen nálunk járt Tina Turnerről nem is szólva, aki hol szö­gekkel kivert bőrdzsekiben, hol pedig kombinényi kis bőrcafrangban táncol, tom­bol, énekel a pódiumon. Mellesleg látatlanban le­fogadom, hogy a kedves ol­vasó — bár feltehetőleg nem amerikai pilóta,, és nem galeritag, vagy Lenin-fiú — ruhásszekrényében akad né­hány szerény bőrholmi. Mert ugye nem rossz, ha időnként bőrbe kötik az embert! Bedecs Éva Autósoknak Az időjárás hatása a fogyasztásra Az autó fogyasztására leg­kézzelfoghatóbb hatást a külső időjárási körülmények gyakorolják. Elsőnek a szél.iárást vizsgáljuk meg. Az mindenki szárnál#! egy­értelmű, hogy nem mind­egy, szemből, oldalról, eset­leg hátulról fúj-e, valamint, hogy milyen erővel. Az sem mindegy, a gépkocsinknak mekkora a légellenállása, hi­szen a szélsebességgel négy­zetesen emelkedik a légel­lenállás. A magyarországi utakon rengeteg Trabant fut, melyeknek nincsen áram- lástanilag formatervezett kasznija. A szögletes, a szélre merőleges felületek rengeteg pluszenergiát emész­tenek fel. Az alábbi táblá­zat ezt szemlélteti egy La­da 1200-asnál, 80 km'óra sebességnél különböző szél- sebességeknél mérve a fo­gyasztást. ból történő kipréselése is energiát emészt fel. Sajnos, ennek mértékét csak a sű­rűbb tankolásban lehet iga­zából lemérni, hiszen nem mindegy, hány fokos a víz, milyen vastagságban fedi az utat, és a gumiabroncs min­tázata sem egyforma. Mé­rések szerint 0—20 százalé­kos többletfogyasztást jelent esős úton autózni. (Kis) Az ízesítés iskolája 2. Fűszerek, amiből csak csipetnyi kell Folytatjuk az ízesítés isko­lája címmel elkezdett írá­sunkat, amivel a gyakorló és a kezdő háziasszonyoknak szeretnénk segíteni. Édeskömény: Ize hasonlít az ánizséra, átható illatú, édeskés fűszer. Serkenti az emésztést, szélhajtó, görcs­oldó a kifőzött leve. Fahéj: Nagyanyáink né­met nevét torzítva címeinek mondták. Édeskés, egyben kicsit csípősen fanyar ízű. Őröltén, mézes sütemények­be, almatöltelékű édességek­ből házitésztákba, édes, te­jes ételekbe kívánkozik. Da­rabosan a gyümölcslevesek­be, kompotokba, forraltbor­ba, mártásokba használható. Fekete üröm: Beillik a majoránna pótszerének, bár annál kesernyésebb. Tulaj­donképpen diétás fűszer, élettanilag szerepe van a zsírok semlegesítésében. Ká­posztás vagy gombás étele­ket érdemes vele ízesíteni. Fokhagyma: Nyersen, szá­rítva, sóként, és tubusban is kapható. Átható az íze, illa­ta, de kis adagokban az éte­lekbe kívánkozik. Érelme­szesedés, vérnyomáscsök­kentő, vértisztító, epe és májserkentő, vérképző ha­tását igazolta a tudományos kutatás. Sokan vannak, akik az ízét ugyan kedvelik, de szagát nem. Ezt elkerülendő, a hámozott, egészben ha­gyott gerezdben kerül az ételbe. Ilyenkor csak ízesít, de nem szaglik. A fokhagy­maszagot egyébként legin­kább pörköltkávé szétrágá- sával lehet eltüntetni. Gyömbér: Fanyar, keser­nyés, meglehetősen erős il­latú gyökér. Jól társul más fűszerekkel. Körömnyi a húslevesbe, a bab-, burgonya-, gombalevesbe, dúsítja a za­matokat. Izsóp: Kámforos illatú, kesernyés ízű. A különféle saláták levét zamatosítja és elengedhetetlen a páclevek- be. Idehaza elsősorban gyógy- fűként ismerik, mint köhö­géscsillapító, asztmás, hu- rutos inger nyugtatóját, iz- zadtságcsökkentőt. Kakukfű: Ize, illata erő­sen kámforos. (Vágott és morzsolt állapotban kapha­tó). A majoránnával, roz­maringgal, babérlevéllel, sze­recsendióval és zsályával jól harmonizál, együtt használ­va nagyon kellemes zamatot ad, de csínján kell vele bán­ni, mert átható illatánál fogva, könnyen válik ural­kodóvá, megváltoztatva az étel eredeti, sajátos ízét. A levesek közül a babba, a borsóba, a paradicsomba, a káposztába és ugyanezekbe a főzelékekbe való. Kíván­kozik a marha-, birkasült- höz, vadasételekbe, töltött­káposztába, véres és májas hurkába, vörös-boros már­tásba. A diétára kényszerűi­teknek sem árt. Kapor: Zölden, szárítva; por alakban és tubusos ma­jonézbe keverve is kapható. Fanyar, kámforos ízű és il­latú. önálló életű fűszer, za­matos adaléka a télire eltett savanyúságoknak, Keveset használva belőle, hozzájárul sajtételek, főzelékek zama- tosításához. A forró zsira­dékban íze felfokozódik. Te­ája kitűnő, ellenszere a fel­fúvódásnak, az álmatlanság­nak, az emésztési zavarok­nak. Hobbi, hétvégi kikapcsolódás Az 1947-ben, Salgótarján­ban megalakult postagalamb- tenyésztéssel foglalkozó kö­zösség, jelenleg 28 főt szám­lál. Hobbiból, hét végi szóra­kozásból, kikapcsolódásként foglalkoznak a galambokkal. Amelyikük pénztárcája csak 50 galambot bír el, az ennyivel is megelégszik, míg mások 150-et vallhat­nak magukénak. Az előbbieken kívül még milyen élményt jelent vér­beli galambásznak lenni? Határozottan állítják, hogy kimondhatatlan jó érzés, amikor a szelektív tenyész­tés eredményeként nagyon hosszú távról —, akár 1200 kilométerről — rövid idő múlva visszatérnek a gazdi­hoz, társaikhoz az útjukra engedettek. A várakozás idő­szakában esetenként előfor­dul, hogy egyesek vizes ru­hát raknak a fejükre, mert a szokott időre nem érke­zett meg kedvencük. A salgótarjániak minden évben 100—100 kilométer közötti távon meghirdetett versenyeken vesznek részt. Az idén például a brüsszeli nemzetközi versenyen kima­gaslóan szerepeltek. A sok­féle díjból 30—40-et szerez­tek, részben csapatban, rész­ben pedig a galambok egyé­ni teljesítményével. Az állományt cserével, vá­sárlással, bővítik és frissítik. Ma már olyan kiváló fajták vannak, elsősorban a nyuga­ti országokban, így Német­országban, és Belgiumban a galambok fő hazájában, ahol például 25 ezer márkát is el­kérnek egyért. A kivételes képességükért a japánok hajlandók 100 ezer márkát is adni. A leghíresebb te­nyésztők között említhetjük a Jansen testvéreket. Ameny- nyiben ők valamilyen fajtá­ra megrendelést elfogadnak, annak teljesítésére csak a visszaigazolástól számított két év múlva kerül sor. Ennyi időt kell várni a cso­dálatos képességű fiókákra. Hogy a galambászok ga­lamblelkű emberek-e vagy sem, azt nem tudom, azt vi­szont igen, hogy szívesen várnak soraikba bárkit, aki jól akarja magát érezni, szeret kikapcsolódni, ese­tenként pedig a maga szá­mára kívánja biztosítani a versennyel járó izgalmakat. —ve— A 3,8 m sec, szélsebesség 13,7 km órának felel meg. A fogyasztás ennél az ér­téknél már 0,86 literrel, az­az 11 százalékkal magasabb a normálértéknél. Ahogy az a táblázatból is látszik, elejében nincs jelentős ha­tása a szélnek, de azután egyre nagyobb. Ezért fontos a jól megtervezett karosz- széría, a motorháztetőbe si­muló reflektorok, a minél nagyobb dőlésszögű szélvé­dők és a lekerekített for­mák. Van még számos egyéb befolyásoló tényező is (pl. fényezés, hátsó csomagtar­tónál keletkező örvények), de ezeken igazából gyárilag lehet változtatni. Lehet kap­ni különféle spoilereket, me­lyeknek csak egy része ja­vít a jármű légellenállásán, a többi költséges energia­pazarlás. Az esőnek is van a csú­szós útfelületen kívül több­letfogyasztást okozó hatása. Ez abban jelentkezik, hogy a víz lehűti a gumiabron­csot, valamint a mintázat­JÁTSZANI JÓ Elmúltak a napsütéses nyári napok, de sebaj. Már elő­kerültek a sapkák, dzsekik. Játszani most is ugyanolyan jó. Fotó: Biró Kirándulóknak ajánljuk Túrajavaslat Elmúltak a szép, őszi napok, a kora reggeli hideg mellett azonban még előfordulnak gyalogos túrára alkalmas ősz­végi időszakok. látogassunk el Salgótarján környékére, keressük fel a ne­künk mindig és minden időben oly kedves Karancs hegyet, a palóc Olymposzt. Salgótarjánból kiindulva, a Pipis-hegy gerincén végigha­ladva a Kemerovo-lakótelep feletti dombon át a Kercseg- laposra vezet a jelzett turis­taösvény, ahol szép környe­zet várja a kirándulókat. A Kercseglaposon áthalad­va, Karancslapujtő felé érde­mes útirányt venni, majd in­nen jobbra a Kápolna alatti Ceberna völgyön jó, néha azonban meredek turistaúton feljuthatunk a Kápolna-tetőre. Vizet, útközben a Geberha- völgyi forrásból vegyünk, mert a közelben sajnos nincs más forrós. A Kápolna-tetőn megtekint­hetjük a nemrégen felújított kápolnát. A Kápona-tetőtől pár perc alatt érhető el a Karancs hegy­ség legmagasabb (729 m) pontja, ahonnan 26 méter ma­gas kilátóról —, tiszta időjárás esetén - csodálatos kilátás nyílik az Alacsony- és Magas- Tótra, az Ipoly és Budapest felé. A kilátótól a turistajelzések útvonalán, Karancsberény felé haladva elérjük a hTonori-te- tőt. Innen völgyeket követve, az Arany-hegy lábánál lévő er­dőkkel borított, gyönyörű kat­lanba juthatnak, ahol a régi Légrády-féle vadászháznál megpihenhetünk. A hosszú, nehéz túrát bíró természetjáró azt is megtehe­ti, hogy a vadászháztól legya­logol Karancsberény faluba, ahonnan Karancslapujtőn ke­resztül jó a buszközlekedés Salgótarján felé. Ruzsik Mihály szélsebesség fogyasztás i 1 100 km m sec. széllel szemben hátszéllel 0,3 7,8 7,8 0,8 8,0' 7.8' 1,0 8,1 7.7 1 2,1; 8,21 • 7,6 2,9 8,35. 7,5 3,8 8,66 7,44

Next

/
Oldalképek
Tartalom