Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-23 / 198. szám
1990. NOVEMBER 23., PÉNTEK GAZDASAG iiEmny Kommentár Nesze neked világútlevél Sokakat váratlanul ért az a hír, hogy a következő év elejétől a magyar állampolgárok kizárólag az ötven dől Iá - láros valu takeretük terhére válthatnak külföldi fizetőeszközt, ám nemcsak dollárt vagy márkát, hanem a volt szocialista országok fizetőeszközeit is, kivéve a csehszlovák koronát. Világútlevelünk már van, mehetnénk sokfelé kedvünk szerint, csak éppen pénzünk, valutánk nem lesz hozzá. Azt mondják az idegenforgalmi szakemberek, ezzel teljesen leülhetnek az utazási irodák. Már az idén is visszaesett a forgalmuk, érezni, hogy nincs fizetőképes kereslet. Egyedül Velence és Isztambul volt keresett. Jövőre pedig ki vesz majd az ötven dollárjáért levét, lejt, vagy zlotyit? Aki pénzt vált, az inkább nyugati bankót kér. Az IBUSZ — a legerősebb utazási iroda lévén — még reménykedik a saját valutakeretében. Csakhogy ez az összeg sem végtelen, Ezért is történhet meg, hogy az idegenforgalmi irodák bazárokká alakulnak át. Nesze neked világútlevél! Ez a huszonkettes igazi csapdája .. . A pénz világa SAS A LENGYEL ZLOTYN November 2-án a háború óta először kerül forgalomba Lengyelországban koronás sassal díszített pénzérme. Az új 50 és 100 zlotys pénzérmék egyik oldalán a koronás sas és a „Lengyel Köztársaság" felirat, a másikon babérággal övezve az értéket feltüntető szám látható. ZUHANNAK A VALUTÄK A kelet-európai országok valutái a vasfüggöny lehullása óta szakadatlanul vesztenek az értékükből, és e folyamat alól csak a forint és a csehszlovák korona jelent némiképp kivételt — olvasható a bécsi Länderbank tájékoztatójában. A keleti pénzek értéke a feketepiacon is esik. Egyedül a forint és a cseh korona feketepiaci árfolyama nem romlott számottevően a tavalyiakhoz képest (száz koronáért jelenleg 25 osztrák schillinget — 2 dollárt — adnak nemhivatalosan, miközben egy évvel ezelőtt még 27-et lehetett szerezni érte). » A többi „keleti’ pénz viszont igen nagymértékű értékromlást kénytelen elviselni. A bolgár leva például 60 százalékot veszített árfolyamából, jórészt a török állampolgárok Bulgáriából való tömeges kiáramlása nyomán, ami jókora levafölösleget produkált a piacon. A román lej értékvesztéséhez a román gazdaság siralmas viszonyai mellett a bank szerint a túrizmus csökkenése és a vérszegény külkereskedelmi kapcsolatok is hozzájárultak. Kisebb mértékben, de kitartóan esik a lengyel zloty árfolyama is, míg a szovjet rubel igencsak nagyfokú értékromlást volt kénytelen elszenvedni: jelenleg Bécsben közel 3 rubelért adnak egy schillin- get, míg egy éve még egy az egyben váltották. A tájékoztató úgy véli, hogy a keleti pénzek romlása az elkövetkező hónapokban is folytatódik majd. Tőzsdeszótár VI. Diszázsió: levonás; egy kötvény névértéke és a névértékénél alacsonyabb árfolyama közti különbözet. Diszkont: kamatlevonás egy később esedékes követelés megvételekor. Diszkontláb: diszkont vagy bankráta. leszámítolási kamatláb, a diszkontálástól az esedékesség napjáig számított kamat. Diverzifikáció: a vállalkozáspolitikában: a termelési és szolgáltatási program tudatos kibővítése; a tőzsdenyelvben: a kockázat Gyümölcsszállító konténer A „Fruitainer” gyümölcsszál lító konténertartály. MTI—Press A nyugat-európai országokban is nagy a kereslet a friss gyümölcsök és gyümölcslevek iránt. A piaci versenyben egyre fontosabb tényező a romlandó áruk szállításának biztonságos megszervezése. Franciaországban olyan különleges acélból készített konténerek sorozatgyártását kezdték meg a közelmúltban, amelyek egyaránt alkalmasak a friss gyümölcs vagy gyümölcslé biztonságos vasúti, országúti és vízi szállítására. Az acéltartályt feltöltés előtt 115 C-fokos gőzkezeléssel sterilizálják nitrogéngáz segítségével. A konténer térfogatának 98 százálékát tölti ki a szállított gyümölcs, vagy. gyümölcslé, a maradék 2 százalékot nitrogéngáz tölti ki, amely az áru hűtésére is szolgál. A sterilizálás, a légmentesítés, és a megfelelő hőmérséklet megakadályozza. hogy a szállítás alatt esetleg baktériumok vagy gombák megfertőzzék az árut. Az optimális viszonyokról a húszezer liter befogadóképességű konténer automatikus szabályozó- rendszere gondoskodik. Mercedes-gyár Moszkva mellett? A napokban Moszkvában járt a Daimler—Benz konszern küldöttsége. A német cég elnöke találkozott a szovjet állami tervbizottság elnökével, Oroszország miniszterelnökével és Moszkva polgármesterével. A látogatás eredményeképpen aláírják a Daimler—Benz és a szovjet Avtrokon cég együttműködési szerződését, melynek értelmében a Moszkva melletti Colicino faluban Mercedes—Benz távolsági és turistabuszokat fognak gyártani. megosztása azáltal, hogy a befektető különböző értékpapírokba invesztál. Dolgozói részvények: egy rt. saját részvényei, amelyeket a vállalat dolgozói (többnyire előnyösebb árfolyamon) vásárolnak meg. Ezeket a részvényeket általában tilos tovább adni. Dollárparitás: egy valutának a dollárhoz viszonyított váltási árfolyama. Dologi betét vagy apport: vagyontárgyak vagy jogok formájában nyújtott hozzájárulás egy vállalkozás, például részvénytársaság alapításához. Dologi osztalék: olyan osztalék, amelyet nem készpénzben, hanem valamilyen dologi szolgáltatás formájában fizetnek ki. Dömping: (ang.: to dump= áron alul kínálni) a piac a kialakult árszínvonal alatt kínált nagy mennyiségű külföldi áruval. Bátonyterenyéről jelentjük Fellendülőben a magánkereskedelem és a kisipar Bátonyterenyén az idén jelentősen megváltozott a kereskedelmi hálózat szerkezete, az egységek üzemeltetési formája. Korábban a Nógrádker, a Palóc- ker, a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat és az Egyesült Zagyvavölgye Áfész töltött be meghatározó szerepet az ellátásban, mostanában viszont egyre inkább előtérbe kerülnek az egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok. Manapság, csak 74 állami, szövetkezeti üzlet található a 16 ezer lelket számláló településen. Ezzel szemben 21 társulásos formában működő és 137 egyéni vállalkozásban lévő bolt várja a vásárlókat. Az utóbbi körben szembeszökően sok a zöldség-gyümölcs, illetve termény-táp bolt (20), az élelmiszerbolt (18), a büfé, a lángos-, vagy pecsenyesütő (17), a ruházati bolt (14), a presszó és fagylaltozó (12), a palackozott italok boltja és a virágbolt (8—8). Ügy tűnik, ezek a jól jövedelmező üzletek napjainkban. Az alapvető élelmiszerekből viszonylag kiegyensúlyozott az ellátás a bányász- városban. A jelentkező hiánycikkek a megyei és az országos helyzetet tükrözik. Esetenként azonban előfordul, hogy az igény pontatlan felmérése miatt' kevés az üzletekben a kenyér, a péksütemény, a tej és a tejtermék. Mivel a peremkerületek közül Szorospatakon és Szúpatakon megszüntették a vegyesboltot, mozgóárusítással oldották meg a lakosság élelmezését. Feszültséget okoz, hogy a Kun Béla úti piacot csak részben sikerült korszerűsíteni. A vállalkozások beindulásával javult a kereskedelmi ellátás színvonala. Üröm az örömben, hogy a maszekoknak nincs ellátási kötelezettségük, jóformán akkor dolgoznak, amikor kedvük tartja. Egyik-másik boltos az önmaga által megállapított nyitvatartási időt sem tartja be. A hétvégeken tapasztalható kenyérhiány sokszor annak a következménye, hogy a két pék kénye-kedve szerint termel. Az önkormányzatnak nincs joga befolyásolni, ki, milyen üzletet nyisson? Ebből adódóan keletkezhet túlkínálat, illetve ellátatlanság. Okvetlenül jobban kell ellenőrizni a magánboltokat, hogy tulajdonosaik betartsák a „játékszabályokat”, s nem szabad visszarettenni a szankcióktól sem. Bátonyterenyén 178 kisiparost tartanak nyilván. Nem egészen kétharmaduk főfoglalkozású, egyharma- duk mellékfoglalkozású. Teherfuvarozókból dömping van (62), de a női szabó és az autószerelő (9—9) mesterség iránt is élénk az érdeklődés. A lakossági szolgáltatás színvonala a belterületeken javult, de például Szúpatakon és Rákóczi- telepen gondok mutatkoznak. Újabban gyakori jelenség, hogy a szolgáltató vállalatok, továbbá szövetkezetek korlátozzák, illetve megszüntetik tevékenységüket, zavart okozva ezáltal. (koiaj) Segítenek a franciák Franciaország kész segítséget nyújtani Közép- és Kelet-Európa országainak, így Magyarországnak is a nukleáris energetika fejlesztéséhez, működésének hatékonyabbá és biztonságosabbá tételéhez — jelentette ki Gérard Erréra, a Francia Atomenegia Bizottság nemzetközi kapcsolatainak igazgatója az MTI tudósítójának. A francia szakértő szerint, az atomerőművek további működtetése feltétlenül indokolt ezekben az országokban, tekintettel arra, hogy energiaellátásuk nincs biztosítva, villamos- energia-igényeik pedig állandóan nőnek. Franciaország. ahol a világon a legnagyobb az atomerőművek részesedése az elektromos- energia-termelésben, nagy tapasztalatok birtokában van az erőművek biztonságos üzemeltetésében. A francia szakértők ismerik a Közép- és Kelet-Európábán felépült szovjet szállítású atomerőműveket is, és véleményük az, hogy meg van a lehetőség a biztonságos üzemeltetésre. A paksi erőmű reaktorai már újabb, korszerűbb. s így biztonságosabb változatot képviselnek a francia megítélés szerint. Párizs kész arra, hogy szakemberek képzésével, a környezetvédelmi körülmények elemzésével, nukleáris erőművi berendezések szállításával nyújtson segítséget az érintett államoknak. Tengeren az olajért A tengerfenék, illetve az alatta húzódó rétegek a nyersanyagok kincsestárát rejtik. A tengeri bányászat legfejlettebb területe a kőolaj és a földgáz kitermelése. Ebből a szempontból jelenleg a kontinentális lejtők területei jönnek számításba. Amikor a kutatások kiderítették, hogy az évmilliókkal ezelőtt szerves anyagokból összeállt üledékből kőolaj és földgáz keletkezett, különösen a földrészek partjai közelében lázas kutatás indult újabb és újabb lelőhelyek után. Világszerte telepítettek olajfúró tornyokat a nyersanyag kitermelésére a Mexikói-öböltől az Északi-tenger partvidékéig a Földközi-tenger francia és líbiai partjaitól a Kaszpi- tengerig, szerte a világon. A kutatások előrehaladtával egyre fejlettebb technikával egyre nagyobb tengermélység felett létesíthettek álló vagy úszó szigeteket a fúrótornyok felállításához. Napjainkban Ausztrália partközeli vizein létesítenek újabb olajfúrótornyot, a Gippsland nevű tájegység partjai közelében egy nemrég felfedezett tengeralatti olajmező felett. Képünkön: tengeri olajfúró torony állványzatának darabját uszályra emelik az ausztrál partoknál. íz - < Magyar adóságállomány Az idén dollárban számolva valamelyest növekedett az ország bruttó adósságállománya, amely ai év elején 20,6 milliárd dollár volt, most pedig mintegy 21 milliárd. Az MTI érdeklődésére Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese elmondta: ennek az az oka, hogy a dollár az idén mintegy 10 százalékot vesztett értékéből a német márkával szemben, s valamivel kevesebbet a yenhez képest. Így a márkában és yenben felvett hitelek most dollárban számolva megnövelték az állományt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy növekedett volna az ország eladósodottsága, hiszen a dollár értéke csökkent. A magyar adósságállomány közel 90 százaléka három pénznemben van: 28—28 százaléka dollárban, és yenben, 30—32 százaléka pedig német márkában. A törlesztések szempontjából igen lényeges, hogy a konvertibilis elszámolású külkereskedelemben milyen valutanemben keletkeznek a bevételek. Míg korábban döntő túlsúlyban volt a dollár aránya, addig ez ma már csak 48—50 százalék körüli, míg a márkáé 30 százalék. Gondot jelent viszont, hogy nincs yenbevétele az országnak, igy a yenben lévő kamatok törlesztéséhez a gyengélkedő dollárt kell átváltani a japán pénzre. Hárshegyi Frigyes kedvező folyamatokról is szólt. A közel .900 millió dolláros külkereskedelmi aktívum és a túrizmusból származó bevételek hatására 800—900 millió dollárról, 1.150 milliárd dollárra nőtt az MNB azonnal mozgósítható tartaléka. A fizetési mérleg szeptember végén 350 millió dollár aktívumot mutatott, s minden remény megvan arra, hogy az év végére is megmaradjon az aktívum.
