Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)
1990-10-02 / 154. szám
A Szügyi Madách Imre Termelőszövetkezet földjein megkezdték a rozs vetését. Felvételünk a község határában készült, ahol Kuth Sándor, az ötvenhektáros táblán az elvetett magvakat tárcsázóberendezéssel juttatja a földbe. -RT✓ • Helyhatósági választások '90 Polgármesternek döntő többségben független jelölteket választottak A községekben eredményes, négy városban eredménytelen voksolás Következő menet: október 14-én Szeptember 30-án, délután 6 órakor befejeződött a helyhatósági választások első fordulója. Nógrád megyében a választásra jogosult állampolgárok száma 177 259 volt. Összesen százhuszonegy településen állítottak fel szavazóköröket, kettőszázhetven szavazókörben fogadták a választópolgárokat. Az adatok szerint a hely- hatósági választások a megyében 6 órakor — sőt sok helyen már előbb is -— megkezdődtek, zavaró körülményeket sehonnan nem jeleztek. A részvéttel viszont — főként a városokban — jóval alacsonyabb volt a Vártnál. Több mint hetven- bétezer állampolgár adta le szavazatát, dobta be a borítékot az urnákba-. A részvételi arány a tízezer lakos alatti lélekszámú településeken 49 százalékos volt, a városokban nem érte el a 30 százalékot. A választási statisztikai adatok szerint Balassagyarmaton, Bátonyterenyén, Pásztón és Salgótarjánban eredménytelennek bizonyult a képviselő-testületi választás, kevesen menteik el szavazni. A száztizenhét helységben, ahol a lakosság száma tízezer, vagy ennél keve-. sebb, száztizennégy helyen bizonyultak eredményeseknek a vaksok, megválasztották az önkormányzat képviselőit és a polgármestereket. Mindössze három községben, — Galgagután, Mát- raterenyén és Varsányban — nem sikerült a polgármester-választás. (Folytatás a 2. oldalon.) „Közlekedésbiztonság — élet!" Közúti közlekedési balesetek következtében évente Európában egy közepes nagyságú város, az országban egy közepes nagyságú község lakossága veszti életét és ennél jóval' nagyobb számiban szenvednek el valamilyen sérülést. Mindezek az ijesztő számadatok a közlekedés biztonságával foglalkozó, az azért felelősséggel tartozó szakembereket arra inspirálták, hogy a balesetek megelőzéséért, a tragédiák csökkentéséért tegyenek valamit, il- V letve keressenek, kutassanak olyan módszereket, lehetőségeket, melyek ez irányba hatnak. Ezt indokolja a közös európai ház megteremtése, amely minden bizonnyal intenzívebbé teszi a lakosság egymás országába történő utazásait. Az előbbiekből kiindulva, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága az 52. ülésén úgy határozott, hogy a fenti címmel meghirdeti a közle(Folytatás a 3. oldalon.) úi illetéktörvény Várhatóan január 1-jén lép hatályba az új illetéktörvény. A jogszabály tervezetét a kormány szeptember végén megtárgyalta és elfogadta - jelentették be a Pénzügyminisztériumban hétfőn tartott sajtó- tájékoztatón. Az új illetéktörvény alapvetően a piaci viszonyokhoz igazodva szabályozza az illeték mértékét, szakít azzal a korábbi alapelvvel, miszerint csak a munkából származó jövedelem tisztességes, és ezért magas progresszív adóval kell sújtani az öröklött, illetőleg ajándékozott vagyontárgyak átruházását. Jövőre e körben az illeték terhe átlagosan 30—40 százalékkal csökken. Előnyös a lakosság szempontjából az is, hogy a vagyonszerzési ügyekben a lakás öröklése esetén az egyébként járó illeték felét kell a jövőben fizetni, míg a lakásállomány gyarapítását segítő telekszerzés illetékmentes. Nem változik a lakásvásárlás illetéke, to(Folytatás a 2. oldalon.) KSH-felmérés az áremelkedésekről Kerekasztal A választási tapasztalatok megvitatására kerek- asztal-beszélgetésre hívjuk a pártok képviselőit október másodikán, ma 16 órára, az Új Nógrád szerkesztőségébe. A minisztériumban biztosak benne Nem lesz élelmiszerhiány! Ellentmondó, olykor riasztó vélemények hangzanak el az ország élelmiszer-ellátásának egészen közeli és távolabbi jövőjéről. Kenyér-, cukor-, étolaj-, húshiáiny- nyal rémisztgetik a borúlátók a lakosságot, miközben illetékesek részéről többnyire megnyugtató nyilatkozatokat lehet hallani, olvasni. Tegyünk kísérletet arra, hogy tiszta képet’ adjunk a valóságos és a várható helyzetről! Beszélgetőpartnerünk Folláth Gvörgy- né, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszer-ipari főosztályának helyettes vezetője. (Folytatás a 2. oldalon.) A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint a kiskereskedelemben vásárolt árukért az év első nyolc hónapjában átlagosan 27,1 százalékkal többet fizettünk, mint az előző év hasonló időszakában. Az egy évvel korábbihoz képest legnagyobb mérték- ben az élelmiszerek árad emelkedtek, átlagosan 35,4 százalékkal; a vendéglátásban az ételek 33,3 százalékkal kerültek többe a tavalyinál; az élvezeti cikkek árnövekedése 26,3 százalékos volt. A kiskereskedelmi forgalomnak 60 százalékát kitevő iparcikkek körében a drágulás 24,4 százalékot tett ki, ezen belül 'a ruházati terméke^ árai csaknem 22 százalékkal, a vegyes iparcikkeké pedig 25 százalékkal emelkedett. Az áremelkedés üteme augusztusban fokozódott: a január—júliusi árszínvonal 26,3 százalékkal, az augusztusi 31,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A múlt év augusztusának áraihoz képest az idén augusztusban több mint 40 százalékkal voltak drágábbak a hús és hús- készítmények, a tej és tejtermékek, a Jiszt és a déligyümölcs. 30—40 százalékkal drágult a baromfi, a vaj, a zsír, az étolaj, a margarin, a kenyér, a péksütemény, a száraztészta, a cukor. A Központi Statisztikai Hivatal jelentését szeptember 27-ére dátumozták. Ismeretes, hogy azóta — legutóbb október elsején — számos élelmiszer-ipari termék ára tovább növekedett. (MTI) Megszűnt a délutános műszak Mátraszőllősön Iskolába délelőtt jó járni Tegnap lezárult egy korszak a Mátraszőllősi Általános Iskola életében. Az intézményben tanuló diákok mind ez idáig úgynevezett „váltott műszakban” — egyszer délelőtt, egyszer délután — jártak iskolába, mert a rendelkezésre álló négy tanterem képtelen volt befogadni egyszerre az összes gyermeket. Volt olyan időszak, amikor 280 tanuló oktatását kellett megoldani négy helyiségben, a tizenhárom fős tanári kar pedig egy 4x6 m-es szobában szorongott. 1989 szeptemberében a Pásztói Városi Tanács döntése értelmében, végre hozzákezdtek az iskola kibővítéséhez és a kőt szolgálati lakás, valamint négy új tanterem építésével megoldódni látszik a település egyik akut problémája. A közel harmincmilliós beruházás eredményeképpen október 1-től mind a 107 tanuló, egyszerre, egy időben indulhat iskolába, s nem kell életritmusát kéthetenként felborítania. Nagy Miklós igazgató szerint az átadott új épület hosszú időre megoldja Mát- raszőllős iskolagondjait, s mind a nevelő-, mind az oktatómunkában jelentős javulás várható. L. T.
