Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-26 / 174. szám

4 IVt'EITWI KULTÚRA 1990. OKTÓBER 26., PÉNTEK Könyvespolcra Idézés Memphisbe Kelemen Kata „házassága” Ismerősöm (aki többször járt Amerikában, s egyáltalán nincs elragadtatva tőle!) mesélt arról a házról, ahová az öregeket viszik?, toloncolják? (a kifejezés erős, de nem indokolatlan) a hozzátarto­zók. Első hallásra csak ámuldo­zik, v talán irigykedik is a szegény közép-európai. Ezek a Miami­ban, Kaliforniában, tehát igen kellemes éghajlaton épült házak, sőt lakónegyedek minden elkép­zelhető szerkentyűvel felszereltek, ellátottak, minden jóval a légkon­dicionáló berendezéstől az uszo­dáig, sportpályáig. Gondoskod­nak az öregek ételéről, italáról, szórakoztatásáról. Profi módon, magas szinten. Ezek a házak - meséli ismerő­söm - mégis lehangolóan sivárak, elszomorítóak. A sok-sok öreg­ember ugyanis a családjától távol, magányosan él -, s várja a halált, minthogy szeretteik nem jönnek. Rohannak a pénz után, hogy be tudjanak fizetni a szüleiknek az aggmenhelyre. Peter Taylor Pulitzer-díjas re­génye is az öregségről, a már felnőtt gyerekek és elözvegyült ap­juk viszonyáról szól. Arról a jó­módú középosztályról, amelynek gondosan nyírt gyepét, jól szabott ruháit, pazar autóit, tágas és szép lakását csörgő nyállal nézzük a szintén profi módon készített hol­lywoodi filmeken. Ám a szegény királynők mégse boldogok - ta­nultuk meg már (magyar szaba­dalom!) az operettekből. Mert - elismerem lapos, sőt kicsit frivol is —, de a szolid jómódban is pokol lehet az ember élete. Hogy mitől? Hát egymástól, az emberektől, sőt a szeretteiktől. Ha csupán ebben summáznám Peter Taylor regényének mon­dandóját, durván leegyszerűsíte­ném a kérdést. Mert igaz nehezen adja meg magát (lásd a közép-eu­rópai irigység, ami nem csupán a gazdagságra vonatkozik, de arra, a szinte korlátlan szabadságra is, amiről mi eddig csak álmodoz­tunk) a regény, de végül is, miután kezdjük kiismerni magunkat a Curves család történetében, lassan ha meg nem is szeretjük, de meg­szánjuk őket. S minthogy jó re­gény, rádöbbenünk arra is, hogy ez a történet rólunk is szól. László Zsófia fordította ezt a kicsit szikár, ironikus amerikai prózát. Úgy adja vissza az eredeti színeket, hagy magyarként, isme­rősként olvashatjuk. (Európa K., Rp. 1990.). (horpácsi) Aranka a meggyötört asszony csak árnyéka önmagának. Sze­rencsétlen házassága egy alkoho­lista férfival végleg kilátástalanná teszi életét, s a társadalom bábás­kodó segítő szándéka ellenére, még mélyebbre süllyed... Schwajda György Himnusz c. darabjának szerencsétlen sorsú asszonyát, egy 22 éves salgótar­jáni lány, Kelemen Kata szemé­lyesítette meg. A hölgy, az ajkai vasas színjátszó-találkozón el­nyerte a zsűri elismerését, meg­kapva a legjobb női alakítás díját. A KIVISZI színjátszócsoport - amelynek Katalin is tagja a komédia színreviteléért, az ab­ban nyújtott kiemelkedő művészi teljesítményért elhozta Ajkáról a vándordíját is. A Kohász Művelődési Köz­pontban egy próba közti szünet­ben, rövid beszélgetésre ültem le Kelemen Katával.- Milyen érzés volt a zsűri érté­kelését hallgatni a díjátadás előtt? Az írógép a századfordulón váltotta fel a lúdtollat- Félelem, szorongás, boldog­ság és felszabadultság... Ez volt a sorrend. S amikor további mun­kára bíztattak, akkor már nagyon örültem. Szerintük: „szerepem­ben megtestesítettem sorsukkal, életükkel az összes Arankát, akik a földön élnek”. Ezeket a csodá­latos szavakat hoztam el magam­mal, a lelkemben.- Lehet színésznő az amatőr színjátszóból?- Soha nem volt ilyen vágyam. A középiskolában pénzügyi kép­zést kaptam és jelenlegi munka­helyemen az öblösüveggyárban is hasonló munkaterületen dolgo­zom. Talán ha máshol, máskép­pen kezdtem volna tanulmányai­mat, akkor megpróbálom esetleg a főiskolát. De nem hiányzik, Jól érzem magam a bőrömben ama­tőrként. Négy éve vagyok a KI­VISZI tagja, s a mostani elisme­rés dacára, van mit tanulnom amatőrként is. Hobbi ez? Szerin­tem több annál. Kitölti minden szabadidőmet, örömet, kiteljese­dést jelent számomra. S ennek nem csak a színpadszeretet az oka. Ez a színjátszócsoport olyan, mint egy nagy család. Együtt dolgozunk és örülünk a sikereinknek.- Szerepei?- A három testőr fullajtárjával kezdtem, aztán Óz a nagy va­rázsló Totó kutyája, Arabelle Tá­bori piknikjében az anya szerepe, s a mostani a legkedvesebb: a Himnusz Arankája. Azonkívül számtalan fellépés gyerekek előtt. Nekik játszom a legszíve­sebben. Kegyetlenül őszinték, műértők és nagyon hálásak.- Azt szeretném, ha Salgótar­jánnak egy igazi amatőr színháza születne, s annak egyik alapító tagja lehetnék. Addig pedig: na­gyon sokat tanulni és dolgozni érte! Szabó Gy. Sándor Fotó: Mikuska István A lúdtolltó a számítógépig Érdekes kiállítás látogatható a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban. A lúdtolltól a számítógépig című tárlat a Nógrád Megyei Levéltár történetét mutatja be. A levéltári kiállítás a kézzel írt dokumentumoktól kezdve az írógépen keresztül a legújabb kori számítógépig felvonultatja a dokumentumokat. Érdekességnek számít, hogy a megyei levéltár tizennyolc esztendeig Budapesten működött, 1968-ban került csak vissza Salgótarjánba. Az érdeklődők találkozhatnak olyan plakáttal is, amely a terménybeadást sürgeti. Ez ma már ugyancsak történelem. Fotó: Mikuska // Őszi fesztivál Párizsban Magyar zene a nyitókoncerten Kirobbanó sikerű hangver­sennyel kezdődött meg szerda este a francia fővárosban a nagy­hírű kulturális eseménysoroza­ton, a párizsi őszi fesztiválon a magyar zenét bemutató hangver­senyek sorozata. Magyarország zenéjéről külföldön alighanem még sohasem volt ilyen átfogó képet adó hangversenysorozat: 11 különböző műsor összesen 23 előadásban kerül a francia fővá­ros közönsége elé, kiváló magyar és külföldi művészek, együttesek előadásában. Zeneművészetünk klasszikusai. Liszt. Bartók, Ko­dály zenéje mellett a hangsúly a mai magyar zeneszerzők alkotá­saira kerül, s - hogy a körkép teljes legyen - a magyar népzene, a magyarországi cigányok zenéje és a magyar dzsessz is megszólal a fesztivál koncersorozatán. A nyitó hangversenyt a mai magyar zene jegyében rendezték meg. Párizs legrangosabb kon­certtermében, a Theatre des Champs Elysées-ben a Francia- országban alkotó Eötvös Péter, a Svájcban élő Ligeti György és a Franciaországban, de a világ más tájain is jól ismert kiváló zene­szerző, Kurtág György műve'i ke­rültek előadásra, ezek közül több franciaországi bemutató volt. Sült gazella Hála a tévének és a haditudósí­tók színes beszámolóinak, a világ együttérzéssel követheti a kuvaiti menekültek sorsát; tudjuk, hogy mit esznek, illetve, hogy ki eteti őket. A hadviseléshez azonban legalább két fél kell, így tehát érdeklődésre tarthat számot a me­nü, melyet az angol Times tett közzé, az iraki katonák étvágyára utalva. A Királyi Állatvédő Liga szóvivője szerint Kuvait-City ál­latkertjének ehető lukóit felélték a megszállók. David Jones, a lon­doni állatkert igazgatója több al­kalommal is igyekezett kapcsola­tot teremteni kuvaiti kollégájával, hogy legalább a ritka példányokat mentsék meg, a fáradozás ered­ménytelen maradt. Mi több, az állatvédő világszervezet vezetője is elkeseredésének adott hangot: „A legfrisebb hírek szerint a fogyasz­tásra alkalmas állatok legalább 70 százalékát, a szarvasok, antilo­pok és gazellák teljes állofhányát megették az iraki katonák. ” A terménybeadásra buzdító plakát 1/a. osztály. Felső sor balról: Deme Szilárd, Bogdány Tamás, Marton Szabolcs, Miklián László, Roplányi Mariann, Lágymányosi Lilla, Nagy Richárd. Középső sor balról: Tóthpál Levente, Nagy Attila, Márton Anita, Feranecz Róbert, Mazsiczki Adrienn, Torjay Orsolya, Demény Attila, Párizs Erzsébet, Garamvölgyi Zsolt. Alsó sor balról: Polonkai Péter, Eötvös Annamária, Pelhős Gabriella, Lencsés Nóra, Jakus Noémi, Beniczki Péter, Kovács István, Hegedűs Krisztián, Bélák Marianna. Tanítónők: Borda Jánosné (balra) és Unatényi Lászlóné. Javuló feltételek az „Ifiben” A balassagyarmati Ifjúság Útjai Általános Iskola két első osztályt indított szeptemberben. A 25 illetve 26 fős osztályok napközis rendszerben tanulnak. Az iskola diákjai kedvezmé­nyes nyelvtanfolyamokon is­merkedhetnek az angol nyelv­vel, s jövőre már, az orosz szakos tanárok átképzése után a németet is választhatják. 1/b. osztály. Felső sor balról: Ferencz Máté, Marsiczki László, Szalai Gergely, Hári Csaba, Hegedűs Bálint, Tőzsér Eszter, Almási Mariann, Csesznák Anikó. Középső sor balról: Bakó András, Cseri Péter, Sági Gábor, Deák Sándor, Horváth Gábor, Koronczi Tímea, Brozsek Andrea, Kurucz Beáta, Svélecz Attila, Csábi Erzsébet. Alsó sor balról: Győri Ferenc, Raksa Bálint, Varga Emese, Szabó Adrienn, Oláh Zoltán, Pékár Tamás, Széles Zoltán, Ferencz Tamás. Tanítónő: Varga Andrásné. Az utóbbi években javultak az intézményben folyó munka feltételei. Rendelkeznek egy 180 négyzetméteres tornateremmel, a cserépkályhákat gázfűtésre cserélték, és a volt pártbizottság épületében kialakítottak két új tantermet. A tanulók a tanórákon kívül is találhatnak hasznos elfoglalt­ságot. Működik a számítástech­nikai, természetjáró szakkör, a DSK és a zeneiskola kihelyzett tagozataként a zenei előkészítő tanfolyam is. A gyerekek igényének eleget téve a közeljövőben sor kerül a diákönkormányzat kialakítá­Holnapi számunkban a berkenyéi és a nógrádi elsősökről olvashatnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom