Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-24 / 172. szám

2 iiEunniJ HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1990. OKTÓBER 24., SZERDA Ötvenhat hőseire és mártírjaira emlékezlek országszerte (Folytatás az 1. oldalról) leválaszthatatlan a nép mel­lett döntő, s a döntése mel­lett holtáig kommunista mártír-miniszterelnök, s mindaz, aki mellette volt. Leválaszthatatlan a mo­sonmagyaróvári és salgó­tarjáni sortüzek valameny- nvi áldozata, leválaszthatat­lan Mező Imre és a Köz­társaság tér minden ha­lottja. Szeretném ezt a mai na­pot — köztársaságunk első évfordulóján —, azzal a gondolattal indítani, hogy bár senki ne próbálna, ma senkit megfosztani közös kincsünktől, ötvenhat tisz­ta emlékétől. Annál is in­kább, mert anélkül ma egy esztendeje nem vehette volna á birtokába' az orszá­got polgárainak az a sok­színű összessége, az a nép, amely közösen vívta meg for­radalmát. amelyek az or­szág közös tulajdona, s amelv együttesen, minden laui.ii beleértve —, ma már elmondhatjuk —, ötvenhat igazi győztese és hőse volt. Amelv ma is a haza jövő­jének kulcsa és biztosítéka —. hangsúlyozta Göncz Ár­pád. — Elljünk hát bátran jo­gos örökségünkkel, ötvenhat szellemével, mely arra ta­nít, hogy egy nép, ha talp­ra áll, önmaga védelmében, ha közösnek érzi a haza ügyét, képes legyőzni elő­ítéletet és ellenszenvet, ké- . pes felülemelkedni a kicsi­nyes érdekeken, képes kö­zösen nemzetté nemesedni. S, ha képes rá, csak a po­kol kapui vehetnek erőt rajta. Csak a pokol kapui —, fejezte be nagy tapssal fo­gadott beszédét Göncz Ár­pád. — Nehéz, órákat, nehéz heteket élt át a nemzet ak­kor, amikor 1956. október 23-nak napja virradt ránk — kezdte beszédét az. ün­nepi ülés másik szónoka, Antal) József miniszterel­nök. — A népek történetének vannak mélyen elemzett, mélyen átélt, kegyetlen ta­nulságokat tartalmazó, ra­cionális konzekvenciái. De, kell. hogv legyenek a mi­tológia tárgykörébe tartozó, mitológiaként őrzött, átélt eseményei is. Ha nincs mi­tológia. akkor nincs lelki közösség. E mitológiák él­tetik a nemzetet és e mito­lógiák —, akár a Rákóczi- szabadságharc, akár 1848—49. akár 1956. —. a nemzet lelkiségének. a nemzet hitének, akaratának egv történeti képbe való megőrzése és összegyűjtése. 1956 egyenrangú fejezete lett nemzeti mitológiánknak akkor is. ha rövidebb idő­szakot ölel át. de történel­mi jelentőségében nem ki­sebb. mint a megidézett hosszabb események —, mondta Antall József egye­bek között. — 1956 azonban nemcsak nemzeti mitológia, nemcsak nemzeti etikánk forrása, ha­nem világtörténelmi jelen­tőségű esemény. amelyiket mi. magyarok büszkén vall­hatjuk meg a világ előtt, mert eltol nem leszünk sem nacionalisták, sem i önhitűek és nem leszünk hungaro- centrikusak, de felmérhet-, jük azt, hogy 1956-ban a magyarság ezzel a küzde­lemmel léket ütött egv zsar­nokság hajóján. amelyiket ugyan he lehetett tömni és Az Országgyűlés ünnepi ülését követően, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezve, ko­szorúzást ünnepséget tartot­tak a rákoskeresztúri Üj köztemető 301-es parcellá­vízen tudott maradni, de ezt a léket soha többé nem tud­ták igazán megfoltozni. 1956 világtörténelmi jelen­tőségű azért, mert addig is voltak küzdelmek, harcok, tüntetések, de akkor egy or­szág, méghozzá törvényes kormányával, törvényes mi­niszterelnökével együttesen lépett fel az akkori szovjet hatalommal szemben, azzal a legnagyobb világhatalom­mal szemben, amelyik ak­kor meghatározta a térséget, világunkat, és amelyikkel az egész nyugati világnak kel­lett szembefordulnia és híd­főállást építenie. E világtörténelmi jelentő­ségű esemény idején is — a bukás napjaiban is — éreztük, hogy bár most el­bukunk, de el kell jönni az időnek, amikor büszkék le­szünk arra, hogy 1956 for­dulópontot jelentett a törté­nelemben, úgy ahogy a 48- as forradalmak és más le­vert forradalmak is. útjel­zői voltak az új korszakok­nak. — Ma. amikor az ország nehéz óráit éli meg, amikor Magyarországot nemcsak az öröksége sújtja, hanem új csapások, új fájdalmak, új keserűségek, sokszor egy kö- zönyteremtő csalódottság, akkor is emlékeznünk kell 1956-ra. 1956 mitológia, mert erőt, eszmét, erkölcsöt ad, egyben történelmi tanulság, racionális elemzés tárgya is. És nyugodtan elmondhatjuk, hogy forradalmunk, mely most békésen megy végbe, nem bukott el sem két hét után, sem másfél év után, s bízunk benne, hogy most si­kerül. Nekünk most az a dol­gunk, hogy a mitológia ere­jével és hitével, racionális elemzésével vonjuk le a ta­nulságot a múltból, s érez­zük jelenünkben azt, hogy a közöttünk feszülő ellenté­tek, a meglévő indulatok ellenére alapvető kérdések­ben egv nagy nemzeti egységnek kell érvényesül­nie, és ez az ellentétek olyan feloldásaként kell, hogy jelentkezzék, amely nem érintheti parlamenta­rizmusunkat, többpártrend­szerünket, azt a demokrá­ciát, amiért együtt küzdöt­tünk: de meg kell legyen a technikája, a metodikája és az erkölcse ennek az ellen­tétnek. ennek a versenynek, ennek a szembenállásnak, mert nem engedheti meg magának e nemzet, e nép és a legkevésbé a politikusok, hogy afféle törzsi háború dúljon ebben az országban, és törzsi háborúk erőtlenít- sék el akaratunkat az új vi­lág megteremtésében. egy valóságos működő demok­rácia és egy működőképes gazdaság megalkotásában. — Hiszem azt, hogy nem élnek önpusztító vágyak e népben, nem élnek bennünk és ha nem élnek, akkor egy új korszak erőt adó hitével, eszméinkhez, politikai hit­vallásunkhoz híven, egymás nézeteit tiszteletben tartva meg kell kísérelnünk a kor­mányban, az országgyűlés­ben, az önkormányzatokban együtt dolgozni, és küzdeni az ínség ellen, az ellen, hogy a közöny bacilusa ne ron­csolja szét e népet, e nem­zetet — mondotta végezetül Antall József. A miniszterelnök beszédét követően a résztvevők kö­zösen elénekelték a Szóza­tot, majd Szabad György be­zárta az ünnepi ülést. jában. Göncz Árpád, Antall József és Szabad György katonai tiszteletadás mel­lett helyezte el a kegyelet koszorúit a négy mártír, majd Nagy Imre néhai mi­niszterelnök sírján. Elhozták a megemlékezés koszorúit, virágait számos szervezet képviselői is: az ’56-os Szövetség, a Politikai Foglyok Szövetsége, a Füg­getlen Kisgazda, Földmun­kás és Polgári Párt Pest megyei és XII. kerületi szervezete, a Magyar De­mokrata Keresztény Párt, a Szabad Demokraták Szö­vetsége, a Független Ifjú­Balassagyarmaton a mű­velődési központ és a pár­tok helyi szervezetének ren­dezésében került sor az ün­nepi megemlékezésre, öt­venhat hősei tiszteletére. Tegnap délután a városi köztemető bejárata előtt nagyszámú érdeklődő és em­lékező gyűrűjében Rigó Zoltán szavalta el Nagy Gáspár A fiú naplójából című versét. Ezt követően Magyar Pál, az ötvenhatos járási-városi forradalmi ta­nács titkára mondott beszé­det, amelyben hangsúlyozta: az 1956-ban meggyújtott gyertyákat soha nem szabad leégni hagyni. Ezt követően a forrada­lom áldozatainak sírjait ke­resték fel a balassagyarma­tiak. Először Ábel Lajos volt nemzetőr nyughelyénél mon­Salgotarjan Salgótarjánban először az 1848—49-es forradalom és szabadságharc itteni hős hon­védéire emlékeztek. A Ma­dách Imre Gimnázium tám­falán lévő emléktáblánál sorra helyezték el a meg­emlékezés koszorúit a FI­DESZ, KDNP, MDF, MSZP, MSZDP, SZDSZ, valamint a városi és megyei tanácstes­tület vezetői.. Ezt követően egyre töb­ben gyülekeztek a művelő­dési központ előtti téren. Az ünnepség résztvevőit térzené­vel fogadta a Nógrád me­gyei koncert fúvószenekar. Zenés katonai őrségváltást is láthattak az egybegyűltek. A megyei hadkiegészítő pa­rancsnokság díszelgő egysé­ge közreműködésével a Him­nusz hangjaira felkúszott nemzeti lobogónk az árboc­ra. Dr. Varga László levél­tári igazgató lépett a vára­kozó tömeg elé; gondolato­ságtétel Bizottság, az Erdé­lyi Szövetség, az Amerikai Magyarok Országos Szö­vetsége, a Független Ifjú­sági Szervezet, valamint az új-zélandi kormány és az ott élő magyarok képvise­lője. Virággal borította a mártírok sírját sok száz em­lékező és gyászoló állam­polgár. dott megemlékezést Sass Dezső, majd Derzsy Endre és Szebeni Pál sírhantjánál emlékezett a szabadságharc­ra és áldozataira Paule László, az egykori ötvenha­tos elítélt. Demeter Lénáit és Pásztor Jenő sírjánál ugyancsak Sass Dezső mon­dott kegyeletes szavakat. Baraczi Gusztáv sírjánál Magyar Pál. míg Bargár Ödön és Horváth László hantjainál Tibay Géza em­lékezett ’56 hőseire. A bensőséges megemléke­zést a Himnusz közös ének­lésével zárta a résztvevő, mintegy száz balassagyar­mati, majd este hat órai kezdettel Balassagyarmaton is bemutatták a Ledöntött útjelzők című Schiffer-fil- met. — szilágyi — kát idézett ’56-ról, a vér nél­küli forradalomról és az azt követő kegyetlen megtorlás­ról. Beszédében hangsú­lyozta, hogy az események résztvevői emberarcú szo­cializmust akartak. Olyan népi demokráciát, ahol va­lóban a dolgozók uralkod­nak és nem egy szűk elit. A harag és gyűlölködés he­lyett azt kérte, bocsássunk meg mindazoknak, akik lőt­tek. Az ünnepség után a mű­velődési házban bemutatták Schiffer Pál Ledöntött át­jelzők című filmjét, mely feldolgozza a forradalom ese­ményeit. a szörnyű salgó­tarjáni sorlüzet és foglalko­zik a hét főszereplő máig tartó életével. A filmet a te­levízió is műsorra tűzi. No­vember másodikán és har­madikén kerül képernyőre Dávid János és Geskó Sán­dor szociológusok jórészt ti­tokban készített műve. a 301 -es parcellában Balassagyarmat Közős megemlékezés a temetőben Ledöntött útjelzők Salgótarjánban a Madách Imre Gimnázium kerítésének fa­lánál levő emléktáblánál koszorúztak a pártok és a szer­vezetek képviselői. Fotó: Mikuska István WfíEKi 1 ... J 1 — Jegyrendszer Moszkvá­ban? A szovjet főváros ta­nácsának elnöksége az élel­miszerek jegyre történő áru­sítása mellett foglalt állást hétfői ülésén. Az indoklás szerint így próbálják bizto­sítani a lakosság szociális védelmét a piaci viszonyok­ra való áttérés időszakában. A javaslatot a városi ta­nács novemberi ülésén vi­tatják meg. — Franciaország nem vál­toztat a kuvaiti válságban kialakított álláspontján ak­kor sem, ha Irak hajlandó lesz szabadon bocsátani va­lamennyi francia túszt. Az Elysée-palota szóvivője sze­rint Iraknak „végre kell hajtania a Biztonsági Tanács határozatait " ahhoz, hogy normalizálhassa a kapcsola­tokat Párizzsal, viszont „ezen felül nincsenek különösebb problémák"' a két ország vi­szonyában — mondotta a szóvivő. — Aláírták a Közös Piac és Románia öt évre szóló kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmé­nyét. Románia részéről a dokumentumot Petre Roman kormányfő látta el kézje­gyével, aki azt bizonygatta, hogy Románia immár teljes mértékben elkötelezett az Európai Közösség által val­lott eszmények mellett és azt ígérte, hogy a júniusihoz hasonló események nem fog­nak többé megismétlődni. — Szaúd-Arábia kedden cáfolta azokat a jelentése­ket, amelyek szerint Ríjad hajlandó lenne beleegyezni abba, hogy Irak megtarthas­sa az általa megszállt kuvai­ti területek egy részét, mi­közben Margaret Thatcher, brit kormányfő a kuvaiti emírrel folytatott keddi, londoni megbeszélésein ki­fejtette: Nagy-Britannia to­vábbra is szilárdan kitart amellett, hogy Iraknak fel­tétel nélkül ki kell vonul­nia Kuvaitból. 1 Lelépett — elgázolták Súlyos sérüléssel járó köz­lekedési baleset történt 22- én, hétfőn Salgótarjánban. 18 óra 15 perckor Maros­völgyi János salgótarjáni la­kos a Vörös Hadsereg út 1. számú ház előtt vigyá­zatlanul lépett az úttestre. Miközben át akart szaladni a másik oldalra, nem vette észre a közeledő személy- gépkocsit. melyet Scharner Róbert 21 éves salgótarjáni lakos vezetett. A fiatalem­ber már nem tudott meg­állni... A baleset következtében Marosvölgyi János súlyos, nem életveszélyes sérülé­seket szenvedett. A Mad- zsar József megyei kórház baleseti sebészetének ügye­leté szerint medencecsont­töréssel és agyrázkódással úszta meg a figyelmetlensé­get. * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * - - * * * * CENTRUM Szeretne most olcsón színes tévét vagy videót niösárolni ? Ha igen, térjen be hozzánk! Többfajta színes tévét és videót vásárolhat enged­ménnyel. 1990. október 25-töI, amíg a készlet tart. Ajánlatunkból: Waltham tv Gold Star tv Gold Star videorekorder Funai 6603 videorekorder Supra-video lejátszó regi ar 44 700 35 000 32 000 36 000 20 500 engedményes árajánlatunk * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * MEGÉRI MÁR KARÁCSONYRA GONDOLNI! (1537 Sz). 40 700 31 000 * 28 0(10 * 32 0(10 ^ 19 500 ^ * * * «!• -T- mte ele *3e ete ete ele >jt ele *1* ele *j* A A A A A A A 5J5 »J» ege »J* »J» »|* »J* ege «J» ege ege ege «{• Karoncsalja község kép- viselő-testülete pályázatot hirdet 1EGYZÖI munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltételei:- igazgatásszervezői, vagy állam- és jogtudo­mányi doktori képesí­tés. — államigazgatási szerv­nél szerzett 2 éves gyakorlat. A pályázathoz mellékel­ni kell:- erkölcsi bizonyítványt, — végzettséget igazoló ok­iratok másolatát. Bérezés: a hatályos jog­szabályok alapján meg­egyezés szerint. A pályázatot november 30-ig lehet benyújtani. Cím: Ponyi Ferenc pol­gármester községháza Karoncsalja, Rá­kóczi út 174. (1531 Sz) Páva Ruhagyár 2. sz. üzeme Salgótarján városközpontban újonnan alakuló kisüze­mébe, azonnali belépéssel igényes munkára GYAKORLOTT VARRÓ­NŐKET KERES kiemelt fizetéssel Érdeklődni lehet: sze­mélyesen és telefonon mindennap 12 és 16 óra között, Salgótarján, Pécs- kő út 1. (Méretesszalon). Tel.: 14-268. Mátraterenyén 7-15 órá­ig. Tel.: M.-terenye 12. (68209 K)

Next

/
Oldalképek
Tartalom