Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-21 / 171. szám

1990. OKTÓBER 21., VASÁRNAP GAZDASAG 'L Polgármester lett a lapujtöi milliomos (Folytatás az 1. oldalról) nyugdíjas dróthúzó. — Én csak tudom, gyerekkorától ismerem. Hát fájintos em­ber, világi! Meg kell nézni a Karancs-kápolna tetőjét, 6 csinálta, abból látszik is, milyen ember. A szegé­nyekhez húz, hát már csak jó lesz. — Miért húzna a szegé­nyékhez, mikor milliomos? — tronfolja le ízibe az ugyancsak nyugdíjas Nagy Gábor. — Csak ami anyag­ban van az udvarán, azt számold! Amúgy rászavaz­tam én is, nem titok, Vál­lalkozónak jó, kiváló mes­ter, hát a polgármesterség is vállalkozás, megmutat­hatja, mit tud. Hogy mit kéne leghama­rabb is megmutatnia, ab­ban nagyjából egyetértés van. Minél előbb befejezni az orvosi rendelőt, meg a doktori lakást, hátha ak­kor jobban megmaradná­nak itt az orvosok. Nagy Gábor szerint, nem ártana egy-két kocsmát bezárni, úgyis csak a kis nyugdíja­kat hordják oda az embe­rek. Botos Dezsőnek ez az ötlet már kevésbé tetszik, mert milyen falu az, ahol már csapszék is csak hely- lyel-közzel létezik? — Hidegen hagynak en­gem ezek a választások — rándít kicsit a vállán Rusz- né Varga Ágnes. A fiatal­asszony éppen gyes-en van, foglalkozása szerint rend­szeres postáshelyettes. — A kormány is csak ígérget, aztán nincs belőle semmi. Pénz nélkül hogy lenne? A korosabb asszonyság nem árulja el a nevét. Mi­nek, amit ő mond, azt mondja az egész Dózsa György utca! Nem kell őt külön kiemelni. — Jó gyereknek mondják ezt a Ferit, annyi szent. Hogy aztán kormányozni hogy fog majd tudni? Idő­vel elválik, előbb meg úgy­se tudjuk meg. Hacsak any- nyit tesz, hogy megköveteli az irodistáitól a munkát, máris csinált valamit. És akkor hol vannak még a gödrös utak, a sötét utcák! Jöjjenek csak ki este, majd meglátják, legtöbb helyen olyanok az utcai égőik, mint ha csak gyertya vilá­gítana! Mert azt is ott cse­rélték ki, ahol funkciósok voltak! No, azért mondom, hogy ha a Feri tényleg jó gyerek, ahogy mondják, ak­kor tegye a dolgát! A községházán semmi újat kívülről nem látni, ha csak a körzeti megbízottat jelölő táblán a koronás cí­mert nem vesszük. Amúgy mit is lehetne látni, hiszen éppen csak megtartotta ala­kuló ülését a képviselő-tes­tület. Abban mindenesetre máris döntöttek, főállású polgármestert akarnak. — Mi lesz az iparral? — Megy az tovább nél­külem is — hessenti el az egyébként nem kevés ál­matlan éjszakát okozott gondot az újdonsült polgár- mester. — Nálunk amúgy is családi vállalkozás volt, feleségem is famegmunkáló iparos, meg aztán alkal­mazottam is van. Én majd legfeljebb másodállásban csinálom. — Belekukkantott-e már a kasszába? — Naná! Éppen csak annyi van benne, hogy év végéig a fenntartási, üze­meltetési költségekre fut­ja. Nem sok, de lehetne et­től rosszabb is a helyzet. Már persze, hogy egyál­talán miből fog majd gaz­dálkodni a falu, arról fo­galma sincs, s ezzel nem­csak ő van, így. Azért ezt mégis csak jó lett volna időben tisztázni. A vállal­kozó polgármester egyelőre annyit mond, hogy új adók­kal terhelni a népeket nem akarja. Megélhetési gon- ., dókkal küszködnek, az -am-. berek, nincs már mit kifa­csarni belőlük. — A kisiparban is ez a baj, nem lehet előre ter­vezni — legyint a vállalko­zó. — Hát itt is úgy van most, hogy mire tervezzek, ha egyszer nem ismerem a fedezetet? Még jó, hogy az orvosi rendelő és a lakás már te­tő alatt van. Gyorsabban haladtak vele, mint gon­dolták, azt már be kell fe­jezni, még ha a két kezük munkájával, akkor is. Et­től most sürgősebb nincs semmi. — Mit gondol, észreve- szi-e majd a falu népe, hogy vállalkozó ember ül a polgármesteri székben? — A vállalkozó üzlet­orientált fajta, ebből a né­zőpontból közelít meg min­den kérdést. Ebben a be­osztásban ez nyilván nem jön majd rosszul. De, hogy mire megyék vele, az nem kimondottan rajtam múlik. A lényeg az, hogy milyen törvényeket hoz majd az Országgyűlés. Itt is lenne több vállalkozó, ha jobban elismernék a vállalkozói jövedelmet. így is van har­minc-negyven, de több ké­ne. Munkahelyet is terem­tene, mire főleg rá va­gyunk szorulva. Közel esünk a megyeszékhelyhez, sok innen az ingázó, de bi­zony egyre-másra veszítik el kenyerüket. Leépítik őket a városban, itthon meg mi­hez fogjanak? — Azt beszélik, a falu­ban. Morgenstern Ferenc a lapujtöi milliomos. Mit szól hozzá? — Munkában mindig is milliomos voltam. Jól ment az iparom, nem állíthatom, hogy kenyérgondjaim let­tek volna. Egy jó mester­embernek aligha kell fél­nie a jövőtől, biztos egzisz­tenciát teremthet magának. — Amit viszont feladott a bizonytalanért. Miért? — Lehet, hogy nem hi­szi, de máig 'nem tudom az ókát. Először nem akar­tam polgármester lenni, vé­gül hajlottam a szóra. A mai napig nem tudom, ho­gyan tudtak rábeszélni. Egy­szer csak azon kaptam ma­gam, hogy ugrok n— bekö­tött szemmmel. Hogy hová pottyanok, majd meglátjuk. Szendi Márta A vállalkozás fonákjai A külföldi hitel nem kell forint pedig nincs A vállalkozás fontosságának, szükségességének felismer­tetésében, ösztönzésében, netán meggyökereztetésében az ezt szolgáló felhívásokból, az erre való utalásokból nincs hiány, vagyis Dunát lehetne velük rekeszteni. Vajon ennek a nagy hírverésnek megfelelő-e a feltétel- és követelmény- rendszer, amely vállalkozásra késztet? E gondolatok jegyé­ben kértem meg Csépány Gusztávot, a Budapest Bank sal­gótarjáni fiókjának igazgatóját, hogy válaszoljon a témá­val kapcsolatos kérdéseimre. — Talán kezdjük azzal, hogy a közvélemény egyál­talán vagy milyen mérték­ben, mélységben ismeri a vállalkozás kül- és belföldi lehetőségeit, feltételeit, il­letve a választékát? — A televízióból és a rá­dióból tájékozódnak, ez azonban csak felszínes is­mereteket nyújt. A részle­tekről a bankok, így — mi is tudunk — tudnak reális felvilágosítást adni. Egyéb­ként a kereskedelmi bankok nem mindegyik, ma létező konstrukcióval foglalkoz­nak. — Önök repertoárjában milyen lehetőségek és for­mák állnak a vállalkozók rendelkezésére? — A Magyar Nemzeti Bank által, a külföldi hitel- intézetekkel kötött konzor­ciumok alapján, csupán bo­nyolítóként, veszünk részt az alábbi konstrukciókkal. A bajor baden-wüttenbergi hitelhez csak a ma­gyar és a külföldi tarto­mány által létrehozott ve­gyes vállalatok juthatnak hozzá. A felkínált összeg 250 millió dollár. Előírás, hogy a 'külföldi részesedés­nek legalább harminc szá­zaléknak kell lenni. Kötelező hogy csak az NSZK-ból és Magyarországról származó beruházási cikkeket vásá­Valamit be kell valla­nom, momentán én még nem írtam programot, pe­dig rajtam kívül jóformán már mindenki ezzel a de­rűs futurológiái tevékeny­séggel foglalkozik. Ennek igazi, az egész nemzeti megújhodásra vonatkozó része is elkészült. Meg­tudni belőle, még röpke három év, és elindulha­tunk, a gazdasági, társa­dalmi, erkölcsi felemelke­dés útján. Minap olvas­tam, az egykori NDK, a jelenlegi öt keleti tarto­mány lakói körülbelül egy évtized után érhetik el azon életszínvonal kéthar­madát, mellyel a hajdani NSZK, vagyis a tizenegy nyugati tartomány lakói rendelkeznek. Pedig ez a tovatűnt ország minded­dig a „létező szocializ­mus” kirakatának számí­tott, és ma sem kell fá­rasztó menetgyakorlato­kat folytatnia Európába, ÍMMlVÉLEMÉlílYj Autópiaci árak Október 21-én BALASSAGYARMAT: Toyota Carina 1 éves Lada 2107 4 éves Lada 2103 12 éves Skoda 105 3 éves SALGÓTARJÁN: Fiat Unó 1,5 éves Lada 2107 2 éves Lada 2103 8 éves Dacia 4 éves Skoda 120 9 éves ARO (benzines) 2 éves 1100 000 Ft 260 000 Ft 94 000 Ft 190 000 Ft 1 150 000 Ft 300 000 Ft 190 000 Ft 130 000 Ft 95 000 Ft 140 000 Ft Helyben vagyunk miután ott van, mi pedig még csak igyekszünk. Több jel utal arra, számukra is keserves a kijózanodás, bizonyos értelemben köny- nyebb volt a berlini falat lerombolni, mint a gazda­ságot újjáépíteni, viszont ők már helyben vannak. A jelek szerint, mi is helyben vagyunk, csak egy kicsit másként. Ügy tet­szik, egyelőre még nem tűnt el az életünkből a mindig is kedvelt délibáb, amúgy is tele vagyunk il­lúziókkal, hat zsinórban jött választás után ez nem is csoda. Az ország csor­dultig telt ígéretekkel. Gazdaságkutató Intézet ide vagy oda, a felelős ha­talom ragaszkodik ahhoz, hogy megkíméljen ben­nünket az illúziók elvesz­tésének kínjától. Köszönet érte. Elöbb-utóbb magunk­tól is rájövünk arra, va­lójában mi a dörgés itt Hungáriában, az ígéret földjén, ahol ígéretekben sohasem szenvedtünk hi­ányt, legföljebb egy-egy Józsuában, aki megállítaná a Napot, amíg a világot utói nem érjük. Mi lenne az a röpke három év Jó­zsuának, amíg igazából rá­kapcsolhatunk a fejlődés- \ re, amint ígérik. Csak addig húzzuk ki valahogyan ezekkel a te­levíziós kuglibábukkal. Csak elordítja magát vég­ső kétségbeesésében egy- egy kisnyugdíjas öregasz- szony vagy öregember, esetleg létminimum alatt élő ifjú vagy középkorú aktív, hogy: Bumm! Már­is dőlnek a bábuk, s meg­van a párszáz vagy pár­ezer forintnyi érték. Ha megnyerte, hadd vigye. Ki lehetne terjeszteni ezt az össznépi szociális juttatást célzó játékot. Esetleg új csatornát kellene nyitni, ahol reggeltől estig re­kedtre kiabálhatná magát a jónép, s legalább valami haszna is volna belőle. Nem úgy, mint az RTL meztelenkedő leányzóiból a Tutti-fruttiban, akik csak úgy heccből vetkőznek pu­cérra egy-egy úr társasá­gában vasárnap esténként. Miután szociális érzékem tiltja, hogy a szegény ma­gyar nyugdíjasok és aktí­vak elől elvegyem a tele­fonvonalat, egyelőre vidá­man nézegetem európai legszebb popsijaít a kép­ernyőn, ingyen van, kia­bálni sem kell, mégis nyil­vánvaló a hatása. (bte) rollhatnak, illetve építési költség finanszírozáséra használhatják fel. Kisebb mértékben harmadik ország­ból származó előbb említett javakra is vonatkoznak. Ez utóbbinál csak akkor, ha ligazolják, hogy az NSZK- ban gyártották. Az igé­nyelhető összeg 2—20 mil­lió, amit vagy devizában, vagy forintban lehet fel­venni. Az előbbi futamide­je kilenc év, az első két év türelmi idő. A kért összeget 1991. decemberig lehet fel­használni. — Mire irányul a máso­dik ajánlatuk? — Ez a Swedich Credit Corporacionhoz kötődik. Ez a forma az importfinanszí­rozást szolgálja. Százötven- millió dollárban. A hitelező megszabja, hogy a felsorolt összegből — amelynek 85 százaléka hitel — tizenöt százaléka pedig saját pénz, hogy csak Svédországból származó beruházási ja­vakat és hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat lehet meg­vásárolni. Az importnak el kell érni a háromszázezer svéd koronát. A felvett ösz- szes visszafizetése, féléven­kénti ütemezésben a szer­ződésnek meefel'elően tör­ténik. — Müven sajátosságot fog­lal magába a harmadik? — A Finnish Export Cre­dit által biztosított lehető­ség százmillió dollár érték­ben. a m s Etán váll aTkozóka t részesíti előnvben. A kért — kapott összegből. — amelynek 15 százaléka kész­pénz. a többi hitel — 75 százalékban Finnországból származó beruházási java­kat. szolgáltatásokat know- howokat szükséges vásárol­ni. A visszafizetésnél két év a türelmi idő. Utána 17 egyenlő féléves részlete­ben kell a hitelt törleszte­ni. Határidő előtti visszafi­zetésre is van lehetőség. A kisvállalkozókat segíti még a speciális világbanki konst­rukció két formája. Az el­ső az ipari szerkezetátalakí­tást szolgálja, a második a kisvállalkozás élénkítését szorgalmazza. Elnyerésénél feltétel, hogy a vállalkozó nem foglalkoztathat hatvan főnél többet. Csak forráski­egészítésként vehető igény­be, és a kért összeg 25 szá­zaléka lehet csak hitel. Ez hatéves lejáratra szól. Az első két évben 10—10, utá­na 20—20 százalékot kell visszafizetni. — Milyen az érdeklődés a felsoroltak iránt? — Egyáltalán nincs. — Mivel magyarázza ezt ön? — Az egyszerű vállalko­zó, aki el akar indulni, fél az ezzel járó papírmunká­tól. — Folytassuk a hazai le­hetőségekkel. — A kisvállalkozások fi­nanszírozásának lehetősége csak a nálunk vezetett be­tétjük erejéig lehetséges, ami végtelenül kicsi. A 'legújabbról, az egzisztenciá­lis hitelről csupán annyit tudok, hogy az Állami Va­gyonügynökség "az általa felértékelt vagyont kívánja értékesíteni, s ebből az összegből 5—50 milliós le­hetőséget kínál a vállalko­zóknak. Feltételrendszerét most dolgozzák ki. — Ebből az derül ki, hogy magyar forint most sincs a vállalkozások élénkítésé­hez. — Fiókunkban csak az van, amit korábban emlí­tettem. Szeretném, ha na­gyobb haza; forráslehető­ség állna rendelkezésünkre, amiivei a privatizáció élén­kítését segíthetnénk elő — mondta Csépány Gusztáv. Venesz Károly Salgótarjáni piaci árak élő csirke 90—100 Ft kg kelkáposzta 25—40 Ft kg tyúk 100 Ft kg fejes saláta 10—16 Ft darab kacsa 80—100 Ft kg karalábé 20—32 Ft kg liba 100 Ft kg kai'.fiol 22—30 Ft kg vágott csirke 100—130 Ft kg paradicsom 24—60 Ft kg tyúk 100—120 Ft kg paprika 20—80 Ft kg kacsa 150 Ft kg Jancsi paprika 100 Ft kg liba 150 Ft kg főzőtök 25 Ft kg tej fel 100 Ft liter uborka 50—60 Ft kg túró 14 Ft csomó (20 dkg) zöldbab 60—70 Ft kg tojás 3,80—5,00 Ft db zöldborsó 70—80 Ft kg burgonya 13—18 Ft kg fokhagyma 100—140 Ft kg sárgarépa 15—30 Ft kg szárazbab 100—130 Ft kg petrezselyem 30—50 Ft kg alma 15—25 Ft kg vöröshagyma 24—30 Ft kg körte 30—45 Ft kg fejes káposzta 17—26 Ft kg szőlő 20—32 Ft kg Lengyel piac A hűvös reggeli órák ellenére az érdeklődés továbbra sem lanyhul, csak a vásárlók pénztárcája szűkebb egy kicsit. Ennek oka lehet az árdrágulás a boltokban, de a hónap vége is szerepet játszik ebben. Az árak szerencsére nem emelkednek, hiszen itt mind a két fél jól akar járni, és senkit sem akarnak megnyírni, bár elektromos birkanyíró kapható. Férfffarmerkabát 2200 Ft, étkészlet 3800 Ft, gyermek- farmerkabát 1400 Ft, láb­pumpa 800 Ft, női farmer­kabát 3200 Ft, vezérműten- gely 1200 Ft, farmernadrág 1000 Ft, játékautó, távirá­nyítós, 900 Ft, farmer­szoknya 1000 Ft, román férfi- bőrcipő 1000 Ft, tank 800 Ft, hócipő 1000 Ft, keverőcsap 600 Ft, edzőcipő, női 1300 Ft, képeslap 3 Ft, jogging 1200 Ft, JVC—180 videoka­zetta 350 Ft, ADIDAS mele­gítő 1500 Ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom