Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-21 / 171. szám

UP07GM& Visszazökkent idő Tudathasadásban éltünk évtizedeken keresztül. Nem a magunk szent akaratából. Tudathasadásossá tettek, tudathasadásos állapotban tartottak bennünket —a társadalom egészét behálózó hamis és hazug propa­gandával, kilúgozott elferdített, tetszés szerint alkal­mazható ideológiával, fellengzős, bombasztikus párt- és állami ünnepekkel, gyönyörű, szabad jövő ígéretével, és ha mindez nem volt még elég valakinek, akkor puszta kényszerrel. Milliók akarata, szép szándéka és szabad­ságvágya szennyeződött be, kapott a valóságostól jócs­kán eltérő értelmet, megvető minősítést a nagyhatalmi akarnokságtól, és a világuralmi szellemet (téves inter­nacionalizmust) elfogadó és hirdető hazai farizeusok­1 t°1­Millió és millió Hamlet járt-kelt, forrt, busongott és (realistán) beletörődött a „megváltoztathatatlanba”. A (kizökkent időt nincs erőnk, nincsen mód visszatolni Vagy mégis? Egyszer megkíséreltük a szabadulást, 34 esztendővel I ezelőtt, ám — főként a kedvezőtlen nemzetközi körül­mények miatt —, szent áldozatunk nem sikerült. Ko­fi lyökként emlékszem a lázas hevületű, bizakodó hangu­latú forradalmi időkre. Sok leányt felnevelt, unokáit fél­tő nagyapám óvatosságára, apám politikai aktivizálódá­sára, igazságkereső szenvedélyére, sógorbácsim ön­emésztő töprengéseire, (mit csináltak rosszul?, mit akar ez a kis ország azzal a naggyal?, lehet-e esélye?), nagy- nénéim zavart, tanácstalan sugdolózásaira, és mind­annyiunk közös reményeire és félelmeire. Mert azt akartuk, hogy jöjjön el a kommunisták által beígért szebb és jobb, igazságosabb világ, menjenek ki hazánk­ból az „oroszok”, engedjék magunk intézni dolgainkat. És féltünk, mert éreztük, akaratunk kivívásának lehe- . tőségei szinte a nullával egyenlőek ... Aztán megjelentek országútjainkon, főtereinken a tan­kok. Nagyapám kertje végéből néztük, hogyan kapasz­kodnak fel dübörögve a csengerházi parton, és halad­nak Salgótarján felé. November eleje volt, az elhalt ál­mok időszaka. Külső segítség nélkül a külső ellenséggel I szemben minden ellenállási kísérlet hiábavaló volt, ele­ve kudarca ítéltetett. Éppen ezért annyira irracionális, annyira megfoghatatlan mindaz, ami 1956. december 8-án a salgótarjáni vásártéren történt. A teljesen esély­telen tömeg miért provokált volna vérengzést? Több ezer emberben nem gyulladhat fel így az öngyilkossági j vágy! Jó három évtizeden át többségünk hallgatott a leg- újabbkori magyar forradalom és szabadságharc valósá­gos történetéről. Nyíltan és nyilvánosan az ellenforra­dalmat és az ellenforradalmárokat, a hős pufajkásokat emlegettük. Csak magunk között, szűk családi, vagy baráti körben mertünk igazán szint vallani. Gyávák voltunk, vagy konformisták? Netán árulók? Aki isme­ri a diktatúrák mechanizmusát, az átlagember lelküle- tét, jól tudja, nem erről van szó. Csak az élő képes te­remteni, és nekünk ezért túl kellett élnünk —, termé­I szetesen nem bármi áron! — az alávetettség, a korlá­tolt cselekvési lehetőség évtizedeit. Így, hát most nem csupán emlékezhetünk — ünnepel­hetünk is. Köszönhetjük azoknak az ’56-os forradalmá­roknak és szabadságharcosaknak, akik szóval, vagy fegyverrel vették fel a küzdelmet az elnyomókkal szem­ben, azoknak, akik a puhának nevezett diktatúra idején is kiálltak az ország és népe igazáért, jogaiért. Ám igaz­ságtalanok lennénk, ha ezen a ponton megragadnánk, ök ugyan a főszereplők voltak, de nem jutottak volna sóikra a szimpatizánsok, a segítők tömegei nélkül. Ezért hát köszönet illeti az események, a múlt és a ma törté­nelmének névtelen résztvevőit is, akik támogatták a változásokat, a társadalmi és gazdasági rendszerválto­zást, akik hisznek abban, hogy a demokratikus Magyar- ország emberibb életet, jólétet teremt igyekvő és dol­gos állampolgárainak. Tudom, annyi baj, gond és viszály között erős hitre van szükség mindehhez, de azt is tudom, hogy nem ad­hatjuk fel ezt a hitet. Éppen történelmünk ismerete mondatja velem. Hiszen bekövetkezett a hihetetlen: a válságba sodródott országban új világ keletkezett. A kibillent iüő visszazökkent. A magunk, nemzetünk ér­dekében cselekedhetünk, önszántunkból, szabad akara­tunkkal. A magyar társadalom fejlődését visszaállíthat­juk eredeti, régi vágányára, az úgynevezett szerves útra, amely alapoz a történelmi értékekre, egyben merít az I elszakítottság évtizedeinek nyugati eredményeiből. Kettős ünnepet ülünk október 23-án: vérbefojtott for­radalmunk és szabadságharcunk, valamint az újra ki­kiáltott köztársaság ünnepét. Legyünk büszkék és ön­tudatosak, egyúttal mértéktartók és méltóságteljesek. I Nem a versengő látványosság, az oktondi kivagyiság teszi naggyá és fényessé az ünnepet, hanem az összejö- vetelek gondolati tartalmassága és igazságossága, a résztvevők nyugodt, bizalmat sugárzó lelki békéje. Csi­náljuk úgy, hogy az emberek érezhessék: nemcsak ér- * denies volt az áldozat, a másnak vállalása, de érdemes is lesz, mert kijutunk a szakadékból. Sulyok László Elutasított óvás Mátraterenyén Mátraterenye választási bizottsága megvizsgálta az október 17-én hozzá be­nyújtott szabályszerű óvás­ban levő kifogásokat, ame­lyeket nem tartott egyértel­műen megalapozottnak, és emellett nem befolyásolták volna döntően az 1990. októ­ber 14-én a polgármester­választás végeredményét.* Emiatt az óvást nem fo­gadta el, nem semmisítette meg a választás eredményét és nem írt ki időközi vá­lasztást. 1990. 10. 20. Mátraterenye választási bizottság mm Ülésezett a parlament Nincs döntés a honvédelmi törvény módosításáról Szabad György, az Or­szággyűlés elnökének meg­nyitójával szombaton 10 óra 8 perckor megkezdődött az Országgyűlés ülésnapja. Mint ismeretes, a parlament az ünnep miatt hétfői ülés­napját tette át szombatra. Elsőként, napirend előtt, döntéseket hoztak törvény- javaslatok, országgyűlési határozati javaslatok, kép­viselői önálló indítványok sürgős tárgyalásáról. A képviselők nagy több­séggel elfogadták a társada­lombiztosításról, a családi pótlékról, valamint az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslatok sür­gősségi tárgyalását. Mivel ennek azonnali napirendre tűzése tárgyalástechnikai nehézségeket okozna, a kér­déseket a parlament követ­kező ülésén tárgyalják. Az Országgyűlés ugyancsak el­fogadta a rádió- és televízió- stúdió-alapítás korlátozásá­ról, valamint a frekvencia- moratóriumról szóló törvény- javaslat, továbbá Szokolay Zoltánnak (MDF), a Polgári törvénykönyv és a sajtóról szóló törvény módosításával kapcsolatos önálló indítvá­nya sürgős megtárgyalását. A napirend előtti indítvá­nyok megszavazása után az Országgyűlés megállapította (Folytatás a 2. oldalon.) Polgármester lett a lapujtöi milliomos Ugrás — bekötött szemmel „Nem akartam polgármester lenni...” Morgenstern Ferenc, karancslapujtői ács kisiparos a Sza­bad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt és a Vállalkozók Pártja közös jelöltjeként a szavazatok 66,7 százalékát elnyerve, a falu polgármestere lett. Verőfényes október dél­előtt Karancslapujtőn, az Isten is tereferére terem- tette. Ki is használják az emberek, már aki teheti persze. A fórum, mint min­dig, most is a községháza előtti kis placc, ott a busz­megálló, közel az üzlet, a kocsma. — Azt kérdi, milyen em­ber a polgármester? — kér­dez vissza Botos Dezső (Folytatás a 3, oldalon.) r_ GABI ÍAz ősz még csaíikppogtat, de Ön már megvásárolhatja a legdivatosabb csizmádat, cipőit. Keresse fel Balassagyarmaton az Ipoly Áruház első emeletén a „GABI" cipoüzletünket. MINŐSÉG JELSZAVUNK; KÉNYELEM ELEGANCIA--------------------­A bíróságok belefáradtak legördült a függöny Emlékezetes jelenetekkel fűszerezett előadásra került sor Honton. az önkormány­zati választások során. A főszerepet Beregszászi Ol­ga színművész alakította, de nem kapott vastapsot. (Folytatás a 2. oldalon.) Honton MAI SZAMUNKBAN: Jobb a róka, mint a bárány? Ezüstös vállalkozás Bercelen. A gazda szerint a görények aranyosak, írásunk az 5. oldalon. Harmincnégy éve írták Tallózás 1956 forradalmának és szabadságharcának korabeli megyei sajtójában. Összeállításunk a 7. oldalon. Ábel a (szécsényi) rengetegben Egyesület, kontra szurkoló. Büntetés amnesztiahirdetés után. Információnk a 11. oldalon. Megemlékezések Balassagyarmaton Az ’56-os forradalom ál­dozatainak . emlékére egy­házzenei koncertet rendez­nek Balassagyarmaton ma, október 21-én délután 3 órakor, a római katolikus plébániatemplomban. Köz­reműködik professzor Le- hotka Gábor, orgonaművész, Molnár András operaéne­kes, a helybeli művésztaná­rok közül Tóth Miklós (trombita), a "verselőadókat Patakiné Kerner Edit kép­viseli. A műsorban ezúttal is szerepel a templom Szent Felicián kórusa. A városi művelődési központ és a he­lyi pártok rendezésében ok­tóber 23.-án délután 5 óra­kor a balassagyarmati te­metőben lévő ’56-os áldoza­tok sírjainál megemléke­zést tartanak. A pártok er­re az alkalomra felkért szó­nokai (maguk is 56-os egy­kori elítéltek) egy-egy sír­nál mondanak emlékező szavakat. Este 6 órakor mu­tatják be a városi művelő­dési központban a Ledön­tött útjelzők című dokumen­tumfilmet. Köszönjük a bizalmat Az MSZMP Nógród megyei szervezete köszönetét fe­jezi ki azon választópolgároknak, akik részt vettek a helyhatósági választások második fordulóján és szavaza­taikkal hozzájárultak, hogy a MUNKÁSPÁRT eredménye­sen szerepelt és ezzel a baloldal jelöltjei az önkormány­zatokban képviselői mandátumhoz jutottak! MSZMV Megyei Koordinációs Bizottság (Politikai hirdetés) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom