Új Nógrád, 1990. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1990-10-01 / 153. szám

Önkormányzati választások ’90 Balassagyarmat és vidéke délidéiben „A negatív következményt is tudomásul kell vennünk...” Bárnán titkolóznak Bárnán, a községi tanács épületében levő szavazóhe­lyiségben a helyi szavazat­szedő bizottság elnöke —, miután rendőri alapossággal igazoltatta a sajtó munka­társait — mereven elzárkó­zott az elől, hogy tájékozta­tást adjon. Tette mindezt azért, mert — szerinte — a választási szabályzat meg­tiltja az újságírók informá­lását. Noha sokáig keresgél­te ezt az ominózus paragra­fust, nem találta... Végül attól nem zárkózott el, hogy ott maradjunk és nézelődjünk. Tíz óra után főleg idős emberek érkeztek, hogy szavazataikkal eldönt­sék, kik irányítsák a jövő­ben Bárnát. A bizottság tagjainak sok munkát adott, hogy többen. Szavazás ide. szavazás oda, élénk volt a forgalom Salgótarjánban, vasárnap a Csokonai úti benzinkútnál. Különösen sokan álltak sor­ba délelőtt, tartva a hét­fői áremeléstől, bár ez a veszély egyelőre nem fe­nyeget. többszöri útbaigazítás után sem értették a szavazás mód­ját. Valamint sokan nem tudták, hogy egyáltalán kire is lehet szavazniuk. Bent az irodában Szabó Attilát, a töltőállomás ve­zetőjét és kollégáját Kaszás Róbertét és Balogh Pált le­köti a hó végi zárás. Dél­után találkoztunk velük. Ka­szás Róbert nemsokára vé­gez, és innen egyenesen szavazni megy. Ismeri a Délután tizenegy olyan sza­vazót kerestek meg a bi­zottság tagjai, akik mozgás- korlátozottak, vagy ágyhoz kötött betegek. Gorkij körúti jelölteket, ae nem teljesen elégedett ve­lük. Szabó Attila már járt az urnánál, és ő ezt így mond­ja: — természetesen. Bár egyik sem bízik abban, hogy ez a legújabb választás va­lójában képes lesz látványos változást hozni. Csendes kampány után csendes választás — így fog­lalható össze annak a „kör­járatnak" a tapasztalata, amelyet Balassagyarmat kör­nyékén tettünk vasárnap dél­előtt. A falvak meglehetős néptelenségét tíz-tizenegy óra tájbap mindössze azok a csoportok törték meg vala­melyest. akik a délelőtti rn>- séről jöttek, vagy éppen oda tartottak. A választási kör­zeti helyeknél rendkívül csekély volt a forgalom. Ezt láttuk Nógrádmarcalban, Patvarcon, Nagyorosziban, Dejtáron, Ipolyvecén is. Dr. Czuczi Jánossal, a ba­lassagyarmati 5-ös választó- kerület MDF-.jelölt.jével, az MDF megyei választmányá­nak jogtanácsosával, a Fó­rum országos jogügyi bizott­sága tagjával délben a kör­zeti szavazóhelyiségnél a Szontágh utcában találkoz­tunk. Éppen akkor jött ki lányával együtt a körzeti rendelőből, ahol a szavazást bonyolították (a másik 5-ös körzet, a „per 2-es’’ Patvar­con vqlt). A választás napjának fe­lén túljutva mi a véleménye a városa körképről)? — kér­deztük elsőként. — A választási esélyekről az a véleményem, hogy mi­után ez az első demokrati­kus választásunk — elsősor­ban érzelmi alapról hoz majd ilyen vagy olyan ered­ményt. Több körzetben is várható az ismétlés. — Vagyis az a véleménye, hogy nem racionális szem­pontok döntenek sok eset­ben ? — Feltehetően érzelmi alapon állnak és döntenek most az emberek. Ezen azon­ban túl kell esni itt és most! Valahogy el kell indulni az úton... — Érzelmi alapon? Pár­tok vonatkozásában. .. ? — Érzelmi alapon, a sze­mélyek kérdésében! A vá­lasztás most ilyen képet is adhat, feltehetően. — Mi az oka ennek? — A legtöbb választó, úgy gondolom, nem ismeri kellő mélységben a jelölteket. Is­meretség. szimpátia alapján voksol esetleg a többség. — Mit jelenthet ez a ké­sőbbiekben? — Ki vagyunk téve annak a veszélynek, jelenleg még nem a legteljesebben érvé­nyesül mindaz, hogy minde­nütt a kívánatos szakérte­lem kerüljön a választott személyekkel az önkormány­zatokba. .. Az eredmény — bármi legyen is — így fel­tehetően nem lesz teljes mértékben optimális. Ennek most megvan a reális veszé­lye. Ám a választás mégsem lehetséges másként, csak ezen az úton-módon, vagyis demokratikusan. Az ered­mény a választók szándékát tükrözi, bárhogy is lesz. Azokban az országokban, ahol ez a választási sziszté­ma régóta érvényesül — elő­térbe kerülnek a racionális elemek. így még az esetle­ges negatív következményt is tudomásul kell vennünk. Mindennek csak az elején tartunk. .. , — Milyenek az ön esé­lyei, hogy látja ezt déli egy óra körül? — A városhoz tartozó Pat­varcon például dél körül még nagyon messze voltak a kívánt százaléktól. Máshol is hasonló a helyzet, A Szon­tágh utcában, itt ahol be­szélgetünk, valamivel jobb, de itt is az érzelmi alap dönthet. Városszerte való­ban mérsékelt a mozgás, meglehetősen visszafogott az érdeklődés. Patvarcon Uram Pál postás kisgazda, itt pedig Jónás György ta­nár, akit az SZDSZ támo­gat, és több évtizede lakik helyben — lehet, szerintem, a győztese a helyhatósági választásnak. (tépataki) (Folytatás a 3. oldalon.) A rendszer is változik, vagy csak a benzin ára? Németh és Horn szerepe (Folytatás az 1. oldalról.) — Mi volt a következő lé­pés? — A hatos megbeszélésen még egyszer megtárgyaltuk a helyzetet. Ismét felmerült a döntő kérdés: vagy eleget teszünk az NDK-val kötött szerződésnek —, ami a mene­kültek visszaküldését jelen­tette volna —, vagy fel­mondjuk a szerződést, az ENSZ menekültügyi kon­venciójára hivatkozva? Utá­na összefoglaltam az ered­ményt: A menekülők javára döntünk, az NDK ellenében. Közvetlenül ezután a ma­gyar kormány írásban közöl­te döntését az NDK kormá­nyával. Németh Miklós miniszter­elnök és Horn külügyminisz­ter találkozót kértek Kelét- Berlinben az NDK vezetői­vel, hogy kifejthessék szá­mukra a döntés okait —, s ezzell igen kellemetlen hely­zetbe hozták a NSZEP ve­zetését. — Először azt tudatta ve­lünk az NDK kormánya —, jegyezte meg Németh Mik­lós, hogy egy ilyen „magas rangú” látogatás —, már­mint Horn Gyuláé és az enyém — protokolláris okok­ból nem lehetséges, mert Erich Honecker és Willi Stoph betegek. Csak Horn Gyulát, hajlandó Oskar Fi­scher NDK-külügy minisz­ter fogadni. Így Horn egye­dül utazott. — És a kelet-berlini talál­kozó során tettlegességre ke­rült 6or Fischer és Horn kö­zött... Németh elmosolyodott: — Erről nem tudok, hi­szen nem voltam ott. Annyi azonban biztos, hogy rend­kívüli volt a feszültség. Fischer és Günther Mittag szörnyen idegesek lettek, Horn megőrizte nyugal­mát. .. — Honecker személyesen is reagált az önök döntésé­re, hogy megengedik az NDK-menekültek Nyugatra távozását? — Igen, de helytelen mó­don. Durva hangú levelet in­tézett Nyers akkori MSZMP- főnökhöz. Neki azonban sem­milyen befolyása sem volt az általam vezetett magyar kormányra — ezt azonban semmiképpen nem volt ké­pes Honecker felfogni. Hi­szen ez ellentétes volt a több évtizedes gyakorlattal, amely szerint a párt — és csak a párt — jogosult dön­teni mindenben. — Hogyan reagáltak a szovjetek? Megkíséreltek befolyást gyakorolni az önök döntésére? — Egyáltalán nem. Mi megfelelő időben tájékoz­tattuk a Budapesten akkre­ditált követeket. A szovjet nagykövet ezt ugyanúgy tu­domásul vette, mint a többi és kész. — Hogyan került sor a bonni villámlátogatásra? — Mi, akárcsak Kelet- Berlin esetében, sürgős talál­kozót kértünk Bonntól, hogy közöljük döntésünket az önök kancellárjával és Genscher külügyminiszter­rel. — Akkoriban egy ma is terjesztett pletyka kapott lábra: Állítólag milliókat ígért önöknek Helmut Kohl ezen döntésükért.. Németh megmerevíti ma­gát: — Remélhetőleg sikerül most ezt a rosszindulatú hí­resztelést egyszer s minden­korra megcáfolnom. A pénz témáját egyetlen szóval sem érintettük. Bár Kohl meg­kérdezte tőlem, hogy mit akarok ezért cserébe. Azon­ban világos volt, hogy ne:m pénzről van szó, hanem csu­pán a jövőbeli jószomszédi kapcsolatról Magyarország és Németország között. Bár a magyar kormány kért hi­teleket, de ezek 1989 január­jából származtak, és akkori­ban senki sem láthatta elő­re a késő nyári drámai fej­leményeket. Ugyanez érvé­nyes Bajorország és Baden- Württemberg szövetségi tar­tományok 250 millió DM összegű hitel nyújtására. (Később, a budapesti Par­lament előtti téren Ebner Gabriella megesküdve rá: „Ezt el kell hinniük Németh úrnak. Ha tényleg pénzt fo­gadott volna el, ez súlyos sértés volna minden magyar számára.”) — Mi a véleménye Né­meth Miklósnak, aki április­ban átadta a miniszterelnö­ki posztot Antall Józsefnek, az első szabad magyar par­lamenti választás után, az új­raegyesített Németország­ról, bizalmatlan-e, vagy egyenesen veszélyt lát ben­ne? Németh habozás nélkül válaszolt: — Nem osztom sokak fenntartásait egy „Nagy Né- metország”-gal szemben. El­lenkezőleg. Az egyesített Né­metország végre elfoglalhat­ja méltó helyét Európában, és az új Európa fejlődésének motorjává válhat. Három óra varázslat (Folytatás az 1. oldalról.) megalakult az együttes, mintegy utánpótlása a „na­gyoknak”. Erről szólt Sza­bó Károly, a művelődési központ igazgatója, aki drá­ga kincsnek nevezte a leg­kisebbeket, olyanok ők akiket félteni, óvni kell. Sikert aratott a rimóci. hagyományőrző együttes. Tagjai: Holecz Andrásné, Vincze Ferenc, Erdélyi Sán­dor és Vincze Sándorné a népművészet mesterei. Pa­lóc táncbemutatójuk példa­értékű. Messziről jött vendégeket is köszöntöttek. A gyime- si csángók képviselői Gyi- mesközéplakról érkeztek. Talán kultúrtörténeti érde­kesség, hogy gyimesi csán­Sörösüveggel támadt a rabló Csemer Tibor jobbágyi la­kos szombaton a szurdok- püspöki Gémes büfé előtt sö­rösüveggel súlyosan megse­besítette a helybeli Karsai Tibort. Bántalmazta a tizen­hat éves, pásztói Csépe Sán­dort is, akitől hatezer forint értékű nyakláncát eltulajdo­nította. Csemer Tibort a pász­tói rendőrkapitányság őri­zetbe vette és az ügyben folytatja a nyomozást. gók még nem jártak Salgó­tarjánban, sőt a megyében sem. ök az a tiszta for­rás, amélyből a magyar népzene és néptáncmozga­lom ma Magyarországon táplálkozik. Október 4-ig élvezik vendégszeretetün­ket. Vasárnap Szécsénv- ben léptek fel. Ma Buda­pesten, kedden Balassagyar­Különösen nagy kárt oko­zó tűzhöz vonultaik ki szep­tember 29-én, hajnali négy órakor a tűzoltók Palotásra. A Vadvirág utca 11-es szám alatt égett Molnár Sándor asztalosműhelye. A műhely­Vasárnap délután ismét ta­lált kulcscsomót hoztak be a szerkesztőségbe. Különös ismertetőjele, hogy mágnes­maton láthatja őket a kö­zönség. Születésnap volt, sok aján­dékot kaptak az ünnepel­tek. De aki ezen az estén a legtöbbet kapta, az a közön­ség volt. Felvételeink az ünnepi gá­laműsoron készültek. — szgys — Képek: R. Tóth Sándor ben levő komoly gépeik, készáruk és félkész áruk megsemmisültek, a kárl négymillió forintra becsülik, A tűzoltóság a tűz keletke­zésének okát vizsgálja. zárba való kulcs is van rajta, és esernyőtartó zsinegen lóg­nak a kulcsok. Négymilliós tűzkár Kulcscsomót találtak

Next

/
Oldalképek
Tartalom