Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-14 / 139. szám
4 1990. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK ufijmy Ki volt dr. Darnay Dornyay Béla? Jogfolytonos lennék (DiSZ/TÄVURßfT Szeretett olvasóim! Örülök, hogy elnyerte tetszésüket rovatunk, és annak ellenére is adnak fel jókívánságokat, hogy ez pénzbe kerül. Szeretteiknek szerzett örömöt fokozni lehet, ha keretbe kérik üzenetük megjelentetését, igaz, hogy ez pluszköltséget jelent, de higgyék el megéri! Vannak még néhányan, akik ismerték a város lakói által szeretve tisztelt „Béla bácsit”, a salgótarjáni gimnázium tanárát, múzeumalapítót. Természetjáró-, tájfutószakosztályok is felvettek nevét, azt azonban kevesen tudják ki is volt e neves ember. Volt szerencsém 1965-ben, halála előtt vendégül látni és életéről az elmondottakat feljegyezni. 1887. március hó 25-én született Keszthelyen. Szülei, Darnay (Dornyay) István és Böröczi Eleonóra, egyszerű, balatoni halászok voltak. Öregapja, a jónevű Böröczi József, keszthelyi halászmester szolgálatában állott. Mindkét öregapja Darnay (Dornyay) János és Böröczi József is a keszthelyi halászcéh tagjai voltak . Szüleit a sors, már kilencéves korában elvette és így teljesen árvaságra jutott. Bár Tatán lakó három nagynénje gondoskodott neveléséről és iskoláztatásáról, bizony 1896 óta az árvák kenyerét ette. Gimnáziumi tanulmányait Tatán, majd Kecskeméten végezte és itt is érettségizett 1905- ben. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudomány és Műegyetemen végezte éspedig természettudományi szakon, olyan professzorok, mint Entz Géza, Klein Gyula, Koch Antal, Köves- ligethy Radó, Krenner Sándor, Mágótsy-Dietz Sándor, Schafar- zik Ferenc, Török Aurél és Lóczy Lajos stb. vezetése alatt. Koch Antal és adjunktusa, Vadász Elemér a nagy geológus professzor jegyezték el a föltan tudományával, amelyből doktorált is, Budapesten 1913-ban. A doktori értekezésében (Rózsahegy környékének földtani viszonyairól, Budapest 1913.), amely a Chocs dolomitokkal foglalkozott, a wieni nágynevű geológusok évtizedekig széltében uralkodó, megmá- síthatatlannak látszó, téves felfogásait döntötte meg. A földtani megállapításait máig is elismeréssel emlegetik az illetékes csehszlovák és egyéb szakkörök. Középiskolai tanári oklevelét 1909. május hó 10-én szerezte meg Budapesten és ennek alapján gimnáziumi tanár volt Rózsahegyen, Veszprémben, Magyaróvárott és Salgótarjánban, vagyis 1909-től kezdve 31 évig az ország nevezett gimnáziumaiban, legutóbb 1923-tól 1940- ig Salgótarjánban tanított, amely a főigazgatói megállapítás szerint Dunaújvárosban megalapították a Modern Művészetek Magyarországi Múzeumát. E lépés előzménye, hogy a Duna-parti város egykori teherautósofőrje. Takács Lajos két évtizede Svédországba emigrált, ott teremtett egzisztenciát, és lett a Layota Art Stúdió direktorává. A svédországi galéria gyűjteményének jelentős része a spanyol szürrealista művész, Salvador Dali számos litográfiájából és néhány szobrából áll, amelyeket tavaly ősszel tárlaton mutattak be Dunaújvárosban, s ezeket a műtárgyakat Takács Lajos a városnak adományozta azzal a kikötéssel, hogy gondoskodnak méltó bemutatásáról. A Duna-parti város tanácsa létrehozta a Modern Művészeti Alapítványt, amelynek vagyonához az önkormányzat is hozzájárul az új épületrészhez szükséges telekkel és készpénzzel, de várják más adományozók fclajánláaz egyik legjobb gimnázium volt. Gimnáziumi tanári működése mellett mindig tudott időt szakítani arra, hogy a felnőttek oktatását és az általános műveltséget szolgáló múzeumi munkából is kivegye részét. Ebből a célból a tanári működése színhelyein vagy múzeumokat alapított vagy vezetett vagy legalább is múzeumőrként dolgozott bennük. így Rózsahegyen fiatal, kezdő tanár létére megalapította ti Lip- tó vármegyei múzeumot. Az anyag összehordásában, feldolgozásában az orszlánrész neki jutott. Ezért is helyezték át Veszprémbe, hogy a gimnáziumi tanárból igazgatóvá kinevezett múzeumigazgató mellett, mint nélkülözhetetlen múzeumi munkatárs is dolgozhasson. Utána Magyaróvárra kerülvén három évig vezetője és egyetlen tisztviselője lett a Moson vármegyei Múzeumnak, amelyet az első világháború rombolásai után állított talpra és tette továbbra is jelentős kultúrtényezővé. Komáromban a vármegyei múzeum rendezetlen természetrajzi stb. anyagait szakszerűen rendezte, amiért az illetékesek őt a Komárom megyei múzeum őrévé nevezték ki. 1912-ben Tatán szintén alapított egy múzeumot az új főgimnáziumban: a Tatai Múzeumot. amely később lényegesen megerősödve igen jelentős kul- túranyagot halmozott fel a magyar tudomány és közművelődés számára. 1923-ban a salgótarjáni gimnáziumhoz kerülve, minden tőle telhetőt megtett egy helyi múzeum létrehozására, ami nagy- részben sikerült is. Szülővárosában Keszthelyen 1940-tól kezdve volt a Balatoni Múzeum és Sümegről ide áthelyezett Darnay Múzeum igazgatója. Ez idő alatt öt szakember helyett egyedül dolgozva, szinte emberfeletti muzeális munkásságot fejtett ki, a legnagyobb háborús nehézségek közepette, az 1948. július hó 1-jén történt nyugdíjba helyezése idejéig. Megalapított tehát Magyarországon három múzeumot és a legnagyobb erőfeszítéssel és elismert sikerrel dolgozott meg négy másik múzeumban. 1942-ben belügyminiszteri engedéllyel visszaállította családja ősi nevét a Darnay nevet, az anyakönyvi téves bejegyzésből származó, eddigi Dornyay név sait is. Az alapítvány fennmaradását ahhoz a feltételhez kötötte a tanács, hogy a cégbírósági bejegyzés keltétől számított két éven belül meg kell nyitni a Modern Művészetek Magyarországi Múzeumának első kiállítóterét a városnak ajándékozott Salvador Dali-gyűjteménnyel. A város centrumában ily módon megalapított új múzeum a későbbiekben további kiállítóterekkel bővülhet a mintegy fél kilométer hosszú és majdnem száz méter széles, jellegzetes szocreál stílusban épült tér közepén. Az adományozó Takács Lajos szerinti Dunaújváros éppúgy szürrealista képződmény, mint Salvador Dali alkotásai, ezért is találó a helyválasztás azonfelül, hogy az adományozó szülőföldjéhez való kötődését fejezi ki e gesztussal. (csongor) helyett. Minthogy azonban a legtöbb nyomtatott írása Dornyay néven jelent meg (Gulyás Pál és több lexikon is) és tanítványainak ezrei és ezrei is Dornyay néven ismerték és ismerik, ezért kénytelen volt a Darnay-Dornyay névalakot használni. 1952. május hó 4-től, 1954. november hó 15-ig a Földtani Intézet szolgálatában állott és minden erejével igyekezett élethivatását a magyar föld megismerését és megismertetését szolgálni. Legnagyobb részt ez volt a célja az irodalmi munkásságával is a nagy publikálási nehézségek mellett is. Háromszázharmincötnél több cikke, tanulmánya füzete és könyve, számos különlenyomata jelent meg, jelentős számban a honismeret, földrajz és földtan köréből. 1958-ban igen szerény módon és körülmények között ünnepelhette szűkebb családi és baráti körben az 50 éves írói jubileumát. Előrehaladott kora ellenére is állandóan, fáradhatatlanul dolgozott a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal kebelében és még 1959-ben is több útikalauza jelent meg. Igen szerény nyugdíja következtében kénytelen volt a nagy helyi ismerete folytán idegenvezetésre is vállalkozni. 1965. április 9-én halt meg. A keszhelyi Szent Miklós temetőben, családi sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Kép és szöveg: dr. Razsik Mihály A minap bementem a balassagyarmati plébániatemplomba, és a szenteltvíztartónál, valamint a Szent Antal-szobor talapzatán a következő imádságot találtam, összehajtogatott kis papírlapon: „ Uram Jézus Szent kezedbe ajánlom magam, kérlek segítsd meg szeretteimet és az egész emberiséget. Legyen meg a Te akaratod. Az Atyának, Fiúnak, Szentlélek nevében Amen. Aki ezt a kis imát 25-szőr leírja és mindennap egyet elvisz a templomba, annak lehetetlennek látszó kérése teljesül. Isten segíts! Újszerű jelenség ez, mégis érdemes a hagyományos párhuzamokkal összevetnünk. A szövegfolklórban könnyen találunk szerkezeti hasonlóságot, ha az archaikus népi imádságokra gondolunk. A még ma is szép számmal gyűjthető szövegek közül a rimóci Balázs Lajosné, „Emera nene” imáját idézzük: „Az atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében Amen. Én lefekszek énágyamba, Mint Urjézus koporsóba. Fejem felett három angyal. Egyik őriz, másik vigyáz, A harmadik mondja: Tenger felett egy kápolna. Abba mond Szent Péter, Szent Pál újmisét. Arra ment a szép Szűz Mária: Ó, én már oly sok mindenki szerettem volna lenni! Mozdony- vezető és Csapajev, Sándor Csikar és MickJ agger, ellenzéki politikus és Bovaryné... Tudom, nem vagyok éppen egy kimondott történelmi párt, mégis igyekszem megtartani a jogfolytonosságomat. Vagy szerényebben: megszüntetve megőrizni önmagamat ebben a fene nagy összevissza nyüzsgésben itt, a damaszkuszi úton... Hogy miért fontos ez nekem annyira? Mondok egy példát, kettő lesz belőle. Nézem a televíziót, N. nyilatkozik. Okosan érvel, magyaráz, frissen manikűrözött mutatóujjával bökdös Európa felé. Rendben. Am sajnos emlékszem tegnapi érveire, sőt, a tegnapelőtti kézmozdulatára is. * Eh, most veszem észre, kitértem a saját kérdésem megválaszolása elől. Tudniillik, hogy valójában miért is szeretnék önmagam lenni. Egyetlen dolog miatt csupán: mert nagyon utálok borotválkozni. Naponta ismétlődő reggeli kín odaállnom a fürdőszobában a falitükör elé, és pengével kaparásznom az arcomat. Ráadásul rém ügyetlen vagyok. Nos, a hátam borsózik a puszta gondolattól is, hogy nekem minden áldott nap egy idegen arcot kelljen birizgálnom ott a tükörben. Azzal a pengeéles izével. Még összekaszabolnám! S akkor az a pacák ott a tükörben mindig tele volna sebhelyekkel. És ha, tegyük fel, gyerekei születnek? Hogy megrémülnének azok a kis ártatlan csöppségek, amikor eléjük toppan az apjuk azzal a randa tekintetével. Na, ezt már végképp nem szeretném... Legalább a gyerekekre legyünk tekintettel! Walter Béla Drága Édesapámnak, Bakgß Istvánnak 75. születésnapjára jó egészséget kíván Melinda és Béla. * Születésnapod alkalmából sok boldogságot, és hosszú életet kíván kislányod és a te Mágnesed. * Bodor Pálnénak! Nagyon sok boldogságot kívánok születésnapja alkalmából! Emőke. Balassagyarmatra Edinának! Sok boldog születésnapot kíván: Anyu, Apu és Anita. Ma kezdődik a budapesti Petőfi Csarnokban Közép-Európa első nemzetközi bluesfesztiválja. A háromnapos rendezvényen húsz együttes lép közönség elé, köztük a magyar Deák Bili Blues Band és a Hobo Blues Band is. A WeAST Blues Festival legidősebb és egyben legnevesebb vendége, a világ talán leghíresebb blueszenésze, a 81 esztendős Champion Jack Dupree. FelPénzes Mariettának születésnapja alkalmából sok boldogságot kívánunk! Henrietta, Anyuci, Apuci. Anyukának Mátraal- másra! Születésnapod —- alkalmából sok boldogságot kíván: A/lónUás-— Gábor, Marianna és János. lép a brit blueskirálynő is, Jo Ann Kelly, és Európa két legjobb boogie woogie zongoristája, Alex Z\\ ingenberger és Vince Weber. A fesztivál ma délután 15 órakor kezdődik a Jazz Blues Fusion műsorával, és szombaton, valamint vasárnap egyaránt 14 órai kezdettel indul Közép-Európa első nemzetközi bluesfesztiváljá- nak programja. Hiszen nem a padokban hagyták a lapocskákat, hanem a Szent Antal szobránál, akinek hathatós égi pártfogása egészen közismert, és a bejárat melletti feszületnél lévő szenteltvíztartónál. A szenteltvíz és a megfeszített Krisztus-ábrázolás nem igényel magyarázatot. E helyek kitüntetett szerepe egyáltalán nem egyedi. A kereszt és a Szent Antal- szobor gyakori simogatásának helye jól látható a tárgyakon, virágot is gyakran tűznek oda, és a szenteltvíztartóban is láttam már ibolyacsokrot. Hosszan folytatható lenne azon mai jelenségek sora, melyek mutatják, hogy hagyományos elemek át-átszövik életünket... Limbacher Gábor Nem láttátok az én szerelmes szép fiamot? Az ártatlan Jézuskámot? Ó anyám, anyám eredj csak a Kálvária hegyére. Ott van szent keze kiterjesztve, Szent lába keresztbe szögezve. Szent oldalát vasdárdákkal lyuggatják. Aki ezt az imádságot lefektyi- be, Reggel felkeltyibe elmondja, én bízon-bízon mondom nektek, Hogy bejut a Menyországba Ammen. ” Ez az imádság ugyanúgy tartalmazza az ima használatát serkentő záradékot, mint a fentebb idézett szöveg. A használat azonban már jellegzetesen különbözik egymástól. Az új típusú szokás esetében a használat írásbeliséget jelent és egy kampányjellegű akciót (az imádság templombavite- lét 25-ször), melyet a használó egymaga végez el. Az ima átha- gyományozása személytelen módon történik, és kimenetele bizonytalan, hiszen nem tudni, hogy valaki elolvassa-e, s ha igen, használja-e majd. Ezzel szemben Emerencia néni a maga imádságát édesanyjától tanulta a maga rendeltetésszerű imamondása közben, s ő már 5-6 éves unokáinak is „továbbadta”. A legénykék szépen fújják, magam is meggyőződtem róla. Itt tehát szóbeliség és jórészt közösségi - családi - szituáció valósult meg. Másrészt nem kampányjellegű, hanem folyamatos gyakorlatról van szó. A szóbeliség következményeként már némi vari- álódást is megfigyelhettem, hiszen az unoka, Balázs Tamás néhány szót másképpen mondott az . imádságban, a saját gyermeki személyiségének megfelelően. A két szöveg tartalmát tekintve is jellegzetes eltérést mutat. A mai imádság tömör, racionálisan célszerű mondanivalójával szemben az apokrif népi imádság képies gazdagsága tárul elénk. Az új szokásban az imádság lemásolt példányait a templomba kell vinni, és ez a mozzanat is tartalmazhat hagyományos jelleget. A katolikus templom, illetőleg az itt lefolyó szent cselekvések, szentelések korábbi népi értelmezés szerint varázserőt adnak a templomban tartott vagy talált tárgyaknak. A templomi eszközök gyógyítást előidézők, bőség-, szerencse- és szerelemvarázslók, sőt olykor talizmánjelleggel bírnak. Például valamikor a hasfájós gyerek lepedőjére a füstölőből vett szénnel rajzoltak keresztet, a megrontott gyereknek pedig a templomkulcsot a fürdővizébe tették. Néhol templomporral hintették meg a gyümölcsfák tövét, hogy bőséggel teremjenek. Nem meglepő tehát, ha az imacédulák templomi és adott elhelyezésében a hatékonyság növelésének szándéka is közrejátszott.' Szürrealista város, szürrealista múzeum Nemzetközi bluesfesztivál
