Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-01 / 128. szám

1990. SZEPTEMBER V., SZOMBAT ZZ03Z2*/ 7 Kezdődik az iskola Helyzetkép Bátonyterenyéröl Költözködés közösen Kovács Tibor iskolaigazgató a tanév terveiről beszél Nincsenek többé abszolút igazságok Nagyot fordult a világ ta­valy ősz óta Üj követel­mények. új szituációk, meg­változott feltételek terem­tődtek. amihez mindenki­nek alkalmazkodnia kell, ha meg akar felelni az el­válásoknak. Ez az iskolai év is másként indul, mint az eddigiek. A Nógrád Me- gvei Tanácson Kapás József főosztályvezető és Sza- lánczav György tájékozta­tott a megye oktatási hely­zetéről. Amikor országszerte ve­zetőcserékről hallunk, so­kakban felvetődik az iskola- igazgatók legitimitásának kérdése. Milyen elképzelései vannak erről? — kérdeztem Kapás Józsefet. — Véleményem szerint nem lenne -célravezető, ha most. vagy esetleg az önkor­mányzati választások után igazgatóválasztási hiszté­ria törne ki. l1l87-töV az is­kolák vezetőit a tantestü­let választotta meg. amely t valószínűleg nem cserélő- i dött ki annyiró. hogy tel- i jesen új személyi elképze- . lésekkel lépjen elő. Más oldalról pedig. az alkal­matlan. vagy rosszul dol- gozó vezetőléváltást eddig is jogszabály biztosította. A direktorok kinevezése. il­letve megválasztása tehát demokratikus úton történt. '' lla már személyi kér leseknél tartunk: van-e peil.igógushiány az iskolák­ban. illetve vannak-e mun­ka nélküli pedagógusok? .— Pontos adatokat nem tudok mondani. Az oktatá­si intézményeknek nincs je­lentési kötelezettségük a ta­náccsal' szemben. így sok­szor sajnos csak a leg­végső esetben fordulnak hozzánk, kérik a segítsé­günket. Gondjaink elsősorban a tanítók, illetve a most vég­zett orosz szakosQk elhe­lyezésével van. Irántuk ki­csi a kérésiét. Munkanél­küliség — talán egy-két egyedi esetet kivéve ■— nincs, inkább azt mondhat­juk. hogy a varosokban ne­héz állást találni. Vidékre, falvakba, községekbe nem szívesen jelentkeznek a ta­nárok, bár ott találhatná­nak megfelelő munkahe­lyet. Ezenkívül, az iskolák igyekeznek ellátni a taná­rokat megfelelő óraszám­mal — és erre a lehetősé­gük is megvan —, azon az :iron is, hogy csökkentik a kollégák túlóráinak szá­mát. és kevesebb lesz a ne­kik járó pénz. Beszélgetésünkbe bekap­csolódott Szalánczay György is. — Ez a tendencia egy­részt humánus felfogás­ra. másrészt előrelátásra vall. Az intézmények nem küldik el a pedagógusaikat, ugyanis várható egy újabb demográfiai hullám, amikor majd újra megnövekedhet az igény a szakképzett mun­A kibővített mátraszőllősi kitelő iránt. A jó tanáro­kat meg kell tartani. Mindemellett v annak az is­kolákban úgynevezett hiány­szakok is, mint a testneve­lés. vagy a kémia, és ami a legégetőbb gondunk a nvugati idegennyelv-szu- kok. Aki ma bármilyen ide­gen nyelvet legalább közép­fokon beszél, azután kapva kapnak az igazgatók. Az orosz nyelv kötelező tanításának megismerteté­sében mindenképpen lép­ni kellett, de talán célra­vezetőbb lett volna fokoza­tosan megvalósítani. Most ugyanis egyszerre jelentke­zik a hiány és az orosz szakon végzetteket érintő túlkínálat. Tavaly, az ÁBMH több millió forin­tot kapott az, idegen . nyelvi átképzésre, ami majdnem a nyakán maradt. Az idén pe- dik kiderült, hogy az erre szánt összeg szinte alig va­lamire elég. Mj_ például 1990-ben mindössze egyet­len átképzőcsoportot tud­tunk indítani. A nyelvtanítás nehézsé­geit azonban rugalmas óra­rendi változtatásokkal át le­het hidalni ;— veti közbe Kapás József. — Lehető-^ ség van ugyanis az óraszám átcsoportosítására, így pél­dául azok az osztályok, akik ebben a tanévben kez­denének — más választás híján — oroszt tanulni, az erre szánt órákat átvihe- tik a következő tanévre is. feltéve, ha van esély ar­ra, hogy akkor már más idegen nyelvet is oktatnak az intézményben. Az eddig említetteken kívül milyen más vál­tozásra számíthatunk még? — A történelmi esemé­nyek újraértékelésének kö­vetkezményeként hatályon kívül helyezték a történe­lem oktatásának tantervét, illetve a tananyag 1945. utáni részét. Az új ideigle­nes tankönyvet szeptem­berben kapják meg az is­kolák. Ezeakivül az eddig politikai irányultságú tan­terveket is eltörölték, és az idetartozó tantárgyakat (például: Bevezetés a filo­zófiába) új irányelvek sze­rint kell tanítani. A hitoktatásra vonatko­zóan azt kell elmondani, hogy ez mindenkor az adott intézmény és az adott egyházközösség megállapo­dásának függvényében tör­ténik. Nagyon fontos azt az el­vet érvényesíteni, és tudo­másul venni, hogy a diák a tanártól ne kinyilatkozta­tást, ne egy abszolútnak te­kintett igazságot kapjon és várjon, hanem válaszle­hetőséget, amely gondol­kodtató, problémafelvető alternatívákat tartalmaz — iskola. emelte ki Kapás József. — Ma az iskolákat mind szer­vezeti. mind tartalmi kér­désekben a legnagyobb sza­badság jellemzi, amivel be­látásunk szerint élhetnek. Vnltak-c. vannak <• na­il gyobb, az iskolákat érin­tő beruházások megyénkben? — Több volt pártházat, munkárőrségi épületet ala­kítottunk át. és bocsátot­tunk az iskolák rendelke­zésére. Például Bátonvte- renyén általános és zene­iskola lett az MSZMP tu­lajdonában volt épületből. Rétságon szintén átadjak az iskolának az ilyen jelle­gű intézményeket. Pásztón a két anyanyelvű gimná­zium oktatási és externá- tusi lehetőségét biztosítjuk ily módon. Balassagyarmaton a ke- reskedejmi és vendéglátó­ipari szakközépiskola. Sal­gótarjánban a Petőfi iskola kapja meg a volt munkás­őrségi épületet. •Mátraszőllősön az iskola bővítése fejeződik be idén szeptemberben. Bérceién. Szirákon és Karancsságon pedig új iskolák építésébe kezdtek. Az iskolák újraszervezé­se is megindult. Erdőkür- • tön és Patakon, valamint Mohorán is saját oktatási intézmény lesz. Végül az egyik legsar­kalatosabb kérdés: mi­lyen az oktatás pénzügyi helyzete? — Ez mindenütt a heh i tanácsok hatáskörébe tarto­zik. A megyei tanács a köz ponti alapból csak az álta­la fenntartott intézménye­ket finanszírozza. amelyek száma elenyésző. Az egyes oktatási és művelődési in­tézmények anyagi gondjai az adott település tanácsát terhelik — mondta a főosz­tályvezető. — Ezzel kapcso­latban arra szeretném fel­hívni az olvasók figyelmét, hogy az iskolának joga van az alapfeladataiba nem tartozó feladatokért pénz kérni. Ilyenek például a szakkörök, diákkörök, egye­temi előkészítők stb. Ha tehát az iskolák ilyen mó­don próbálják előteremteni a szükséges pénzeszközö­ket, erre jogszabályban rög­zített lehetőségük van. Láthatóan mind súlyosabb anyagi terhek hárulnak az iskolákra és a szülőkre a jö­vőben. Jobban érvényesülnek a piaci viszonyok az oktatás területén is. Ennek lesznek, sőt vannak hátrányai, lesz­nek előnyei, de mindkettőt elkerülhetetlenül viselnünk kell. Lénárd Tamás Kívülről is szép látványt nyújt Bátonyterenyén az új altalános iskola, amely El­kel Ferenc nevét vette fel. Az előzmények ismertek. A bátonyi általános iskolá­ban legalább ezerháromszáz gyerek zsúfolódott össze, minden kis termében taní- •'ittak. így. amikor lehetősé­ge nvilt a tanácsnak, meg­ragadta az alkalmat, és egy felszabaduló épületet isko­lává alakíttatott át. Ilv mó­rion tehermentesítették a Bartók iskolát, mert az ének- zene tagozatos osztályok ta­nulói most szeptemberben már az új helyen kezdenek. — Tulajdonképpen előbbre :n léptünk — mondta Kovács Tibor igazgató. — Megtar­ittuk az ének-zene tagoza­tos jelleget, azt kibővítettük. Egyszerűbben fogalmazva, művészeti tagozat lettünk. — A gyakorlatban mit je- 'rnt ez? — Hivatalosan komplex művészeti nevelést. Kiemelt óraszámban tanítjuk az ének-zene tantárgyat. Másik érdekesség, hogy a három- • i>! hatodik osztályig egy •cstnevelési órát a néptánc iktatására fordítunk. Így mo- og a gyerek, tanul táncolni, r-s ráérez arra is. hogy mit • ■'ent a népi hagyományok pólósa. A rajzórákon töb­bet foglalkozunk az esztéti­kával, kiegészítve a művé­szettörténettel. Változik a technika oktatása is. — Mégpedig? — A technikaórákra igyekszünk becsempészni a természetes anyagokat, hogy abból készüljenek használati tárgyak, játékok. Ennek örül is a gyerek, meg szép is. Si­kerélményhez jut. Az agya- goláshoz van korongolónk és égetőkemencénk. Mindehhez pedig a szükséges pénz is. — Ez nem kis dolog ma­napság. . . — Nem bizony. Egv orszá­gos pályázaton nyertünk há­romszázezer forintot, ebből vettük az eszközöket. De van egy másik pályázatunk is. méghozzá a társadalmi gya­korlatra .épülő iskolai ön­kormányzati modellből. Ez az igazi újdonság. — Vagyis? — Adott a politikamentes iskola. Valamihez kezdeni kell. Mi úgy döntöttünk, hogy kikiáltjuk az iskolai köztársaságot. Vagyis az ,,iga­zi" parlament formájára ná­lunk is lesz köztársasági el­nök, különféle „miniszté­riumok", minden olyan kér­désben dönlésjogosultsóg- gai, ami a gyerekeket érin­ti. Vagyis tanulóink így jobban bekapcsolódhatnak az iskola mindennapos éle­tébe. Természetesen a fel­nőttek . irányításával. Létre­hozzuk az iskolaszéket. Eb­ben elvárjuk a szülői kép­viseletet is. Ennyit a tanévkezdésről. Meri ebben az épületben tu- lajdonképppen két iskola ta­lált otthonra. Mert az általá* nos iskola testvériesen osz­tozkodik az Állami Zeneisko­lával. A tervekhez sikerült a tanári kart is felfrissíteni. Ez sem válhat a jó tanítás gátjává. De tervezik ' egy környezetbarát-sportudvar létréhozását. ahol száműzik a betont, a vasat, az eszkö­zök fából készülnek. ahol bátrabban lehet futni, mász­ni. mozogni. Az iskolaalapítás közös összefogás eredménye, a ta­nács milliói mellett szemlél­tetőeszközöket, > könyveket, asztalokat, székeket, miegy­mást kaptak. A költözködés­ből oroszlánrészt vállaltak a szülők, a cipekedésben leg­alább negyven apuka, a ta­karításban ugyanannyi anyu­ka vett részt. És természete­sen mindig, mindenütt ott voltak az iskola pedagógusai. Most pedig a teljes figyelem a tanév megkezdésére irá­nyul. —cs— fotó: Rigó Amikor még a költüzködési hajrá tartott. Nyár végi hangulatban... — képek: Rigó —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom