Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1990-09-07 / 133. szám
1990. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK izurnnu 3 ■api kommentárunk Zavartalan az ellátás Akarjuk, óhajtjuk a privatizációt! Nem tudunk viszont megbarátkozni a munkanélküliség gondolatával. Végre mozdulni látszik a gazdaság. Aruba bocsátják a kisebb kereskedelmi egységeket. Máris ott az ellenpólus. Mi lesz a munkanélküliekkel? Lengyel tapasztalatok azt mutatják, nem is ez a legfőbb gond. Sokkal inkább az, biztositható-e a zavartalan ellátás? Különösen létkérdés ez az élelmiszerpiacon. Mert mi van, ha a magánkézbe került egységek vezetői saját kényük-kedvük szerint tartanak nyitva, azaz zárva? Előfordulhat. Ahogy mondani szokták, ez is benne van a kalapban. Azt mégsem hiszem, hogy a zárva tartás lenne a magánkereskedő érdeke. Attól lehet ugyan tartani, hogy egy élelmiszerüzlet megvásárlása esetén az új tulajdonos mór nem ugyanazt a profilt viszi tovább, mert neki egyszerűen képzettsége, szakértelme, érdeklődési köre, vagy üzleti érdekei miatt kell másba fognia. A megszokott tejbolt, péküzlet esetleg bezár, néhány hét átalakítás, s megnyílik egy ruhobutik. A vevő mehet másfelé beszerezni a betevő falatját. Talán sokkal távolabbra. Azt hiszem, olyan kereskedelmi szemlélet és piaci árviszony segítene a gondon, ahol a kereskedelem széles skáfáján egyaránt érdemes hosszú távon befektetni. Azonos nyereséget produkál a boltvezető számára élelmiszer-, híradóstechnika-, autó- alkatrészek árusitósa. A sztrájkok figyelmeztetnek, a bajok orvoslását másként kell megoldani. Semmi esetre sem akként, hogy magunk előtt görgetjük a feladatokat. Az sem vezetne eredményre, ha az így kialakult helyzet miatt a frissen alakult önkormányzatokat okolnánk. Ök hibáztathatok a legkevésbé. (sánta) Síküveggyári siker Az erőfeszítések kamatoznak, a várt fordulat végre bekövetkezett, s javuló eredményeket ér el a Salgótarjáni Síküveggyár. Az első fél évet tetemes veszteséggel záró kollektíva júliií- si ráfizetését másfél millióra csökkentette, augusztusban pedig jelentős nyereséget ért el. A havi árbevétel meghaladta a 140 millió forintot. melyhez több mint tízmilliós haszon párosult. A siker elsősorban a piaci váltásnak köszönhető. A gyár a korábbinál több terméket értékesít nyugati országokban, elsősorban az NSZK-ban és Angliában. Miután a tendencia folytatódik, a tévedés terhe nélkül kijelenthetjük: várható az eredmények további javulása. Szeptemberben 160 milliós árbevételre és 20 millips nyereségre van kilátás. Összesen 115 millió forint Céltámogatás ütés hídépítésre A műszaki infrastruktúra megteremtése, illetve bővítése jelentős összegeket igényel, amelyek előteremtése meghaladja a helyi tanácsok lehetőségeit. Ezért hirdette meg VII. ötéves tervében céltámogatási rendszerét a Nógrád Megyei Tanács, amely többek között kiterjedt út-, híd- és járdaépítésre, illetve -felújításra és -korszerűsítésre. A rendelkezésre álló keretösszeg nem tette lehetővé valamennyi útigénv kielégítését. Am így is megépítettek közel 26 kilométer új utat, felújítottak csaknem 45 kilométer, és korszerűsítettek több mint 6 kilométer műutat. A megyei tanács 105 millió forinttal járult hozzá a költségekhez. Az úgynevezett hídpályázat iránt szerényebb volt az érdeklődés, egyetlen pályázót sem ^ellett, elutasítani. A helyi tanácsok összesen 10,5 millió forint támogatást kaptak. Ezzel az anyagi segítséggel megépítettek 661 négyzetméter új hidat és felújítottak 400 négyzetméter hídfelületet. Mutasd kirakatodat, s megmondom ki vagy! Az ember magatartásáról, viselkedésmódjáról sokat elárul már a köszönése. Szállodába is szívesebben megy a vándor, ha körülötte nem kétes kinézésű alakok őgyeleg- nek. Éttermet is olyat keresünk, ahonnan nefn részeg gajdu- lás, duhajkodás hangjai szűrődnek az utcára. Az üzleteknél mindezt a kirakatok jelentik. Sokat elárul az ott dolgozók „tulajdonosi szemléletéről", a fönök-fönökök mindenre figyeléséről, mi az első, külső benyomása a vásárlónak, még mielőtt az üzlettérbe lépne. A Beszterce-lakótelep ABC- áruházának kirakata hosszú hónapok óta „büszkélkedik” ezekkel a hiányos feliratokkal. Jó, jó mondhatják az ott dolgozók, nem mi tépdestük le a betűket, ékezeteketI De csak rendbe kellene hozni... (Sólymos László felvételei) Sztrájk? Lehet... Sztrájkra készülnek a kereskedelemben dolgozók — olvashattuk a minap a Népszava egyik cikkének címében. — Erről egyelőre nincs szó — felelte érdeklődésemre Balázs Károlyné, a Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetségének Nógrád megyei titkára —, ám az sem titok. hogy végső esetben nem rettennek vissza ennek az eszköznek az alkalmazásától sem. Éppen ezért a szövetséghez tartozó szakmai szervezetek elkészítették sztrájkalapszabályzatukat, kidolgozták azokat az elveket és mechanizmusokat, amelyek alapján felhasználhatják a saját tulajdonukban és kezelésükben levő sztrájkalapot. De mitől is tartanak a kereskedelemben dolgozók? Közismert, hogy a kormány „A nemzeti megújhodási programjáéban meghirdette az előprivatizációt, amelynek keretében a belkereskedelemben, a vendéglátóiparban, a szállodaiparban, a fogyasztási szolgáltatások körében magántulajdonba, illetve vállalkozásba adja az állami egységeket. Az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat elkészült, sőt egyszer az Országgyűlés plenáris ülése is tárgyalta. Előbb, vagy utóbb megtörténik majd az üzletek, vendéglátóhelyek, műhelyek, üzemanyagtöltő állomások stb. értékesítése, s a privatizáció egy sor problémát hoz felszínre. Mindenekelőtt emberek sokaságának kerül veszélybe a munkahelye és a megélhetése. Például a Palóc Kereskedelmi Vá41alatnál, ahol Balázs Károlyné is dolgozik, a törvénytervezet szerint csaknem 120 boltot adnának magánvállalkozásba. Vagyis minden tíz főnél kevesebbet foglalkoztatót. Hozzávetőlegesen kétszáz ember egzisztenciája forog kockán, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a váltás után i|, szükség lesz a munkájukra. Országos szinten tízezrekről van szó... Érthető tehát, ha a kereskedelmi szakszervezetek a lehetőségeikhez mérten igyekeznek tagjaik érdekét védeni. Hiányolják, hogy a parlament úgy tűzte napirendjére az említett törvényjavaslat megtárgyalását, hogy ezt megelőzően, az Országos Érdekegyeztető Tanács azt megvitatta volna. Nem tisztázott a kormány foglalkoztatáspolitikája, nyitott kérdés, ki gondoskodik majd a munkanélkülivé váló dolgozókról, valamint a szakmunkás- tanulókról? A kereskedelmi szakszgj- vezetek ragaszkodnak hoj^á, hogy az érdekegyeztető fórum vitassa meg a privatlzó" ciós problémacsomagot. Sőt, kívánatosnak tartják egy állandó, felső szintű érdekegyeztető bizottság létrehozását a munkaügy illetékeseivel. Szándékukban áll megszervezni a munkaerőközvetítést, megszüntetve az állam ez irányú monopóliumát, de a Munkaügyi Minisztériumból még csak válaszra sem méltatták a szak- szervezetektől érkezett levelet. Ezek után érthető, ha a szakmai szakszervezetek igyekeznek felkészülni minden eshetőségre. Mert egyelőre még nem kezdenek sztrájkba a kereskedelemben dolgozók, de azt jó előre látják: szükségük lesz érdekeik megvédésére. Akár a legvégső eszközzel is! (kolaj) Változások a devizabetéteknél Erősebb traktor a divat A farmergazdálkodás, kistermelés iránt növekvő érdeklődést jelzi, hogy mind nagyobb az igény a közepes teljesítményű erőgépek iránt a magánvállalkozók részéről. Az, hogy az igények a 14—15 lóerős traktorokkal szemben a nagyobb vonóerejű, 50—80 lóerős gépek felé tolódtak el, az Agroteknek, illetve az Agroker-vállalatoknak is feladta a leckét. Hosszú évek után ismét nagy az érdeklődés a szovjet MTZ traktortípusok iránt, ezek viszonylag olcsón hozzáférhetőek, és a korábbinál jóval megbízhatóbbak lettek. Négyféle MTZ-típus soron kívüli megvásárlásáról van szó, összesen 850 gépet akarnak behozni. A gépek közül kettő kifejezetten a kistermelők számára alkalmas; 50 illetve 80 lóerős teljesítményük jól kihasználható a kisgazdaságokban. Az Agrotek újabb tétel csehszlovák Zetor megvásárlásáról is tárgyalásokat folytat, 50—60 lóerős vontatók érkezésére számíthatnak a megrendelők. A devizabetét-tulajdonosoknak szeptembertől több változtatással kell számolniuk — erről tájékoztatták az OTP-nél az MTI munkatársát. A szigorításokra az OTP szerint elsősorban a valuta- spekulációk megelőzése érdekében volt Szükség. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták. hogy a gyorsan változó árfolyamok adta lehetőséget kihasználva nagyon sokan hetente többször is konvertálták devizabetétben elhelyezett valutájukat arra a pénznemre, amelyre akkor éppen a legelőnyösebb volt az átváltás, s mindezért csekély költséget fizettek. Akár ötezer dollárt is átválthattak, s akkor is mindössze 200 dollár értékhatárig kellett 1 százalékos konvertálási összeget fizetniük. Mostantól az átváltásnál az egész összeg 1 százalékát levonja az OTP. Az is nagyon gyakori, hogy akik devizaszámlára fizetnek be pénzt, már aznap kiveszik, s ezt mindeddig könnyen tették, hiszen nem kellett kezelési költséget fizetni. Ezentúl a kezelési költség összege ebben az esetben is 0,5 százalék. de minimum 2 dollár, illetve legfeljebb 200 dollár. Megszűnt a devizabetéteknél a 2—3 éves lekötési le-' hetőség is. ennek időtartama ezentúl maximum 12 hónap. Ezt a változtatási az OTP azzal indokolja, hogy a nemzetközi kamatok gyakori változása miatt így sem a pénzintézet, sem az ügyfél nem vállal előre nem látható kozkázatot. Változás az is, hogy míg eddig az 50 ezer forintnak megfelelő valutabetétek után adták a 0,25 százalékos pluszkamatot, ezentúl az kapja, aki ezer dollárnál nagyobb lekötött összeggel rendelkezik. A 0,5 százalékos pluszkamatot pedig azok kapják meg, akiknek a lekötése meghaladja a háromezer dollárt, ennél a kedvezménynél eddig 200 ezer forintnak, megfelelő valuta volt az alsó határ. (MTI) Agrárvilág — környezetvédelem ÖSERDÖVÉDŐ HADSEREG BRAZÍLIÁBAN A brazil elnök bejelentette, hogy a hadsereg egységeit is be kívánja vetni az amazonasi őserdők védelmében. Az elnök a bolíviai határ menti legnagyobb brazil mocsárvidéken tett látogatást, és ez alkalomból nyilatkozott az újságíróknak. Az Amazonas vidékén kialakult helyzet sürgős megoldást igényel — mondotta. Brazília 400 millió hektáros erdőségének eddig tíz százalékát semmisítették meg. Ha nem történik azonnali közbelépés az erdők felégetése ellen, akkor ez a pusztulás évi 5 millió hektárral csökkenti tovább a térség őserdőit — hangsúlyozta. A Föld legnagyobb kiterjedésű őserdejének védelmére meghirdetett akcióban 400 fős műszaki személyzetet, polgári alkalmazottakat és a szövetségi rendőrséget is mozgósítják, akiket kiképeztek a térségben való járőrözésre. A hadművelet során a hadsereg repülőgépeit, helikoptereit is bevetik — nyilatkozta a „hadművelet parancsnoka”, a brazil környezetvédelmi intézet igazgatója. Az akció a száraz évszak beálltával kezdetét veszi, amikor a farmerek és a marhatenyésztők elkezdik kidönteni a fáikat, hogy helyet szorítsanak a buján terjedő őserdőben a mezőgazdasági termelésnek és az állattenyésztésnek. Az erdők pusztulása miatt Brazíliát egyre nagyobb kritika érte nemzetközi téren azt követően, hogy nyilvánvalóvá vált a „Föld tüdejének” is nevezett Amazonas-vidék őserdőinek ökológiai jelentősége az egész földgolyó számára. ATOMERŐMÜVEK JAPÁNBAN Japán elektromosenergiaszükségletének 43 százalékát atomerőművek adják 2010-ben — a jelenlegi 26,6 százalék helyett. Ehhez 40 újabb atomerőművet kellene építeni a meglévő 37 mellé — tartalmazza a japán külkereskedelmi és ipari minisztérium szakértői által kidolgozott tanulmány. A dokumentum az elektromos- energia-szükséglet 66 százalékos növekedésével számol. A szén felhasználásával előállított energia a jelenlegi öt százalék helyett a villamos energia 15 százalékát adja majd. Ezzel szemben az energiamérlegben jelentősen csökken a kőolaj szerepe. Ennek aránya a jelenlegi 29,2 százalékról 10 százalékra esik 2010-re.
