Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-06 / 132. szám

1990. SZEPTEMBER 6., CSÜTÖRTÖK 5 [lEPm-j Emígy inkorrekt - amúgy szükségszerű Pengeváltás bölcsődeiigyben Salgótarján Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a leg­utóbbi (egyben utolsó) ülésén töb­bek között a Zója bölcsőde to­vábbi sorsa fölötti döntést is a szeptember 20-i tanácsülés elé utalta. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek tőszomszédságában lévő „bölcsi” is benne van abban a kettőben, amelyet a pénzpiaci helyzet sorozatosan kedvezőtlen alakulása folytán ítéltek halálra. Néhány felháborodott, gyer­mekét oda hordó szülő kereste fel szerkesztőségünket: érdeklődjük meg, hová fogják ezentúl vinni gyermekeit munka előtt az SKÜ­nak sem került egy vagyonba (a mai árak mellett nem utolsó szempont!), valamint a gyerekek sem maradtak órákra mondjuk víz, villany, vagy más nélkül. És még valami: ha a városi tanács­nak pénzre volt szüksége, kit ke­restek meg először? Minket! Ha akkor jók voltunk, most annál furcsábban búcsúznak tőlünk... A fenti okokból megszavazása esetén a döntést diplomatikusan szólva inkorrektnek tartom. Az csak természetes, hogy amennyi­ben marad a bölcsőde, mi to­vábbra is támogatni fogjuk, mint korábban. Ők nem nyilatkoztak. Bármi lesz, el kell fogadniuk... ben dolgozó édesanyák? Egyálta­lán: tud-e erről a gyár vezetősé­ge? ,- En személv szerint most hal­lom először - lepődött meg mindezek hallatán dr. Szabó Ist­ván vezérigazgató. Ez annál is inkább érdekes, mert a kohászati üzemek - épp a kisgyermekes dolgozóinak érdekeit szem előtt tartva - évek óta támogatta ezt a bölcsődét. Régebben pénzzel, később társadalmi munkával, melyek több tízezer forintnyi összeget tettek ki esztendőnként. Ha tatarozni kellett, ha „kisebb" munkákat elvégezni, mint csőtö­rés, vagy más meghibásodás állt fenn, egy telefonba került, és ott voltunk, és segítettünk. Atanács­- Az összléts/.ámból jelenleg 17 az SKÜ-ben dolgozók gyerme­keinek száma - tájékoztat a ve­zető óvónő - és mi még nem kaptunk tájékoztatást arra. hogy milyen sorsot szánnak a gyere­keknek és nekünk. Ha kicsinek tartják a létszámot, arra is gon­dolniuk kellene, hányán hagyják ott a gyedet egy-egy áremelés után, mert nem bírják a növekvő anyagi terheket. Tudomásul kell venni, hogy a bölcsőde ilyen sajá­tossága miatt kilóg a gyermekek­kel foglalkozó intézmények sorá­ból. Ide több helyről járnak. So­moskőtől Ceredig. Hogy biztosít­ható annak a három év alatti gyermeknek a fejlődése, akit most további egy órával koráb­ban kell kicibálni hajnalban az ágyából? Mert messzebbre kell őket vinni... Egy szülő véleménye: Nekem is fel kellett adnom a gyedet, nem azért, mert unatkoztam volna otthon! Mielőtt döntenek, meg­kérdezhetnék a vállalat vezetőit is. Mert az egész munkát emiatt átszervezni, az nem megy máról holnapra. Ncni egv tollvonás, mint a megszüntetés. A tanács­testület illetékességével is vitába lehet szállni. Halálos ágyán a kő­szívű ember adott utoljára ulti­mátumot. A döntést hozó szerv meg tudomásom szerint tíz nap­pal később feloszlik. Hát eny- nyit...- A helyzet nem ilyen egy­szerű - nyilvánít ellenvéleményt Gyetvai Györgyné dr., vb-titkár. - Az új önkormányzat csak kb. decemberben tudna foglalkozni a bölcsőde ügyével. Lesz ennél fontosabb dolguk is. És egy évi egymillióba kerülő intézményt nem hagyhatunk meg nekik, mert sokkal több pénzük nem lesz, mint a tanácsnak volt. Más­honnan elvonni ezt az egymilliót pedig igazságtalan volna. Mit zár­junk be? Egy középiskolát, ame­lyiknek krétára alig telik? Vagy egy óvodát esetleg? Mert pilla­natnyilag sokkal több választá­sunk nincsen. Ezen kellene el­gondolkodni mindenkinek, nem a tanácstestület illetékességén amely még hivatalban van a visz- szaszámláTástól függetlenül. A vb-t egyébként nem érheti vád, mert nincs döntési joga. A bölcsődei hálózat iránti gazdasági igény csökken, amiért a vb csak arra utasíthatja a tanácstestüle­tet, hogy a kérdést vitassa meg. S, ha az majd a megszüntetés mel­lett voksol, azt nem az inkorrekt­ség. hanem a szükségszerűség mi­att teszi. Megszólalt az ügyben minden­ki. A saját szemszögéből minden­kinek igaza van. A beszélgetések után a Phraliphe független ci­gányszervezet is jelezte: a szülők és a SKÜpártján áll, mivel ők is a fennmaradásban érdekeltek. Hogy kinek szolgáltat igazságot a tanácstestület szeptember húsza­dikán? Azt még nem tudja senki -, de a véleményeket hallgatva bárki győzzön is, az nem kelt osztatlan lelkesedést... Balázs József „ Támogatjuk a magyar változásokat” Beszélgetés angol kampánymenedzserekkel Az MDF országos vezetésének meghívására az angliai konzerva­tív párt hivatásos kampányme­nedzserei jártak a közelmúltban hazánkban, hogy tanácsaikkal se­gítsék a demokratáknak a hely- hatósági választásra való minél alaposabb felkészülését. Közü­lük ketten Salgótarjánba is elláto­gattak, s az MDF irodájában elő­adást tartottak pártjuk szervezeti felépítéséről és az általuk sikere­sen alkalmazott kampánymód­szerekről. Az egyik szünetben beszélgettünk a vendégekkel.- Önök meglepően fiatalok. Sok hasonló korú tagja van párt­juknak?- Jómagam 30 éves vagyok, de a kollégám tőlem is fiatalabb, mindössze 22 éves - válaszolta Mark Fullbrook. - Mindketten a konzervatív párt központjának az alkalmazottjai vagyunk, s az ilyen alkalmazottak nagy része fiatal. A párttagok döntő többsége idő­sebb. Pártunk mintegy 750 ezer tagjából 12 ezer diákkorú, s ez kevésnek tűnhet. Ám Angliában a húszas éveik végén, harmincas éveik elején járó férfiak abba­hagyják a politizálást, hiszen megnősülnek, családjaik lesznek, karriert próbálnak maguknak csi­nálni. Nekünk nincs ilyen gon­dunk, hiszen azért fizetnek ben­nünket, hogy politizáljunk. Te-' hát úgy találjuk, sok diákkorú végez politikai munkát, később visszavonulnak, majd az egzisz­tenciájukat megteremtő negyve­nes éveikben járó férfiak önkén­tesként térnek vissza és kezdenek dolgozni a pártban.- Hadd tegyem hozzá - foly­tatta Martin Minus -: nagyon sok fiatal politizál a helyi ifjúsági szervezetekben. A jelenlegi par­lamenti képviselők majd’ mind­egyike tagja volt valamelyik ifjú­sági testületnek.- Pártjuk kampányában mire teszik a hangsúlyt?- A választó van a középpont­ban, öt kívánjuk megnyerni ­felelte Mark Fullbrook. - Kam­pányaink kidolgozottak, kifino­multak. Többször is felkeressük a szavazópolgárokat, de ügyelünk rá, hogy sohasem tűnjünk tolako- dóaknak. Még a választás napján is bekopogtatunk a számunkra megnyerhető családokhoz, s kér­jük őket, éljenek szavazati joguk­kal. Fontos, hogy minél többen szavazzanak, hiszen ezáltal nö­vekszik táborunk. Angliában ál­talában 40 százalék körüli a sza­vazati arány, S legutóbb 12 milli­óan voksoltak a konzervatív párt­ra. A győzelem után sem feled­keztünk meg a választókról, ud­varias hangú levélben köszöntük meg a fáradozásukat. Ez a nem várt meglepetés a következő al­kalommal kamatozhat.- Milyen szerep jut a kam­pányban a sajtónak?- A sajtó meghatározó jelen­tőségű - jelentette ki Martin Minns hiszen a párt rengeteg emberrel tudja felvenni a kapcso­latot, különösebben jelentős költségráínidiias nélkül. Persze, más módszereket is alkalma­zunk, például: szórólapok, röpla­pok. De mivel nálunk az em­berek általában elhiszik azt, amit az újságokban olvasnak, fontos­nak tartjuk, hogy programunk azokban pontosan megjelenje­nek.- Apropó, program! Pártjuk miképpen számol el választóinak az ígéretek teljesítéséről?- A választás előtt a párt összegző jelentésben tárja a vá­lasztók elé programjának végre­hajtását - így Martin Minns. - A televízióban, az újságokban is megjelennek elemzések. Nálunk a gazdasági helyzet a fő téma, ezen áll. vagy bukik minden. A vásárló bemegy az üzletbe, s már­is tapasztalhatja, hogy a győztes part kormánya eleget tett-e az inflációt megfékező ígéretének. Tudniillik az árak önmagukért beszélnek.- A legutóbbi helyi választá­son egyetlen párt tudja a legjobb szolgáltatást nyújtani, a legelfo­gadhatóbb áron - csatlakozott Mark Fullbrook.- A konzervatív párt által tá­mogatott Thatcher-kormány 1979-től van hivatalában. Mi si­kerének a titka?- Számos tényezőt említhet­nék, de a legfőbb indíték, hogy a brit ipar a piacgazdaság felé ala­kult át, az emberek tulajdonjoga jobban érvényesül. Vállalataink­nál jelenleg 9 millió munkás ren­delkezik részvénnyel, szemben a tizenegy évvel ezelőtti 2 millió­val. Tehát az ipar az államtól az emberekhez vándorolt át, ez a technikai forradalom alapja. A Thatcher-kormánynak volt bá­torsága, hogy a népszerű lépések mellett a szükségszerűeket is megtegye. Például a szénbányá­szat leépítését és korszerűsítését. Tizenegy évvel ezelőtt csak ne­vettek Európában, ha Anglia ke­rült szóba, ma már ismét büszkék vagyunk országunkra. Erős az ipara, fényes jövő vár rá - sorolta Martin Minns.- Hamarosan nálunk is hely- hatósági választásra kerül sor. Milyen tanácsokat adtak az MDF-nek?- Nem szeretnénk beleszólni az MDF politikájába - jegyezte meg Mark Fullbrook. - Azért vagyunk itt, hogy arról beszél­jünk, miként működik a demok­rácia Angliában, hogyan sugá­rozzuk ki pártunk politikáját a választóira, milyen módszerek­kel lehet egy rendszert működés­ben tartani. Az elmondottakból annyit hasznosítanak vendéglátó­ink, amennyit jónak látnak. Lá­togatásunk célja, hogy kifejez­zük: Támogatjuk a magyar válto­zásokat. Továbbá a saját pél­dánkkal kívánjuk igazolni: nem kis feladat a demokrácia moz­gásba hozása, de az eredmények btísásan kárpótolnak az erőfeszí­tésekért! Kolaj László A jó barát ült az igazgatói székbe Lezárult egy fejezet a Magyarnándori Költségvetési Üzemben A Magyarnándori Költségvetési Üzem dolgozói egy hónappal ezelőtt levélben tudatták a szakigazgatási szervvel, hogy Kaszás István igazgatót alkalmatlannak tartják az üzem vezetésére, eltávolítását követelték a cég éléről. Elhatározásuknak egy forró hangulatú mun- kásgyíílésen adtak nyomatékot - az érintett tavollétében. Ezt követően a hallgatás köpe­nyébe burkolóztak a munkások. Kaszás igazgató személyes jelen­létekor és a féléves termelési ta­nácskozáson az üggyel kapcsola­tos feltett kérdéseire nem volt mondanivalójuk az embereknek. A levél beszélt helyettük. Azt könnyebb volt megírni, mint szemtől szembe nyilatkozni. Kaszás István egy hétig gon­dolkodott. Aztán döntött. A kia­lakult helyzetre való tekintettel felmentését kérte a Magyarnán­dori Községi Közös Tanácstól. A szakigazgatási szerv mérlegelt és határozott: elfogadta a felmen­tési kérelmet. Kaszás István munkaviszonya augusztus 31-én szűnt meg a Ma­gyarnándori Költségvetési Üzemben. Közös a krumpliföldünk- Kaszás úr! Ön több mint egy évtizedig vezette az üzemet. Min­den évben nyereséggel zártak ~Ab- szurdnak tűnik tehát az a kijelen­tés, miszerint alkalmatlan munká­jának ellátására. Egyszerűen az eltávolítását akarták. Tudja már. hogy kik és miért? j- Meggyőződésem, hogy a kö­zépvezetőktől indult az akció. Átszervezéseket indítottam el, ami az ő számukra is új munkastí­lust, szemléletet kívánt. Kezdet­től fogva az ellenállásukba ütköz­tem. Ezért vagyok biztos az ő vezérszerepükben. A munkáso­kat könnyű feltüzelni! Ők nincse­nek tisztában az üzem helyzeté­vel. a piacgazdasággal, a szemlé­letváltozás szükségességével. Igaz - a jelek szerint - a vezetők sem. Csak azt látták, hogy többet és jobban kell dolgozni mint ed­dig. Ez pedig nem tetszett nekik.-Azt is az ön hibájaként rótták fel a munkások, hogy nem mindig a szakmájuknak megfelelő mun­kákat kellett végezniük.- Mi ebben a gond? Eddigi fő tevékenységünkben, az építői­parban annyira beszűkültek a le­hetőségek, hogy más munkák után kellett nézni. Szerintem mindent el kell vállalni, amit meg tudunk csinálni, és amiért jól fi­zetnek. A mai gazdasági helyzet­ben nem lehet válogatni az üzleti ajánlatok között.- Az üzemnek pedig voltak ajánlatai. Ezt mutatják az ön te­lexváltásai. Itt egy NSZK-lehető- ség, ott egy USA-ajánlat, majd dán, olasz és sorolhatnám tovább. Sok cég megirigyelné ezeket a kapcsolatokat!- Az üzemnél a legtöbb aján­latot szájhúzogatva I ......!t 4 a k özépvezetők. Például raklapo­kat kellett volna összeszerelni. Ez nem a mi profilunk, mondták. Igaz, de könyörgöm: jó pénzt kapunk érte! Ez a lényeg!- Jelenleg munkanélküli. Ho­gyan tovább?- December végéig kapom a fizetésem. Nyugodt vagyok. Megtalálom a helyem.- Az üzem jövőjét hogyan lát­ja?- Ha az írásba fektetett terve­imnek csak a felét megvalósítják, már nem lehetnek problémák. Persze, ahhoz dolgozni kell, jobban és többet, mint eddig.- Nagyon diplomatikusan fo­galmazott az akció szervezőit ille­tően. Pedig bizonyára gondolja, hogy ki indította el. Elárulná?- Egy technikusra, Bóta Jó­zsefre gondolok. Akit én hoztam a céghez. Aki mellesleg a jó bará­tom. Közös krumpliföldünk van. Ő lett az utódom... Nem nekem való munka- Bóta úr, ön két esztendeje dolgozik az üzemben. Termelés- irányító volt, vagyis a gyakorlat­ban az igazgató helyettese. Kaszás felmentésekor a munkások két embert láttak volna szívesen az igazgatói székben. A másik jelölt nem vállalta, ön azonban igen. Nem gondolja, így az a látszat, miszerint megbuktatta Kaszást, hogy elfoglalhassa a helyét?- Ha így gondolja, máris le­mondok megbízásomról!- Nem állítok - kérdezek!- Én nem készültem erre. Be­lecseppentem, mint légy a tejbe.- Akkor miért vállalta?- Mert nincs alkalmasabb sze­mély a jelenlegi helyzetben. Hagytam volna bajban az üze­met? Csak december 31-ig vállal­tam, tovább nem csinálom. Nem nekem való munka ez.- Ön szerint miért követelték a munkások Kaszás eltávolítását?- Szerintem nem azért, mert ő alkalmatlan. Egyszerűen a biza­lom megvonásáról van szó.- Mi indokolta ezt?- Tudok egy-két dolgot, de nem nyilatkozom. Nem akarok rosszat senkinek.- Ön aláírta a munkások leve­lét?- Igen.- Tehát egyetértett Kaszás eltá­volításával?- Nem azért írtam alá. Előt­tem már vagy harmincán aláír­ták. Nem tehettem mást.- Volt igazgatója munkamód­szeréről mi a véleménye?- Nem volt rossz vezető, csak néhány dologban nem engedett beleszólást. Sok dologról nem is tudtunk, mi középvezetők.- Az érintett a jó barátja. Vagy csak volt...- Nem én buktattam meg őt! Politikai játszma? A Magyarnándori Költségve­tési Üzem dolgozói tehát elérték céljukat. Távozott Kaszás István a cég éléről. Az akció tényleges okairól több variáció is kering a városban. A balassagyarmatiak egy része, jól értesült forrásokra hivatkozva, politikai lépésről be­szél. Arról, hogy az igazgatót nem a munkások távolították el, hanem bizonyos pártcélok. A munkások csak eszközök voltak. Egy nagy játszmában. Egy biztos: ha a jövőben is jól kíván prosperálni az üzem, akkor dolgozni kell. Kaszás exigazgató szavaival élve: többet és jobban. Egészen egy újabb munkás(?) akcióig... Szilágyi Norbert Magányos hajós Florence Arthaud órája 9 nap 21 óra 42 percet jelzett, amikor a brit szigetország egyik kikötőjé­ben meggyötörtén, de moso­lyogva partra segítették. Flo­rence kisasszony a jelzett idő alatt tette meg a 2852 tengeri mérföl- des utat; New Yorkból indult és átszelte az Atlanti-óceánt - egy- szál egyedül. Teljesítménye re­kord. Tehát gyorsabb hajósnak bizonyult, mint számos korábbi férfitársa, akiket az óceán magá­nyos hajósaiként jegyeznek, azó­ta, hogy 1876-ban egy elszánt amerikai, bizonyos Johnson ne­kivágott a tenger végtelenjének. De az is lehet, hogy a francia hölgy hajója lényegesen jobb volt amazokénál. Tény, hogy Art­haud kisasszony lélekvesztőjc a legmodernebb technika szerint épített és navigációs eszközökkel felszerelt trimarán volt, biztosan állta az olykor 8-10 méteres hul­lámokat is. A nem mindennapi körülmények között született re­kord megmozgatta az újságírók fantáziáját, s anélkül, hogy a fizi­kailag is megerőltető teljesít­ményt ne tisztelték volna, megír­ták, hogy Arthaud kisasszony voltaképpen kedvtelésből hajó­zott . A kedv azonban mit sem ért volna a dúsgazdag papa pénze nélkül. í Az elmélkedés pillanatai Kézikönyv Í Egy ismerős asszonyka egy­szer elmondta, hogyan tanult I meg fát metszeni. Volt egy kertjük, ahol a Iákat I nem gondozták. Tenni kellene I valamit! Vett egy kézikönyvet a I metszésről, egy metszőollót, s I egyéb kellékeket. Mivel alacsony, s nem erős I fizikumú, de annál inkább rá- j termett hölgy, mozgósította fér- I j'ét is. A férf fenn volt a fán, I kezében a szerszám. Az asz- | szonyka a fa alatt, kezében a I könyvvel, mutatta mit, hogyan, hol kell levágni. így végezték el . a fák gondozását. Elengedhetetlen, hogy a sze­relőnek, s más szakembernek ne I legyen szakkönyve, ne vásá- j rolna szakfolyóiratot. Az életbe elindulunk, ahol I sokkal nagyobb a tét, valódi j kézikönyv nélkül. Járunk, bo- I lyongunk az élet változatos ös­vényein anélkül, hogy őszintén s szembekerülnénk azzal a kér- | déssel: honnan jöttem? Miért j vagyok? El óvá tartok? Pedig az élethez is van kézi- j könyv, amely választ ad az előb- I bi kérdésekre. A Biblia évezredek óta biztos I vezetője, irányítója azoknak, I akik rábízták életüket Istenre. j Nemes, kiváló férfiak és nők j nevelkedtek fel, akiknek ez volt | legfontosabb könyvük. „Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útját, ha nem a Te beszédednek megtartása által? ” (Zsolt. 119,9.) És nemcsak az ifjú, hanem a felnőtt, a középkorú, az öreg és a vén! Mindenki! És mindig! Hátha van rajtad is metszeni- való!? Gyűrűs István

Next

/
Oldalképek
Tartalom