Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-06 / 132. szám

1990. SZEPTEMBER 6 CSÜTÖRTÖK uepmu 3 A városlakó szemével Környezet és munkahelyteremtés Mottó: „A környezetkialakítás esztétikai kérdései világo­san megmutatják, hogy a lakás, a munkahely, a város, a táj szépsége szorosan összefügg a társadalmak moráljával. A környezet nemcsak dicsér és igazol, de vádolhat is. Ha egy országnak (városnak) nincsenek szép kertjei, nincs szép építészete és kézművessége, ott magának az életnek a disz­ciplínáival van baj.” (Balogh András). Sivár lélek és durva hang Tudom, hogy nem egyedül vagyok Salgótarjánban, aki nyomasztónak érzi a sok geometriát, a szürke betont, a rendezetlenséget jelentő örök bet'ejezetlenséget és szellemi életünk szegénysé­gét. Közhely, hogy az álta­lunk formált környezet is hat reánk, befolyásolja köz­érzetünket. Ki, hogyan éli meg mind­ezt? Van, aki elmenekül, és legyint. Nem kevesen van­nak. akik beletörődenek, és lassan hasonlítani kezdenek az őket körülvevő kis világ­hoz. Sivár lesz a lelkűk és durva a hangjuk. A harma­dik csoportba tartoznak a „hívők", akik néha még szél­malomharcot folytatva is megpróbálnak tenni valamit azért, hogy jobb legyen itt élni. Évekkel ezelőtt szűk kör­ben hallottam egy tréfának szánt kérdést: ha eeyidőben lépne sztrájkba a pártappa­Csak remélhetjük, hogy s.z új önkormányzat megadja végre méltó rangját a város- gazdálkodásnak is. Hiszen lépten-nyomon tapasztalhat­juk. mennyire hiányoznak számunkra a tisztaság őrzői, a parkok szépítői és gondo­rátus és a köztisztasági hi­vatal, úgy melyiket vennénk előbb észre? A választ az élet azóta megadta. Ez jutott eszembe akkor, amikor uno­kámmal az egyik vásártéri játszótérre mentem. Az ár­nyékot adó zöld fák alatt a régi kedves pihenő- és ját­szóparkot kerestem, de csak egy elhanyagolt, gazos sze­méttelepet találtam. Sajnos, ez nem egyedi eset. Amikor a Beszterce-lakótelep épült, elviselhetetlen volt kopársá- ga, rendezetlensége. Megkér­tem a gyerekeket, akik ott éltek, és akiket tanítottam, mutassuk meg, hogy milyen lehetne ez a városrész, ha képzeletben megszépíte­nénk. Parkokat, fákat, virá­gos erkélyeket rajzoltak vi­dám színekkel. Én azóta is próbálom elépzelni azt, ho­gyan lehetne ezt a tájidegen, embernek nem igazán ked­ves várost valahogy mégis megszépíteni. zói. Üdítő színfoltja lehet­ne környékünknek újra a Tóstrand és környéke. De megkérdőjelezhető, hogy itt a hegyek ölelésében miért nincsenek parkerdőink? A Meszes- (Kálvária-)hegy va­lamikor szép és gondozott terület volt, most alig meg­közelíthető. Nem csoda, ha hét végeken kihalnak az ut­cák. Nem jelentéktelen az sem, hogy a város szépítésében mennyi munkalehetőség rejlik. Nem hiszem, hogy ne lehetne megoldani azt, hogy a munkahelyteremtő és segélyalapból inkább tisztes- ségesebb bérhez juttassák azokat. akik a közösség szempontjából hasznos mun­kát végeznek. Az már vi­szont szemlélet kérdése len­ne, hogy a poros, sötét bá­nyáknál egészségesebb sza­bad természetben dolgozni, például kertészkedni, A mun­kanélküliség és a munkaerő- hiány mindenképpen ellent­mondást rejt magában, ha egyidejűleg jelentkezik. Történelmi tájak, idegenforgalmi lehetőségek Hosszú lenne környeze­tünk még kihasználatlan ér­tékeiről írni, de talán vala­kik később megteszik. Gon­doltam történelmet idéző szép tájainkra.’ idegenfor­galmi lehetőségeinkre, er­dőgazdálkodásunkra, lege­lőinkre. Az új munkahelyek te­remtésénél ne feledkezzünk meg a földrajzi és természe­ti adottságaink által nyújtott lehetőségekről, mert ez a vi­lágon mindenütt így éssze­rű! Európa általunk irigyelt országaiban is ezt láttam. Fancsikné Csaba Mária Hét végeken kihalnak a város utcái A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat a Sütőipari Egyesülés pavilonjában mutatja be termékeit köztük a Palóc jog- hurtos, a natúr búza-rozs, a diétás búzakorpa, valamint a natúr szezámmagos kenyeret. előreláthatólag sor kerül a leendő szervizszakemberek képzésére Olaszországban. Mivel a Mátraker és az olasz cég országos ki­tekintésben gondolkodik, en­nek megfelelően cégbejegy­zés előtt áll a Metainter- nationál nevet viselő orszá­gos szervizhálózat kialakí­tása, amely vegyes vállalat­ként működik 50—50 szá­zalékos tőkével. A létre­jövő vegyes vállalat folya­matosan biztosítja az al* katrészeket. A kiállított gépek forga­lomba hozatalának engedé­lyeztetése folyamatban van. Az OMÉK zárása után, Sal­gótarjánban, a Mátra- kernél korlátozott szám­ban meg lehet ezeket vá­sárolni, amelyek egyaránt jól szolgálják mind a nagy­üzemeket, mind a meg­alakuló farmer- és magán- gazdálkodókat. Dollár, márka és higany Kelet-európai feketepiaci körkép Romániában a rendőrség legutóbbi rajtaütései ellené­re a feketepiac — amelvet főleg a cigány kereskedők uralnak — szintén virul. Az utcákon ruházati cikkeket, élelmiszert. elektronikai árukat és más luxuscikke­ket lehet kapni, amelyek, vagy külföldről, vagy a ro­mán gyárakból illegálisan kerülnek a feketézők kezé­be. A rendőrség a múlt hó­napban 1500 személyt tar­tóztatott le íeketézés vád­jával, az illegális kereske­delem azonban továbbra is él. Vannak egészen oi- zarr esetek is. Román vá­mosok például egy 48 ki­lós higanyzsáikmányra tet­tek szert a török—román határon. A román utazók Isztambulban szándékoz­ták eladni az értékes higanyt, hogy onnan far­mert, cigarettát és kozmeti­kai cikkeket hozzanak. Romániában a dollár hi­vatalos árfolyama 20 lej, a cigányok a feketepiacon azonban 140 lejt is adnak egv „zöldhasúért”. Sok ro­mániai felveszi a két évre járó keményvaluta-eilát­mányát, s a 75 dollárt rög­tön, lejre váltja a fekete­piacon. Csehszlovákiában a fekete­piac egyéves forgalma becs­lések szerint 200 millió dol­lár, ami több mint az ország bevétele a szervezett turizmusból. Csehszlovákiában is igen magas a lakosság körében a keményvaluta iránti igény. Egy csehszlovák állampol­gár hivatalosan 100 nvugat- nérfiet márkát kap évente külföldi utazásokra. Magyarországon a dollár feketepiaci kurzusa 73 forint (sic). A feketepiacot szinte kizárólag az arabok tart­ják a kezükben, akiknek gyakran „bedolgoznak” a jugoszlávok, .lengyelek és magyarok. Varsóban a valuta feke­tepiaca majdnem megszűnt, amióta a zloty januárban konvertibilissé vált. Len­gyelországban a ruhaneműk és az elektronikai cikkek feketepiaca szintén haldok­lik a hivatalosan engedé­lyezett magánkereskedők ál­tal támasztott verseny kö­vetkeztében. II Volkswagen Sarajevóban A Volkswagen konszern 60 millió dollárt fektet be a sarajevói Unis vállalattal közösen létesítendő üzem­be, amely a tervek szerint évente 45 ezer VW személy- gépkocsit bocsát majd ki. A Volkswagen nem „levetett ruháit” adja át jugoszláviai összeszerelő üzemének, ha­nem a Golf és a Jetta leg­frissebb, 1992-ben piacra dobandó modelljét fogja gyártani az üzemben. A termelés 2 év múlva indul. Műanyag*ból benzin? Praktikus célokat szolgál és sok látogatót vonz a gazda­asszonyképző tanfolyam, illetve bemutató, ahol a* ér­deklődők minden kérdésükre bőséges választ kapnak. A B pavilonban a borok utcájában is nagy a sokadalom. A kiállított termékekből helyszínen is lehet fogyasztani. (Rigó Tibor felvételei) Kis és nagy mezőgazdasági gépekkel Mátraker az OMÉK-on Bár az OMÉK-on kiállí­tók névsorának katalógu­sában nem szerepelt a Mátraker, ennek ellenére kis és nagy mezőgazdasági gé­peivel — amelyek az olasz iBerberio mezőgazdasági gé­peket előállító üzem ter­mékei — a Skála Elektron standján, a D szabad terü­let 10/b pavilonjában lát­hatják a vásárlátogatók. A Mátraker előrehala­dott tárgyalásokat folytat az olasz cég gépeinek me­gyei értékesítéséről. A köl­csönös szándéknyilatkoza­ton kívül szeptemberben Japánban felfedezték an­nak a módját, miként le­het egyidejűleg megszaba­dulni a műanyag háztartási hulladéktól és növelni a hazai eredetű üzemanyag- kínálatot. A Fuji Recycle Industry KK nevű magán­cégnek egv állami kutató' intézettel karöltve kifej­lesztett eljárása visszájára fordítja azt a folyamatot, amelynek eredményeként kőolajból műanyag lesz. A japán kutatók ezzel az eljá­rással 1 kilogramm mű­anyaghulladékból fél liter benzint és fél liter kerozint, illetve dízelolajat képesek előállítani. Az eljárás há­romféle műanyagot tud visz- szacsinálni kőolajjá, ám e három műanyagféieség al­kotja a Japánban felhasz­nált műanyagok 80 száza­lékát. A szemétlerakóhe- lyekben szűkölködő Japán­ban a felfedezés hírére ma­gasba szökött annak a vegy­ipari cégnek az árfolyama, amely az eljáráshoz szüki séges katalizátort gyártja. A felfedezés gyakorlati tanul­mányozása céljából a jövő év első felében közel fél tucat kísérleti üzemet léte­sítenek Japánban. 'KoMMwmri Törökök Európa elismeri hazán­kat. A Nyugat is. Alig egy esztendővel ezelőtt meg­nyitottuk a határokat. Me­hettek, ahová akarnak a hazánkban tartózkodó ke­letnémetek. Az előzmények jól is­mertek. Ki útlevéllel, a többség a zöld határon érkezett hozzánk. Kevés szovjet és szlovák, na­gyobbrészt román és ke­letnémet. Óvtuk, féltettük őket Gondoskodtak róluk hatóságaink. Aztán a sorban követ­keztek az albánok. Nem sokan, de jöttek. Üjabb színfolt volt jelenlétük a Magyarországra menekül­tek palettáján. Időközben pedig de­mokratizálódott Kelet- Európa, a korábban egy-* ségesnek mondott szocia­lista tömb. Nyugat-Euró- pa pedig nyitott felénk. Szinte elfelejtettük a me­nekültügyet, igaz - első­sorban — Romániából ér­kezett — emberek, csalá­dok sokasága maradt ha­zánkban. Itt kívánnak vég­leg letelepedni. Ez idáig történelem. A jelen csupa érdekesség. Két hete a törököknek tetszett meg hazánk. Igaz a jelek szerint nincs szán­dékukban sem letelepe­dési engedélyt kérni, sem a hatóságoknál bejelent­kezni. Tranzitnak tekin­tik hazánkat és szökné­nek tovább. De nem megy. A határon mindig fennakadnak. Bár ki tud­ja, a máig elfogottak mellett hányuknak sike­rült elhagynia az orszá­got? Hát nem meglepő? Nem is oly régen csak azt képzelhettük el, hogy mi, magyarok szökünk. Disszidáltak is szép szám­ban honfitársaink. Dehogy ennyit fordult o világ? Hiszem, hogy okkal. Mi szabadok lettünk. Mene­külni nincsen okunk. Ez örömteli. Bárhonnan néz­zük is. (vaskor) A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1990. szeptember 6'án Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint Ír font Japán yen (1000) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr. és Cl. rubel USA-dollár ECU (Közös Piac) \ 11701,28 11712,99 11724,70 5079,10 5084,18 5089,26 192,34 192,53 192,72 1031,89 1032,92 1033,95 1681,22 1682,90 1684,58 1178,27 1179,45 1180,63 3506,06 3509,57 3513,08 10601,87 10612,48 10623,09 435,95 436,39 436,83 5397,80 5403,20 5408,60 árfolyamjegyzés szünetel 3951,11 3955,07 3959,03 1022,96 1023,98 1025,00 53,16 53,21 53,26 561,69 562,25 562,81 44,75 44,79 44,83 63,32 63,38 63,44 4753,33 4758.09 4762,85 1077,33 1078,41 1079,49 2747,25 2750,00 2752,75 6262,52 6268,79 6275,06 8179,88 8188,07 8196,26

Next

/
Oldalképek
Tartalom