Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-05 / 131. szám

4 LLEPURU 1990. SZEPTEMBER 5.. SZERDA Megtalálni az utat a boldoguláshoz Külsőre csinos, fiatalos, jól öl­tözött, de nem hivalkodó. Belsőre kedves, intelligens, közvetlen. Ilyen benyomást tett rám Marcia Szent-Györgyi - Szent-Györgyi Albert professzor özvegye -, ami­kor bujáki kiállításának megnyi­tóján találkoztunk. A protokollá­ris program lélegzetvételnyi szü­netében készségesen válaszolt kér­déseimre. Először magyarországi benyomásáról beszélt:- Most negyedszer vagyok en­nek a csodálatos országnak a ven­dége. Azért szeretek ide jönni, mert azt tapasztaltam, hogy az emberek mindenütt barátságo­sak, vendégszeretőek, kulturál­tak és szívesen fogadják az idege- • neket.- Pontosan milyen kapcsolat fűzte a professzor urat ehhez a kis nógrádi településhez?- A közeli Kiskérpusztán volt családi birtokuk, ahol gyermek­korát töltötte. Sokszor és szíve­sen emlékezett életének erre a korszakára, saját bevallása sze­rint a legszebb éveit töltötte itt.- Úgy tudom ön tanított St. Louis szegénynegyedében, egy ál­talános iskolában. Most is egy iskola érdekében fáradozik. Te­kinthetjük ezt a látogatást valami­féle misszió folytatásának?- Azt hiszem igen. Mindig na­gyon fontosnak tartottam, hogy segítsem a gyerekek nevelésé­nek, oktatásának ügyét. Ugyan­akkor férjemnek Albertnek az emlékét is szeretném őrizni, hogy tovább éljenek és másoknak is segíthessenek az ő tanításai. El­hunyt férjemnek meggyőződése volt, hogy a magyar oktatási rendszer jól működik és ez az oka annak, hogy ez a kis ország olyan Marcia Szent-Györgyi és leánya Lola, aki szintén vendége volt a bujáki iskolanak- Fotó: Bíró Olga sok nagy ..koponyát” adott a vi­lágnak. Számomra Albert volt a legnagyobb tanár, mégpedig olyan tanár, aki tanuló is volt haláláig.- Az ön festményeiből is nyílott kiállítás az iskolában. Mondana valamit ezekről a művekről?- Magyarországon ez az egyet­len kiállításom, külföldön az USA-ban, NSZK-ban és Finnor­szágban találhatók képeim. Ha valamilyen irányzathoz kellene sorolnom őket, azt mondhatnám, hogy legtöbbjük expresszionista jellegű. Festészetem legfonto­sabb feladatának azt tartom, hogy képeim szabad gondolko­dásra ösztönözzék az embereket és kifejezzék az élet logikáját.- Ma nálunk semmiből sem maradhat ki a politika. Önnek mi a véleménye a nálunk végbement változásokra?- Jómagam - amerikai baráta­immal együtt - nagyon tisztelem a magyar embereket mindazért, amit az utóbbi években tettek, ahogy szabaságukért harcoltak. Mi Amerikában nagy érdeklő­déssel, reménykedve és izgatot­tan figyeljük az eseményeket. Én mindig optimista voltam Magyar- ország távlati jövőjét illetően. Nagyon sajnálom, hogy Albert ezeket a változásokat már nem élhette meg, mert ez tette volna boldoggá. Ó mindig a békéért dolgozott és támogatta a tehetsé­ges magyar embereket, annak ér­dekében, hogy egyszer valóban szabadon élhessenek. Világosan látom az önök prob­lémáit és lehetőségeit, de maguk­nak kell megtalálniuk a saját útju­kat a boldoguláshoz. Hiszem, hogy ez önöknek sikerülni fog. Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek azt a kedves fogad­tatást. melyben részesítettek. Lénárd Tamás Mátyás-évforduló Kolozsváron (Dési tudósítónktól)- Tudod kinek a szobra ez ?- Hát, Mátyás királyt ábrázol­ja...- Mit tudsz Mátyásról?- Gyermekkoromban tanul­tam róla az iskolában, de nem nagyon emlékszem. Talán Hu­nyadi Jánosnak volt a fia. Nem? Budapesten a jégen avatták ki­rálynak, akkor választotta meg a nép. A magyarok legnagyobb ki­rályának tartják.- Arról tudsz, hogy valamilyen évfordulóját ünnepelték az idén?- Igen, a halálának ötszázadik évfordulóját. (Szatmári, 18 év körüli fiú)- Mit tud erről a szoborról, erről a királyról?- Hunyadinak volt a fia. Má­tyás. s nagyon szerették az em­berek, mert igazságos volt.- Tudod, hogy vele kapcsolat­ban milyen évfordulót ünnepe­lünk az idén?- Nem, nem tudom... (Szatmári, 18 év körüli lány)- Mit tud erről a szoborról?- Egy magyar király szobra.- Hogy kerül ez ide, Kolozsvár főterére?- Úgy. hogy a király félig ro­mán volt. Ennyire emlékszem az iskolából.- Milyen évfordulóját ünnepel­jük?- Nem tudom. (40 év körüli román férfi)- Mit tud erről a szoborról?- Fadrusz János szobra. Má­tyás királyt ábrázolja.- Es róla mit tud?- A legigazságosabb királya volt a magyaroknak.- Tudja, milyen évfordulót ün­nepeltünk?- Nem.- Újságban, a televízió magyar adásában is olvashatott róla, ün­nepi műsort láthatott.- Ja, igen.. Akkor nem téved­tem. csak nem akartam mondani: Mátyás halálának ötszázadik év­fordulóját ünnepeljük. (45 év körüli nő, Régenből)- Mit tud erről a szoborról?- Én semmit, nem vagyunk kolozsváriak.- Mátyás királyról tud vala­mit?- Jobb, ha nem kérdezőskö­dik, nincs mit mondanunk. Nem érdekel a történelem. (28 év körüli román nő)- Mit tud erről a szoborról, ami előtt üldögél? ; - Semmit.- És Mátyás királyról?- Róla sem, nem vagyunk ko­lozsváriak...- Történelemből nem tanultak róla semmit?- Én csak négy osztályt jár­tam, nem emlékszem... (50 év körüli román férfi)- Mit tudnak erről a szobor­ról?- Erről a szoborról? Mátyás király szobra... Hunyadinak a fia volt, a magyarok legnagyobb ki­rálya.- Tudják, hogy milyen évfor­dulója van? Nem tudjuk. (24 év körüli román lány)- Mit tud erről a szoborról?- A dédapám is dolgozott az alapjai lerakásánál. Hát nem so­kat... De mit kérdezősködik, ki maga?- Újságíró...- Képzelje! Fent volt a Mátyás kardján a lyukas román lobogó. Cibálták le, mi meg tettük vissza. Na meg teleírtuk az alját: Le az FSN-nel, le Iliescuval! Jó buli volt!- Mátyásról tud valamit?- Hát hogyne, király volt. Meg mit mondjak, ezek azt mondják, hogy az ö királyuk is, honnan tudjam mi az igazság? (18 év körüli fiú) L. P. Varsányi példa A Varsányi Általános Iskola jól gazdálkodott. Sikerült költ­ségvetését úgy beosztania, hogy az iskola alsó tagozatos tanulói idén ingyen kapják a tankönyve­ket, sőt azoknak a felső tagozato­soknak sem kell fizetniük, akik hárman vagy többen vannak test­vérek, illetve, akiket egyedül ne­vel az édesanyjuk, vagy édesap­juk. Az eset nem egyedi, de min­denképp példaértékű. Pénteken Salgótarjánban Jubileumi évadnyitó a zeneiskolában Harmincötödik tanévét indítja idén a Salgótarjáni Állami Zene­iskola, melyben a pótbeiratkozás kedden megtörtént. Szerdán fél hattól a szolfézs, előképző és da­losjáték időpontjait egyeztetik a nagyteremben. Az ünnepélyes tanévnyitót szeptember 7-éo (pénteken) tart­ják, 17 órától a vonós, zongora, orgona, hárfa, gitár, jazz és óbba szakosoknak, 18 órától pedig a furulya, fuvola, klarinét, fagott, rézfúvós hangszereseknek, vala­mint az előképzósöknek és a da­losjátékok résztvevőinek. A hangszeres órabeosztásokat a tanévnyitó után készítik el. Szeptember 10-én (hétfőn) lesz az első tanítási nap a zeneiskolá­ban, melynek tavaly megkezdett belső szépítése ebben az évben is folytatódik. Az 1990-91-es tanév az ünnepi iskola fennállásának 55. évfordulóját hangsúlyozza. 1 íz a központi gondolat fejeződik majd ki a növendékek számára szervezendő ifjúsági hangver­senybérleti, illetve a felnőttek­nek szóló Mesterbérlet sorozat­ban is. Az orgona szakos növen­dékek III. országos találkozója - márciusban - szintén ennek jegyében kerül sorra. m.j. Szlovákiai magyar iskolák Az idén a korábbi évekhez ké­pest több magyar kisdiák iratko­tannyelvű iskolák első osztályába - írta kedden az Új S/o című pozsonyi napilap, zott be Szlovákiába a magyar A számadatokul er ., lou n, ni összesítették, de a tendencia egyértelmű: egyre több szlová­kiai magyar szülő ismeri föl az anyanyelvi oktatás fontosságát. Kedvező jel, hogy növekszik a magyar oktatási hálózat önállósá­ga: az idei tanévtől számos iskolá­ban kettéválasztották az eddig közös igazgatás alatt álló szlovák, illetve magyar nyelvű oktatást. Szlovákiában Jan Pisut minisz­terhelyettes nyitotta meg a tané­vet. Beszédében szó volt a nem­zetiségek iránti türelem szüksé­gességéről, valamint az évekig stagnáló, szlovákiai magyar pe­dagógusképzés talpra állításáról. (DÍSZTÁVWWT Jánosaknán Balogh Ist­ván és Fejes Margit arany­lakodalmát ünnepelte. To­vábbi jó egészséget és bol­dogságot kívánnak: lányai, vejei és unokái, »»»»«»»»»»»»»a»*»«] Szécsénybe Zolikának születésnapjára, Adriennek névnapjára sok boldogsá­got: keresztapa, kereszt­anya és Bianka. Mott Sándornénak Zagyvapálfalvára! Szüle­tésnapja alkalmából szere­tettel köszönti, jó egészsé­get kíván: Béla. Galovics Sándornénak na­gyon sok boldog születésnapot kíván szerető családja. Kiss Józsefnének a Déryné útra. Születésnapodon sok bol­dogságot kívánok Anyu és bá­tyád. * Alapi Ottónénak Pásztora i névnapja alkalmából jó egész­séget, sok örömet kívánunk: Édesanyád és Magdiék. * Hildának Pásztora! 6. szüle­tésnapján nagyon sok boldog­ságot kíván Bátyó, Mama, Anyu, Apa. Halálos pötty a lexikonban kcts/azölvcn diák indult az elmúlt napokban szerteszét Pá­rizsban, hogy lehetőleg minden könyvesboltban, könyvtárban megszerezze a Larousse világhírű kislexikonét. Nem azért, hogy megvegye azt, hanem, hogy fel­üsse minden példányát a 203. oldalon, s ott „kézi vezérléssel” kijavítson egy sajtóhibát. A diákok „kommandóját" ugyanis maga a Larousse kiadó szervezte meg s küldte erre .a furcsa feladatra. Ki hinné, hogy ezek a felfogadott „ügynökök” valójában életeket mentenek. A dolog hátterében az áll, hogy ké­nyelmetlen, sőt, veszélyes sajtó­hiba csúszott be a világhírű, nagy tekintélyű lexikon legutóbbi ki­adásába, mégpedig a „champig­nons” (gombák) címszó alatt. A különféle fajtákat bemutató áb­rák bal alsó sarkában egy színes pöttv jelöli, hogy az adott gomba ehető-e vagy sem. Ha ez a jel piros, akkor azt az egyedet min­den gombasznak kerülnie kell az erdőben, mert ha megeszi, halál­nak halálával halhat. A lexikon feketével jelöli a „semleges”, vagyis ehetőnek Iskolában tanult történelem, otthon hallott történelem, érték­zavar. értékválság, feszültség, bi­zonytalanság - mindezeket sok­szor halljuk hangoztatni napjaink történelemtanításáról. Nem könnyű feladatra vállalkozik szerző és kiadó, ha századunkról szóló történelemtankönyvet kí­ván adni a tanulók és a tanárok kezébe.- Ilyen körülmények között mit lehet tenni? Hogyan készült a Tankönykiadó az új tanévre? - kérdeztük Dürr Bélát a Tan- könyvkiadó igazgatóhelyettesét.- Mivel a tankönyv jut el a legszélesebb tömegekhez, és nem csak oktatási eszköz, hanem az erkölcsi nevelésben is fontos sze­repe van, ezért a tankönyv iránti érdeklődés világszerte nagy és nem egyedül magyar sajátosság. Alkalmas arra is, hogy motiválja a tanulók szociális magatartását. A tankönyv egy-egy korszak hű tükre, a legkézzelfoghatóbban mutatja be mit és hogyan tanít az iskola. Ismeretanyagát, metodi­kai felépítését és használatát a mindenkori társadalmi igények szabják meg. Ez önmagában is indokolja a tankönyvek időn­kénti felülvizsgálatát, változtatá­sának szükségességét.- Mindez milyen mértékben vonatkozik a történelemtanköny-, vekre?- Az mindenki számara nvil- vánvaló. hogy az ulóbbi időben viharos gyorsasággal bekövetke­zett politikai-társadalmi változá­sokkal, a közelmúlt eseményei­vel foglalkozó történelemtan­könyvek képtelenek lépést tarta­ni. Énnek ellenére az utóbbi idő­ben felszínre került új tények alapján munkatársaink rekord­gyorsasággal átdolgoztatták a f imnáziumi IV. osztályos tan- önyvet, ugyanakkor párhuza­mosan két szerző új szemléletű történelemtankönyvet írt az álta­lános iskola 8. osztályosai számá­ra. Az új tankönyvek kiegészíté­seként a tanév második felére kiadunk egy új történelmi sze­melvénygyűjteményt, egy olyan forrásanyagot, amely a tengernyi új anyagból a legfontosabbakat illusztrálja, s dokumentálja az 1945 utáni történelmi események fő vonalait. Ezeket a munkálato­kat az 1988 áprilisában tartott országos történelemtanári ta­nácskozáson elhangzottak alap­ján kezdtük meg, és folytatjuk tovább az új tantervek elkészülte után is.- Mennyiben más az átdolgo­zott tankönyvek történelemszem­lélete?- Az elmúlt négy évtized alatt lényegében három, frontálisan végrehajtott tankönyvreform zaj­lott le: az 50-es évek elején, a 60-as evekben és a 70-es évek végétől. A még mindig érvény­ben lévő történelemtanterv alap­jait tekintve ráépült a korábbi két tantervre, de már jobban hangsú­lyozza az egyéniség szerepét. Az előttünk álló tanév átdolgozott történelemtankönyvei új megvi­lágításba helyezik az állam és az egyház szerepel, kiemelik s, v i \ e zői, közösségformáló funkcióit. Különösen századunk eseménye­inek megítélésében adnak újat a tankönyvek. Megpróbálják pl. objektiven értékelni Trianon tra­gédiáját; hogy a történelmi régió nem azonos a földrajzi régióval, hogy a sztálinizmus nem azonos a munkásság történetével. Új tör­ténelemtankönyveink már nem kötődnek a formációelmélet ka­nonizált fogalomrendszeréhez, oldják a szemléleti merevsége­ket, a gazdaság- és politikatörté­net túlsúlyát megszüntetve, s megkísérlik a valódi történéseket bemutatni - tanulóközeiben, de nem „tankönyvszagúan”.- Mindezek a törekvések mennyiben felelnek meg a mai társadalmi igényeknek, elvárá­soknak?- A tankönyvkészítés során az igények kielégítése csak időleges kompromisszumok árán lehetsé­ges. A tankönyvelméleti kutatá­sok ugyanis több száz ilyen igényt vettek számba, egyidejűleg vala­éppen ehető, de nem a legfino­mabb falatnak számító gombá­kat. Nos, úgy esett, hogy ezúttal a nyomda feketével, vagyis „ártat­lan. de ízetlen” címkével jelölte a kórházak intenzív osztályán is rettegett, a gasztronómia első számú közellenségének számító, gyakran halált osztó „amanite phalloide-ot” vagyis a gyilkos ga­lócát. Márpedig ez a gombafajta éktelen piros pöttyöt érdemelt volna, hisz - mint Magyarorszá­gon is tudjuk - a gyomorba kerül­ve, megemésztve már néhány óra elteltével érvényesíti mérgező hatását, s a mennyiségtől függően a belőle készült pörkölt gyakran másvilágra segítheti át a falánk áldozatot. A kiadó nem véletlenül bor­zadt el, amikor kiderült a sajtóhi­ba. A gyilkos galóca ugyanis éppen augusztus végétől kezdi élni erdei világát, s novemberig kelleti magát feltűnően a gom­bászni vágyó embereknek. A sajtó is besegített, így az újságok és a tévécsatornák is be­számoltak a sajtóhiba-javító misszióról, közvetlenül az öböl­beli válságról szóló tudósítások után mennyit teljesíteni lehetetlen. Például csak egyet lehet érteni azzal az alapvető követelmény­nyel, hogy a tankönyv tartson lépést a tudomány fejlődésével. Ugyanakkor az is társadalmi el­várás, hogy ne változtatgassák szüntelen a tankönyveket és a tudományos tartalmat vulgarizá- lás nélkül transzformálják. Véleményem szerint minde­nekelőtt annak az elvárásnak kell eleget tenni, ami szerint kapja­nak helyet a tankönyvekben az állandó, maradandó tudományos értékek, vagyis a megcáfolhatat­lan tények, jelenségek, esemé­nyek. A hipotéziseket, következ­tetéseket pedig bízzák a tanárra, a tanulóra. Igaz, hogy az ismere­tek napjainkban gyorsan meg­duplázódnak, de az általános is­meretek mennyisége nem, s ezért nem szabad tovább növelni a tan­könyvek terjedelmét. Azok viszont, akik csak egyet­len vagy néhány önkényesen ki­ragadott igény figyelembevéte­lére hajlandók, igencsak elvetik a sulykot egy-egy tankönyv felszí­nes, de a közvélemény előtt hatá­sosnak tűnő bírálatánál. Beporosodott tankönyveink védelmében emlékeztetni szeret­nék arra a bölcs mondásra, mely szerint „nem kívánható meg az elődöktől, hogy az utódok szem­léletével rendelkezzenek” mondja befejezésül Dürr Béla, a Tankönyvkiadó általános igazga­tóhelyettese. R. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom