Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-27 / 150. szám

iinnimu 1990. SZEPTEMBER 27.. CSUIORIOK Hitelesítést vállalunk... fii lm 1 ^jempíei 1 Vadászat a „Vörös Októberre” Rendkívüli katonai esemény, háborús kockázattal járó manő­verezés: a „Vörös Október” ne­vű, első csapást mérő atom­tengeralattjáró eredeti gyakorló­parancsától eltérően elindul Amerika partjai felé. Parancs­noka a flotta legjobb kapitánya: szíve is van, agya is van, mindent tud a haditengerészet lehetőségeiről, saját hajója ab­szurd jövőalakító funkciójáról. Őrült katona, aki előre hozná a háborús konfliktust okozó első csapást? Dezertőr? S ha dezer- tőr, akkor elvetemült áruló-e vagy pacifista hősként kerül fel a halottak listájára, ha szétbom­bázzák a fenyegető rakétákkal száguldozó tengeralattjárót. Mit gondolnak az oroszok, hogy véle­kednek az amerikaiak? Ki találja meg előbb a nagy szakmai tapasz­talatai révén igen jó titkos útvo­nalat kitervelő kapitány hajóját? Mit szól a katonai parancs nyílt megtagadásakor a hajó tiszti­kara, legénysége, mit tesznek a katonák közt eldugott KGB-ügy- nökök? Izgalmas kérdések egész sora feszíti, pörgeti John McTiernan kalandfilmjének történetét, amely a világszerte nagy sikert aratott bestsellerből, Tom Clancy regényéből készült. Sze­rencsére az amerikai hadigépezet környékén akad egy CIA-ügy- nök, aki csaknem olyan okos, erős, tapasztalt, mint az elszaba­dult tengeralattjáró kapitánya: képes beleélni magát az ellensé­ges oldalon hajózó, magányos hős logikájába, és megpróbálja halasztani, akadályozni a meg­semmisítést. Egyre nagyobb a ve­szély viszont, hogy a szovjet repü­lők, hajók érnek a szökevények nyomába. Sikerül-e túlélni az el­kerülhetetlen „találkozást”? Az izgalmak a kissé nehézkes, el­nyújtott expozíció után már szinte sisteregnek a főhősök kö­rül, s akár igazi emberi drámák is kibontakozhatnának a nagy ter­helést jelentő élet-halál tétek mi­att, ha nem kalandfilm-drama- turgia szerint működne a filmtör­ténet. De aszerint működik. A lélektitkok mélysége, emberi konfliktusok .minősége helyett a pisztolypárbajokra, ökölcsaták­ra, látványos .technikai bravú­rokra terelődik a hangsúly. Nem baj! A „Vörös Október” hangta­lan manőverezése, a sztárszerep­lők személyes hitele így is egész­séges gondolkodásba úsztatja a néző vélekedését, mikor a rette­netes feszültségek feloldódnak. Az ifjú nézők nem az elvakult, aljas KGB-ügynököt fogják esz­ményképül választani... E.I. Régebben volt: mérleghi­telesítés. Aranyékszer-hitele- sítés! A bürokrácia korában: jegyzőkönyv-hitelesítés. Sok­sok vagon, rakomány határo­zat hitelesítése... Most következik: közéleti személyiségek, politikusok, gazdasági vezetők, intézményigazgatók hitelesí­tése. Öles betűkkel olvasom az utcai plakátokon, hogy „hiteles” embereket kell a de­mokratikus közélet funkció­iba emelni. De hiteles embe­rekre vár ebben az országban többezernyi egyéb vezetői pozíció is. Ennyi ajánlatos, vagy kötelező hitelesítésre már érdemes lenne egy diva­tos vállalkozást szervezni. Mondjuk egy káeftét. Vagy betéti társaságot... S akkor nyilvánosságra kerülhetne a különös, új, mindenkit meg­nyugtató üzleti hirdetés: „Hi­telesítő kft. mindennemű hi­telesítést vállal. Politikusok­nak rövid határidőre, sürgős­ségi felárral is. Gazdasági ve­zetőknek, gyárigazgató-jelöl- teknek, leendő kórházigazga­tóknak, iskolaigazgatóknak, a szokásos harmincnapos ha­táridővel, felár nélkül. Évente kétszer pártot cserélő ügyfeleknek, száz százalékos kockázati pótlékot kell fizet­niük”. Bonyolult, átmeneti viszo­nyaink között azért lenne megnyugtató ez a hitelesítő munka, mert a vezetőjelöltek hivatalos dokumentumot kapnának róla, hogy ők igen­is hitelesek. A vezetőkine­vező szervezetek pedig pán­célszekrénybe tehetnék a hi­telességi bizonyítvány máso­latát, arra az esetre, ha az új vezetővel később szakmai, al­kalmassági gondok, vagy egyéb problémák kerülnének felszínre. Lehessen doku­mentálni: hivatalos pecséttel ellátott hitelesítői igazolás adatott ki 1990-ben. Akkor meg ne tessék rokoni összefo­nódásokról, osztály társi ma­nipulációkról, jellembeli fo­gyatékosságokról beszélni! A hitelesítő dokumentum­ban lenne egy záradék, amely szabatos megfogalmazással figyelmeztetne minden meg­rendelőt, hogy ne tessék ezt a hitelesítést összekeverni az 1950 körül szokásba hozott megbízhatósági hercehurcák­kal! Az eltelt négy évtized drámai tanulságain túl, van egy igen biztos megkülönböz­tető jegy is; akkortájt a politi­kai megbízhatóság jegyében a diploma, a szakmai felké­szültség kizáró ok volt a kine­vezéseknél, a pozíciók meg­pályázásánál, most 1990-ben nem kizáró körülmény, csak mellékes szempont... Az a fontos szakmai kér­dés, még joggal szóba kerül­hetne, hogy jövünk mi ehhez az egészhez, miféle hatósági engedély teszi majd lehetővé ennek a szerveződő káefté- nek a hitelesítőpapírok meg­írását, lepecsételését? Ter­mészetesen a káefté vezető szakértőit jó előre hitelesí­tené egy felsőbb, kerületi ha­táskörű hitelesítőszervezet, annak szakértőit egy országos szintű, s megint amazt a leg­felsőbb szintű, főhitelesítő szervezet. Végül a csúcson lévő csapat gárdáját maga a Jóisten hitelesítené, az ő nagy tekintélyével. S innentől kezdve mindenki nyugodtan alhatna, dolgozhatna... Erdős István hegyi sírollerezésben. Ilyen tel­jesítmény persze csakis a rend- , szeres testedzéssel, a iegkuiön- Holnapi számunkban az Alsótoldi Általa­bözobb sportágak kipróbálása- _ ■ / /» _ _ _ vai, gyakorlásával érhető ei. így nos Iskoláról olvashatnak. lesz ép testben, ép lélek! (soiymos-sánta) 1/d Puporka Nikoletta, Rácz Zsanett, Rácz Mariann, Oláh Krisztina, Rácz Klára, Csemer Beatrix, Csikós Mariann, Csikós Tünde, (második sor) Bangó László, Pásztor Gábor, Gagyi Richárd, Berta Nándor, Kanyó István. Tanítójuk: Tornyos Kolozsné (hiányzik a képről). Bemutatkozik a Petőfi Sándor Iskola Patinás épület ad otthont a salgótarjáni Petőfi Sándor Álta­lános Iskolának. A 815 gyerek 30 tanulócsoportban (átlagosan 27 fős osztályokban) szívhatja magába a kimeríthetetlennek látszó tudást. A gyerekek dél­utáni elhelyezésére, étkezteté­sére 13 napközis csoportjuk szolgál. Hatvanöt pedagógus ta­nítja, neveli az iskolájukba járó fiatalokat. Az idén négy. első osztályt indítottak. Ok már a szülői segédlettel otthonossá tett, ragyogóan átalakított mun­kásőrségi épületben tanulják a betűvetést. Az elsősök nincse­nek egyedül. A volt munkásőr- bázist benépesítették az alsó ta­gozatosok. Az iskola igazgatója, tanári kara hosszú ideje azon fárado­zik, minél többet nyújtsanak ta­nítványaiknak. Fontosnak tart­ják a szellem ápolása mellett a test fejlesztését, edzését is. Leg­újabb kísérletük - az erdei is­kola - nagy sikert arat, igen közkedvelt a gyerekek körében. Az egy-egy hétre a galyatetői síházukba elvonuló legaprób­bak nemcsak a természeti táj szépségében gyönyörködhet­nek, de megtanulják, miként kell óvni, ápolni, szeretni az élővilágot. Harmadik osztálytól kezdve tanítják a németet és az angolt. A sporttevékenységükről, ered­ményeikről gyakran olvashat­tak a lapunkban. Méltán büszke iskolatárs, tanító, tanár, nevelő és igazgató például Bereczki Brigittára, aki Európa-bajnoki címet szerzett felnőttek között, a 17c Lengyel Szilvia, Hegedűs Katalin, Kelemen Andrea, Gál Sarolta, Oláh Mónika, Tóth Veronika, Kovács Zsuzsanna, Válóczi Ivett, Telek Andrea, Papp Mónika, Buda Veronika, (második sor) Ulmann Gyula, Oláh József, Végh Sándor, Farkas Gábor, Spagina Péter, Princz Nándor, Harangozó Dániel, (harmadik sor) Nagy Gábor, Dudás Péter, Oláh Viktor, Mucs Ákos, Jecsmenik Zoltán. Tanítójuk: Virágné Nagy Zsuzsanna. 1/a Dudás Eszter, Varga Bernadett, Bartha Veronika, IVIácsai Mariann, Babják Andrea, Torják Ágnes, Ádám Rita, Ivanics Kitti, Deme Anna, Varga Nóra, (második sor) Hegedűs Ádám, Ballon Zoltán, Kelemen Krisztián, Csonka Ádám, Winkler Bence, Molnár Dénes, Handó László, (harmadik sor) Bartha Krisztián, Szabó Balázs, Ruszinszki Ádám, Buda Dezső, Laczkő Sándor, (negyedik sor) Fülöp Norbert, Győri István, Kobolák Bence, Szabó József, Horváth Dániel. Tanítójuk: Duna András és Kancsulik Tiborné (az utóbbi hiányzik a képről). L/b Ottmár Ágnes, Fodor Adrien, Seregi Alida, Kozma Orsolya, Berki Mária, Ajtai Hajnalka, Siraky Krisztina, Oláh Renáta, Szendrei Edit, (második sor) Kovács Máté, Bocsó Roland, Kelemen János, Reszel Péter, Marczi Péter, Zsigmondi Gergely, Molnár László, Lovász Zsolt, (harmadik sor) Bányik Gergely, Hegyi Péter, Bacsa Károly, Varga Nándor, Mészáros Gergely, Ficsur Zoltán, (negyedik sor) Malomhegyi Mátyás, Szabó Márió, Murányi Zoltán, Fenes Róbert, Ruzsinszki Péter. Tanítójuk: Kovács Györgyné és Krajcsi Józsefné (az utóbbi hiányzik a képről).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom