Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-01 / 128. szám

?90. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Az utóbbi néhány hó­napban felerősödött a poli­tikai nyomás a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekkel szemben. A gazdasági növekedés gyorsítása a mezőgazdaság­ban is szükségessé teszi a tulajdonviszonyok reform­ját, a termelőszövetkezeti tagok tulajdonhoz való kö­tődésének erősítését, a tu­lajdonosi érdekeltség meg­teremtését. Tulajdonviszonyok, érdekegyeztetés és vagyonjegyek A szövetkezeti tulajdon­viszonyok reformjának gon­dolata nem új keletű, hi­szen a termelőszövetkezetek kongresszusán az elmúlt év decemberében a résztvevők állást foglaltak a szövetke­zeti vagyonnak a tagok tu­lajdonába adásáról, a tsz- parasztok valódi tulajdonos­sá tételéről. Egyetértés van abban, hogy a tulajdonviszonyokat a tagság valós igényeinek megfelelően kell alakítani, a tagokat valódi tulajdonos­sá kell tenni, lehetőséget kell biztosítani adott eset­ben egy, a szövetkezettől el­térő gazdasági formációk ki­alakítására. A tulajdonviszonyok át­rendezése, a sérelmet szen­vedett parasztság rehabili­tációja csak az érintettek érdekeinek figyelembevételé­vel kellő megfontoltsággal hajtható végre. Hangsúlyoz­Ne cseléd legyen a tsz-paraszt! ni kell, hogy a szakembe­rek támogatják a szövetke­zeti tulajdonreformot, en­nek keretében az egyéni, il­letve kisgazdaságok kiala­kulását. Azonban a megye kedvezőtlen domborzati vi­szonyai és talajadottsága, valamint a mezőgazdaság általánosan gyenge jövedel­mezőségi viszonyai koránt­sem kecsegtetnek olyan jó megélhetési lehetőségekkel, amelyek eredményeként a földet visszaigénylők számá­nak ugrásszerű növekedésé­vel lehetne számolni. A vagyonjegyek és a rész­vények —, mint értékpapí­rok — több dologban elté­rő tulajdonsággal bírnak. A szövetkezeti vagyon nevesí­tésekor a tagság, tehát nem részvényeket, hanem a sa­ját tulajdonrészt megteste­sítő vagyonjegyet kap. Az előzőekhez hasonlóan, pon­tosítani szükséges a követ­kező megállapítást is. A tsz-tag, mint résztulajdonos „Félő viszont, hogy a ne­vesít^ folytán az adósság­állomány is nevesítésre ke­rül". A nevesített vagyon­részek nem tartalmaznak adóscágelemeket. A va­gyon működtetéséhez, gya­rapításához (főleg napja­inkban) idegen forrásra is szükség van. Természetes tehát, hogy a tagság nem­csak a tőkehozadékból ré­szesül, hanem adott eset­ben —, mint résztulajdonos — a ráfordítások arányos részét is viselnie kell. A Nógrád Megyei Mező- gazdasági Termelők Szövet­ségéhez tartozó 33 termelő- szövetkezet közül 22 ter­melőszövetkezetben megtör­tént a vagyonnevesítés. A vagyon felosztásának módszere a tagság vélemé­nyére alapozva történt. Ál­talánosan jellemző/hogy a vagyonfelosztás arányainak meghatározásánál' a tagsági viszonyban eltöltött évek kapták a legnagyobb hang­súlyt. Az előzőekhöz hason­lóan, jelentős tényezőnek bizonyult az összes kereset. A kisgazdapárt által java­solt módszer —, amely egyedül a ledolgozott évek­hez köti a vagyonrész meg­határozását — igazságtala­nul kizárja a minőségi mun­ka elismerését azáltal, hogy a jövedelmeket nem veszi figyelembe. Másrészt kizárja a jogos vagyonrész szerzé­sének lehetőségét azon ala­pító tagok esetében. akik koruk miatt már csak rövid ideig tudtak aktív tagként dolgozni. Egy folyamat már elindult Mondják, hogy . a tsz-ek vezetői, akik 3-*-5 évnél to­vább általában nem dolgoz­tak egy helyen, magas jöve­delemmel rendelkeznek, szemben azokkal, akik har­minc évet töltöttek egy gaz­daságban. Ez az általánosí­tás megalapozatlan és sér­tő azokra a szövetkezeti ve­zetőkre nézve, akik hosszú éveken keresztül nagy fele­lősséggel és tisztességgel dolgoztak egy termelőszö­vetkezetben. Nógrád megyében a szö­vetkezeti vezetők csaknem 20 százaléka több, mint 15 évet, 60 százaléka 5—15 évet töltött egy termelőszövetke­zetben és mindössze 7 fő az, aki 5 évnél kevesebb ideje szövetkezeti elnök. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetben elindult egy igen jól érzékelhető fo­lyamat, a szövetkezeti tulaj­don- és érdekviszonyok át­alakítása, amelynek ered­ményeként a szövetkezeti ta­gok valódi tulajdonossá vál­nak. E folyamatot mentes­sé kell tenni minden olyan körülménytől,, amely a szö­vetkezetek erőltetett bom- lasztását idézheti elő, s amelynek megvalósulása igen komoly veszélyhelyze­tét teremthet, mind a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének megtartása, mind pe­dig az ország élelmiszer-el­látása tekintetében. Szlobodnik János közgazdasági főmunkatárs Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége Tizenkilenc hiteles ember Balassagyarmaton A lakosság tájékoztatása a helyhatósági választások­ról nem, hogy féloldalas, de szinte semmilyen informá­ció nem jut el azokhoz, akik- ket érint maga a választás. Nincsenek még választási fórumok. Kevés a plakát, hiányoznak nagy számban a szórólapok: Balassagyarma­ton péládul a kopogtatócé­dulák is késtek kissé, holott a kampány országosán el­kezdődött. ha egyelőre nem­hogy lángja, de füstje se nagyon látható. A kampánykezdet (au­gusztus 27.) másnapján ta­lálkozott a városi tanács illetékes „csapata" a helybe­li pártok és szervezetek képviselőivel hogy a kezdés feladatairól és mindarról ami várható — tanácskoz­zon még időben egyeztes­sen. A rákövetkező napon a városi polgári kör a Civi- tas Fortissima már ezt a fontos kérdést tűzte vá­lasztmányi ülésének napi­rendjére. Feltűnően sok kérdés hangzott el amelyek­re dr. Rózsa György és Kamarás József adott vá­laszokat. A kérdésekből né­hányat azért érdemes a vá­laszokból felidézni, mert mutatják mi érdekli első­sorban ma a választókat. Balassagyarmat tíz vá­lasztókörzetében, amelyek igen nagy területeket fog­nak át, egyenként általában 1300—1500 választópolgár él. A tanácstagok száma eddig 44 volt, most tíz egyéni jelöltet lehet indíta­ni, illetve tíz egyéni jelölt indulhat. Ugyanakkor ki­lencen indulnak még a pár­tok jelölőlistáján, oly módon hogy minden, jelölteket in­dítani tudó párt kilenc „lis­tást" nevez majd meg nyil­vánosan, szeptember 12-e után így összesen tizenki­lenc tagja lesz a balassa­gyarmati önkormányzatnak. Számos kérdés hangzott el a jelölések módja. a kopogtatócédula kitöltése, a számítási százalékok mér­téke, az arányok vonatko­zásában is. Á legfontosabb, — érdekes, hogy ez érdekli az embereket a legjobban! —, hogy a pártok a közölt jelölőlistán később mai- nem változtathatnak. Ki- lenc-kilenc jelöltjükre, il­letve magára a pártra, az. egész város területén sza­vaznak a polgárok és aki a bonyolult számítás szerint a legtöbb szavazatot kapja, az kerül az önkormányzat­ba listásként. Balassagyarmaton is, mint minden helyen, ahol tíz­ezer feletti a lakosság, a polgármestert, maga a tes­tület választja meg, illetve közös megegyezéssel be­hívhat, választhat egv hu­szadik tagot is polgármes­ternek. A kampán.vkezdés egyik fontos része, hogy a városi tanácson kifüggeszthetik választói névjegyzéket, amii ezért éidemes megtekinte­ni, mert ha valaki azt ta­pasztalta, hogy a kopogtató­cédula nem érkezik meg hoz­zá ezekben a napokban — ott ellenőrizheti, hogy nem maradt-e ki a választói jegyzékből! Balassagyarmaton meg­alakították a pártokkal kö­zösen a választási bizottsá­gokat, A plakátok kiragasz­tásával kapcsolatban elr mondták, hogy kihelyezé­sükhöz mindenütt a hely, illetve az épület, kirakat, tulajdonosának engedélyét kell kérni, a városi tanács épületét viszont semleges helynek kell tekinteni, te­hát oda nem ragasztható plakát. A választási hirde­tési ügyeket viszont, a ta­nács ügyfélszolgálati irodá­jánál lehet intézni. Fontos szempont. hogy bárki bárkit jelölhet, ehhez elég egy százalék (13—15 je­lölés). Tehát látható. hogy nagyon egyszerű lesz a választáson elindulni, sőt a későbbiekben néhány szavazaton múlhat, hogy a jelölt bekerül-e, a városi önkormányzat testületébe, ami a szavazatok becsér­tékét növeli. Pártok, illetve szervezetek is indíthatnak egyéni jelöltet, de nekik is ki kell jelenteniök. hogy vállalják-e a jelölést és csak egy helyen szerepel­hetnek. amit szeptember 10-ig be kell jelenteni a tanácson. —pat— Világgazdaság Japánok finanszírozzák a Lengyelországot a Balti-ten- gertő] a csehszlovák hatá­rig átszelő 560 kilométeres autósztráda építését. A hi- •eí összege nem ismeretes, tie mindössze évi 2 száza­lék kamatot kell fizetni utá­na. és hosszú idő. 35 év aiatt törleszthető. A költsé­gek autópálya-illetékből, valamint az út mentén lé­tesítendő üzleti vállalkozá­sok hasznából térülnek majd meg. Az autópálya-haszná­lati illeték az adott útszaka­szon elhasznált üzemanyag 20 százalékával lesz egyen­értékű. A pénzügyi unió követ- kezménveként csaknem kél- millióan veszíthetik el mun­kahelyüket az NDK-ban, a tömeges állásvesztés azon­ban átmeneti jelenség lesz, mórt a munkanélkülivé vált embereket gyorsan átképzik új szakmákra — jelentette ki Helmut Haussmann nyu- gatnémet gazdasági mi­niszter. Közölte, kormánvá- naic feltett szándéka, hogy ne engedje 10 százalék fö­lé emelkedni a munkanélkü­liséget a két német állam egészében. A két Németor­szágnak együttesen 37 mil­lió fős munkaerő-állomá­nya lesz, s, ha az NSZK je­lenlegi 7 százalékos, 1,8 mil­lió fős munkanélküliségé­ből indulunk ki, az NDK- ban közel 2 milliós munka- nélküliséggel lehet számol­ni. Mobil telefonokat szállít Magyarországnak az ameri­kai Motorolal cég egy most aláírt hárommillió font ér­tékű szerződés értelmében. A kelet-európai piacra első ízben exportált berendezé­seket a > Motorola! brit rész­lege szállítja le a Rádióte­lefon Kft.-nek, amelyik a Magyar Posta utódvállalatá­nak és az amerikai US West International cégnek a kö­zös vállalkozása. A tervek szerint ősszel indul be a mobil, más néven celluláris telefonszolgáltatás rendsze­re Magyarországon. A.z amerikai kormány olyan világméretű rádióhá­lózat kiépítését tervezi, amelynek műholdjai digi­tális technikával. stúdió- minőségben továbbítanák a műsorokat a világ min­den részébe. Az 1 milliárd dolláros műholdrendszer költségeit megosztanák hir­detéseket is sugárzó magán- rádió-társaságokkal. Az új rendszer mintegy száz rá­dióadó műsorát tudná egy­szerre továbbítani. Párhuza­mosan világméretű, műhol­das telefonrendszer tervét jelentette be a Motorolal amerikai óriásvállalat. A több milliárd dolláros költ­ségű rendszer ugyancsak műholdakat és digitális tech­nológiát használna. Segítsé­gévei a föld bármely pont­járól kisméretű, hordozha­tó telefonnal kapcsolatba le­het lépni, bármely állomás­sal. Lengyel piac A salgótarjáni Camping-telepre most is érdemes kiláto­gatni. Az árusító lengyelek és magyarok mellett, néhány Romániából érkezett állampolgár cikkei színesítik az amúgy is nagy kínálatot. A választék széles skálán mozog. A Köjál ellenőrei ke­resve se találtak volna romlandó árut, hiszen a frissen sült kürtöskalács, valamint az üdítő nem ilyen. Most pedig íme, az árak: blúz 300 Ft együttes 1100 Ft hímzett fehér horganyzott vödör 50 Ft blúz 600 Ft iskolatáska 300 Ft hálóing ß00 Ft csillár 1500—1200 F* iskolaköpeny 80—150 Ft 21-es lábas 120 Ft lunykafarmer- vasaló 4—600 Ft szoknya 350 Ft zománcos lavór 120 Ft melegítő 200 Ft expander 300 Ft ffi. zárt cipő 750 Ft vérnyomásmérő 1500 Ft vékonvfarmer esernvő 300 Ft Autópiaci árak SALGÓTARJÁN, SZEPT. 1. Lada 2107 0 km 430 000 Ft Lada 2107 4 éves 270 000 Ft Lada 2105 7 éves 150 000 Ft Dacia 1300 7 éves 75 000 Ft Aro 243 D 1 éves 265 000 Fi Barkas B 1000 (váll. leadott) 110 000 Ft Skoda 105 5 éves 155 000 Lada Niva 1600 6 éves 230 000 Ft IFA műhelykocsi (váll. leadott) 200 000 Ft IFA ET pótkocsi (váll. leadott) 135 000 Ft Toyota Carina II 0 km 136 000 ATS Toyota Crorolla Hatchback 0 km 118 000 ATS Wartburg 2 ütemű 13 éves 60 000 Ft Trabant 4 ütemű 300 km 215 000 Ft Talonban a stukkerek (Folytatás az 1. oldalról.) — Megromlott hazánkban a közrend és a közbiztonság — mondta Telek Albin alez" redes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság igaz­gatásrendészeti osztályának vezetője. — Szaporodnak a fegyveresen elkövetett bűn­cselekmények, s fennáll an­nak veszélye, hogy lakások­ba való betöréskor illetékte­len kezekbe kerülnek fegy- \ érek. Ebből a meggondolás­ból kiindulva rendelte el a belügyminiszter, az önvédel­mi fegyverek begyűjtését és biztonsági letétbe helyezé- set. Országosan mintegy 12 ezer lőfegyver összeszedésé- ról van szó. Nyugdíjas kato­natisztek. rendőrök, . ügyve­dek, bírók, egykori pártal­kalmazottak, tanácstitkárok gazdasági vezetők, elvétve színészek birtokolták ezeket a különféle típusú pisztolyo­kat „Élesben" történő hasz­nálatukra talán sohasem ke­lült sor. Elsősorban státus- szimbólumot jelentettek. Nem túlzás, feleslegesek vol­tak. Ám így sem mondhat­ni k. hogy mindenki könnyű szívvel vált meg ezektől a becses jószágoktól. — A múlt esztendő vé­gén, mi már begyűjtöttünk több 'mint száz önvédelmi fegyvert, főleg volt munkás­öröktől — közölje az alezre­des. — A mostani akció keretében nagyjából 180 lő­fegyvert vontunk be. Közel 20 pisztoly biztonsági letét­be helyezése azért nem tör­ténhetett meg, mert gazdái­kat nem találtuk otthon. Külföldön tartózkodnak, az ország más területén töltik szabadságukat, vagy kora reggeltől késő estig dolgoz­nak a mezőgazdaságban. Természetesen ezekkel a személyekkel szemben is ér­vényesítjük a belügyminisz­ter rendelkezését. A fegyverek összegyűjtése zökkenőmentesen történt. Az érintettek megértették és elfogadták a parancsot. A kiadott önvédelmi fegyver- tartási engedélyt megtart­hatták erre lehetőségük volt. Nincs kizárva, hogy közü­lük többen idővel kérhetik majd fegyverük emlékként való megőrzését. Persze, ezek a stukkerek akkor már lőhasználatra alkalmatlanok lesznek. Megyénkben tehát már csak a rendőrség hívatásos állománya, valamint a HM hivatásos tisztjei rendelkez' nek önvédelmi fegyverrel Azok is kénytelenek voltak beszolgáltatni, akik bankok­ban, pénzintézetekben, egyéb gazdasági szervezeteknél lát­tak el fegyveres szolgálatot, önkéntelenül is felmerül a kérdés: nem sül~e el visszájá­ra a jószándék, nem kell-e tartanunk a bankok, pénz- szállítmányok, százmilliós értékekkel bíró gyárak elle­ni támadások elszaporodá­sától ? — Ennek eshetőségét nem lehet százszázalékosan kizár­ni — ismerte el a szakember. — De csak ott, ahol magán- személyekre bízták a fegy­veres vagyonvédelmet. _Az intézmények, üzemek túl­nyomó többsége jogi sze­mélyként rendelkezik fegy­verekkel. s ezekre magától értetődően nem vonatkozik a belügyminiszteri rendelet. A kormány még az idén beterjeszti az Országgyűlés­nek a lőfegyverek tartására vonatkozó törvényterveze­tet. Új törvényre van szük­ség, mert az 1975-ben hozott jelentős részben már el­avult. Ezután dől el, ki jo­gosult önvédelmi fegyverre. Addig nem adnak ki ilyen fegyver tartására engedélyt. És addig tart a lőfegyverek biztonsági őrzése. Soha na­gyobb gondunk ne jegyen!... Kolaj László Adategyeztetés a megyei rendőr-főkapitányságon. Jobbról Telek Albin alezredes. Fotó: Rigó Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom