Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-22 / 146. szám

6 tm?nznj #1990. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT Ankét a szerkesztőségben Egy „csendes Ki a hiteles ember? Milyenek lesznek Az önkormányzati vá­lasztási kampány félidején túljutva az Üj Nógrádi szer­kesztőségi ankétra hívta a hét elején a pártok és a listát állítani tudó szerve­zetek képviselőit. A talál­kozóra, amelyre főként Sal­gótarjánból jöttek el sokan, tizenkét szervezet, illetve párt tizennyolc képviselője szakított időt. Sulyok László, az Üj Nógrád főszerkesztője üd­vözölte a megjelenteket (a klubbeli elhelyezkedés sor­rendjében itt leírva), Szi­getvári Jánost (MSZMP), dr. Kovács Józsefet (MSZMP), dr. Németh Lajost (MSZDP), Balázs Lászlót (MSZDP), Horváth Józsefet (Vállal­— Véleményük szerint Nógrád megyében a váro­sokban és a településeken és főként itt Salgótarjánban pártjaik szempontjából eredményes-e a kampány? Mit sikerült elérni? Mit terveznek a kővetkező, dön­tő napokban? DR. ROZGONYI JÓ­ZSEF a túlzott pártoskodás iránti választói ellenér­zéssel kapcsolatban a jó­részt még hiányzó civil, te­hát nem pártközösségek fel­értékelődő. jövőt meghatá­rozó szerepét említette. Örömmel üdvözölve az an- kéton is képviselt Független Rendőr Szakszervezetet. A szocialista párt tapasztala­tát összegezve lanyhának ne­vezte a kampányt és hiá­nyosnak a civil oldalt az önszerveződés tekintetében, amelyek az érdekképvisele­tekben tölthetnek be majd jelentős szerepet. Üj szempontok a jelöl­tek kiválasztásánál: a szak­tudás és az emberi értékek, az alkalmasság mögé a kö­vetkező helyre szorult az illető pártállása, ami üd­vözlendő változás. JUHÁSZ ISTVÁN ezt a véleményt erősítve elmond­ta, hogy ők a kampányban a jelölési idő vége felé mindössze három nap alatt négy egyéni jelöltet is tud­tak állítani és mindösszesen tizenöt tagú listát is le tud­tak tenni az asztalra. — Róluk a pártok megfe­ledkeztek — így Juhász Ist­ván. — A pártok jelöltjét között egyszerűen nem ta­láltunk egyetlen rendőrt sem! Az önkormányzatok azonban nem lehetnek meg a fontos közbiztonsági szak emberek részvétele, képvise­lete nélkül. Érdekes vélemény: az embereknek sok volt mosta­kozók Pártja), ifj. Kiinka Lászlót (Vállalkozók Pártja), Kristnn Pétert (Fidesz), dr. Rozg^j^i Józsefet (MSZP), dr. \lamm* Tibort (KDNP), Csemer Elemért (Cigány Művelődési Szövetség), dr. Filarszky Nándomét (füg­getlen), dr. Várkonyi Jó­zsefet (MDF), ötvös Mi­hályt (MDF), Domonkos Ta­mást (NODISZ), Tolmácsi Ferencet (SZDSZ), Juhász Istvánt (Független Rendőr Szakszervezet), Faludi Sán­dort (Nemzeti Kisgazdapárt), Faludiné Molnár Gabriellái (Nemzeti Kisgazdapárt). Tehát tizenkét párt, il­letve listát állítani tudó szervezet tizennyolc képvi­selője vont közös mérleget a választási kampányról. A kezdő és átfogó kérdés a mi részünkről így hang­zott: nában az, amit a pártosko- "dásból kaptak és ugyanak­kor szinte minden fórumon a közbiztonság erősítése helvbeni sürgető feladat­ként említődik. Talán ezért lehetett az, hogy négy­szeres mennyiségű kopog­tatócédulát is össze tud­tak gyűjteni a lakosság kö­rében a független rendőrök. Az ő tapasztalatuk ebben más, nem párt jellegű szer­vezetnek is figyelmeztetés, hogy a valóban civil polgá­ri szervezetek nagy eséllyel indulhatta^ (volna). FILARSZKY NÁNDOR- NÉT sem az MDF indítot­ta, hanem környezete kér­te fel arra, hogy induljon a választási .küzdelemben Két nap alatt rengeteg ajánlócédulát kapott és így neki is meggyőződése, hogy a választók ma már nem annyira a pártokat — in­kább az értékes embereket keresik, rájuk figyelnek és feltehetően rájuk is vok­solnak majd. Ö maga is így került függetlenként a lis­tára. DR. VÁRKONYI JÓZSEF a választási közég vizs­gálatát fontosnak tartva egy ellentétpárra hívta fel (vitatkozva) a figyelmet. Nem a sok pártba és pro­pagandába fáradtak bele az emberek, hiszen a több­pártrendszert ma még min­denki csak tanulja. A sok párt egyben éppen az ér­deklődést jelenti, nem a fá­sultságot. Az érdeklődés nagy, az emberek nem áb- randultak ki és érdekli őket a lakóhelyük jövője. Az MDF-nél a jelöltállítás rö­vid idő alatt szervezetten történt, határidőn belül. Az MDF sok hiteles személyt tudott állítani.' Most arra készülnek, hogv több vá­lasztási gyűlést rendeznek és jelöltjeik személyesen is megkeresik azokat, akikre a szavazásnál számítanak. — Nem csendes a kam­pány! A nyugodtság viszont ma nagyobb érték, mint a tavaszi hangoskodás és az igazi munka is csak most következik. A legfontosabb mindenkit meggyőzni, hogy menjenek el a választásra — emelte ki dr. Várkonyi József. DOMONKOS TAMÁS szervezetük tagságának ér­deklődését elsősorban a sportban és a művelődés helybeni lehetőségeiben ne­vezte meg. A NODISZ a választásból mégsem ma­maradhatott ki. Véleménye szerint az önkormányzatban meg kell nyilvánulni min­den polgári érdeknek és rétegnek, így az ifjúságnak is. A pályakezdés, a család- alapítás főként ugyanis a fiatalokat érinti és őket kép­viselni kell, függetlenül attól, hogy azt párt vagy szervezet teszi, mint ami­lyen például a NODISZ is. HORVÁTH JÓZSEF a vál­lalkozók részéről kifejtette, hogy nem mindig csendes most sem a kampány. Van, amikor a reggel nyolckor kitett cédulákat kilencre már mások letépik. És hát persze most kevesebb is a pénz, így a plakát is. Ók, ha nem is kizárólagos jog­gal, de csak egy réteget, a vállalkozókat képviselik. Az ország négyszázezernyi vállalkozójára gondolva a kör bővül, várhatóan akár egymilliós is lehet az a ré­teg. amely a vállalkozókkal munkakapcsolatba kerül, ezért szerepük jelentős. Nem lehet közömbös senki­nek éppen a vállalkozók részvétele az önkormányza­tokban. A vállalkozók és a lakosság sorsa, élete ugyan­is a legszorosabban össze­függ. SZIGETVÁRI JÁNOS szerencsésnek nevezte a FALUDI SÁNDOR (Pász­tó) a parlamenten kívüli nemzeti kisgazdapárt ré­széről kifejtette, hogy a pártok nem képviselik iga­zán az ország legnagyobb részét; a falun élő embere­ket. Az ő programajánlásuk sem jutott el oda, ahova szánták. Véleményük meg­egyezik másokéval — nem szabad megengedni, hogy a pártok csatározásaivá váljék az önkormányzati választás. A piacgazdálkodás kialakí­tását lassúnak, sőt veszé­lyeztetettnek látják. Párt­elnökségük ajánlásában ép­pen ezért az szerepel, hogy e kérdésben mindenki emel­kedjen fel szűk körű érde­keiből, és ne hagyja, hogy a kommunista tanácsi appa­rátus kulcsemberei bármi­lyen pozícióba kerüljenek az önkormányzati választá­sokon. Ez egyben egyetlen salgótarjáni jelenlegi hely­zetet. A pártok nem sze­mélyek lejáratásával, ha­nem programjaik ismerte­tésével vannak elfoglalva. Tehát választóikkal törőd­nek és nem főként egy­mással. Képviselőiket nem egyéni becsvágyuk vezérli, így valóban kulturáltabb a politizálás formája már most is. Ám sokan mégis fél­nek, hogy elveszíthetik ed­digi kis nyugdíjukat, sőt viszonylag alacsony életní­vójukat, s mindazt, ami az utóbbi negyven esztendő­ben kétségtelenül elért eredmény. Félnek a mun­kanélküliségtől, ami most elkerülhetetlen, de csökken­tése vagy megelőzése közös érdek és ezért több párt programjában, így az MSZMP-ében is szerepel. KOVÁCS JÓZSEF ehhez kapcsolódva emlékeztetett arra, hogy a kampány baljós jelekkel, augusztus husza- diki beszédek felhangjai­val indult, de ez a stílus Sal­gótarjánban például nem terjedt el igazán. A kam­pány „kulturáltan csendes”. és ez bizakodásra ad okot, vagyis nem az irányított hangulat lesz az uralkodó elem a hátralevő rövid idő­szakban. Az kapja a lehe­tőséget a megmérettetésre, aki a legerősebb bizalmat élvezi — ez az ő álláspont­juk is. De például a választás mikéntjéről még sokan alig tudnak érdemben valamit! A helyi önkormányzatok eltérő lehetőségű működé­séről szólva kiemelte, hogy már az is óriási eredmény lesz, ha a város (Salgótar­ján) intézményeit, közszol­gáltatásait működtetni tud­ják. Nagy eltérések már csak ezért sem lehetnek az önkormányzatok között, függetlenül attól, hogy mi­ként áll majd össze a kép­viselői kar. választási programjuk. Ezért is, hogy nem pártszínekben indultak, így azokat támo­gatják a függetlenek közül, akiket hitelesnek ítélnek, akik a lakosság bizalmát bírják. Pártjuk azonosul a FKGP földosztási tervé­vel. Sajnos, a független kis­gazdák nem tudtak egyetlen jelöltet sem állítani például Pásztón, azért . volt, ahol a kisgazdaérdekekért (két körzetben) a nemzeti kis­gazdák állította^ lakossági kérésre jelöltet. Valóságos és tűrhető adópolitikát, vál­lalkozói politikát követelve és a kisgazdaérdekekre fi gyelve. A vállalkozói segítésről ÖTVÖS MIHÁLY úgy vé­lekedett, hogy a kormány­zat minden módon szorgal­mazza a jövőben ezt, és pél­daként az új nyolcvanmilli­árdos! egzisztenciális ala­pot említette, kiemelve, hogy mindeközben a KGST összeomlik. Az önkormány­zatok persze a helyi ipari vállalatok ügyeibe nem szól­hatnak majd bele érdem­ben (bár van, ahol a mun­kástanácsokkal szorosra fűzhető kapcsolattal valami ilyesfélét terveznek (pél­dául Balassagyarmaton az MDF jelöltjei — a szerző), ezt tehát már most is tisz­tán kell látni. A kormány ügyeit és az önkormányzat dolgait nem célszerű össze­keverni. — Az emberek mindenütt elfásultak — vélekedett a cigány kulturális egyesület képviselője, hozzátéve, hogy sokan nem mennek majd el DR. MARTON TIBOR a kereszténydemokratáktól az emberek félelméről be­szélt; a múlt aggasztja őket elsősorban, az nyomorítja tovább lelkűket, amit át­éltek. Ez alól kell felsza­badítani közösen az embe­reket, és akkor majd tud­nak jókedvűen is politizál­ni és akkor majd látják, milyen legyen a jövő! A népfőiskola kérdéséhez hoz­záfűzte, hogy a keresztény- demokraták már elindítot­ták a II. Rákóczi Ferenc népfőiskola munkáját, egye­lőre Budapesten. TOLMÁCSI FERENC az SZDSZ képviseletében ugyancsak félelmekről be­szélt, amellyel ők a válasz­tások elé néznek. Az ér­dektelenséget ugyanis ők is tapasztalták. — Mi miatt van ez? — kérdezte Tolmácsi Ferenc, majd válaszolt is rá: a ta­vaszi választás iránt foko­zott volt az érdeklődés, most a/.onban éppen a jövőjü­ket nem látják az emberek. Az ígérgetések nem teljesül­tek. például a vállalkozá­sok bővítésében, segítésé­ben, az infláció gyors le­törésében, az adócsökken­tésben, aminek ma már alig •van valamilyen lehetősége. Az SZDSZ országos válsá­got lát, reményvesztést ta­pasztal, a mezőgazdaság rossz helyzete valóban már- már katasztrofális — ezeket említette, szinte valamenv- nyi aznapi, a Parlamentben eimondott Tölgyessy-vál- ságérzetet felsorolva, viszont keveset, szinte semmit nem mondott az SZDSZ kampá­nyáról. Annyi megtudható volt, hogy az SZDSZ lerövi­dítette a kampányidőszakot és az utolsó hét lesz majd a „legerősebb". E „világvége" hangulat­ban szólt Várkonyi József arról, hogy három hónap alatt valóban nem lehet mindent végérvényesen el­érni, ami korábban ígéret volt. Cáfolta azt is (SZDSZ), hogy centralizációs törek­szavazni sem. A cigányság száma 22 ezer a megyében, és sokan már most is utcára kerülnek, mert ők a legkép- zetlénebbek. Erősödik kö­rükben a nézet, hogy a ko­rábbi kormányzat többet tett a cigányságért — mond­ta CSEMER ELEMÉR, aki csalódott azért is, mert a tavaszi választáskor az ígért anyagi lehetőséget vé­gül is a mai napig nem biztosították számára. A ci­gányság képzése érdekében említette, a népfőiskolákat, amelyre azonnal jött a vá­lasz, hogy ezek máris létez­nek, az általános iskolai le­hetőség most is megvan, a népfőiskolák ugyanakkor a falusi tehetséges gyerekek támogatását célozzák. vesek hatalmasodnának el a kormányon, s amúgy is más helyzet érvényesül majd az önkormányzatban, ahol a több párt és a füg­getlenek többféle nézetet érvényesíthetnek majd jó haszonnal a lakosság érde­kében. BALÁZS LÁSZLÓ örö­mét fejezte ki, hogy nem kerültek a szocdemek a par­lamentbe, mert annak a munkája nem mindig „fel­emelő" és figyelmeztetett arra, hogy a parlamenti hi­bákba nem szabad majd az önkormányzatoknak belees­ni. A megyei munkásság zö­me ma is és a joyőben is Salgótarjánban él, ahol nem engedheti meg magának senki, hogy a polgármester például szűk pártérdekeket szolgáljon. Ugyanez vonat­kozik a képviselőtestületi ta­gokra is. Az öregekkel ugyanakkor senki sem tö­rődik most sem! Az embe­reket mégis meg kell nyug­tatni, hinniük kell a válasz­tás, az összetartás értel­mében. Ö és mások is hangsúlyo­zottan szóltak a közbizton­ságról, a rendőrség munká­járól, részvételéről az ön- kormányzatokban, a rendőri munka szakszerű vezetésé­ről, irányításáról és min­denoldalú megbecsüléséről a jövőben. FALUDINÉ MOLNÁR GABRIELLA, a nemzeti kis­gazdapárt jelöltje az agrár­ország. tehát hazánk beteg­ségének okaira mutatott rá és a felelősségre-felelősökre, akiknek a mai katasztrofális helyzet „köszönhető". Ö is bírálta a parlamenti stílust, amiből nem szabad a példát venni, ha a vitát jónak is tartjuk. Hiteles emberekre van szükség, függetlenül at­tól, hogy milyen pártban vannak. Vagy melyik párt segíti őket. Nagy a felelős­ség, nehéz lesz az önkor­mányzati munka, elsősorban az anyagi oldalak hiánya miatt. (Folytatás a 7. oldalon.) Kulturált versengés ír Ü\ Hátrányos helyzetben a cigányság (3: „Világvége" hangulat IV

Next

/
Oldalképek
Tartalom