Új Nógrád, 1990. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1990-09-21 / 145. szám

1990. SZEPTEMBER 21.. PÉNTEK 3 Vonalakat kötöznek Tarjánban Megváltozott néhány állomás hívószáma 400 új tulajdonos Kommentár Megállt az idő Kommentárunk soraiban is felhívjuk a randevúra várók, a titkos, legalizált . légyottra pontos időt megbeszélöket, hogy le­gyenek óvatosak. Már­mint a salgótarjáni Vo­lán-pályaudvar óráival szemben. Hogy miért ez a nem mindennapi, szemé­lyi és közügyeket egya­ránt sértő javaslat? Azért, mert a pályaudvar órái (valamennyi) egy állandó időpontot mutatnak. Ne­vezetesen 12:06-ot. Nem semmi, mondhat­nánk, amennyiben úri jó­kedvünk úgy tartaná. Ám előfordul, hogy egy kiadós hajnali rohanás napon elfelejtjük óránkat a csuk­lónkra csatolni, és okkor az ember automatikusan a pályaudvari — eléggé balga módon biztosnak vélt - villanyórára tekint: van-e még ideje netán egy kávéra? Amennyiben |b tarjáni autóbusz-pálya­udvar óráit figyeli, így ebben az esetben tegye ki magát minden óvatos­ságnak. Ne higgye azt, hogy ott annyi az óra, amennyi! A helyszínről szerzett információink szerint az órák már jó ideje nem működnek, hiányuk oka pedig egy bizonyos meg­hajtó alkatrész hiánya. Eddig rendben. Alkatrész valahogyan, valahonnét, elöbb-utóbb csak lesz. De mi legyen az addig óra nélkül járó, és egy autóbusz-pályaudvar órá­iban megbízó utassal? —sólymos— Szombaton délután volt egy pesti hívásom a megye- székhelyről a 168 óra adás­idejében. Türelemmel beje* lentettem a 01-eskének, s elárultam a számsort, ami egyébként nyilvános. Rettentően sajnáltam, hogy az adás utolsó fél órájában kellett a fejemhez kapnom, mert hiába vártam a kap­csolást, a készülék nem csengett. Azért sem, mert a kért szám nem jelentkezett, s azért sem, mert a telefon- állomás száma időközben megváltozott. Ez utóbbiról sejtelmem sem lehetett. így természetesen ismét fölhívtam a 01-et, s végre megnyugodhattam. Minden fülnek — s nékem is — kel­lemesen csengő női hang adta tudtomra a következő­ket felszólalásomra s kérdé­seimre: — Uram, bocsánatot ké­rünk (itt a többesszám I. személy a POSTA nem tel­jes egészét jelenthette), de az ön által kért szám hívá­sunkra nem válaszolt. — Köszönöm szépen. Ta­lán nincsenek otthon. — Igen, bizonyára. — Épp a 168 órát hall­gattam. Az adásában tény­leg sokan „nem voltak ott­hon” — mondom. — De mi­ért nem tetszettek visszake­resni a sikertelen hívást kö­vetően, hogy feleslegesen ne várjak ?! — Uram! Az önök száma megváltozott! — Ezt nem tudtuk! Sen­ki nem értesített, s még ki sem dobolták. De, ha ÖNÖK tudták a megváltozott szá­mot. miért nem közölték? És miért nem mondták, hogy a kért szám hallgat? — Hívtuk önöket, de nem jelentkezett a szám. — Ha hívtak volna, mint mondja, Kedves Hölgyem, sebesen fölkaptuk volna a kagylót, gondolva a fontos kapcsolás jöttét. Ám felet sem csorrent a készülék. Bi­zonyára műszaki hiba lehe­tett, nemde? — De igen. Lehetett. — Elháríttathatták volna! Valamit, valamicskét az ügy­félért alapon. Érdekes ugyanis, hogy én föl tudtam újra tárcsázni önöket. Ez az én kétforintosom volt. Egy újabb, de igaz, régies. Ha már így vonalban va­gyunk, nem tetszene tudni mondani valamit a fejlesz­tésről? Mert most is a har­madik utcaszomszédból be­szélek. — De, igen uram. Ma be­fejeződött 400 új salgótar­jáni állcfmás bekötése. — Drága Hölgyem! ön egy angyal! Akkor lehet, hogy hamarosan a mi lakásunkba is bekötik a telefont, ugy-e? — Ha beadták időben a kérelmüket, akkor talán... — Bizony ám, már leg­alább hat éve ott a kérel­münk. — Ezt nem tudhatom. De talán... Ugyanis hamarosan újabb 1600 telefonállomást kötnek be Salgótarjánban. — Kedves Kisasszony, vagy Asszonyom! Nagyon szépen köszönjük a jó hírt! Szabad lenne megtudnom a nevét? — A világért sem, uram. Hova gondol? — Igen sokakra, kedves. Mert nagyon sokan várnak telefonra. Sokak nevében nagyon szépen köszönjük a jó hírt. Engedje meg, hogy az Űj Nógrádban közread­juk. További jó szolgálatot kívánunk, s jó munkát a vonalszerelőknek! gyurka Vilmos Számítástechnika-óra a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban. A II. D.-sek Butkainé Vajda Éva tanárnő irányításával ismerkednek a jövő technikájával. Fotó: R. Tóth Sándor A KGB és a glasznoszty A KGB jelenlegi tevé­kenységének és a szerve­zetben zajló peresztrojká­nak alapvető irányzata a törvény és a nyilvánosság. Az egyik legtitkosabb szov­jet hatóság újabb lépést tett a fentiek felé azzal, hogy létrehozta a Társadal­mi Kapcsolatok Központ­ját. melyet a Ljubjankán lévő híres épületben mu­tattak be szovjet és külföl­di újságírók számára ren­dezett sajtókonferencián. Az AN tudósítója meg­kérdezte, mennyire tükrö­ződnek a KGB-ről szóló új törvényben a glasznoszty szempontjai és ilyen körül­mények között hogyan va­lósul majd meg a szervezet több szempontból titkos munkája? — A KGB tevékenységé­ben a glasznoszty kérdése elsősorban a jogi alapok megerősítését, szerveink szi­gorú, törvényes keretek kö­zötti működését érintik — mondta Alekszandr Karbai- nov, a központ vezetője. A kidolgozandó törvényben szigorúan meghatározzák szervezetünk jogait, köteles­ségeit és tevékenységének kereteit. Ugyanakkor mun­kánkban ésszerű arányban kell lenni.e a glasznosztv- nak, és a titkosság olyan fokának, amely lehetővé te­szi hatékony tevékenysé­günket. Az újságírókkal folytatott beszélgetés egyenes és nyílt volt. Szóba került az NKVD archívumaihoz való hozzá­férés kérdése is, csakúgy, mint az eltűnt svéd diplo­mata, Raul Wallenberg sor­sa, a KGB jelenlegi tevé­kenységének ismertetése, va­lamint Oleg Kalugin, volt KGB-tábornok és a KGB- múltban játszott szerepe. A Senior Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében új fazonú ADIDAS jogging gyártá­sát kezdték meg. A Pálissy fantázianévre hallgató sportöltözékből szeptemberben tíz­ezer garnitúra kerül német exportra. Képünkön Gecse Tamásné minőségellenőr az alkal­mi modelleken vizsgálja az új, divatos terméket. —RT— Az élet adja meg a leckét Segítség a vállalkozóknak Nemsokára egyéves lesz a Nógrád megyei vállalkozókat segítő jogtanácsosi iroda; mely nem csupán a jogi téren, hanem a vállalkozások komplex megvalósításán „bábásko­dó” szállítóegyesülés. A szabályozók még mindig nem eléggé vállalkozásbarátok, ennek részleteiről számolt be lapunknak dr. Szőllős Gyula, az iroda igazgató jogtanácso­sa. — Cégünk létrejötte egy újfajta szükséglet megjelené­sének köszönhető. Ország­szerte megnőtt a vállalkozá­si kedv, de a kft.-k, betéti társulások, egyéb magáncé­gek életre hívásának részle­teiről nem sokat tudnak az emberek. Irodánk hat főál­lású jogászból áll, de. ha egy-egy ügy jellegénél fog­va megkívánja, alkalman­ként foglalkoztatunk más területen dolgozó szakembe­reket. Könyvvizsgálók. fő­könyvelők biztosításával is foglalkozunk. Külkereske­delmi jog megszerzését, kül­kereskedelmi ügyletek le­bonyolítását szervezzük, olyan ügynöki szervezeti há­lózatot építettünk ki, amely­nek az a lényege, hogy ügy­nökeink —, akik nem ma­gyar állampolgárok — se­gítséget nyújtanak vegyes kft.-k létrehozásához Auszt­riában, Németországban, Olaszországban, Angliá­ban, Szovjetunióban és Ro­mániában. — A nyugati tőkések jól ismerik Magyarországot? — Sajnos, nem. Éppen ezért néha nehéz velük megértetni, hogy nálunk más a gyakorlat, mint ná­luk. ök azonnal a tulajdo­nost keresik, akivel tárgyal­hatnának. de mi hiába mond­juk, hogy az Állami Vagyon­ügynökség nem olyan szer­vezet, amit ők keresnek. Szerencsére, elég rugalma­sak a nyugati üzletemberek. Általában azt a megoldást választják. hegy megvesz­nek egv-egy üzletet, vagy építenek. Az a tapasztala­tom. hogy ők meglehetősen nagy előrelátással rendel­keznek. — Nem túlságosan Buda* pest-centrikusak a nyugati­ak elképzelései? — Most már nem. Vidé­ken még nagyobb szükség van rájuk, és ezt megértet­ték. A gond ott van, hogy a magyar vállalatok nem fog­lalkoztak soha piackutatás­sal, csak a termelőtevé­kenységre fektették a hang­súlyt. Nyugaton viszont más a szemlélet: az üzletember pontosan akarja tudni, hogy hol, mit fog a gyár termel­ni, és ki fogja megvásárolni a terméket, ök mindig biz­tos piacra termelnek. — Mennyi idő alatt lehet létrehozni egy kft.-t? — Addigra, mire valójá­ban beindul, eltelik egy év. A bürokrácia nem szűnt meg, Nemcsak ez a gond: kapcso­latokat kell találni, ha ter­melőtevékenységet akarnak folytatni, gépeket kell be­szerezni, piackutatást vé­gezni. A pénzügyi szervek sem igazán vállalkozásbará­tok, mert, ha hitelt adnak, szinte túlbiztosítják magu­kat. Mi együtt küszködünk a vállalkozókkal, és örülünk annak, hogy egymástól is tanulnak, így együttműkö­désünk sokkal hatékonyabb. Gera Éva Legalizálják a kábítószer-forgalmat? A kábítószer-fogyasztás problémáival foglalkozó nemzetközi konferencián. Mexikóvárosban, hozták nyilvánosságra ; az alábbi adatot: évente 300—500 mil­liárd dollár — a világ pénzforgalmának közel egv- harmada — megy át a ká­bítószer-kereskedelem csa­tornáin. .A konferencián éles vita bontakozott ki a kábítószer- forgalom esetleges legalizá­lásáról. Alvarez Comöz mexikói szakértő vélemé­nye szerint már csak az’ is a legalizálás mellett szól, hogy hitelt érdemlő ada­tok szerint a világon éven­te három és fél ezer ember hal meg kábítószer-fogyasz­tás következtében. Vajon milyen tudományos -kritériumok alapján válik legálissá az egyik szenve­dély és tiltottá a másik?- A mexikói tudósnak az a véle­ménye, hogy meg kell szün­tetni a tilalmat, mert álta­la nem oldódik meg a prob­léma, csupán csak megtor­lásokhoz és a magas árak révén rendkívüli jövedel­mekhez vezet. Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1990. szeptember 20. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 11843,82 11855,68 11867,54 Ausztrál dollár 5155,74 5160,90 5166,06 Belga frank 193,65 193,84 194,03 Dán korona 1044,62 1045,67 1046,72 Finn márka 1685,71 1687,40 1689,09 Francia frank 1189,38 1190,57 1191,76 Holland forint 3534,50 3538,04 3541,58 ír font 10689,47 10700,17 10710,87 Japán yen (1000) 450,44 450,89 451,34 Kanadai dollár 5348,89 5354,24 5359,59 Kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 3983,72 3987,71 3991,70 Norvég korona 1028,84 1029,87 1030,90 Olasz líra (1000) 53,19 53,24 53,29 Osztrák schilling 566,29 566,86 567,43 Portugál escudo 44,93 44,97 45,01 Spanyol peseta 63,16 63,22 63,28 Svájci frank 4805,50 4810,31 4815,12 Svéd korona 1083,72 1084,80 1085,88 Tr. és Cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA-dollár 6196,69 6202,89 6209,09 ECU (Közös Piac) 8253,45 8261,71 8269,97

Next

/
Oldalképek
Tartalom