Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-25 / 122. szám
8 Lélektől lélekig CIVUAS CR1ST1ANA - BALASSAGYARMAT 1990. AUGUSZTUS 25.. SZOMBAT Mátraszentimre—Fallóskút történetéből Bizonyára sokakat meglepett az augusztus elején az Űj Nógrádban megjelent riport az immáron lassan kegyhellyé fejlődő Fallóskút életéből. A cikk nyomán az érdekeltek bizonyára más belátásra jutottak, és azóta immáron ama „híres” parkolóhely ügye elrendeződött. mégpedig úgy, hogy sem az imád- kozókat — és így magát a Madonnát —, sem a szorgos munkával épített pihenőházak tulajdonosait ne zavarja az odaáramlók autóinak, autóbuszainak brümmögése, zúgása. A mi véleményünk is az, hogy bizony a parkolót az országút mentén, lent a völgyben kell megépíteni! Hiszen milyen épületes lesz az, ha rendezett sorokban ének és imaszó mellett tesznek meg a búcsúsok 400—500 métert a Szűzanyának szentelt helyig. Egyébként is nem a demonstrációk és tömegnyü- vánulások visznek közelebb minket az Úristenhez és a Szűzanyához, meg lelkünk üdvösségéhez, hanem az egyéni megszentülés, egyéni törekvés Isten segítségével. Mindenki annyi búcsút nyerhet ma már, amennyit buzgóságával, szeretetével (tehát nem gumójával é_ nem autóbuszával) kiérdemel. A nem tömeges, hanem az egyéni, illetve kiscsoportos zarándoklat volt ott kezdettől fogva a nagy „úttörők” szándéka. 1990. április 22-én írta az Üj Ember: „Az a népi vallásosság, mely tömegeket mozgat, magában hordja a felületesség és triumfálizmus (dicsekvő felvágás) veszélyét. Például a zarándoklatok nem tudnak »mélyre hatni«. A személyes hitet kell ébreszteni és erősíteni, nem csupán a százezres tömeg élményét! A klerikalizmust mindenképpen le kell küzdeni." Ezeket a szavakat az Üj Ember annak idején Frantisek Aykora főszerkesztőtől vette át a pozsonyi KatoHcky Noviny újságból. Mennyire igazak ezek a szavak... ! És ha ez így van, akkor álljon itt a magát megnevezni nem akaró Zarándok összeállítása 1986. és 1987. történeteiből, a Mátraszentimre— fallóskúti kegyeleti hellyel kapcsolatban. Az illető bántani senkit nem akar, holtakat különösképpen, de a minket fenyegető, vallásos népi mezbe öltözködő maffiás gondolkodás ellen hívja fel a figyelmünket. Itt az ideje, hogy ne „hiszékeny”, hanem okosan mérlegelő „búcsújárók” és Mária-tisztelők legyünk nevetségesség vagy pláne maffiás jellegek nélkül. Összeállította egy zarándok: 1987. HOGYAN LETT A FALLÓSSZENTKÍTI MARIA-KÁPOLNA MISÉZŐHELY? Az 1947-ben kezdődött illegális búcsújárás Fallós- szentkúton negyven éven át a hivatalos egyház: az egri érsekség hozzájárulása és áldása nélkül zajlott. A hasznosi látnoknő uszályhordozói a „saját zsebükre” dolgoztak, miután a kis kápolnát felépítették. A hatalmas ösz- szegű pénzadományokat összeszedték. sőt kicsalták a idejövőktöl és- saját” céljaikra fordították. 1985- ben á látnoknő meghalt, néhány hódolója és utánzója ezután is begyűjtötte az oltárról az adományokat, sőt a hiszékeny és rajongó zarándokok körében még gyűjtéseket is rendeztek különféle jogcímeken. A látnoknő Klára néni halála után rohamosan csökkent a „zarándokok” száma. Ezért három, Pásztó környéki és egy felsőnógrádi .,hiszterika”, mint „pót- látnokok" 1986. augusztus 16-án, a máriabesnyői nagybúcsú alkalmával fölkérte az úgynevezett zarándokatyát. Ipolyvölgyi Németh József nyugalmazott plébánost, (ma Gyarmaton él), hogy a jövőben legyen gondja Fallósszentkútra is és olykor-olykor jelenjen meg itt misézni mintegy „besegítve” a Géza nevű esztergomi ferences atyának, aki szintén vállalkozott a hívek itteni szolgálatára. Ipolyvölgyi atva úgy döntött. hogy egyelőre minden hónap utolsó vasárnapján fog misét mondani Fallós- szentkúton. Egyúttal megfigyeli és előkészíti a terepet a hivatalos egyház számára. Ám ez 1983. szeptember 28-i megjelenése alkalmával „kiderült”. hogy a pótlátnokok és vallási mániákusok (csalók!) most föl akarják őt használni arra, hogy a zarándokoktól további. még több adományt kicsaljanak hazug és aljas módon: most már új templom építésére. Németh atya tiltakozott ez ellen és rögtön elhatárolta magát a tisztességtelen és ördögi (csalárd) módszereket alkalmazó „bűz- gólkodóktól”. Tiltakozott szóban is, levélben is ez ellen, de mit sem ért! A búcsújárók kicsikart és elsikkasztott pénzétől megmámorosodott asszonyok nem hagytak föl „könnyű” pénzszerzési akcióikkal és egy nagyméretű templom építése volt a gyűjtésre a csalétek. Egy füzetet is mutogattak az érkezőknek, amellyel igazolták, hogy ők bankba teszik, illetve Egerbe továbbítják a pénzbeli adományokat. Németh atya ezután írt Egerbe Mészáros Lajos fő- egyházmeg.vei kormányzó úrhoz. Írásos jelentést tett 1987. március 9-én, és indítványozta, hogy az egri érsekség vegye gondozásába e kis kápolnát. Mészáros kormányzó úr március 11-i válaszlevelében ezt az indítványt elutasította és közölte, hogy a „pótlátnokok” semmiféle pénzeket nem küldtek Egerbe. . . Mészáros atya halála után dr. Kovács Endre egri püspök úr lett a kormányzó. Őhozzá 1987. június 5-én, írt Németh atya újabb levelet. Ebben ismét szomorú jelentést tett a fallósszentkúti áldatlan állapotokról, a sikkasztásokról, a csalásokról és újra indítványozta a kis kápolna mielőbbi egyházi átvételét és ott a rendszeres misézés megkezdését, a sikkasztok leállítását. Időközben kinevezték Seregély Istvánt egri érsekké, akinek Kovács püspök úr referált a fallósszentkúti ördögi állapotokról. Seregély érsek úr Németh atya indítványát a szomorú állapotok megváltoztatás^ érdekében elfogadta, s miután Kacsik Árpád mátraszent- imrei plébános úr vállalta a kis kápolnában a misézést. az érsekség joghatóságát Fallósszentkútra is kiterjesztette 1987. október elsejével. Kovács püspök úr megköszönte Németh atyának nagymérvű fáradozásait ez ügyben és kérte a zarándokatyát, hogy a jövőben is „kísérje figyelemmel” Fal- lósszentkút életét. Időnként tegyen jelentést Égerbe, különösen akkor, ha valláserkölcsi szempontból rendellenes dolgokat tapasztal, vagy ha pozitív meglátásaival elősegítheti Fallóskút lelki, anyagi fejlődését. Németh atya ezt szívesen vállalta. így tehát Fallósszent- kút egyházjogi helyzete minden hivatalos fórumon elintézést nyert Kutatásainak, megfigyeléseinek eredményét, leveleit ez ügyben az illetékes egyházi levéltárba helyezte el Németh atya. E tények bizonyítják, hogy a „megjátszott”, népi naiv vallásosság nem mindig takar őszinteséget. Negyven esztendő bezsebelt adományairól sem az eredeti látnok utódai, sem más a mai napig nem számoltak el semmivel. Avagy talán a lelkiismeretükkel elszámoltak? Z. A VÁRADI BIBLIA A balassagyarmati református egyház tulajdonában van egy igen értékes és féltve őrzött Biblia. Valószínűleg ajándékozás útján került mai helyére ez a magyar- nyelvű, 1660-ban nyomtatott ún. Váradi Biblia, irodalom- történeti érdekességét az adja, hogy hiányzik belőle János evangéliuma 5. részének másfél verse. Ennek az a magyarázata, hogy a nyomdai munkálatokat Nagyváradon kezdték el, de a törökök előrenyomulásával a nyomdát átköltöztették Kolozsvárra. A fent említett részt —. ahol a munkákat abbahagyták — véletlenül V a r a ® « A Váradi Biblia belső címlapja Balassagyarmat református egyház tulajdonában. odébb folytatták és a hiányzó másfél versnyi rész pótlására már nem volt lehetőség. A jó állapotú Biblia je- lenLeg másodlagos kötésben van, ennek méretei 32x23 JTIBLI \ • v.'úfy fys isfiwih o «s ? \ ' -TLsTWFXTömB' •«<•< u.iuírrri,, . ffeaivrat is fi YííTTÍ J A Váradi Biblia nyomdai mesterjele. cm. A vaskos kötet, mely egyetlen példány a megyében. értékes darabja a református egyház könyvtárának. R. A Szent István Társulat asztaláról Testy érünk Kamill Egy ferences kalandozásai — Nógrádban (is) öt éven át írta művét, amiben derűs hitet tesz Isten szolgálatában Kamill testvér, jászberényi születésű, tájunkon nevelkedett ferences szerzetes. Hosszú ideje bénán, tolókocsihoz kötötten, mégis eredeti derűvel él Pannonhalmán az idős papok otthonában Kovács Kamill 82 éves szerzetes. önéletrajzi munkájának címe: Kamill testvér kalandozásai a XX. században. A munka — amelv saját szavai szerint témája miatt sokáig tabu volt — tavaly jelent meg az Apostoli Szentszék Könyvkiadójánál (Szent István Társulat,.,l,Q53,i Bp Kossuth u. 1.). Fráter Kamill»« a mi tájunk — Szécsény, Salgótarján, Hont. Ipolyság, Mátra- verebély—Szentkút stb. — gyermeke, így tehát testvérünk is, hiszen itt kezdte Szécsényben a noviciusi életet. Szép emlékezést közöl P. Réz Marián salgótarjáni ferences házfőnökről. Bár nem végzett teológiát, amint azt az előszóban dr. Szántó Konrád megjegyzi, sok pappal vetekedve tudta az evangélium örömhírét terjeszteni kére- gető barátként, közismert búcsúvezetőként. Élete kalandozásait is e két (sok fáradozást, helytállást igénylő) „foglalatosság” tartja keretben. Még bénultan (agyvérzés érte) is elzarándokolt a ferences testvérek segítségével kedves búcsúhelyeire, az ismert kegyhelyekre. A kéregetve prédikálás jókedélyű művelője sokat járt a nógrádi, Balassagyarmat közeli tájakon társaival. Ezeknek az utaknak a leírása a könyv leg- őlvasottabb 'óldalai” is egV-'r ben számunkra — különösen a fiatalabbaknak, akik a rendek feloszlatása miatt Kamill testvérrel és társaival soha nem találkozhattak! Nagy űrt tölt ki tehát a munka, amelyet Pannonhalmán élve írt, hiszen egy drasztikusan eltüntetett kor, amely ma újraéled, szereplői között vezet bennünket Isten szegénye. Fráter Kamill. Őszintén már-már vi- lágiasan nyíltan szól a barátok életéről, így a sajátjáról is, amelyet végig egy nyílt eszű, jó ítélőkészségű mesterember! szemlélete is jellemez. Kamill testvér gyakorta készítette, javította rendtársai lábbelijét, rendi foglalatossága szerint. A kéregetve igét hirdető, evangelizáló vándorprédikátorok utolsó nagy képviselőjét nem ok nélkül hasonlítják magatartása után Assisi Szent Ferencnek. Mindenért, még a ritkán felcsattanó rossz szóért is „Isten fizessével” felelt. Minden mozdulatával, reagálásával tehát Jézus Krisztust hirdette. így vált fokozatosan híres búcsúvezetővé — elvezet sokakat, tízezreket a leghíresebb kegyhelyekre, az évtizedek alatt. Nagy szervező egyéniség is volt ezekben az években, hiszen a búcsúkra jótollú papokat, neves hitszónokokat, írókat is mindig mozgósítani tudott, ami valóban külön adottság. Könyve tehát érthetően érdekes,,,„rendkívül olvas---- mánvos, anekdotázó, tele né- ,,pi derűvel, a ferencesekre jellemző egyszerűséggel, nyíltsággal, őszinte, töretlen emberszeretettel, megbocsátással a világ iránt, szigorral saját hibáival szemben. És főként szerénységgel. 1926-ban vett részt Kamill testvér először a Mátrave- rebély—szentkúti búcsún lengő zászlókkal, Máriát dicsőítő énekkel, sok társával együtt. Szécsényi no- vicius korától máig megmaradt Mária buzgó hívének lenni. Könyvében szép leírások találhatók ezekről a búcsújárásokról, a derűs kéregető utakról itt nálunk Nógrádban és az utakon tapasztaltakról. Nekünk pógrádiaknak különösen kedves Kamill testvérünk példás életével, szeretetével minden és mindenki iránt. (T. Pataki) Balassagyarmaton letelepedett Szalézi rend temploma 1935-ben került felszentelésre, majd két évvel később a mai Kossuth Lajos — akkori Nagy Mihály u- ban — elkészült emeletes rendházuk is. 1937. szeptember 12-én történt annak meg áldása. Az építész a gyarmati Műnk Dezső volt. Ekkor felkerült a rendház bejárata fölé a rendalapító műmárvány szobra is, melyet Nagvistók István tervező és Kovács Lajos budapesti szobrász alkotott. A 165 cm magas, fehér szobor a háború viharait átvészelte, de a környező épületek állami tulajdonba vétele után — bár a templommal ez az épület is az egyház tulajdonában maradt — a szobor. Bosco Szt. János nak nem volt tanácsos tovább ott állnia. Több évtizedes megőrzés után az elmúlt napok egyikén, 1990 augusztusában az ismét — felA balassagyarmati Szalézi rendház visszaállított Don Bosco szobra a Kossuth L. úton. újítva — régi helyére került. Reiter L. íjra helyén Don Bosco szobra
