Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-04 / 105. szám

>990 AUGUSZTUS 4.. SZOMBAT oeuthhj 3 A fazék alakú köszörűkorongok előállítója Kovács Gergely. Fotó: Rigó Tibor A sok áremelés gyakori fejfájást okoz Simon Józsefné kezei közül kerülnek ki a préselt műszerész­csiszolókorongok. A szókimondásáról ismert Gyökér István, a Gránit Csi­szoló Szerszám és Kőedénygyár Vállalat romhányi Videnta gyáregységének vezetője most sem tagadja meg önmagát. A következőkkel fogad. — Senki sem foglalkozik a munkával, azzal, hogy mielőbb jobb legyen a lakosságnak. Van* e egyáltalán olyan magasabb beosztású vezető, akit érdekel-e miként élnek a munkások, mi fáj nekik, mi foglalkoztatja őket? Szerintem nem mozdul semmit a gazdaság, a kormány is csúszik lefelé, pedig talpon- maradásunk egyik feltétele a gazdaság teljesítőképességének növelése. Aki nem ezt teszi, az önmagát számolja fel. Ná­lunk az új helyzet, a kifogás­talan termékgyártást állítja mindannyiunk elé. Hangulatrontó tényezők — Folytassuk annak is­mertetésével, hogy itt, most mi a helyzet? — A hangulat május el­sőjéig nagyon jó volt. Eb­ben szerepe volt a szakszer­vezettel egyetértésben vég­rehajtott 25 százalék körü­li bérfejlesztésnek. Úgy éreztük, hogy helyretetfük dolgainkat. Aztán egymás­után jöttek a hangulat­rontó tényezők. Kezdődött azzal, hogy visszaesett a kapitalista országból érke,- ző megrendeléseik száma, a szocialista országokba pedig az ismert okok mifett nem tudunk szállítani. Sze­rencsére nem kellett leáll- nunk. Ebbén segített a mál­naszezon. Ugyanis a dolgo­zók döntő többsége munka­idő után ezzel foglalkozik. Amíg nekünk jót tett a málnaszezont jellemző sza­badságolás, addig a dolgo­zónak bosszúságot okozott: vagy nem vették át a gyü­mölcsöt, vagy igen alacsony áron, mindössze 20 forin­tért. Továbbrontotta a hangulatot az életlehetősé­geiket erőteljesen apasztó áremelés. Mindezek hatá­sára megváltozott maga­tartásuk. Visszahúzódnak, kedvetlenek. A repülőgép­gyorsasággal eme.lkedő ára­kat pedig képtelenek va­gyunk olyan jövedelem- termelő munkával ellensú­lyozni, amely a jelenleginél nagyobb béremelést tesz le­hetővé. Talán még ezt is le­nyelnék, vagy elviselnék valahogy. De mi jön ez­után? — kérdezik egyre többen és gyakrabban tő­lem is: lesz-e és meddig folyamatos munkánk? — Éppen ez utóbbiról akartam bővebben érdek­lődni. — Nem tervezünk lét­számleépítést, bár a szocia­lista piac drasztikus be- szűkítése, — amit sokan nagyon jónak tartanak, sőt, ahogy mondják korábban kellett volna, — erőteljesen jelentkezik a belföldi fel­használó üzemek igényei­nek erőteljes visszafogá­sában. Szerencsére a tőkés piacokon a mérséklődés el­lenére sikerült újabb meg­rendelésekhez jutni. Növel­tük az odaszállított mun­kaigénye^ termékeink mennyiségét. Kicsit furcsá­nak tűnik, de az előbbi gondok ellenére fennállá­sunk, 1973 óta soha ennyit még nem termeltünk. — Visszatérve a hazai igényekre, illetve a mára ki­alakult mindenki minden­kinek tartozik fizetőképte­lenség állapotára, önként kínálkozik az újabb kérdés: a vállalat fennmaradása érdekében milyen gyakorla­tot honosít meg adósaival szemben? — Kintlevőségünk 240 milllió forint. Emiatt ne­hezen tudjuk beszerezni a fizetőképes kívánságok tel­jesítéséhez szükséges im­portot. Ezenkívül a mosta­ni állapot lehetetlenné teszi a jelen gazdálkodását se­gítő, jövőt szolgáló fejlesz­tési elképzeléseink valóra váltását. Olyan nagy cégek, mint a Rába, az Ikarus, a BRG 100 napnál hosszabb idő alatt sem rendezik adósságukat. Nem beszél­ve a kft.-kről és a kisszö­vetkezetekről. Jó részük megbízhatatlan. A bélyegző­jükön kívül sokszor egy fil­lérjük sincs. Kénytelenek leszünk mj is bevezetni a készpénzfizetési rendszert. A fejfájás oka És most hallgassunk meg néhány munkást. Vajon mit igazolnak vissza a gyár­egységvezető gondolataiból, mi foglalkoztatja őket? — A legjobban az nyug­talanít bennünket, hogy nem tudjuk meddig marad fenn a gyár, lesz-e elég munkánk. A szomszédban, kerámiagyárban egyes rész­legekben munkahiány mi­att szabadságolták a dol­gozókat. A másik, ami sok fejfájást okoz, az a jelen­tős és folyamatos áreme­lés. Nem ezt vártuk a kor­mánytól, nem ezt ígérték. Nem fér játék, amit velünk munkásokkal csinálnak — mondja nekikeseredve Bé­res Jánosné. Nem sokkal később Di- anovszki Jánosné szakszer­vezeti bizalmi a követke­zőkkel folytatja: — Bizonytalan a helyze­tünk. A nagy és. folyamatos áremelések miatt nem tud­juk, hogy mivel lehetne még spórolni. Mi most, itt, tudunk dolgozni, mert van megrendelésünk, de örökké visszatérő kérdés: — mi lesz később ? — tolmácsolja tár­sainak véleményét is. — Egyelőre még igen megfontolt beosztással jut mindenre mert anyóso- mékkal közös háztartásban vagyunk, a háztájiból elő­teremtjük a zöldséget és a gyümölcsöt, a férjem pedig eljár maszekba — kapcso­lódik a beszélgetésbe a két­gyermekes Majoros László- né, aki 17 éve a gyár dolgo­zója. A jövővel kapcsolat­ban így vélekedik: ha meg akarnánk tartani mun­kahelyünket, akkor kifogás­talan minőséget kell ad­nunk. Másképp nem lesz folyamatos megrendelé- sürik.... Azért vagyunk... — Most egy kicsivel ke­vesebb a napi termelésünk, mint, ahogy a program elő­írja. A féléves terv teljesí­téséhez szükséges 12,5 mil­lió forintot júliusban elő­teremtette a kollektíva. Elő­reláthatólag a harmadik ne­gyedévben sem lesz meg- rendeiésgondunk. 38 millió értékű termékre érkezett kívánság. Ennek ismereté­ben piilanatnyilag azt tu­dom mondani, hogy a jelen­legi létszám marad. Fel­gyorsul és rendszeressé vá­lik a belső átcsoportosítás. Vagyis mindig azt kell gyártanunk, amit el tudunk adni — hangsúlyozza Gyö­kér István. Venesz Károly Kiigfi reminyak Vigasztalan képet nyújt a határ Augusztus elején ország­szerte vigasztalan képet nyújt a határ; a természet hatalmas csapadékadóssága miatt a szántóföldön ter­mesztett zöldségfélék je­lentős része a szó szoros értelmében kiégett, a gyü­mölcsöskertekben a fák máris hullatják leveleiket és a még be nem ért ter­més egy része is lehullott, jeléül annak: a természe­tes vízforgalom a növé­nyek, fák belső szövetei­ben jóformán teljesen meg­szűnt. Dunay Sándor, az Or­szágos Agrometeorológiai Szolgálat vezetője elmon­dotta, hogy a talaj felső ré­tegéből csaknem teljesen hiányzik a nedvesség. Ki­vételt csak azok a terüle­tek jelentenek, ahol az el­múlt hetekben záporok, zi­vatarok voltak, és így né­mileg feltöltődött a ta­laj, átmeneti vízfelvételre kínálva lehetőséget a növé­nyeknek. A mezőgazdasá­gi termőterület négyötö­dén azonban ugyancsak sanyarú a növények hely­zete: a felső talajrétegek­ben 30 százalék alá csök­kent a vízkészlet, márpe­dig ez a növények számá­ra „hozzáférhetetlen”. Ez okozza a zöldségkultúrák jelentős részének pusztu­lását ezekben a napokban. Azok a növények, amelyek a mélyebben fekvő rétegek­ből szerzik meg a nedves­séget — így a kapások —, szintén vegetálnak, mivel az egy-másfél méteres szin­tekben is csak 30—40 szá­zalékos a feltöltődés és ez édeskevés ahhoz, hogy pél­dául a fejlődésének legviz- igénvesebb szakaszában lé­vő kukorica hozzájusson az éltető nedvességhez. Így hát ennek a legfontosabb takarmánynövénynek a le­velei augusztus elején csak­nem mindenütt összesod­ródtak, a növény fejlődése mindenütt megtorpant és az ország jelentős területein a táblák sárgulóban van­nak. Jellemző a helyzetre, hogy a vízszükségletet több­méteres mélységből felvevő lucerna is „bajban van”. Kimerült a szociális segélykeret A tanácsod szociális se­gélykeretei kimerültek, pót­lásukról a Népjóléti Minisz­térium csak abban az eset­ben gondoskodhat, ha meg­kapja a költségvetéstől kért 1,3 milliárd forintot — közöl­te Zám Mária, a Népjóléti Minisztérium helyettes ál­lamtitkára. Hozzáfűzte: egyidejűleg felkérték az Ál­lami Számvevőszéket annak a vizsgálatára, hogy mi okozza a tanácsoknál a nagyarányú forráscsökkenést. A szociálpolitikai segély­keret apadásának okát a minisztérium elsősorban a fokozódó inflációban, a ta­nácsok normatív finanszíro­zási rendszerében látja. To­vábbá abban, hogy a beve­zetett ápolási díjat is a se­gélykeretből fedezték. Ugyan­csak a keretet apasztotta, hogy — a gyógyszerár- emelés kapcsán — többen igényelték a közgyógyellá- tott igazolványt. S végezetül a tanácsok a szociális ala­pokra fordítható összegből segítették a menekülteket is. (MTI) Miit ad nekünk a IIIIÄTRANIED ? Leginkább egy patikához hasonlatos a Mátraaljai Ál­lami Gazdaság MÁT- RAMED GT. nevet viselő kisüzeme; Pásztó kül­területén, szép környezet­ben található, profilja: gyógynövények feldolgozá­sa és termesztése. — Érdekesen alakult a két évvel ezelőtti indulá­sunk: a termelés alső nap­ján már bemutatkoztunk egy gyöngyösi kiállításon, az első és azóta js keresett tarmékünkkel, az INNO— Rheuma krémmel — mond­ja Lendvai Géza, a MÁG termelési igazgatóhelyet­tese. — Az eltelt időszakban még két termékkel, a Ka- lendula babaolajjal, és a Dezalkoteakeverékcsa- láddal jelentkeztek. Med- gyesi Józseftől, a MÁTRA- MED vezetőjétől tudom meg, hogy jó kapcsolatot ják. Két és fél hónapja ke­rült piacra, az Országos Gyógyszerészeti Intézet en­gedélyével. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatá­sú készítmény, kúraszerű használatával csökken az alkoholéhség, emellett de- toxi'káló és máj védő, va­lamint nyugtató hatása is van. Fogyasztása termé­szetes gyógymód, az al­koholbetegek körében pót­cselekvő rituálé, ezért js ér­demes elmondani róla, hogy igen keresett határa­inkon túl, de a hazai piaco­kon is. A Nemzetközi Alko­hol- és Kábítószer-ellenes Tanács elnöke a világ nyolc­van országának a figyel­mébe ajánlja. Érthető a kedvező fogad­tatása, hiszen „előélete” is biztató volt, ezt a fogyasz­tása utáni kedvező klini­kai eredmények már for­galomba hozatala előtt iga­zolták. egyelőre komlót, levendu­lát termesztenek, s kísér­leteznek más gyógynövé­nyek meghonosításával is. Egyéb termékek előállítása szintén szerepel tarveik kö­zött. Ez utóbbiakkal óvato­sak, mert mint Lendvai Géza fogalmazott: arra törekszenek, hogy tartósan bevált és elfogadott cikke­ket állítsanak elő. A mindössze 10 főt foglalkoztató kisüzem idén mintegy 14—15 millió fo­rint bevételre számít. A külföld — Tajvan, Olaszor­szág, NSZK — élénken ér­deklődik irántuk. A labo­ratóriumokban — a keverő­berendezés kivételével va­lamennyi gép saját gyárt­mányuk. Az itt dolgozók — nem „specialisták” — több­féle munkát is végeznek, ha arra szükség van. Nagyobb megrendelés esetén éjsza­ka is. A fiókok mélyén pedig Bodroginé Lőrincsik Erzsébet laboráns az A csomagolás művelete fa „házi” készítésű az INNO—Rheuma krém keverését kíséri Ji- gépeken. gyelemmel. Fotó: Bíró Olga tartanak fenn a Semmel­weis Orvostudomány; Egye­tem Gyógynövény- és Drog- ismereti Intézetével. A ba­baolaj például általuk ki­fejlesztett kozmetikum. — A Dezalko teakeverék- családot a legújabb és leg­fontosabb árujuknak mond­— A GYÖGYÉRT for­galmazza háromdoboznyi mennyiség 200 forintba ke­rül. Olcsónak tehát nem mondható, de az italozás ennél sokkal többe kerül — egészíti ki az elmondotta­kart Medgyesi József. Az üzem környékén gondosan őrzik a tucatnyi dicsérőlevelet. Ezeket is­meretlen, de hálás páci­enseik írták, hírt adva gyó­gyulásukról, jobbulásukról, amit főleg a reumakrém használatának köszönhetnek. — Mihalik —

Next

/
Oldalképek
Tartalom