Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-31 / 127. szám

1990 AUGUSZTUS 31., PÉNTEK UEFimU 3 Tömeggyülés Donyeckben. A szovjet bányászsztrájkokról A szovjet bányászokra már korábban is figyelt a köz­vélemény, de amikor július 11-én politikai sztrájkba lép­tek, s követelték, hogy a szö­vetségi kormány mondjon le, látszott, hogy akaratuknak súlya van. Az iparág 655 vállalata közül 276 csatlakozott a sztrájkhoz. Különösen nagy megmozdulások voltak a leg­régibb bányavidéken, a Do- nyec'szénmedencében, Uk* lajnában, ahol ezen a napon a bányáknak több mint a fe­le leállt. A többiekben szo­lidaritási gyűlések és tünte­tések zajlottak. A legtöbb,gond a Qonyec- medencében van. Itt a szén­rétegek hozama egyre keve­sebb. Egyre nagyobb mély­ségből kell a szenet a fel­színre hozni, a vetős réte­geken gépesítés nincs. Így aztán a legfőbb termelési eszköz most is a csákány és a lapát. A bányászok nagy páratartalmú közegben, 35 fokos hőségben dolgoznak. A bányászok nyomorúsá­gos helyzetéről további fo­galmaink lehetnek, ha fi­gyelembe vesszük szörnyű lakáskörülményeiket. Az ipari üzemek annyira elszennyezik a levegőt, hogy az országos átlagnál jóval nagyobb a daganatos meg­betegedések száma. — Rájöttünk, hogy politi­kai harc nélkül nem old­hatjuk meg életbevágó gaz­dasági problémáinkat. — jelentette ki a donyecki sztrájkgyűlésen Nyikolaj Volinko, a városi sztrájkbi­zottság tagja. Követelte, hogy a jelenlegi szovjet kormány mondjon le, mert képtelen kivezetni az országot a je­lenlegi válságból. Nem képes megjavítani a dolgozó embe­rek életszínvonalát. A felszólalók többsége tá­mogatta a követelést. A kuznyecki bányászok nemcsak azt követelték, hogy mondjon le a kormány. Szinte kórusban követelték azt is, hogy legyen politika- mentes a hadsereg, a KGB. a belügyminisztérium, a bí­róságok és ügyészségek. Kö­vetelték, hogy a munkahe­lyekről vonuljanak ki a pártszervezetek. Baranyai „étlap” az üzleti világnak Különleges ,.étlapot'’ állí­tottak össze az üzleti világ .számára Baranyában. A két­részes tájékoztató kiadvány gazdag „menüt" kínál a ha­zai és külföldi vállalkozók­nak: különféle fejlesztési le­hetőségek hosszú sorát mu­tatja be szöveggel, fényké­pekkel, grafikákkal és térké­pekkel. Az országosan egye­dülálló kezdeményezés célja az. hogv — mintegy elébe menve az érdeklődőknek — felhívja az üzletemberek fi­gyelmét Baranyára, elősegít­se új gazdasági kapcsolatok kialakítását és új tőkebefek­tetések megalapozását a vál­ság sújtotta mecseki térség­ben. A Baranya Megyei és a Pécs Városi Tanács megbí­zásából állították össze a beruházások és fejlesztések programkínálatát a Dél-Du­nántúli Tervező Vállalat szakemberei. Az egyik dosz- szié öt város és tíz község ipartelepítési lehetőségeit tárja fel, megnevezve a már működő cégeket, s azt is, hogy ki, mit gyárt, vagy szolgáltat. A másik kötet hat baranyai üdülőkörzet ide­genforgalmi fejlesztésére ad ötleteket. Magában foglalja a megye területén található, turisztikai célra felhasznál­ható kastélyok, kúriák és parasztházak névjegyzékét. Az ipari és idegenforgalmi tőkecsalogató kiadványok három nyelven — magyarul, németül és angolul — jelen­tek meg, s az első jelek sze­rint az üzleti világ jól fo­gadta a baranyai a.íánlkozást itthon és külföldön egyaránt. A Pécsre látogató vállalko­zók éppúgy magukkal vitték a beruházási-fejlesztési kíná­latot, mint a külföldi gazda­sági delegációk. Nyitva a minaret Az idei nyárra váratlan ajándékkal kedveskedett az Egerbe érkező turistáknak a város tanácsa: az érdeklődök ismét látogathatják a hevesi megyeszékhely egyik legpati­násabb műemlékét, a minaretet. Korábban évekig zárva volt a kirándulok előtt, mivel a körülötte zajló, jelentősen megnövekedett gépjárműforgalom alaposan próbára tette a több évszázados törökkori égbenyúló építményt. Ezért megerősítési munkálatokat végeztek, így egész nap gyö- györködhetnek a hazai és külhonból érkezett kirándulók Eger panorámájában, a minaret kerengőjéről. —sólymos— Agrárvilág Drága a Ford traktor a magyar farmereknek ©sztrák felújított trakto­rokat mutatott be a közel­múltban a Zalaform Kft. Itt tervezik ugyanis az egyik értékesítő bázist, és ha az üzlet beindul, a ga­ranciális szerviz is itt len­ne, sőt a későbbiekben felújításokra is vállalkoz­na a szövetkezet. A ki­glancolt, zöld és piros trak­torok azonban egyelőre hiánytalanul ott pihennek a szövetkezet gépszínjében. Érdeklődés van, különös­képpen a farmergazdaság­ban jól alkalmazható Ford típusok iránt, sőt a ré­gebbi Steyerek is gazdára találnának. Csakhogy ott van a ha... Mert megfizethetetlenek. Használt gépekért 490, il­letve 750 ezer forintot ho­gyan tud ma letenni egy magyar ember, akinek a semmiből kell indítani! Rá­adásul akadt traktor — no­ha szépen rendbe hozták —, vénecske is a maga 29 esztendejével. Még, ha azt számolom, hogy egy osztrák gazda nem strapálta le úgy, mint a magyar terme­lőszövetkezet, akkor is, a/, anyag nem örök, elfárad. Nem lehet figyelmen kí­vül hagyni azt sem-.-hogy az alapgéphez munkagé­pek kellenek, egyszóval, legalább másfél millió fo­rintot kell előszedni, ha valaki gépesíteni szeretné gazdaságát. Mitől kerül 490 ezer forintba a 29 éves, s 750 ezer forintba a 6—7 éves traktor. Kiderült, hogy alaposan „megrakja" az árat az állam a további fizetnivalóval. A vám 15 százalék, a/, áfa 25 száza­lék. Az ár közel felét ezek a terhek teszik ki, s nyil­ván a forgalmazó, a fel­újító cég is akar rajta ke­resni. Az állam a legfejlettebb nyugati országokban tá­mogatja a legnagyobb mér­tékben a mezőgazdaságot. Bankkonzorcium a vállalkozókért Mezőgazdasági vállal' kozói garanciális ala­pot hoznak létre a Me­zőbank szervezésében, öt bank hozzájárulásé- val. Az alap a mező- gazdasági vállalkozók­nak azon gondjában kí­ván segíteni, amelyet a hitelek felvételénél a garancia megszerzése je­lent. A tapasztalatok sze­rint a vállalkozók a hi­telhez általában 50—60 százalékban tudnak fe­dezetet felmutatni vagy kezest állítani, így ez a 600 millió forintos ga­ranciális alap 1 milliárd forintot meghaladó hitel- felvételhez nyújthat biz­tosítékot. Az alap fenn­tartása érdekében a szolgáltatásért évi 3—5 százalékos garanciadíjat számítanak fel. Nálunk pedig egyre in­kább szorongatja. Ha far­mergazdaságot akarunk, akkor engedni kell a szo­rításból. Konkrétan a használt gépeket tekint­ve, mindjárt más lenne a kép, ha a vám, az áfa el­maradna. Elérhetőek len­nének és jó segítségnek bizonyulnának az átmeneti időszakban. B. K. Bajai farmerrendszer A Bajai Kukoricater­melési Rendszer Agrár- fejlesztő Közös Vállalat felkészült a 20—50 hek­táros farmergazdaságok kiszolgálására. Számuk­ra megfelelő technoló­giáról, gépekről, esz­közökről, illetve a mun­ka bérmunkaként való elvégzéséről gondoskod­nak. Kevesebben dalgoznak a földeken A mezőgazdaságban fog lalkoztatottak száma tovább­ra is fogyóban van. A múlt évben 1988-hoz képest, 8 százalékkal csökkent ez a szám. Ennek oka elsősor­ban abban keresendő, hogy gyengült az ágazat eltartó­képessége, azaz mind ne­hezebb megélni a mezőgaz­daságból. A számítások sze­rint a mezőgazdasági tevé­kenységek vagyonarányos nyeresége 4—5 százalék kö­rül alakult. Arak, gyártók, felvásárlók Árfigyelői szolgálatot szervezett a MOSZ, mely­nek célja, a mezőgazda­ságban felhasznált fon­tosabb gépalkatrészek és kemikáliák áringado­zásának figyelése, és ezek alapján ártárgya­lások kezdeményezése a gyártókkal, valamint a mezőgazdasági terméke­ket felvásárlókkal. ü „kisemmizettek” A mostanság divatos * el-leszámolás. arra emlék­szem. amire akarok, úgy. ahogy nekem tetszik, vagy előnyös, ami régen volt, az csak rossz lehet, „kisem- mizték’', tönkretették a parasztokat azzal, hogy be- kényszerítették. beléptették őket a termelőszövetke­zetbe. — vélemények hangoztatása magán hordozza az emlékezet kihagyást. A föld visszaadását szorgal­mazó pártok érthetően csak eddig jutottak el, a té­nyeket nem szeretik, mert ellenkező töltést ad egy­oldalú felfogásuknak, megingatja egyutcás és kizá­rólagos szemléletüket. Az' 1960. évi azon törvény szerint az a parasztgaz­da. aki belép a termelőszövetkezetbe, — csak azért mert belépett és bevitte azt, amije volt — havonta 260 forint szövetkezeti járadékot kapott- Ez a nők­nél 65, a férfiaknál pedig a hetvenedik életévüket betöltötteket illette meg. Ezzel a törvénnyel, amit az 1970. évi újból megerősített, — csak más feltételek­kel, — az akkori kormányzatnak az volt a politikai célja, hogy gazdasági biztonságot adjon az új élet­formát választó, arra kényszerült, vagy egyeseknél megválást hozó parasztembereknek. A járandóság sem teljesítményhez, sem SZTK-járulék fizetéséhez nem kötődött, s azóta sem kell érte tenni egyetlen kapavágást sem. Ahogy szaladtak az évek, úgy emelkedett az in­duláskor kapott összeg. Az idei márciusi adatok sze­rint, mértéke, eléri az 5200 forintot. Jelentőségét, fontosságát bizonyítja, hogv a nemrég megtartott országos érdekegyeztető tárgyalásokon sikerült ki­verekedni a kormánynál, hogy a dolgozói minimum kereset, ami kemény munkához van kötve, és já­rulékköteles, 5600 forint legyen. A szövetkezeti já­radék értékét jelzi az is, hogy jelenleg az országban 4 millió ember a létminimum alatt él, köztük 30—40 éves szolgálati idővel rendelkező igen jelentős szá­mú nyugdíjas. Jelenleg országosan 68—70 ezer fő részesül eb­ben a járadékban, ami évente 4,2 milliárd forintot visz el a társadalombiztosítási alapból. Megyénkben tavaly ezer felett volt a járulékosok száma, az idén 865-en élvezik az előbbi .juttatást, ami ez évben több mint 50 millió forintot jelent az érdekelteknek­Ebben a kárpótlást és kártalanítást követelő kö­zegben önként vetődik fel a kérdés: minek tekintsük ezt az összeget: egyfajta kárpótlásnak, vagy kárta­lanításnak? Amennyiben a járulékos vagy az örö­köse visszakéri az általa bevitt földet, akkor az eddig kifizetett, ellenszolgáltatás nélküli járadék össze­gével meg kell-e terhelni a visszaigényelt területet? Mert a szövetkezeti járadék fizetését a társadalom vállalta. Venesz Károlv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom