Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-28 / 124. szám

4 1990. AUGUSZTUS 28., KEDD 1968 Dokumentum, kisjátékkal A történelem lassan höm­pölygő időszakaiban egy-egy év­század alatt sem történt annyi jelentős - a világ egészét befolyá­soló - dolog, mint az 1968-as esztendő háromszázhatvanhat napja - tekintve, hogy szökőév volt - során. A párizsi, nyugat­berlini, chicagói diákmegmozdu­lások éppúgy fémjelzik 68-at, mint Martin Luther King és Ro­bert Kennedy meggyilkolása, az Apollo-8 amerikai űrhajó Hold körüli útja, a mexikói olimpia, vagy aszófiai VIT. Politikai értelemben kétségkí­vül az augusztusi csehszlovákiai eseményeknek volt a legnagyobb hatásuk mind az akkori konkrét folyamatokra, mind a későbbiek­re. Az internacionalista segítség- nyújtásnak nevezett intervenció- az eltérő érdekek, ellentétes né­zőpontok következtében - szük­ségképpen más-más minősítést kapott Keleten és Nyugaton, de alaposan megosztotta a közvéle­ményt a fegyveres beavatkozás­ban bármelyik oldalról érintett népek körében is. A huszonket­tedik évforduló idejére - a közép- kelet-európai változások nyomán -< gyökeresen módosult a „határ­sértő” országok hivatalos állás­pontja is. De vajon néhány - bármily fontos és látványos - diplomáciai gesztussal feledtethetők-e azok a károk, amelyek a demokratikus átalakulást évekre visszavetet­ték? S, lehet-e valaha is, bármivel kiengesztelni a lélekben minden­képp - de sokszor' testileg is - sérült egykori katonákat, nem is beszélve a hozzátartozójukat vesztett gyászolókról? A magyar televízió több - az elmúlt napokban sugárzott - mű­sora is határozott nemmel vála­szol ezekre a kérdésekre. Az „1968” című - Újhelyi Ágnes for­gatókönyvéből készült, Balogh Zsolt rendezte - összeállítás a korhangulatot felidéző, megele­venítő dokumentumok és egy - a valóságban megtörtént tragédiát rekonstruáló - fiktív történés sa­játos ötvözete. A produkció alko­tói a megszállással szinte egyidő- ben zajló táncdalfesztivál - ön­magánál lényegesen többet mondó - találó részleteivel, a gazdasági reformot hirdető párt ötvenedik évfordulóját köszöntő nagygyűlés - mára idejétmúlt, ki­üresedett - szövegeivel szánták kísérni az akcióban résztvettek visszaemlékezéseit, a Kádár-kor­szakban ellenzékinek számító po­litikusok véleményét és a keretjá­ték borzalmas látványba torkolló képsorait. A szemtanúk hitelt érdemlő „élménybeszámolói” jól tükrözik a „frontvonal” hangulatát, bepil­lantást engednek az emberi vi­szonylatokba, a megannyi drá­mai szituációkba. A megszólalta­tott riportalanyok elmondják, hogy mit éreztek amikor az azon­nali behívóparancs búcsú nélkül szakította el őket a családjuktól, amikor elindultak az ismeretlen­ségbe, amikor rájöttek, hogy az „1945 utáni első harci riadó” va­lójában milyen kétes feladatra mozgósította őket. Különösen megrázó annak a gépkocsiveze­tőnek az esete, akinek mindkét lábát átlőtték egy baleset során. Ma is bottal jár, s állapota „lép- ten-nyomon” figyelmezteti a tör­téntekre. „Miért nem tudtam va­lamivel előbb, vagy később szü­letni?” -kérdezte őszinte szomo­rúsággal a hangjában. A legvigasztalanabb azonban érthető az a vérző szívű édes­anya, akinek tizenhét éves gyer­meke az invázió elleni tiltakozás jeleként égette el magát, önként osztozva a prágai Jan Palach sor­sában. A mártírfiú utolsó órái elevenednek meg a képzeletbeli - amatőr szereplőkkel eljátszatott - epizódban. Az alkotók szán­déka szerinti párhuzamos szer­kesztésmód nem vált be egyértel­műen, s helyenként mesterkélt, terjengős megoldásokat eredmé­nyezett. Érdemes lett volna csak a szigorú tényekre, az örök bá­nattal sújtott mama emlékeire hagyatkozva megjeleníteni Bauer Sándor vértanúságát is. Mindenesetre a televízió ismé­telten bizonyította, hogy mi min­denre képes. Ezúttal a tulajdoná­ban lévő páratlanul gazdag ar­chívanyagot és a huszonkét év elmúltával megfogalmazott ön­vallomásokat kamatoztatta egy nehezen meghatározható műfajú műsor keretében. (csongrády) Asszony, asszony ki a házból... Tóth Csaba a Popton Stúdió és Kiadó terveiről Asszony, asszony ki a házból... címmel megjelent a salgó­tarjáni Diivő népzenei együttes magyar népzenét tartalmazó kazettája a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ Popton Stúdió és Kiadó gondozásában ezer példányban, amelyet az együttes maga értékesít. A kiadó igazgatója, a kazetta zenei rendezője Tóth Csaba. Vele beszélgetünk. • A kazetta magyar nép­zenét ígér. Ezen belül milyen zenei anyagot tartalmaz?- Nem kifejezetten palóc népzenei anyagról van szó, hanem a magyar népzenekul- tura több tájegységét érintő zenéről. Közös a dalokban, illetve dalcsokrokban, hogy vidám hangulatúak, tréfás, helyenként pikáns, bővérű, eredeti népi humort hordoz­nak. • Honnan származik a kazetta kiadásának ötlete?- Onnan ered, hogy a Düvő a legutóbbi országos népzenei vetélkedőn beke­rült a tévés döntőbe. A kö­zépdöntőn elhangzott műso­ruk, amely humoros dalokat tartalmazott, nagy közönség- sikert aratott. Ez adta az ötle­tet, hogy ilyen anyagból csi­náljunk egy kazettányi válo­gatást. 9 Mik a Popton Stúdió és Kiadó további tervei?- Kiadónk idén már nem élvez semmiféle állami támo­gatást. Sőt, kimaradtunk azon lehetőségekből, melye­ket különböző megyei pályá­zatok útján nyerhettünk vol­na. Ezt azért is fájlal­juk, mert segítségükkel több Nógrád megyei kiadványt tudtunk volna megjelentetni, illetve több együttest juttat­hattunk volna nyilvánosság­hoz. Ezek híján kifejezetten üzleti megoldásokat kere­sünk. Továbbá olyan partne­reket, akikkel együttmű­ködve közös kockázattal közös produkciót készítünk. Lényegében a Düvő-kazetta is így született. A stúdió és a kiadó előállította a terméket (ez volt a saját kockázat), az együttes pedig lemondva a honoráriumról és jogdíjról följátszotta az anyagot és az értékesítést is maga bonyo­lítja (ez az ő kockázatuk). További terveink között sze­repel egy, a balassagyarmati zeneiskolával közös lemez­terv, melyben gyarmati mu­zsikusok működnének közre. Korábban már készült egy munkánk „Kinopuskin Mati­mm Tóth Csaba: „Kiadónk már nein élvez állami támogatást...” R. Tóth Sándor felvétele né” címmel a balassagyarmati újhullámos zenekarral május­ban, bár ez lényegében bér­munka volt, hiszen ennek fi­nanszírozója a BAK (Balas­sagyarmati Autonom Kultu­rális Egyesület) volt. Mi készí­tettük a stúdiómunkát, me­gyei kiadványként önköltségi áron. Egyébként, ez volt az első könnyűzenei termék, amit előállítottunk. 9 Úgy hallani, terveznek egy karácsonyi meglepetést is. Mi az?- Idei terveink között va­lóban szerepel egy népzenei lemezkiadvány. Hűen az ed­digi munkáinkhoz, ez is pa­lócföldi termék lesz. A lemez közreműködője a Düvő és a Nógrád táncegyüttes, to­vábbá néhány énekes és hangszeres szólista, akik mél­tánytalanul mellőzöttek vol­tak a közelmúltban. Ezt a lemezt karácsonyra időzítjük. Reméljük, kellemes és szín­vonalas ajándékot kínálunk majd vele az érdeklődő nóg­rádi közönségnek. Tisztelt Olvasóim! Régi adósságaimat a mai nappal sikerül bepótolnom, így az utolsó elmaradt üzenetet is leközöljük. Mégegyszer elnézést kérek Önöktől, de ez nem fordul elő többet. Várom kedves leveleiket, természetesen ezentúl a befizetett 100, vagy 200 forintról szóló ellenőrzőszelvénnyel együtt. Kívánjon általunk szeretteinek sok örömet és boldog­ságot! Nemcsak családja, az egész megye elolvassa! Egyedülálló műremek Szent László hermája Kiállításon mutatják be Győ­rött a hosszú ideig elzárt Szent László-hermát. A győri székesegyház alapjait első nagy királyunk, Szent István rakta le. Az első írásbeli adatra a templomról Hartvik győri püs­pök (1088-1105) Agenda Pontifi- cálisában lelünk. Tehát akkor már bizonyosan állt a győri püs­pöki templom. A középkori szé­kesegyháznak több kápolnája van. Közülük a leghíresebb a gó­tikus Szent László-Mpolna, ame­lyet az 1400-as évek kezdetén Héderváry János győri püspök építtetett temetkezési helyéül, ezért nevezik Héderváry-kápol- nának is. AII. világháború idején elég sok kár érte. Az OMF közre­működésével tíz esztendővel eze­lőtt eredeti pompájában felújítot­ták. Ebben a kápolnában őrzik Győr egyik legnagyobb kincsét, az európai ötvösművészet reme­két, Szent László hermáját, amely Győr jelképévé is vált. Szent László ezüst, aranyozott, sodronyzománcozott ereklyetar­tója a Báthoryak kincstárából ke­rült Nagyváradra. Onnan Náp- rági Demeter egykori erdélyi püspök 1600 táján hozta Győrbe. A Szent László-herma feltehe­tően a Kolozsvári testvérek alko­tása, és műhelyük első ismert darabja, amely a XIV. század utolsó negyedében készülhetett. I. B. Szüléink 18. házassági év­fordulója alkalmából sok bol­dogságot kívánnak germekei: Móni és Csabi. * Kicsit megkésve szeretettel köszöntünk, Lajos-napon, fele­séged, leányaid Ibolya és Reni- ke. * Kedves Tibor és Gyurkó! Jó egészséget kívánunk nektek, kis Amálnak és Borinak, Tol­mácsról. * Icának ezúton kívánunk mégegyszer sok boldogságot névnapja alkalmából. A kis Ápolt, Kaktusz és a Gondozott. * Kőműves Áginak 16. szüle­tésnapjára sok boldogságot kí­ván: Apa, Anya, Krisztina, Tí­mea. * Születésnapodra Melindá­nak Pásztora! Sok boldogságot kívánnak szüleid, Mátrakeresz- tesről. * Forgó Brigitta 17. születés­napjára sok szerencsét és bol­dogságot kíván mama és papa. * Valikénak Mátraverebélybe! Születésnapod alkalmából erőt, egészséget, jövő ilyen­korra unokát kíván édesanyád. * Kissé megkésve születés­napod alkalmából, sok boldog­ságot kíván, Anyu, Apu és Betti. * Oláh Kálmánnénak! Boldog születésnapot kíván, Ibolya, Margó, Kálmán, Apu. Magdikénak! Boldog szün­napot kíván a brigád + Julika és Rézike. * Eljegyzéstek alkalmából sok szeretettel gratulálunk: Zsuzsa, Dunda, Gáborka Oro- sziból. * Anyucinak 35. születés­napja alkalmából sok boldog­ságot kíván: Bea. * Édesanyáknak születés­napja alkalmából sok boldog­ságot kíván: Erika és Tünde. * Sándor Istvánnénak közeli születésnapja alkalmából sok boldogságot kíván szom­szédasszonya, Zsuzsa. Fehér Csabánénak Somos­ra! Sok boldogságot és örömet kíván Erika-nap alkalmából La­cika, Pétiké és Zsuzsi. * Szőllős Józsefet Ferenc-te- Iepen 82-dik születésnapján szeretettel köszöntjük, jó egészséget kívánva az egész Rokonság. Varga Ferencnek Mihály- gergére! Születésnapod alkal­mából nagyon sok boldogságot kíván Feleséged és gyermeke­id. * Gyöngyikének és Feriké­nek boldog szülinapot kíván Anyu, Dédi és Tamás. Posta épül Taron Új postahivatalt építenek Tar községben. Az épületkomplexumban szolgálati lakás és tanácskozóterem is helyet kap. A közel nyolcmillió forintos beruházási költséggel épülő intézményt szeptemberben adják át.-RT­Itel

Next

/
Oldalképek
Tartalom