Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-25 / 122. szám

1990. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT Lélektől lélekig CIVITAS CRISTIANA - BALASSAGYARMAT 7 Fekete márvány sírkő, rajta aranyozott betűkkel az elhunyt saját költemé­nye. Ritka dolog ez a te­metők világában is. A ba­lassagyarmati zsidótemető­ben találkoztam vele. Ki is volt ö? Erre feleletet ad az 1929-es szerkesztésű Zsi­dó Lexikon, valamint a ké­sőbbi keletű Irodalmi Lexi­kon III. kötete. Varsányi Gyula költő, új­ságíró. Született Nógrád- varsányban 1863-ban, meg­halt 1908-ban Budapesten. (Eltemették Balassagyarma­ton) a Magyar Családi La­pok főmunkatársa majd 1886-tól az Űj Nemzedék társszerkesztője. Élete előbb a kereskedői pállya felé irányult, de csakhamar jelentkeztek írói ambíciói. A múlandóság és a halál költője volt, aki olykor lázadó, olykor re­zignált filozófiáját mély­zengésű dalokba öntötte. Több biblikus és egyéb zsi­dó tárgyú szép verse is van. A Gyulai-féle hivata­los irányzattal szemben ál­ló ellenzéki írócsoporthoz tartozott a XIX. szd. végén, önálló kötetei: Költemé­nyek (1885): Múlandóság (1893): Vallomások (1899): Űria c. ótestamentumi tra­gédiája (1890) és Kun Lász­ló c. magyar történeti drá­mája (1905) akadémiai pá­lyadíjat nyert. —tér Evszám a toronysisakon A balassagyarmatiak kö­zül is ha valaki elmegy az evangélikus templom előtt, és ha fel is néz esetleg az órára (mely sajnos nap­jainkban nem működik), feljebb nem nagyon veti te­kintetét oda, ahol az óra felett az 1808-as évszám ^látszik. Ha viszont látta is valaki megoszlanak a véle­mények, mert nem egysé­ges az, amit erről a szám­ról tudni vélnek. Ezt hiva­tott ismertetni ez a né­hány sor. A templomot 1785-ben építették, akkor még to­rony nélkül. A torony alap­kövét 1793-ban tették le. de rézfedelét csak 1808- ban kapta. Ezt örökíti meg az évszám. 1809. augusztus 7-én leégett, de 1812-ben is­mét készen állt. A zömök tornya a nyugati homlok­zat alá ugrik és itt van a félköríves bejárati ajtó is. Felette kereteit ablak, öv­párkány, majd ismét egy félkörös ablak. Efelett óra, órapárkány, végül a tört­vonalú zömök sisak, tete­jén fémgömb melyből ki­nyúlik a kereszt. A torony­ban jelenleg négy harang található. A világítós, római számlapú órát 1927-ben ké­szítette el Lendvay buda­pesti mester. A harangok a következő sorrendben ke­rültek a toronyba: 1891.. 1927., (két db.) és 1971. években. Keresztény Kis Lexikon A ADVENTISTÁK — (adventus-eljövetel, latin szóból). A Jézus Krisztus második eljövetelét váró és hirdető vallási gyülekezet, amelyet William Miller (1782—1849) alapított. B BABILONI fogság — A zsidóknak az ■ i. e. VIII.—VI. szd. között több részlet­ben történt erőszakos áttelepítése Mezopotá. miába. C CISZTERCITÁK — A XII. szd.-ban ■ létrejött szerzetesrend. Magyarorszá­gon 1142-ben telepedtek meg, központjuk a dunántúli Zirc lett. D DIAKONÁTUS — (a diakonosz — • szolga, görög szóból!). A katolikus és görögkeleti egyházban a hatodik szentség­nek — az egyházi, vagy papi rend szentsé­gének — legalsó, ún. szentségi jellegű foko­zata. E EGYHÁZI év — A keresztény ünnepek ■ egy évre elosztott sorozata, mely hosz- szú évszázadok alatt alakult ki. F FILIA — (ecclesia filialis — leányegy- • ház latm szavakból). Olyan templom, amely egy másik helységben levő plébániá­hoz tartozik, s egyházjogilag attól függ. G GEHENNA — (a gé-hinnam, vagy gé- - hinnom — Hinnom völgye, héber kife­jezésből). Az Üjtestamentumban és a keresz­tény szóhasználatban a pokol egyik neve. A Jeruzsálemtől délnyugatra elterülő völgyben annak egyik részére hordták a város szeme­tét és időnként felgyújtották, elégették. H HEGYI beszéd — A Jézus Krisztus ál- ■ tál tartott beszéd, amelyben meghir­dette az Isten országát és az abba való tarto­zás feltételeit. I INKVIZÍCIÓ — (az inquirere — fel- • kutatni, vizsgálni, latin szóból). Egyhá­zi bírói intézmény, amely az eretnekek fel­kutatására és megbüntetésére jött létre. A XIII. szd. első felében intézményesítették. JANZENIZMUS — XVII. szd.-i kato- ■ likus teológiai irányzat, amely Kálvin­hoz közel álló tanokat képviselt. Nevét C. Jansen (1585—1638) louvaini egyetemi tanár­ról kapta aki tanítását „Augustinus” című munkájában foglalta össze. K KÁPLÁN — (latin: capel.lanus). Az a ■ katolikus, pap, akinek a püspök által kijelölt feladata a plébános segítése a lelki­pásztori munkákban. A protestáns egyházak­ban elterjedtebb a segédlelkész kifejezés. I LITURGIA — (a leiturgia — köz-, ^ - vagy vallásos tevékenység, görög szó­ból). Valamely vallás szertartásrendje, rítu­sainak rendszere. |J MENNYORSZÁG — A keresztény ta. ***■ nítás szerint Isten, az angyalok, s a szentek lakóhelye, ahoj az üdvözölt emberek is elérik végső céljukat, az örök boldogságot. N NAPTÁRREFORM — XIII. Gergely pá- • pának (1572—1585) nevéhez fűződő ún. gregoriánus naptár megalkotása és bevezeté- se 1582. októberében. Ezzel a Julius Caesar i. e. 46-tól használatos, ún. julianus-féle nap­tárát már nem használták mindenütt. A ka­tolikus államok után a protestáns államokban csak a XVIII. szd.-tói lett általános. ÖKUMENIKUS mozgalom — (az oiku- ^' men:kosz — közös, görög szóból). A protestáns egyházak 1910-ben megindított, de régebbi kísérletre visszatekintő törekvése a keresztények egyesítésére, ill. különböző vallási alapokon való együttműködésére. P PÜSPÖK — A katolikus tanítás sze* ■ - rint az apostolok utódja. Különleges is­teni megbízás (szentelés) alapján a pápa irá­nyítása alatt egy egyházmegyét kormányoz és különleges jelvények viselésére jogosult. p REVERZÁLIS — (a reversalis — kö- ■'* telezvény, nyilatkozat, latin szóból) A katolikus egyházban a vegyes felekezetű há­zastársak esetén megkövetelt írásos nyilatko­zat. amelyben a nem katolikus fél kötelezett­séget vállal, hogy nem fogja házastássát hi­tétől eltántorítani. Továbbá mindkét fél köte­lezi magát, hogy gyermekeiket katolikus mó­don megkeresztelik és nevelik. C STÖLA — (a sztolé — ruha, dísz, gö- rög szóból). Rendszerint selyemből ké­szült, két vállon lelógó liturgikus dísz, me­lyet a katolikus és görögkeleti papok visel­nek a szertartás közben. Keleten a IV.. Nyu­gaton a VI. szd. óta. T TALMUD — (héber: tanítás, elmélyü- ■ lés). Nagy terjedelmű, mintegy 7—800 rabbitól származó héber, ill. arám nyelven írt gyűjteményes munka, mely az Őtesta- mentum egyes könyveihez fűzött magyaráza­tokat, zsidó vallási törvényeket tartalmaz. ÍJ ÜJMISE — A katolikus pap felszente- lés utáni, ünnepélyes keretek között megtartott első miséje, mely után az újmisés pap áldást oszt. W VULGATA — A Biblia latin fordítása. ’ ■ amelyet Jeromos egyházatya Damasus pápa. megbízásából készített, a IV. szd.-ban. Z ZAKARIÁS — A 12 Ótestamentumi - írók egyike, akik általában kisebb ter­jedelmű írásokat hagytak hátra. A kánonban sorrendben szereplő ún. kispróféták közül Zakariás (Zekarja) a 11-dik. írásai közül sok foglalkozik a templomépítéssel. összeállította: Reiter László 1924 szilveszterén tör- IS§ tént. Lócon, az ottani kantorcsaládnál ilyenkor ösz- s/.egyűltek a fiatalok, hogy egvütt tölthessék az év utol­só napját. Meszlényi Mihály rimóci káplánt is meghívták a kántorral együtt a találko­zóra. Meszlényi előbb sza­badkozott ugyan, hogy még sok tennivalója van, a vé­gén a sok unszolásra beadta a derekát és kántorával, va­lamint a szécsényi fiatalok­kal elment ő is szilveszterez­ni. Finom kocsonyát kaptak. Ezután kezdődött a tánc. Meszlényi Mihály az időseb­bekhez csatlakozott, kikkel kellemesen elbeszélgetett. Éjfélkor jött a pezsgő, a káp­lán úr nem ivott alkoholt és csak mímelte az iszogatást, ám a kántor úr gyakran né­zett a poharak fenekére. Hajnaltájt kérte a káplán a kántort, hogy induljanak ha­za, hisz tízre Varsányba kel­lett mennie misézni. Ám az indulás nem volt könnyű dolog, mert a kántor kissé ingatag lábakon járt még az egyenes úton is.. . Amint el­indultak, nemsokára a hegy­szorosba értek és itt kezdő­dött a galiba. Meszlényi oda­szólt a kántornak: Karolj belém, én egyik kezemmel majd fogom a szurdoik falát, másikkal segítek. Nem ment sehogysem. Erre a kántor­nak ötlete támadt: „A hó jól megfagyott elbír. Én leülök, te meg a kabátom gallérján jó erősen fogd meg á szőr­mét, és húzzál!" Igv tényleg gyorsan leértek a szakadé­kon. Rimócra érve, először két fiatal lánnyal találkoztak, akik illedelmesen köszöntek. De alig hogy elhaladtak, nagy kacagásba kezdtek. Meszlényi arra gondolt, azon mulatnak, hogy a kántor úr Újabb sorok — régiekről SZEMELVÉIN VEK ÜR. MESZLÉNYI MIHÁLY GYÉMÁNTMISÉS KANONOK ÉLETÉBŐL IV. (befejező rész) egy kissé pitvókás. Továbbhaladva, két legény jött és az eset megismétlő­dött. Nem tudták mire vélni a dolgot. Uramfia, mikor fel­értek az iskola udvarára és Meszlényi átadta a kántort feleségének, derült ki a szur­dokbeli utazás következmé­nye. A fagyott hó egészen elkoptatta a kántor úr nad­rágját, és bizony sok-sok fe­hérség kandikált ki a kán­tor úr nadrágjából. Még sze­rencse, hogy a fehérnemű kissé elszíneződött, így nem vette észre mindenki a meta­morfózist. Állítólag azóta is érdeklődnek arra az embe­rek: „Nem volna egy kán­tornadrág eladó?!” * Meszlényi Mihálynak a férfiúi szépségből többet ado­mányozott az Ür, mint az átlagembernek. Kétszeresen megnehezítette ez a dolog az ő helyzetét, mert a höl­gyek szeméből kisugárzó ér­deklődéssel szemben, neki a mindig közömbös, szerető, de visszatartott szerepet kellett Krisztusra gondolva betölte­ni. Szécsényben, a vidéki kis városkában a szolgabíró, a jegyző, az adóügyi jegyző gyakran meginvitálta egy kis kártyapartira Rimóc nagyrabecsült plébánosát, akit Meszlényi Mihály káp­lánnak elég gyakran el kel­lett kísérni. Mivel unta a társaságot — mert nem tu­dott kártyázni — más társa­ságot keresett. A rimóci plé­bános Budaörs egyik legna­gyobb szőlőtulajdonosa volt, igen jól borai termettek, há­za gyakran volt tele vendé­gekkel. Rimócon is nagy kártyapartik tették színessé az életet, az öreg esperes plébános nem azért volt mérges, ha vesztett a kártya­játékban, hanem, ha partne­rei rosszul játszottak. Ilyen­kor az is megesett, hogy ha­zazavarta őket. Szécsényben Meszlényi káplán úr talált egy nekivaló társaságot: Essőssy ügyvédeket. Két lá­nyuk volt. Edit, az első fe­leségétől. Olga a második­tól. (Természetesen, ha fiúk jöttek a házhoz, a mama mindig az édeslányát tolta előtérbe.) Simonvi Jancsi, adóügyi jegyző, aki koráb­ban káplánunknak osztály­társa volt, Editet szerette. Mindenképpen el ' akarta venni feleségül. Edit viszont nem nagyon vonzódott hoz­zá. Jancsi arra kérte Mesz­lényi Misit, segítsen neki megnyerni a lányt. Egy ta­vaszon, mikor Misi pár szál ibolyát talált, hívott két ta­nulót az iskolából, kérte, vi­gyék el Editnek és mondják azt, a jegyző küldte. Persze Edit addig faggatta a gyere­keket, míg azok bevallották az igazat. Különös érzések szaladgáltak Editben aki aztán később nem nagy kedvvel, de mégiscsak hoz­záment Jancsihoz, mert a mostohája üldözte. Azt mondja a fáma, hogy a nász­éjszakán Edit kiugrott az ab­lakon — hálóingben — és a nagynénjéhez futott. Ezt a házasságot a Szentszék is felbontotta (el nem hált há­zasságról lévén szó). A be­adványt Meszlényi Misi szerkesztette, és amikor a PÖr véget ért, honoráriumként Misi egy leheletnyi puszit kapott. . . Később Rimócon azt beszélték az emberek, hogy: „A kápjány úr udva­rolta ki a jegyzőnek Edi­tet. . . ” * Múlt az idő. Egv szép na­pon Csernoch János herceg- prímás magához hívatta Mi­sit Esztergomba. „No, hogy érzed magad Rimócon? — kérdezte tőle. „Igen jól", mondta. „Együtt ebédeltek?" „Igen!” (Ekkor derült ki, hogy a rimóci plébánosnak az volt a szokása, ha össze­veszett káplánjával, meg­fosztotta saját társaságától, a szobájába küldette az ebé­det.) Közben a prímás fel- alá sétált. Egyszercsak meg­állt: „Szeretnél az anyád szoknyáján ülni?” — kérdez­te hirtelen. Misi fel sem eszmélt és így válaszolt: „Igen. szeretem az édes­anyámat.” — ,Jó”, felelte a hercegprímás, — áthelyezlek Pestre". Nagyot fordult ek­kor Misivel a világ és elbú­csúzott Nógrádtól. * Főváros. Édesanya szer.e- tetében. Üj környezet. Üj világ. Ebben a miliőben folytatódik a fiatal pap éle­te. Hárman voltak férfiak a polgáriban: az igazgató, az orvos és Meszlényi, A töb­biek középkorú tanárnők. Itt jelentkezett az első „buk­tató". Az igazgató-helvettes- nő megtudta, hogy a fiatal pap teniszezik, kérte, legyen a partnere. A Kőbányai úton béreltek pályát. Egyszer vá­ratlanul a hölgy arra kérte káplánunkat gyalog menje­nek haza. A Liget téren la­kott. Útközben megállt és azt mondotta: „Vegyen el engem feleségül.” (Az becsé­nek a Lipót körúton jólmenő ügyvédi irodája volt. be akarták venni csendestárs­nak.) Mihály ijedtében majd­nem sóbálvánnyá vált — mint Lót felesége — és így válaszolt: „Nézze, az, hogy Maga hat évvel idősebb mint én nem számít. De én pap vagyok, és maradok. Meghí­vott a Megváltó. Én őt kö­vetem. mint az apostolok. Halálomig pap leszek.” Mind­ketten szomorúak voltak, de Misi a búcsúzásnál kijelen­tette: „A teniszezésnek vége, keressen más partnert magá­nak." A hölgy nem válaszolt. Kőbányára Meszlényi Mi­hályt azzal a kikötéssel ne­vezték ki káplánnak, hogy a polgári iskolában folytat­nia kell a hitoktatást. Sőt a Kada utcai iskolában is. Ott 1926-ban egy kápolnát akar­tak létesíteni. A szervezés­ben Misi tevékenyen vette ki részét, és megtörtént az alapkőletétel. A munkában az egyik tanítónő kimagasló teljesítményt ért el, és fel­tűnően sokat tartózkodott Misi közelében. Nem sokkal ezután beállított Misihez a tanítónő édesapja, és arra kérte, vegye el lányát fele­ségül, ő detektívfelügyelő és azonnal alkalmazhatná de- tektívnek. Misit kelletlenül érte az ajánlat, de finom­kodva tért ki: „Mindenki tudja — mondotta — hogy a Kada utcai iskola igazga­tója legveskedik lánya kö­rül. Pap vagyok, és az is ma­radok.” Ezzel az ügy lezárult. A tanítónőt az igazgató vette feleségül. Sokáig nem találkoztak. Egy napon, ami­kor már a domonkosoknál működött, felkereste őt a tanítónő és arra kérte, te­messe el a férjét. Misi eltemette a fér­jet. A tanítónő nem mondott köszönetét. Soha többé nem találkoztak. Kamarás József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom