Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-23 / 120. szám
1990. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK imnmu 3 Megyénk foglalkoztatáspolitikájáról Erőteljesen nőtt a munkanélküliek száma Nógrád megye foglalkoztatási helyzete 1990. II. negyedév folyamán tovább romlott Amíg 1989. év végén az állási kínálat még meghaladta a munkanélküliek számát, addigi az I. negyedévben már fordulat következett be, a munkaerő-kínálat kétszerese lett a munkaerő-keresletnek. EIz a tendencia erősödött fel a II. negyedév alatt. A IV'ógrád Megyei Munkaügyi Hivatalhoz 1990. június végére a gazdálkodószervezetek ugyanis mindössze 761 álláshelyet jelentettek be, a munkaviszonyban nem állók száma a nyilvántartások szerint azonban 2103 fő. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva felére csökkent a szabad munkahelyek száma. míg a munkanélkülieké mintegy hatszorosára emelkedett. Tehát csupán minden harmadik állást kereső remélheti. hogy munkaalkalmat talál. Állománycsoportonként eltérő a kép A szakmunkásoknak yan a legnagyobb esélyük arra. hogy el tudnak helyezkedni, ugyanakkor a legkevésbé számíthatnak erre a segédmunkások és a nem fizikaiak. A Nógrád megyeinél ugyan kedvezőtlenebb a munkaerőhelyzet például Szabolcs-Sz at mái Bereg és Borsod-Abaúj- Zemplén megyékben, azonban Nógrádban további romlás várható. Az állami foglalkoztatáspolitika különböző eszközökkel segít a munkanélkülieken. A 2103 munkát keresőből 1632 fő kap munkanélküli-segélyt és további 80 fő részesül munka nélküli járadékban. A munkanélkülieknek szánták az újrakezdési kölcsönt is. a tapasztalatok szerint azonban ez nem elsősorban a munkanélküliséget enyhíti, hanem a vállalkozások lehetőségét bővíti. Nógrád megyében 1990. I. fél év folyamán 722 volt az. újrakezdési kölcsönengedélyek száma. 1989 egész év folyamán pedig 191 Tehát az. országos kölcsönlendület a megyében is jelentkezett. A fél év alatt újrakezdési kölcsönt kapottakból mindössze hét százalékra tehető azok aránya, akiknek a munkáltatója mondott fel. többségük ..munkaviszonya megszűnt"-tel, vagy a dolgozó részéről való felmondással távozott az. előző munkahelyéről Ezek tehát nem a tipikus munkaerő-nélküliek táborához tartoznak. hanem feltételezhetően olyanok, akik mái eg.v bizonyos alaptőkével vállalkozói ötlettel és a kölcsön igény léshez szükséges garanciális teltételekkel rendelkeztek Az. újrakezdési kölcsönt felvevők többsége 48 év alatti. Életkor szerinti megoszlásuk a megyében hasonló az országoshoz. A felvevők megoszlása A VülJalkozí' ír. jól.Iímjr 5 24 TI 2 4 19 10 40 32 17 2 2 vállalkozás jellegében ugyanakkor eltér a megyei az. országos átlagtól Nógrád megyében lényegesen alacsonyabb a mezőgazdasági kistermelésre és élelmiszer- feldolgozásra vállalkozók aránya, ami összefüggésben lehet a megye természeti adottságaival. A privatizáció előszele már az elmúlt év vége óta érezhető. Az. első információk szerint ez elsősorban a kereskedelemre és a szolgáltatásra terjed ki. így főként ezeken a területeken kezdeményezték a dolgozók az. újrakezdési kölcsönök felvételével a különböző társasvállalkozások létrehozását. Ügy tűnik, hogy a megyében ez a folyamat az országosnál fokozottabban jelentkezett, és ezért magas itt az. újrakezdési kölcsönt felvevők között a társasvállalkozás tagjainak aránya Az. újrakezdési kölcsön hasznosulása az előbbiek szerint tehát fel tételezhetően eltér az ere deti szándékoktól, de foglalkoztatási hatása minden képpen van. hiszen minden újrakezdő munkahelyet teremt, vagy megtart Az állami foglalkoztatáspolitika többi eszközrendszere közül figyelemre méltó a gazdálkodószervezetek munkahely terem ti pályázatának támogatása a központi alapokból. 1989. év folyamán 550. ez év első hat hónapjában pedig 360 munkahelyteremtésre ítéltek meg a megyében támogatást. Mindezeken túl a foglalkoztatást befolyásoló tényezők az átképzés és a közhasznú munkavégzés is. Az átképzésnél az a gond. hogy bizonytalan a vállalati magatartás, hiányoznak a hosszú távú elképzelések. Közhasznú munkavégzésre a megyeszékhelyen került már egyszer sor, kisebb sikerrel, jelenleg pedig Szécsénvben foglalkoztatnak 15 munkanélkülit. akik a legkevesebb segélyt kapják. Valamelyest enyhíti még a foglalkoztatási feszültségeket a korkedvezményes nyugdíjazás Sánta Imréné dr. KSH Nógrád Megyei Igazgatósága Az újrakezdést kölcsönt 1990. I. félév (Százai ék) Megnevezés Nógrád megyében Országosan a/ Életkor szerint 3 3 3U 31 4.2 4 2 2U 21 4 3- 20 21- 30 31- 40 41- 50 51évesek Kisiparos Magánkereskedő Mezőgazdasági kistermelő és élelmiszer-feldolgozó Társasvállalkozás tagja Egyéb a/ A Heti Világgazdaság 1990.VII.14-1 száma alapján. A törvény megszületett, a közlöny még vajúdik A helyi önkormányzati képviselők és polgár- mesterek választásáról szóló (1990. évi LXIV.) törvényt az Országgyűlés augusztus 3-ai ülésnapján fogadták el a képviselők. A hatálybalépést a kihirdetés napjához célszerű kötni. Így fogalmaznak a zárórendelkezésekben. Igen ám, csakhogy vagy a „kihirdetés” késik, vagy a törvényt közzétevő Magyar Közlöny akadt el valahol. A Magyar Köztársaság hivatalos lapja (az új címeres Magyar Közlöny) minden bizonnyal elkészült, hisz a keresett lap, a bizonyos 78. szám — melynek keltezése: Budapest, 1990. augusztus 09., csütörtök — fénymásolt változatban, csekélyke példányszámban és csak a legbeavatottabbak számára hozzáférhető. Így kapkodják kézről kézre. Valaha a népdal terjedt szájról szájra, ma a viccek jutnak így el hozzánk. Ha cél a demokrácia, a szabad választások tiszta, erkölcsi értékeinknek légin - kább megfelelő lebonyolítási, akkor nem mondhat csütörtököt egy ilyen létfontosságú törvény időben való megjelentetése. Már csak azért sem, hisz jövőnkről van szól 4: alulról építkezni akaró — ma még csak annak alapjait lerakni szándékozó — demokrácia pillérei inoghatnak meg csakhamar a hite vesztett emberek lelkében. Veszélyes játék lenne! Noha már jócskán késésben van az ominózus törvény megjelentetése és terjesztése, talán egy huszárvágással még a méregpirula közömbösíthető. Ügy vélem, ez lehetne legszentebb közös érdekünk! Ugyanis közel sem biztos, l.',g-■ az idő mindenkinek egyformán dolgozik Sánta János D legnagyobb rubin Majdnem ötszáz karátos a világ legnagyob rubinja, amelyet a Myanmari Unió területén — Burmában — találtak. Az eddig legnagyobbnak tartott rubin, amelyet egy amerikai múzeumban őriznek, mindössze százkarátos. A 496,5 karátos rubinra még februárban bukkantak, ám zugkereskedők kezébe került, akik külföldre csempészték. A myanmari rádió keddi beszámolója szerint az ország titkosszolgálatának augusztus 18-án sikerült visszaszereznie a fantasztikus drágakövet. Az óriási rubin értékét egyelőre nem határozták meg. De bizonyos. hogy csillagászati összeg lesz, hiszen a rubin a legértékesebb drágakő és páratlan nagyságú példányról van szó. A szeméttelep látványa önmagáért beszél A cserháthalápiak néhány évig bírták cérnával a szemétügyet, aztán elfogyott a türelmük. Nem kilincseltek tovább a tanácson, hanem cselekedtek. Furcsa ügy ez a halápi szemétügy. A falu szélén, a temető mellett alakítottak ki egy szeméttelepet. Négy község — Magyamándor, Mohóra, Debcrcsény és Cserháthaláp — minden szemetét idehordták. Ez egyáltalán nem tetszett az itt lakóknak. Érzelmüknek jó néhányszor hangot is adtak. Klement Józsefné így emlékszik vissza a dologra: — .lói kitoltak velünk. Hogy azon a szemétdombon mi van. azt el sem lehet mondani. Csak úgy nejlonba tették bele a döglött kutyát" macskát. Ott büdösödtek. Meg az a sok mindenféle elhányt zacskó, meg rongy, az égvilágon szinte minden. Aki nem itt lakik, az hiába mondta, hogy jó helyen van a telep. Mert jöttek ide hivatalos emberek is vizsgálni, ők nem akadtak bele... Az új soron, a Petőfi utcában Gyuris József sem tesz lakatot a szájára. — Itt lakunk, de sokszor még ablakot sem lehetett nyitni, olyan büdös és füstszag volt. Ügy higgye el. hogyha a ruhát kiteregettük még azon is érződött. A nagy nyári kánikulában meg be is gyulladt a szemét. Olyan füst volt. hogy Nándorból is kijöttek megnézni, mi történhetett, mi ég? Egy vasárnap megint úgy elöntötte a füst Halápot. hogy döntő elhatározásra jutottak a községbeliek, összebeszéltek. aztán másnap reggel az emberek egyszerűen elállták a szemetesautó útját. Nem engedték, hogy kiborítsa a rakományt. Az autó nem tudott lepakolni. A sofőr mérgesen visszafordult, mondván, akkor csak fulladjanak bele a halápiak a saját szemetükbe. Persze, nem így történt. Az emberek fogták magukat, bementek a nándori tanácshoz. Sok asszony még a karon ülő gyerekét is vitte. Borda Istvánná véleménye: azt kellett volna ideültetni, aki megengedte. — Beültünk az elnök szobájába, azt mondtuk, addig ugyan innen el nem megyünk, amíg nem kapunk egy hivatalos papírt arról, hogy megszüntetik a szeméttelepet, és valamilyen más megoldást találnak. Eddig úgyis mindig csak hitegettek bennünket, aztán maradt minden a régiben — mondja Gyuris József. — Ahogy besorakoztunk, a tanácsiak is láthatták, hogy komolyan gondoljuk. Itt. most cselekedni kell. Beszéd ide. beszéd oda. kaptunk egy pecsétes papirt, hogy megszüntetik a halápi szeméttelepet. Borda Istvánné elkísér egészen a helyszínig, ahol megrökönyödve nézzük a nagy hőségben, hogyan füstölög a telep. A jó beszédű Bordáné a látottakat meg is cifrázza: — Ha azon a vasárnapon temetés lett volna, mert itt van a szeméttelep a temető mellett, hát nem lehetett volna sírba tenni a halottat. A füst megölt volna bennünket. Még azt is mondogatják a népek, azt kellene a szeméttelep közepébe ültetni, aki engedte, hogy ezt a sok csúfságot idehordják, a mi falunkba. Erre járunk a földekre is, volt alkalmunk tapasztalni, hogy elrontották ezt a szép vidéket... (Nem sokkal látogatásunk után felhívott telefonon Sándor István, a Magyar- nándori Községi Közös Tanács elnöke, aki elmondta: megnyugodhatnak a cserháthalápiak. A szeméttelepet a dózer eltüntette. A tanács gondoskodott egy másik szeméttárolóról. A faluban teljes a nyugalom.) —cs— fotó: rigó Tibor, a cipöjavító-mcster Sándor Tibor 22 éves fiatalember, cipész kisiparos. Salgótarjánban dolgozik a Vörös Hadsereg út 24. szám alatti műhelyében. Tibor olyan, mint a pontos idő. Ha azt mondja 12 4- re készen jesz a cipő, az biztos, hogy 1 4 4-kor megvan. — Hogyan jutott eszébe, hogy cipész legyen? — A 8. általános iskola elvégzése után a pályaválasztási intézet prospektusát lapozgattam. Amit ott írtak a foglalkozás szépségéről, na- gvon megtetszett. Elhatároztam, cipész leszek. A szakmát a cipőipari ktsz-ben tanultam, cipőgyártó szakon végeztem az ipariban. Nagyon sokat, köszönhetek szakoktatómnak, Vincze Pálnak. Ö tanított meg a szakma szeretetére, sok mesterfogást sajátítottam el nála. A vásártéri cipő javítóban dolgoztam szakmunkásvizsgám után. Később a Pécskő Üzletházban tevékenykedtem. Szeretem a szakmámat, ezért is önállósítottam magam. Idén váltottam ki az ipart. — A családban volt valaki cipész? — Sajnos nem. Ellenben az egész családom kézügyességgel megáldott. Édesapám az öblösüveggyárban üvegfúvómester, anyósom koszorúkötő virágkereskedő, feleségem cipőfelsőrész-készítő. ö jelenleg gyesen van. Kisfiúnk öt hónapos. — Üj cipőt készít-e, vagy csak javítást vállal? — Nincs anyag, de ha lenne is, nem érné meg, hogy kínlódjak új cipők készítésével. Csak javítással foglalkozom. A kisfiamnak még nem kel] cipő, neki a feleségem köt, meg horgol kis topánkákat. — Ha most állna pályaválasztás előtt, milyen szakmát választana? — Akkor is cipész lennék. Zsiga Ibolya Szemét ügy — szemétügyben Nem bírták tovább cérnával a halápiak
