Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-23 / 120. szám

1990. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK imnmu 3 Megyénk foglalkoztatáspolitikájáról Erőteljesen nőtt a munkanélküliek száma Nógrád megye foglalkoztatási helyzete 1990. II. ne­gyedév folyamán tovább romlott Amíg 1989. év végén az állási kínálat még meghaladta a munkanélküliek számát, addigi az I. negyedévben már fordulat következett be, a munkaerő-kínálat kétszerese lett a munkaerő-kereslet­nek. EIz a tendencia erősödött fel a II. negyedév alatt. A IV'ógrád Megyei Munkaügyi Hivatalhoz 1990. június végére a gazdálkodószervezetek ugyanis mindössze 761 álláshelyet jelentettek be, a munkaviszonyban nem állók száma a nyilvántartások szerint azonban 2103 fő. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva felére csökkent a szabad munkahelyek szá­ma. míg a munkanélkü­lieké mintegy hatszorosára emelkedett. Tehát csupán minden harmadik állást kereső remélheti. hogy munkaalkalmat talál. Állo­mánycsoportonként eltérő a kép A szakmunkásoknak yan a legnagyobb esélyük arra. hogy el tudnak he­lyezkedni, ugyanakkor a legkevésbé számíthatnak er­re a segédmunkások és a nem fizikaiak. A Nógrád megyeinél ugyan kedvezőt­lenebb a munkaerőhelyzet például Szabolcs-Sz at mái ­Bereg és Borsod-Abaúj- Zemplén megyékben, azon­ban Nógrádban további romlás várható. Az állami foglalkoztatás­politika különböző eszkö­zökkel segít a munkanélkü­lieken. A 2103 munkát ke­resőből 1632 fő kap mun­kanélküli-segélyt és továb­bi 80 fő részesül munka nél­küli járadékban. A mun­kanélkülieknek szánták az újrakezdési kölcsönt is. a tapasztalatok szerint azon­ban ez nem elsősorban a munkanélküliséget enyhíti, hanem a vállalkozások le­hetőségét bővíti. Nógrád megyében 1990. I. fél év fo­lyamán 722 volt az. újra­kezdési kölcsönengedélyek száma. 1989 egész év fo­lyamán pedig 191 Tehát az. országos kölcsönlendület a megyében is jelentkezett. A fél év alatt újrakezdési kölcsönt kapottakból mind­össze hét százalékra tehe­tő azok aránya, akiknek a munkáltatója mondott fel. többségük ..munkaviszonya megszűnt"-tel, vagy a dol­gozó részéről való fel­mondással távozott az. elő­ző munkahelyéről Ezek te­hát nem a tipikus munka­erő-nélküliek táborához tar­toznak. hanem feltételez­hetően olyanok, akik mái eg.v bizonyos alaptőkével vállalkozói ötlettel és a kölcsön igény léshez szüksé­ges garanciális teltételek­kel rendelkeztek Az. újrakezdési kölcsönt felvevők többsége 48 év alatti. Életkor szerinti meg­oszlásuk a megyében ha­sonló az országoshoz. A felvevők megoszlása A VülJalkozí' ír. jól.Iímjr 5 24 TI 2 4 19 10 40 32 17 2 2 vállalkozás jellegében ugyan­akkor eltér a megyei az. országos átlagtól Nógrád megyében lényegesen ala­csonyabb a mezőgazdasági kistermelésre és élelmiszer- feldolgozásra vállalkozók aránya, ami összefüggés­ben lehet a megye termé­szeti adottságaival. A privatizáció előszele már az elmúlt év vége óta érezhető. Az. első infor­mációk szerint ez elsősor­ban a kereskedelemre és a szolgáltatásra terjed ki. így főként ezeken a területeken kezdeményezték a dolgozók az. újrakezdési kölcsönök felvételével a különböző társasvállalkozások létre­hozását. Ügy tűnik, hogy a megyében ez a folyamat az országosnál fokozottab­ban jelentkezett, és ezért magas itt az. újrakezdési kölcsönt felvevők között a társasvállalkozás tagjainak aránya Az. újrakezdési kölcsön hasznosulása az előbbiek szerint tehát fel tételezhetően eltér az ere deti szándékoktól, de fog­lalkoztatási hatása minden képpen van. hiszen min­den újrakezdő munkahe­lyet teremt, vagy megtart Az állami foglalkoztatás­politika többi eszközrend­szere közül figyelemre méltó a gazdálkodószer­vezetek munkahely terem ti pályázatának támogatása a központi alapokból. 1989. év folyamán 550. ez év első hat hónapjában pedig 360 munkahelyteremtésre ítél­tek meg a megyében tá­mogatást. Mindezeken túl a foglalkoztatást befolyá­soló tényezők az átképzés és a közhasznú munkavég­zés is. Az átképzésnél az a gond. hogy bizonytalan a vállalati magatartás, hiá­nyoznak a hosszú távú el­képzelések. Közhasznú mun­kavégzésre a megyeszékhe­lyen került már egyszer sor, kisebb sikerrel, jelen­leg pedig Szécsénvben fog­lalkoztatnak 15 munkanél­külit. akik a legkevesebb segélyt kapják. Valamelyest enyhíti még a foglalkoz­tatási feszültségeket a kor­kedvezményes nyugdíjazás Sánta Imréné dr. KSH Nógrád Megyei Igazgatósága Az újrakezdést kölcsönt 1990. I. félév (Százai ék) Megnevezés Nógrád megyében Országosan a/ Életkor szerint 3 3 3U 31 4.2 4 2 2U 21 4 3- 20 21- 30 31- 40 41- 50 51­évesek Kisiparos Magánkereskedő Mezőgazdasági kistermelő és élelmiszer-feldolgozó Társasvállalkozás tagja Egyéb a/ A Heti Világgazdaság 1990.VII.14-1 száma alapján. A törvény megszületett, a közlöny még vajúdik A helyi önkormányza­ti képviselők és polgár- mesterek választásáról szó­ló (1990. évi LXIV.) tör­vényt az Országgyűlés augusztus 3-ai ülésnapján fogadták el a képviselők. A hatálybalépést a ki­hirdetés napjához célsze­rű kötni. Így fogalmaz­nak a zárórendelkezé­sekben. Igen ám, csakhogy vagy a „kihirdetés” ké­sik, vagy a törvényt köz­zétevő Magyar Közlöny akadt el valahol. A Magyar Köztársaság hivatalos lapja (az új cí­meres Magyar Közlöny) minden bizonnyal elkészült, hisz a keresett lap, a bi­zonyos 78. szám — mely­nek keltezése: Budapest, 1990. augusztus 09., csü­törtök — fénymásolt vál­tozatban, csekélyke pél­dányszámban és csak a legbeavatottabbak számá­ra hozzáférhető. Így kap­kodják kézről kézre. Vala­ha a népdal terjedt száj­ról szájra, ma a viccek jutnak így el hozzánk. Ha cél a demokrácia, a szabad választások tiszta, erkölcsi értékeinknek légin - kább megfelelő lebonyolí­tási, akkor nem mond­hat csütörtököt egy ilyen létfontosságú törvény idő­ben való megjelentetése. Már csak azért sem, hisz jövőnkről van szól 4: alulról építkezni akaró — ma még csak annak alap­jait lerakni szándékozó — demokrácia pillérei inog­hatnak meg csakhamar a hite vesztett emberek lel­kében. Veszélyes játék lenne! Noha már jócskán ké­sésben van az ominózus törvény megjelentetése és terjesztése, talán egy hu­szárvágással még a mé­regpirula közömbösíthető. Ügy vélem, ez lehetne leg­szentebb közös érdekünk! Ugyanis közel sem biz­tos, l.',g-■ az idő minden­kinek egyformán dolgozik Sánta János D legnagyobb rubin Majdnem ötszáz karátos a világ legnagyob rubinja, amelyet a Myanmari Unió területén — Burmában — ta­láltak. Az eddig legnagyobbnak tartott rubin, amelyet egy amerikai múzeumban őriz­nek, mindössze százkará­tos. A 496,5 karátos rubinra még februárban bukkantak, ám zugkereskedők kezébe került, akik külföldre csem­pészték. A myanmari rádió keddi beszámolója szerint az ország titkosszolgálatának augusztus 18-án sikerült visszaszereznie a fantasztikus drágakövet. Az óriási rubin értékét egyelőre nem határozták meg. De bizonyos. hogy csillagászati összeg lesz, hi­szen a rubin a legértékesebb drágakő és páratlan nagysá­gú példányról van szó. A szeméttelep látványa önmagáért beszél A cserháthalápiak néhány évig bírták cérnával a sze­métügyet, aztán elfogyott a türelmük. Nem kilincseltek tovább a tanácson, hanem cselekedtek. Furcsa ügy ez a halápi szemétügy. A falu szélén, a temető mellett alakítottak ki egy szeméttelepet. Négy köz­ség — Magyamándor, Mohóra, Debcrcsény és Cserháthaláp — minden szemetét idehordták. Ez egyáltalán nem tetszett az itt lakóknak. Érzelmüknek jó néhányszor hangot is adtak. Klement Józsefné így em­lékszik vissza a dologra: — .lói kitoltak velünk. Hogy azon a szemétdombon mi van. azt el sem lehet mondani. Csak úgy nejlonba tették bele a döglött kutyát" macskát. Ott büdösödtek. Meg az a sok mindenféle elhányt zacskó, meg rongy, az égvilágon szinte minden. Aki nem itt lakik, az hiába mondta, hogy jó helyen van a telep. Mert jöttek ide hi­vatalos emberek is vizsgálni, ők nem akadtak bele... Az új soron, a Petőfi ut­cában Gyuris József sem tesz lakatot a szájára. — Itt lakunk, de sokszor még ablakot sem lehetett nyitni, olyan büdös és füst­szag volt. Ügy higgye el. hogyha a ruhát kiteregettük még azon is érződött. A nagy nyári kánikulában meg be is gyulladt a szemét. Olyan füst volt. hogy Nándorból is kijöttek megnézni, mi tör­ténhetett, mi ég? Egy vasárnap megint úgy elöntötte a füst Halápot. hogy döntő elhatározásra ju­tottak a községbeliek, össze­beszéltek. aztán másnap reggel az emberek egysze­rűen elállták a szemetesau­tó útját. Nem engedték, hogy kiborítsa a rakományt. Az autó nem tudott lepakolni. A sofőr mérgesen vissza­fordult, mondván, akkor csak fulladjanak bele a ha­lápiak a saját szemetükbe. Persze, nem így történt. Az emberek fogták magukat, bementek a nándori ta­nácshoz. Sok asszony még a karon ülő gyerekét is vitte. Borda Istvánná véleménye: azt kellett volna ideültetni, aki megengedte. — Beültünk az elnök szo­bájába, azt mondtuk, addig ugyan innen el nem me­gyünk, amíg nem kapunk egy hivatalos papírt arról, hogy megszüntetik a szeméttelepet, és valamilyen más megoldást találnak. Eddig úgyis min­dig csak hitegettek bennün­ket, aztán maradt minden a régiben — mondja Gyuris József. — Ahogy besorakoztunk, a tanácsiak is láthatták, hogy komolyan gondoljuk. Itt. most cselekedni kell. Beszéd ide. beszéd oda. kap­tunk egy pecsétes papirt, hogy megszüntetik a halápi szeméttelepet. Borda Istvánné elkísér egészen a helyszínig, ahol megrökönyödve nézzük a nagy hőségben, hogyan füs­tölög a telep. A jó beszédű Bordáné a látottakat meg is cifrázza: — Ha azon a vasárnapon temetés lett volna, mert itt van a szeméttelep a teme­tő mellett, hát nem lehetett volna sírba tenni a halottat. A füst megölt volna bennün­ket. Még azt is mondogatják a népek, azt kellene a sze­méttelep közepébe ültetni, aki engedte, hogy ezt a sok csúfságot idehordják, a mi falunkba. Erre járunk a földekre is, volt alkalmunk tapasztalni, hogy elrontották ezt a szép vidéket... (Nem sokkal látogatásunk után felhívott telefonon Sándor István, a Magyar- nándori Községi Közös Ta­nács elnöke, aki elmondta: megnyugodhatnak a cser­háthalápiak. A szeméttele­pet a dózer eltüntette. A tanács gondoskodott egy másik szeméttárolóról. A fa­luban teljes a nyugalom.) —cs— fotó: rigó Tibor, a cipöjavító-mcster Sándor Tibor 22 éves fia­talember, cipész kisiparos. Salgótarjánban dolgozik a Vörös Hadsereg út 24. szám alatti műhelyében. Tibor olyan, mint a pon­tos idő. Ha azt mondja 12 4- re készen jesz a cipő, az biz­tos, hogy 1 4 4-kor megvan. — Hogyan jutott eszébe, hogy cipész legyen? — A 8. általános iskola el­végzése után a pályaválasz­tási intézet prospektusát la­pozgattam. Amit ott írtak a foglalkozás szépségéről, na- gvon megtetszett. Elhatároz­tam, cipész leszek. A szak­mát a cipőipari ktsz-ben ta­nultam, cipőgyártó szakon végeztem az ipariban. Na­gyon sokat, köszönhetek szakoktatómnak, Vincze Pál­nak. Ö tanított meg a szak­ma szeretetére, sok mester­fogást sajátítottam el nála. A vásártéri cipő javítóban dolgoztam szakmunkásvizs­gám után. Később a Pécskő Üzletházban tevékenyked­tem. Szeretem a szakmámat, ezért is önállósítottam ma­gam. Idén váltottam ki az ipart. — A családban volt vala­ki cipész? — Sajnos nem. Ellenben az egész családom kézügyes­séggel megáldott. Édesapám az öblösüveggyárban üveg­fúvómester, anyósom ko­szorúkötő virágkereskedő, fe­leségem cipőfelsőrész-készí­tő. ö jelenleg gyesen van. Kisfiúnk öt hónapos. — Üj cipőt készít-e, vagy csak javítást vállal? — Nincs anyag, de ha len­ne is, nem érné meg, hogy kínlódjak új cipők készíté­sével. Csak javítással fog­lalkozom. A kisfiamnak még nem kel] cipő, neki a fele­ségem köt, meg horgol kis topánkákat. — Ha most állna pályavá­lasztás előtt, milyen szakmát választana? — Akkor is cipész lennék. Zsiga Ibolya Szemét ügy — szemétügyben Nem bírták tovább cérnával a halápiak

Next

/
Oldalképek
Tartalom