Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-03 / 104. szám

immun 1990. AUGUSZTUS 3.. PÉNTEK Irak elfoglalta Kuvaitot Kuvait az arab országok segítségét kérte a barbár invázió visszaverésére — jelentette gyorshírben • a Reuter brit hírügynökség. Ä bagdadi vezetés reggel, közvetve Washingtonnak címzett nyilatkozatában ki­nyilvánították, hogy „kuva­itot annak temetőjévé vál­toztatják, aki agressziót kísérel meg vagy enged inváziós kedvének”. A nyilatkozat a kuvaiti ural­kodó csaiádot egyben áru­lónak, a cionista, külföldi összeesküvés ügynökeinek nevezte. A páncélosokkal támo­gatott iraki csapatok el­foglalták a kuvaiti uralko­dó palotáját, «és a város- központot, valamennyi köz- igazgatási épületet és a re­pülőteret. Az irakiak gya­korlatilag az egész országot ellenőrzésük alatt tartják — jelentették reggel nyolc óra körül szemtanúkra hivat­kozva a hírügynökségek. A jelentések szerint a kuvaiti emír tengerre néző palotája körül súlyos har­cok voltak. A fővárost haj­nal óta időnként robbaná­sok rázták meg.. Az AFP francia hírügy­nökség által idézett szem­tanúk szerint az iraki tá­madás bejelentése után né­hány órával azonosíthatat­lan fagy veresek tűntek fel a főváros központjában. Irak csütörtökön reggel lezárta- határait és légterét, meghatározatlan időre meg­tiltotta állampolgárainak az ország elhagyását. Az iraki katonai akció mély megdöbbenést váltott ki a nemzetköz; és a hazai közvéleményben. A Magyar Köztársaság kormánya az EIÍSZ alapokmányával és a nemzetközi jog normái­val összhangban elfogad­hatatlannak tart minden olyan l-épést, amely más államok szuverenitása és területi integritása ellen irányul. Elveti az államközi ellentétek katonai eszközök­kel történő megoldását és síkra száll a vitás kérdések, békés tárgyalásos rendezése mellett. A térség békéjét és biz­tonságát súlyosan fenyegető újabb konfliktus mielőb­bi megoldása érdekében a Magyar Külügyminiszté­rium szükségesnek tartja, hogy az iraki csapatokat ha­ladéktalanul vonják ki Ku­vait állam területéről és kezdődjenek tárgyalások az ellenségeskedés beszünteté­séről. Igen az alkotmánymódosításra (Folytatás az 1. oldalról.) a hitleri rendszert támogató káros katonapolitikát, s fel­szólította a koalíciós párto­kat. határolják el magukat a T. Ház doyenjének nyilat­kozatától Válaszában Kónya Imre kifejtette: az MDF-nek kol­lektíván nem kell foglal­koznia egyik, képviselőtár­sunk felszólalásával, hiszen magánvéleményről van szó. Márpedig a parlament tag­jai közül bárki kifejtheti az álláspontját. Tölgyessy Péter (SZDSZ), természetesen nem értett egyet az. előtte felszólalóval, s mint mondta: hazánknak meg kell tartania a párizsi békekötéskor vállaltakat. Márpedig a Horthyhadse- reg dicsérete ellentétes an­nak szellemével. Ö is fel­szólította az. MDF-et: veze­tői nvilatkozzanak. milyen a viszonyuk Kéri Kálmán felszólalásához. Szabad György megbízott ház.elnök figyelmeztette a képviselőket: döntsék el. to­vább kívánják-e élezni a vitát! De számoljanak az­zal. hogy nem tudják el­végezni a tervezett munkát. Mire Orbán Viktor (FI­DESZ) is szót kért. s un­nak a véleményének adott hangot, hogy nem szeren­csés a képviselők állásfogla­lását kérni: legyen, avagy ne legyen vita? Döntsön a házelnök1 Végül mégis Szabad György akarata érvényesült, s megszavaztatta az. Or­szággyűléssel. A honatyák' a vita lezárása mellett vok­soltak. Ám korántsem biz­tos. hogy az „ügy" is le­zárult. . . Ezt követően csak-csak el­kezdődött az érdemi mun­ka. A parlament rekord­gyorsasággal elfogadta az Országos Választási Bizott­ság jelentését a július 29-i népszavazásról. A megbízott házelnök ez­után bejelentette: augusz­tus 3-án 10 órára tűzte ki az ország köztársasági el­nökének megválasztását. Második napirendként a T. Ház megtárgyalta Pálos Miklós (KDNP), törvényja­vaslatát, , amely a pártok működéséről és gazdálkodá­sáról szólt. Az indítványozó távbllétében -társa, Gáspár Miklós. terjesztette elő a törvényjavaslatot, melynek lényege: a jövőben a pártok előre és negyedévenként kapják meg az esedékes költségvetési támogatást, szemben az eddigi utólagos elszámolással. Az Országgyűlés vita nél­kül elfogadta az ésszerű ja­vaslatot. Az ülés hátralévő. na­gyobb részében a hetek óta terítéken lévő önkormány­zati törvényjavaslatokkal foglalkozott a képviselőház. A honatyák elé összefogla­ló bizottsági jelentések ke­rültek, amelyek kompromisz- szumként születtek. Az ál­talános vitában elsősorban az ellenzéki képviselők szó­laltak fel, akik a kapcso­lódó törvények hiánya miatti aggodalmuknak ad­tak hangot. Az SZDSZ ép­pen ezért elfogadhatatlan­nak tartja a „sovány ön- kormányzati törvénycsoma­got". Mások a nemzetiségi és az, etnikai kisebbségek ön­kormányzati képviseletének problémáját vázolták. A részletes vitában részkér­désekben fejtették ki véle­— Az ellopott Hruscsov-csésze (Folytatás az 1. oldalról.) Szovjetunió első számú ve­zetője! Mintegy százfős kí­sérettel jött, s egy hétig üdültek Lillafüreden. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, sok mindennel ké­szültek az illetékesek a szovjet pártvezér fogadá­sára, többek között ekkor kapott a konyha egy komp­lett herendi étkészletet, az úgynevezett „petrezsely­mes-garnitúrát”, a magas­rangú vendég illő kiszol­gálására. Hruscsov elvtárs már az első napon megkapta a készlet legszebb kávéscsé­széjét. s olyannyira el­nyerte tetszését a díszes csésze, hogy ott-tartózkodá- sa alatt végig ragaszkodott hozzá. A szovjet küldöttség tá­vozása után, a Palota Szál­ló féltve őrzött kincse lett a herendi készlet Hrus­csov által használt csé- szécskéje. Ebből a kávés­csészéből többet nem ivott, nem ihatott senki! Egé­szen egy évtizedig, amikor- is Z. úr ellopta a féltve őr­zött „petrezselymest"! Ma lakásának legtitko­sabb szekrényében őrzi. Nagyon ritkán. többnyire ünnepnapokon szedi elő. s kortyolgatja belőle a ká­vét. Ilyenkor büszkén dől hátra karosszékében Z. úr. Nem törődik azzal, hogy eltulajdonított tárgyról van szó, hiszen mindmáig ez volt első és utolsó lopása. Mosolyogva és elégedetten nézegeti még mindig cso­dálattal a kis porcelánt, hiszen az országban (talán) neki van egyedül a tulaj­donában egy olyan kávés­csésze, amiből egy szovjet pártvezér, Nyikita Szerge- jevics Hruscsov ivott. — szilágyi — menyüket a törvényhozók. A feltevésekre, javasla­tokra dr. Dalsai István igaz­ságügyminiszter adott vá­laszt. Ezután hosszadalmas szavazási procedúra kez­dődött: a képviselők egy­más után voksoltak a mó­dosító indítványokra, s azok nagyobb részével egyetértet­tek. Ezután az Országgyűlés kétharmados többséggel jó­váhagyta az Alkotmány mó­dosítását, így a kormány megalkothatja az önkor­mányzati törvényt. Kolaj László Fotó: Rigó Tibor Elveszett táskát keresünk Csütörtök délután 5 óra után néhány perccel el­vesztette kézitáskáját egy egri fiatalasszony Salgó­tarjánban, az Állami Bizto­sító mögötti parkolóban. A réfikül megtalálóját kérjük, hogy jutalom elleniében jut­tassa vissza szerkesztősé­günkbe az elveszett, fontos okmányokat tartalmazó ké­zitáskát. fi döbbenet délutánja (Folytatás az 1. oldalról.) Fél hat felé érünk a ma- conkai víztározóhoz, amely évről évre nyeli az áldo­zatait. Nagyszámú csoport áll a gátőrház mellett, döb­bent tekintetek kémlelik a vizet. Sajnos, már biztos a szo­morú tény: Horváth Krisz­tián, született 1980. április 13-án, harmadik osztályos tanuló, lakcíme: Bátonytere- nye, Petőfi út 6. — vízbe fulladt. Állunk a beton­lejárón. Tőlünk talán csak néhány méterre fekszik a holttest. Kislány jön felénk egy rendőrrel, ö Helga, a fiú nő­vére, aki tizenegy éves. En­gedelmesen válaszolgat a kérdéseinkre: — A betonon játszottunk. Én csak a szé­lére mentem, ott leért a lá­bam. A többiek bementek négv-öt méterre. Azt vet­tem észre, hogy a testvé­rem fuldoklott. . . Tibinek nyakig ért a víz, de a test­véremet ellepte. A másik úton állt egv kocsi, odasza­ladtam, szóltam a bácsinak, ők szóltak a rendőrségnek — Mikor történt ez? — Fél egv, égy óra kö­zött. — Mit csináltatok, amikor láttátok, hogy a testvéred elmerül? — Csak én láttam, a töb­biek akkor jöttek kifelé. — Mit ereztél? ' — Górcsőit a műtétem. . . Horváth Krisztiánnak sen­ki sem tudott segíteni. Az. 5, 8. 10. és két 11 éves gye­rek. Egyikük sem tud úsz­ni. — A szüléitek tudták, hol vagytok? — Nem. Hat órakor már feltűnik a nagy piros autó. Ideért a XXI. kerületi Nemzeti Sza­badkikötő üzemi tűzoltósá­gának öttagú búvárcsoport­ja. Kettesével merülnek. Az elsők fél hét előtt néhány, perccel már a vízben van­nak. Gyorsan megtalálják a kisfiú holttestét. Közvetle­A búvárok nem először látnak ilyet, de ők is megren­dültek. nül a beton mellett. Ahol legfeljebb két méter mély lehet a víz. Kiemelik a* kis holttestet a betonra. Oda ahonnan a vízbe indult. Mély csend kí­séri a műveletet. Rajta egy sötétkék úszónadrág. — Megint egv értelmet­len halál szólal meg mellettem valaki. Az. orvos már csak a ha- . Iái tényét állapítja meg. — Meg lehet ezt szokni? — kérdezem az egyik hely­színelőtől. Halkan válaszol: — Hozzá lehet edződni. .. A kisfiút arrébb fektetik a beton szélére. — Ne vigyék már úgv el. hogv ne is lássam! — sírja a nagymama. Szótlanul indulunk haza­felé. Ütközben készül a je­lentés: „sérelmi nyomokat nem találtunk, egyértel­műen fulladás történt". Hét óra után újabb jelen­tés a helyszínről: a hulla- szállítók elvitték a holttes­tet Salgótarjánba. Dudellai Ildikó Fotó: Bíró Olga A köztársasági elnök kávézója 8. - Beszélgetések­Erija Torfayehet, egy ku­vaiti úr elvált finn felesé­gét, a véletlen és tökéletes német nyelvtudása hozta elém. Egy termetes férfi ko­rábban felfigyelt arra, ho­gyan bajlódok semmivel azonos finn nyelvtudásom­mal, egy — 1000 kilométe­reken át szomjazott -— sör rendelésével az 1868-ban épült „Kappela" kávézó pincéjében és segítségemre sietett. Ö is, meg az újság­írók, előttem eleddig isme­retlen védangyala. Eero Tennilaról ugyanis kiderült, hogy sportriporter, aki már járt Budapesten, a Formula 1-en. Ö se sokat tudott né­metül és előkerítette Eriját, aki finn ápolónő létére pri­vát hobbiból a mi Erzsébet királynőnk életével foglal­kozik. Nyomban levizsgáz­tam előtte, mert nem tud­tam, hogy I. Ferenc József tragikus sorsú hitvesének, milyen nevű leánya halt még Magyarországon. Ök viszont, a magvarok iránt érzett és félreérthetetlenül kinyilvá­nított szeretetük fenntartása mellett, azt. nem tudták (megérteni), hogyan választ­hattuk és tarthattuk meg olyan sokáig Kádár Jánost. — Nem választottuk, — helyesbítettem. — Kaptuk! Közei go önkormany/au választásaink kapcsán szóba jött egy érdekes részlet. Finnország gyéren lakott te­rületeinek központja a „templomkerület". Itt él a pap, a tanító, az. orvos. Itt a posta és az államigazgatás központja. Utóbbit választott személy .irányítja, aki egy­általán nem biztos, hogy a leggazdagabb, de minden­képpen a legtekintélyesebb polgár. Fizetése a választók bizalma. Igv aztán előfor­dulhat ilyen szövegű tábla a községháza ajtaján: „ÜGYFÉLFOGADÁS 1 2 7-TÖL 1 2 9-IG ÉS 19—20 ÓRA KÖZÖTT. NAPKÖZ­BEN A- KÖZIGAZGATÁS SZÜNETEL." A polgármester ugyanis vagy kaszál, vagy tehenet fej. Egy másik példa a vi­szonyok „eltérő" voltára. Az elnöki palota előtti piacon van Paulig úr sátoros, lócás kávézója, a „PRESIDENTI KAHVIA", azaz „ELNÖKI KÁVÉZÓ". — Csakugyan ide jár ká­vézni a köztársasági elnök? — kérdeztem. — Sajnos. mostanában ritkábban, — hangzott a vá­lasz. — Sok a dolga. De már az elődei is hoztak ide vendégeket. . . Nem beszélt a levegőbe. A kávézó homlokzatán do­kumentumfotók sora. A ká­véját kortyolgató Giscard d'Estaing, Bush még alel- nök korában, XVI. Gusztáv svéd király. Júlia holland királynő és férje. Bernhard herceg. Kanada főkormány­zója, Daniel Ortega felesé­gestül. Az értékes trófeák sora azóta egv ..KÁRPÁT1A KFT. SZEKSZÁRD" felira­tú, nemzeti színeinkkel ékes kártyával gyarapodott. Finnországban a munka nem szégyen és semmilyen tisztességes tevékenység se az. Sappo Myllylá, a finn dzsudoszövetség elnöke, reggel 6-tól délután 2-ig a piacon árulja: — felesége kézimunkáit. A piacon egyébként minden kapható. Hal, sajt. banán, cobolyprém, jávorszarvas bőr, kucsma, ezüstékszer. kiwi, virág, WC-papír. nyírkéregből ké­szült pásztorkürt és finn tőr. A vásárlók között jól táp­lált sirályok tipegnek, akár. a háziszárnyasok egy ottho­ni baromfiudvarban. A nyelvrokonságot — a gép­puskatűz módjára ropogta­tott „r"-eket nem számítva — az élőbeszéd dallama fél - reért h et et 1 en ti! bizonyítj a. Az „egészségére" helyett „kippis"-t kell mondani, szappanvásárlás esetén pe­dig elég egyetlen szó: „EPÄ.JÄRJESTELMÄHÖ- MYYDELLÁÁNSÁKÖHÁN!" A félmilliós lélekszámú. de óriási kiterjedésű és kör­gyűrűkkel könnyen áttekint­hetővé tett főváros másik fénypontja a kikötő. Nagy­jából úgy helyezkedik el, mintha a mi csepeli szabad­kikötőnk százszorosára néz­nének a parlament ablakai. Rotterdamhoz mérten Helsin­ki kikötője persze kicsi, számunkra mégis lenyűgöző. Egymást érik a kamion­tömegeket partra ontó óriási komphajók. Itt is mindenre ugyanaz jellemző, ami az or­szágra. Aminek valahol ott kell lennie, az ott is van. Ami pedig felesleges, azt nem kell kerülgetni, mert egyszerűen nincs jelen. Á VIKING LINE, a mókás fókafejes fehér lobogóval ékesített SILJA LINE hajói és a szovjet KONSTANTIN SZIMONOV, a lengyel PO­MERANIA, a kétszer is lá­tott svéd SILVIA REGINA egymást váltogatták a sze­münk előtt. Ügyes gépek, pillanatok alatt erdeinek ház­nyi magasságba a mi teljes terhelésünknél sokkal sú­lyosabb konténereket, kami­on pótkocsikat. Emberkéz­nek szinte semmi szerepe sincs. A teljes kikötő áru­rakodását 4—5 gépkezelő végzi. Két napig a szemünk előtt, amivel azonban már a külön folytatást érdemlő sa­ját rakodásainkhoz értünk. Ordas Iván

Next

/
Oldalképek
Tartalom