Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-03 / 104. szám
immun 1990. AUGUSZTUS 3.. PÉNTEK Irak elfoglalta Kuvaitot Kuvait az arab országok segítségét kérte a barbár invázió visszaverésére — jelentette gyorshírben • a Reuter brit hírügynökség. Ä bagdadi vezetés reggel, közvetve Washingtonnak címzett nyilatkozatában kinyilvánították, hogy „kuvaitot annak temetőjévé változtatják, aki agressziót kísérel meg vagy enged inváziós kedvének”. A nyilatkozat a kuvaiti uralkodó csaiádot egyben árulónak, a cionista, külföldi összeesküvés ügynökeinek nevezte. A páncélosokkal támogatott iraki csapatok elfoglalták a kuvaiti uralkodó palotáját, «és a város- központot, valamennyi köz- igazgatási épületet és a repülőteret. Az irakiak gyakorlatilag az egész országot ellenőrzésük alatt tartják — jelentették reggel nyolc óra körül szemtanúkra hivatkozva a hírügynökségek. A jelentések szerint a kuvaiti emír tengerre néző palotája körül súlyos harcok voltak. A fővárost hajnal óta időnként robbanások rázták meg.. Az AFP francia hírügynökség által idézett szemtanúk szerint az iraki támadás bejelentése után néhány órával azonosíthatatlan fagy veresek tűntek fel a főváros központjában. Irak csütörtökön reggel lezárta- határait és légterét, meghatározatlan időre megtiltotta állampolgárainak az ország elhagyását. Az iraki katonai akció mély megdöbbenést váltott ki a nemzetköz; és a hazai közvéleményben. A Magyar Köztársaság kormánya az EIÍSZ alapokmányával és a nemzetközi jog normáival összhangban elfogadhatatlannak tart minden olyan l-épést, amely más államok szuverenitása és területi integritása ellen irányul. Elveti az államközi ellentétek katonai eszközökkel történő megoldását és síkra száll a vitás kérdések, békés tárgyalásos rendezése mellett. A térség békéjét és biztonságát súlyosan fenyegető újabb konfliktus mielőbbi megoldása érdekében a Magyar Külügyminisztérium szükségesnek tartja, hogy az iraki csapatokat haladéktalanul vonják ki Kuvait állam területéről és kezdődjenek tárgyalások az ellenségeskedés beszüntetéséről. Igen az alkotmánymódosításra (Folytatás az 1. oldalról.) a hitleri rendszert támogató káros katonapolitikát, s felszólította a koalíciós pártokat. határolják el magukat a T. Ház doyenjének nyilatkozatától Válaszában Kónya Imre kifejtette: az MDF-nek kollektíván nem kell foglalkoznia egyik, képviselőtársunk felszólalásával, hiszen magánvéleményről van szó. Márpedig a parlament tagjai közül bárki kifejtheti az álláspontját. Tölgyessy Péter (SZDSZ), természetesen nem értett egyet az. előtte felszólalóval, s mint mondta: hazánknak meg kell tartania a párizsi békekötéskor vállaltakat. Márpedig a Horthyhadse- reg dicsérete ellentétes annak szellemével. Ö is felszólította az. MDF-et: vezetői nvilatkozzanak. milyen a viszonyuk Kéri Kálmán felszólalásához. Szabad György megbízott ház.elnök figyelmeztette a képviselőket: döntsék el. tovább kívánják-e élezni a vitát! De számoljanak azzal. hogy nem tudják elvégezni a tervezett munkát. Mire Orbán Viktor (FIDESZ) is szót kért. s unnak a véleményének adott hangot, hogy nem szerencsés a képviselők állásfoglalását kérni: legyen, avagy ne legyen vita? Döntsön a házelnök1 Végül mégis Szabad György akarata érvényesült, s megszavaztatta az. Országgyűléssel. A honatyák' a vita lezárása mellett voksoltak. Ám korántsem biztos. hogy az „ügy" is lezárult. . . Ezt követően csak-csak elkezdődött az érdemi munka. A parlament rekordgyorsasággal elfogadta az Országos Választási Bizottság jelentését a július 29-i népszavazásról. A megbízott házelnök ezután bejelentette: augusztus 3-án 10 órára tűzte ki az ország köztársasági elnökének megválasztását. Második napirendként a T. Ház megtárgyalta Pálos Miklós (KDNP), törvényjavaslatát, , amely a pártok működéséről és gazdálkodásáról szólt. Az indítványozó távbllétében -társa, Gáspár Miklós. terjesztette elő a törvényjavaslatot, melynek lényege: a jövőben a pártok előre és negyedévenként kapják meg az esedékes költségvetési támogatást, szemben az eddigi utólagos elszámolással. Az Országgyűlés vita nélkül elfogadta az ésszerű javaslatot. Az ülés hátralévő. nagyobb részében a hetek óta terítéken lévő önkormányzati törvényjavaslatokkal foglalkozott a képviselőház. A honatyák elé összefoglaló bizottsági jelentések kerültek, amelyek kompromisz- szumként születtek. Az általános vitában elsősorban az ellenzéki képviselők szólaltak fel, akik a kapcsolódó törvények hiánya miatti aggodalmuknak adtak hangot. Az SZDSZ éppen ezért elfogadhatatlannak tartja a „sovány ön- kormányzati törvénycsomagot". Mások a nemzetiségi és az, etnikai kisebbségek önkormányzati képviseletének problémáját vázolták. A részletes vitában részkérdésekben fejtették ki véle— Az ellopott Hruscsov-csésze (Folytatás az 1. oldalról.) Szovjetunió első számú vezetője! Mintegy százfős kísérettel jött, s egy hétig üdültek Lillafüreden. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, sok mindennel készültek az illetékesek a szovjet pártvezér fogadására, többek között ekkor kapott a konyha egy komplett herendi étkészletet, az úgynevezett „petrezselymes-garnitúrát”, a magasrangú vendég illő kiszolgálására. Hruscsov elvtárs már az első napon megkapta a készlet legszebb kávéscsészéjét. s olyannyira elnyerte tetszését a díszes csésze, hogy ott-tartózkodá- sa alatt végig ragaszkodott hozzá. A szovjet küldöttség távozása után, a Palota Szálló féltve őrzött kincse lett a herendi készlet Hruscsov által használt csé- szécskéje. Ebből a kávéscsészéből többet nem ivott, nem ihatott senki! Egészen egy évtizedig, amikor- is Z. úr ellopta a féltve őrzött „petrezselymest"! Ma lakásának legtitkosabb szekrényében őrzi. Nagyon ritkán. többnyire ünnepnapokon szedi elő. s kortyolgatja belőle a kávét. Ilyenkor büszkén dől hátra karosszékében Z. úr. Nem törődik azzal, hogy eltulajdonított tárgyról van szó, hiszen mindmáig ez volt első és utolsó lopása. Mosolyogva és elégedetten nézegeti még mindig csodálattal a kis porcelánt, hiszen az országban (talán) neki van egyedül a tulajdonában egy olyan kávéscsésze, amiből egy szovjet pártvezér, Nyikita Szerge- jevics Hruscsov ivott. — szilágyi — menyüket a törvényhozók. A feltevésekre, javaslatokra dr. Dalsai István igazságügyminiszter adott választ. Ezután hosszadalmas szavazási procedúra kezdődött: a képviselők egymás után voksoltak a módosító indítványokra, s azok nagyobb részével egyetértettek. Ezután az Országgyűlés kétharmados többséggel jóváhagyta az Alkotmány módosítását, így a kormány megalkothatja az önkormányzati törvényt. Kolaj László Fotó: Rigó Tibor Elveszett táskát keresünk Csütörtök délután 5 óra után néhány perccel elvesztette kézitáskáját egy egri fiatalasszony Salgótarjánban, az Állami Biztosító mögötti parkolóban. A réfikül megtalálóját kérjük, hogy jutalom elleniében juttassa vissza szerkesztőségünkbe az elveszett, fontos okmányokat tartalmazó kézitáskát. fi döbbenet délutánja (Folytatás az 1. oldalról.) Fél hat felé érünk a ma- conkai víztározóhoz, amely évről évre nyeli az áldozatait. Nagyszámú csoport áll a gátőrház mellett, döbbent tekintetek kémlelik a vizet. Sajnos, már biztos a szomorú tény: Horváth Krisztián, született 1980. április 13-án, harmadik osztályos tanuló, lakcíme: Bátonytere- nye, Petőfi út 6. — vízbe fulladt. Állunk a betonlejárón. Tőlünk talán csak néhány méterre fekszik a holttest. Kislány jön felénk egy rendőrrel, ö Helga, a fiú nővére, aki tizenegy éves. Engedelmesen válaszolgat a kérdéseinkre: — A betonon játszottunk. Én csak a szélére mentem, ott leért a lábam. A többiek bementek négv-öt méterre. Azt vettem észre, hogy a testvérem fuldoklott. . . Tibinek nyakig ért a víz, de a testvéremet ellepte. A másik úton állt egv kocsi, odaszaladtam, szóltam a bácsinak, ők szóltak a rendőrségnek — Mikor történt ez? — Fél egv, égy óra között. — Mit csináltatok, amikor láttátok, hogy a testvéred elmerül? — Csak én láttam, a többiek akkor jöttek kifelé. — Mit ereztél? ' — Górcsőit a műtétem. . . Horváth Krisztiánnak senki sem tudott segíteni. Az. 5, 8. 10. és két 11 éves gyerek. Egyikük sem tud úszni. — A szüléitek tudták, hol vagytok? — Nem. Hat órakor már feltűnik a nagy piros autó. Ideért a XXI. kerületi Nemzeti Szabadkikötő üzemi tűzoltóságának öttagú búvárcsoportja. Kettesével merülnek. Az elsők fél hét előtt néhány, perccel már a vízben vannak. Gyorsan megtalálják a kisfiú holttestét. KözvetleA búvárok nem először látnak ilyet, de ők is megrendültek. nül a beton mellett. Ahol legfeljebb két méter mély lehet a víz. Kiemelik a* kis holttestet a betonra. Oda ahonnan a vízbe indult. Mély csend kíséri a műveletet. Rajta egy sötétkék úszónadrág. — Megint egv értelmetlen halál szólal meg mellettem valaki. Az. orvos már csak a ha- . Iái tényét állapítja meg. — Meg lehet ezt szokni? — kérdezem az egyik helyszínelőtől. Halkan válaszol: — Hozzá lehet edződni. .. A kisfiút arrébb fektetik a beton szélére. — Ne vigyék már úgv el. hogv ne is lássam! — sírja a nagymama. Szótlanul indulunk hazafelé. Ütközben készül a jelentés: „sérelmi nyomokat nem találtunk, egyértelműen fulladás történt". Hét óra után újabb jelentés a helyszínről: a hulla- szállítók elvitték a holttestet Salgótarjánba. Dudellai Ildikó Fotó: Bíró Olga A köztársasági elnök kávézója 8. - BeszélgetésekErija Torfayehet, egy kuvaiti úr elvált finn feleségét, a véletlen és tökéletes német nyelvtudása hozta elém. Egy termetes férfi korábban felfigyelt arra, hogyan bajlódok semmivel azonos finn nyelvtudásommal, egy — 1000 kilométereken át szomjazott -— sör rendelésével az 1868-ban épült „Kappela" kávézó pincéjében és segítségemre sietett. Ö is, meg az újságírók, előttem eleddig ismeretlen védangyala. Eero Tennilaról ugyanis kiderült, hogy sportriporter, aki már járt Budapesten, a Formula 1-en. Ö se sokat tudott németül és előkerítette Eriját, aki finn ápolónő létére privát hobbiból a mi Erzsébet királynőnk életével foglalkozik. Nyomban levizsgáztam előtte, mert nem tudtam, hogy I. Ferenc József tragikus sorsú hitvesének, milyen nevű leánya halt még Magyarországon. Ök viszont, a magvarok iránt érzett és félreérthetetlenül kinyilvánított szeretetük fenntartása mellett, azt. nem tudták (megérteni), hogyan választhattuk és tarthattuk meg olyan sokáig Kádár Jánost. — Nem választottuk, — helyesbítettem. — Kaptuk! Közei go önkormany/au választásaink kapcsán szóba jött egy érdekes részlet. Finnország gyéren lakott területeinek központja a „templomkerület". Itt él a pap, a tanító, az. orvos. Itt a posta és az államigazgatás központja. Utóbbit választott személy .irányítja, aki egyáltalán nem biztos, hogy a leggazdagabb, de mindenképpen a legtekintélyesebb polgár. Fizetése a választók bizalma. Igv aztán előfordulhat ilyen szövegű tábla a községháza ajtaján: „ÜGYFÉLFOGADÁS 1 2 7-TÖL 1 2 9-IG ÉS 19—20 ÓRA KÖZÖTT. NAPKÖZBEN A- KÖZIGAZGATÁS SZÜNETEL." A polgármester ugyanis vagy kaszál, vagy tehenet fej. Egy másik példa a viszonyok „eltérő" voltára. Az elnöki palota előtti piacon van Paulig úr sátoros, lócás kávézója, a „PRESIDENTI KAHVIA", azaz „ELNÖKI KÁVÉZÓ". — Csakugyan ide jár kávézni a köztársasági elnök? — kérdeztem. — Sajnos. mostanában ritkábban, — hangzott a válasz. — Sok a dolga. De már az elődei is hoztak ide vendégeket. . . Nem beszélt a levegőbe. A kávézó homlokzatán dokumentumfotók sora. A kávéját kortyolgató Giscard d'Estaing, Bush még alel- nök korában, XVI. Gusztáv svéd király. Júlia holland királynő és férje. Bernhard herceg. Kanada főkormányzója, Daniel Ortega feleségestül. Az értékes trófeák sora azóta egv ..KÁRPÁT1A KFT. SZEKSZÁRD" feliratú, nemzeti színeinkkel ékes kártyával gyarapodott. Finnországban a munka nem szégyen és semmilyen tisztességes tevékenység se az. Sappo Myllylá, a finn dzsudoszövetség elnöke, reggel 6-tól délután 2-ig a piacon árulja: — felesége kézimunkáit. A piacon egyébként minden kapható. Hal, sajt. banán, cobolyprém, jávorszarvas bőr, kucsma, ezüstékszer. kiwi, virág, WC-papír. nyírkéregből készült pásztorkürt és finn tőr. A vásárlók között jól táplált sirályok tipegnek, akár. a háziszárnyasok egy otthoni baromfiudvarban. A nyelvrokonságot — a géppuskatűz módjára ropogtatott „r"-eket nem számítva — az élőbeszéd dallama fél - reért h et et 1 en ti! bizonyítj a. Az „egészségére" helyett „kippis"-t kell mondani, szappanvásárlás esetén pedig elég egyetlen szó: „EPÄ.JÄRJESTELMÄHÖ- MYYDELLÁÁNSÁKÖHÁN!" A félmilliós lélekszámú. de óriási kiterjedésű és körgyűrűkkel könnyen áttekinthetővé tett főváros másik fénypontja a kikötő. Nagyjából úgy helyezkedik el, mintha a mi csepeli szabadkikötőnk százszorosára néznének a parlament ablakai. Rotterdamhoz mérten Helsinki kikötője persze kicsi, számunkra mégis lenyűgöző. Egymást érik a kamiontömegeket partra ontó óriási komphajók. Itt is mindenre ugyanaz jellemző, ami az országra. Aminek valahol ott kell lennie, az ott is van. Ami pedig felesleges, azt nem kell kerülgetni, mert egyszerűen nincs jelen. Á VIKING LINE, a mókás fókafejes fehér lobogóval ékesített SILJA LINE hajói és a szovjet KONSTANTIN SZIMONOV, a lengyel POMERANIA, a kétszer is látott svéd SILVIA REGINA egymást váltogatták a szemünk előtt. Ügyes gépek, pillanatok alatt erdeinek háznyi magasságba a mi teljes terhelésünknél sokkal súlyosabb konténereket, kamion pótkocsikat. Emberkéznek szinte semmi szerepe sincs. A teljes kikötő árurakodását 4—5 gépkezelő végzi. Két napig a szemünk előtt, amivel azonban már a külön folytatást érdemlő saját rakodásainkhoz értünk. Ordas Iván