Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-18 / 117. szám
4 uEPmu 1990. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Csalódás és remény Más világkép vagy más világ? Megjegyzések a szabadtéri szoborkiállításról Még nem tudni, mit sodor el majd Nógrádban a „szellemi megújulás”, ami eléggé általános megfogalmazása annak az áldatlan átmeneti helyzetnek, melynek jegyében a politikai és pártcsatározások a kulturális életre is kiterjeszkednek. Ez nem önmagában gond, hanem inkább azért, mert hiszen kulturálisan viszonylag elmaradott kis régióban, miként Nógrádban, relatíve kicsi és jól körülhatárolható az a szellemi, művészeti kapacitás is, amely rendelkezésre áll. így tehát, ha itt a szakmaiságot politikai szempontok szerint háttérbe szorítják, a művészetekben a dilettantizmusé lehet a „vezető szerep”. Ez még akkor sem lenne jó, ha a megye művészeti életében a korábbi kulturális politika is erőteljesen figyelembe vett művészeten kívüli szempontokat, hogy finoman szóljak. Meg is lett az eredménye, a művészeti élet szétzilálódott. Ennek további szétverése lehetséges, ámde nem vallana józanságra. Vonatkozik mindez a még létező úgynevezett „nagyrendezvényekre” is, köztük a legjelentősebb képzőművészeti kiállításokra, amelyek ráadásul még gazdasági okokból is veszélyeztetettek. Közéjük tartozik például a salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítás, ami a köztéri szobrászat egyetlen bemutatója volt az országban. Legalább is eddig. Éppen idén nyitották meg a huszadikat. A közönség ebből az alkalomból akár parádés szemlére is gondolhatott volna, de jól tette, hogy nem tette, így valamivel kevesebbet csalódott. Csalódása így is jól érzékelhető. Nemcsak arról van szó, hogy ezúttal csaknem kizárólag absztrakt jelzésekkel találkozhat a többnyire konzervatív, az egyes kormánypárti körökben ismét divatos Horthy-korszak neobarokk, másrészt az ötvenes évek szocialista realista köztéri szoboremlékein nevelkedett nézők egy része. Sőt, ez akár pozitívumként is értékelendő. Még akkor is, ha a nézőnek első pillantásra az az érzése, a kiállító művészek ezúttal nagy ívben elkerülték és elhagyták az embert. Több humanitást kívántak volna, azt, hogy a kiállítás az érzelemre is hasson. Ehhez pedig arra lett volna szükség, hogy legalább a művek egy része esetében közvetlenebbül is olvasni tudják a formát. Természetesen, nem hiszem, hogy ez a kiállítás egyáltalán nem olvasható. Azt sem, hogy nélkülözi a humánumot. Csak másként kell olvasni, máris észrevehető az elvont jelzések mögött az elveSamu Géza: Másvilágkép szett ember, aki az ezredvég pusztuló társadalmi és környezeti fenyegetettségei közepette gyakorta úgy érzi, most már tényleg eljönnek az angyalok. Legföljebb az a kérdés, mikor? és milyen formában? Persze, nem tudni, addig is, mi lesz, amíg eljön a világvége? Samu Géza Másvilágkép című fehérre meszelt fakonstrukciója a főtér közepén kétségkívül jelzi, hogyha egyelőre nem is a másvilágon, de más világban él a törékeny bolygó népe. De ez csak egyetlen kiragadott példa a tárlat összhangulatá- nak érzékeltetésére. Van tehát korszerű mondanivalója a kiállításnak. hogy ezt a régi fogalmat használjam. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy teljes egészében korszerű ez a kiállítás. Főként azért nem, mert az absztrakt jelzések tömegében is itt-ott jelen van a gondolati súlytalanság, s pusztán a formai konvenció marad, ami - ugyebár - nemcsak a figurális szobrászatot fenyegeti. Ezt már jó régen észrevették az élesebb szeműek. Jelen esetben ennek az az egyik oka, hogy a kiállítás a kevés mű miatt nincs stílus szerint válogatva. Ez nem is lehetett másként. Ha kevesebb a mennyiség kevesebb a stílus, így a minőség is lejjebb megy. Nem az egyedi darabok, hanem az egész tárlat minősége. Ezt az egysíkúságot érzi az ember idén Salgótarjánban. A huszadik szabadtéri szobor- kiállítás elsősorban azért kelt nagy csalódást, mert csupán egyetlen kis művészcsoport ad hoc bemutatója. Semmi több. Az országos bemutatójelleg háttérbe szorult. Sőt, erről egyáltalán nem is beszélhetünk. Természetesen, az eddigi kiállítások sem reprezentálták évenként' a magyar köztéri szobrászatot, de legalább ízelítőt adtak belőle. Miután az országban nincs más ilyen jellegű szoborkiállítás, ezt meg kellett volna tartani. S ha lesz még Salgótarjánban ilyen tárlat, vissza kell állítani annak országos jellegét. Nem véletlen, hogy idén a lektorátus nem is adott ki díjat, éppen ennek hiánya miatt. Mindez nem zavarja, hanem inkább elmélyítheti a tárlat körül alakuló szponzori kör tevékenységét. E kör bővítését sem zárja ki. Idén nem is jöhetett volna létre még ez a kis bemutató sem szponzorok nélkül. A kiállítás előtt egy fiatalokból álló művész- csoport szobrászszimpóziumon vett részt Salgótarjánban. Ez volt itt az első ilyen rendezvény Arnóti Andrással, Bobály Attilával, Fábián Noémivel, Huber Andrással, Kustán Melindával, Lipovics Jánossal, Romvári Jánossal, Samu Gézával, Trombitás Tamással és Urbánfy Évával. A szoborkiállításon látható művek 90 százaléka itt készült. Rajtuk kívül csak hárman, Paulkovics Iván, Szabó Beáta és Varga Géza Ferenc küldött művet a kiállításra. A művészek a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, az öblösüveggyárban és ötvözetgyárban dolgoztak. A Salgótarjáni Üveggyapot Rt.-ben folytatott anyagkísérletek szoborként ezúttal nem realizálódtak. A szponzorok között volt az Állami Biztosító, a Typo-Team Kft. is. ahol az elegáns katalógus készült. Ha lesz huszonegyedik salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítás, miként remélem, a leendő önkormányzat bizonyára segíti a rendező intézményt, a József Attila Művelődési Központot a bemutató országos jellegének visszaállításában. Hiszen még mindig van egy zajos és poros főtér a városban, ahol a hőségben díszeleghetnek a szobrok. T.E. (Fotó: K. Tóth Sándor) „Harmatos” megkönnyebbülés A határ mentén árválkodó buszkaraván mellett lézengő turistákat nem csak a hatórás várakozás feszíti: az útközben elfogyasztott étel-ital is követeli immáron bizonyos természeti szükségletek kielégítését. Erre azonban a nyilvános vécé - méreteit tekintve - alkalmatlan, hiszen több ezer ember kívánná (sokan bizony sürgősen) igénybe venni szolgáltatásait. A szükség (jelen esetben a szó legszorosabb értelmében) törvényt bont... Aki követi a beton aluljárón átkígyózó sort osztrákföld (valószínűleg) legnagyobb és legfrissebb levegőjű illemhelyén találja magát - azaz egy több száz négyzetméteres mezőn. A „toalett” nem csak koedukált, egyben internacionalista: a legkülönfélébb nációk mindkét neme megfér itt békés egymás mellett élésben. Ámbár a hölgyek itt is „hátrányos helyzetűek”. Egy asszonyság panaszkodik visszafelé jövet: csak a fű ne lenne ilyen harmatos! Arcán azonban látszik, hogy a viszontagságok ellenére - megkönnyebbült... tó - dór Kiássák a csatabárdot Ha hinni lehet az indiánok elszánt fogadkozásának, a világ nemcsak a katonazenekarok réztrombitáival fogadja két év múlva a Kolumbusz útján járó óvilági küldötteket, hanem a rézbőrűek harci tamtamjaival is. Suzan Shown Harjo, a Cheyenne törzs szóvivője egyenesen azt követelte népe nevében, hogy állítsák le a felfedezés fél évezredes évfordulója ünnepségeinek előkészületeit. A Today című amerikai újságban azt nyilatkozta: „Az ünneplés elfogadhatatlan, mivel a gyilkosságok, a földrablások, a máig is tartó fajüldözés Kolumbusz Kristóffal kezdődött.” Harjo asz- szony - egyébként Carter elnök tanácsadója volt - nem egyebet állít, mint azt, hogy Amerikát nem kellett felfedezni 1492-ben. mert azt már az idők végtelenjébe nyúlóan felfedezték az ott élő bennszülöttek. A harcias amazon tudatta továbbá, hogy ha mégis megrendezik az ünnepségeket, „az amerikai indián nemzet gyászolni fog”. A legutóbbi adatok szerint egyébként mintegy másfél millió indián él az Egyesült Államokban, fele részt rezervátumokban, és kétségkívül őket pusztítják jobban a betegségek, a kultúrbajok, itt a legnagyobb a munkanélküliség és a gyermekhalandóság. A csatabárd kiásása tehát napirenden van. De addig is megbízást adtak egy szobrásznak, hog> készítse cl a legendás sziú vezér, Crazy Horse szobrát. Az Őrült Ló. ha kész lesz, lenézi majd a New York-i Szabadság-szobrot, ugyanis éppen a kétszerese lesz annak. 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr «3fr «3fr 4fr «3fr * * * «3fr 4fr 4fr 4fr * * 4fr 4fr «3fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr «3fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr 4fr B-13 És üzenetét 13 szóig ingyen feladhatja Kedves Olvasóim! Először is elnézésüket kell kérnem: üzeneteik olyan nagy számban érkeztek szerkesztőségünkbe, hogy nem tudjuk mindenki kérését időben teljesíteni. Én örülök a népszerűségnek, de egyben sajnálom is, hogy egyszerre csak ennyit közölhetünk a lapban. Ezért kérem az Önök türelmét és megértését: B-13. Drága Pförtner Ica néni! Nagyon sok boldog név- és születésnapot kívánunk. Erika, Melinda, Laura, Ibolya. * Gasparkovics Istvánká- nak névnapja alkalmából sok boldogságot kívánnak nagyszüleid, Juci mama, nagynénjeid, testvéred. * Trixi! Holnap hívjál fel, mert egy fontosat akarok mondani! Üdvözlettel, Évi és Peti. * Polgári Páholy alakul a Civitas Kör szellemi támogatására Balassagyarmaton. Jelentkezés: 81-97 számon augusztusban. * A Civitas Fortissima Kör tagszervező helyén (Balassagyarmat, Rákóczi út 18.) Kamarás J. várja az érdeklődőket, délutánonként. * Garamszegi László és neje: 29. házassági évfordulótok alkalmából gratulálunk és boldogságot kívánunk, gyermekeitek, unokátok, valamint baráti körötök. * Luterán Tibornénak llona-nap alkalmából sok boldogságot kíván lánya: Andrea. * Malvinnak üzeni a szemüveges kutya, hogy finom volt a mákos lecsó! Malvin. * Drága Anyukám sok-sok boldog névnapot kívánok. Kata. * Drága Szüleim! Nagyon sok boldogságot kívánok házassági évfordulótok alkalmából! Szerető lányotok. Gabika. * Vadbirsalmának és ágyi poloskának üzenem: érezzétek jól magatokat Zalaegerszegen! Dülöngélő meztelencsiga. * Beáta és József! Házas- ságkötéstek alkalmából sok boldogságot kíván: K. László. * Peti! Boldog szünnapot kívánunk. Anya, Apa, Évi, Mamiék. * Csabai Adriennek K,e- merovóra: remélem szombaton jól érezted magpjd a lagziban. Légyszíves keress meg személye.sen. Safranek. * Baglyasaljára Cseh Ist- vánnenak névnapjára nagyon sok boldogságot kíván, férje és Ka,ti. A B. Zsoltinak 18. születésnapja alkalmából sok boldogságot kíván Édesanyja, Édesapja es Húga. * Gyurka és Gabica! Házas- ságkötéstek alkalmából gratulálok Peti és a család. * Apunak születésnapja alkalmából nagyon-nagyon sok boldogságot kívánnak lányai, Erika, Éva és felesége. * Nyuszika! Jó legyél, amíg én távol vagyok! A te Mókusod. * Édes Húgom névnapod alkalmából szeretettel köszöntelek és sok boldogságot kívánok! Egyetlen „bátyád” Sanyi. * Rácz Mihálynak születésnapja alkalmából, sok boldogságot kíván: családja. * Zoli! Szeretem a városiakat. Szombaton ugyanúgy ugyanott „Párádon” veled. Judit. * Évi! Boldog szünnapot kíván Peti és a család. * llona-nap alkalmából sok boldogságot kívánok szerető feleségemnek: Emil. * Balázsné Ilonka! Névnapodon szeretettel köszöntünk, Anna, Ági, Laci és Tímea. * Pubi! Boldog sz ü nnapot! Mi- tyu. * Kerényi Jáciosnénak névnapja alkalmából, sok örömet, boldogságot kíván Anikó, Anita, Tibor. * Köszön et a strand dolgozóinak, hogy hangos zenével nem zavarják a környék lakóinak nyugalmát. * Nagymaminak a Kun Béla útra! Sok puszit küldünk unokáid: A ridráska, Nórika. * Kispál Ildikót 14. születésnapján sok szeretettel köszöntik szerető szülei és bátyja. * Mindig őrizd meg udvariasságod TF 98-53! Egyidős néni. * Vasárnap várlak téged, aki június 28-án a vasútállomásról lakásomra hoztad elveszett táskámat. Óvó néni. * Oláh Tibornak üzenem! Sok sikert kívánunk a meccsre Vera, Kati, Móni, Kriszti. Attilának üzenem Endrefal- vára, hogy vegye már észre magát! Tarjánbol Móni.
