Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)
1990-08-18 / 117. szám
2 L"UZFnnU 1990. AUGUSZTUS 18.. SZOMBAT Z IjIí Szent István ünnepe kötelez (Folytatás az 1. oldalról.) az Aranybulla arról a királyi kötelezettségről szól, hogy ezen a napon a király Székesfehérvárott ülje meg az ünnepet, ahová minden tisztségviselő, sőt minden nemes — hiszen ez még a kiváltságok világa volt — elébe járulhasson és vitás ügyeikben az uralkodó igazságot oszthasson. A törvény kimondta. hogy ha az uralkodó akadályoztatása folytán, ezen nem vesz részt, akkor helyette a nádorispán tegye. Tehát olyan, kezdetben inkább egyházi jellegű, de hamarosan világi szerephez jutó, az állami életben nagy jelentőségű ünnepről van szó. melyet — legyünk büszkék rá! — 900 éve ül meg a magyarság. Mindehhez hozzáteszem, hogy jövőre lesz száz esztendeje, hogy a magyar Országgyűlés munkaszüneti nappá változtatta augusztus húszadikát. Olyan nap ez, amelyen indokolt, hogy államalapító királyunkra, igazságosztó királyainkra és or- szágnagyjainkra emlékezzünk! S arra, hogy mindenre, amit teszünk. hogy jól tegyük, a múlt is kötelez, hiszen István király óta alig 33 nemzedék váltotta magát ezen a földdarabon. Tehát minden egyes nemzedék elkötelezett a múlt, a magyar nemzet fennmargdá- sa iránt, de még inkább a jövő iránt. Mert ha mi nem mentjük át legjobb hagyományainkat a jövőnek és ha nem teremtünk új hagyományokat, mit örökölnek utódaink? A legfontosabb teendőnk, hogy a demokrácia, melyért 200 esztendeje harcolnak a magyarság legjobbjai. ne'csak vendég legyen Magyarországon, amint volt 1848 49-ben, 1918-ban, 1945 46-ban, 1956-ban, hanem a mi történelmi vállalásunk eredményeként örök kísérője legyen nemzetünk életének. 9 Elnök úr, ön történész, hogyan látja, mit tart fontosnak az elmúlt hónapok sorsdöntő változásaiból? — Államalapító királyunk ünnepe kapcsán én azt tartom a legfontosabbnak, hogy a magyar állam életének a megújításáért folyik a küzdelem. Ennek a megújulásnak az a tartalma, hogy a parancsok kormányozta ország helyébe, a törvények kormányozta ország lépjen, hogy Magyarország sorsát ne önkény határozza meg, hanem a népakaratot érvényesítő képviseleti rendszer, amely törvényes úton mindig megújítható, az alkotmányosság követelményei szerint. A nép ezt leginkább abban érzékeli, hogy az egy- párti uralmat több párt versengése, vitája váltotta fel. Nagyon remélem, hogy e fontos mozzanat lényegét is tapasztalni és értékelni fogja. azt, hogy a döntések az általa választott képviselők mérlegelésén alapuló döntések. Azaz, a szabadság nem anarchisztikus formában ölt testet, hanem, mindenekelőtt a törvény uralmában. • A pártállam letűnésével, eufórikus állapot volt tapasztalható. Ennek a szükségszerű elmúlásával, a hétköznapi gondok közepette lát-e lehetőséget, hogy a politizálásról leszoktatott nép követni tudja azokat a vitákat, amelyek itt a házban zajlanak sorsunk jobbításának jegyében? — Ügy gondolom, hogy az eufória, a mámor nem lehet olyan közeg, melyben a közélet tartósan létezhet. Természetesnek tartom, hogy a hétköznapi figyelem alapján alakul ki a nép véleménye. Azt remélem, hogy népünk józanul fogja figyelni a fejleményeket Nem a mámor visszatérésére gondolva, de nem is amiatt, mert olyan gyermeteg lenne, hogy föltételezné: a több mint négy. évtizedes diktatúra után azonnal teljesülhet minden demokratikus remény. Ha már azt elérjük, hogy ez a figyelem józan, sokat elértünk. Azt ugyanis követni fogja a gondos mérlegelés. Észre fogja venni, hogy a parlamenti viták, a politikai életet általában jellemző nézetkülönbségek, a szokatlan összecsapások döntően nemzetféltésből, jó szándékból erednek és azt célozzák, hogy ne egymás legyőzése, hanem meggyőzése révén szülessen a törvényhozói döntés. Ha a figyelem elvezeti a népet ahhoz, hogy a különféle álláspontokat mérlegelje. akkor remény van arra, hogy a döntések többségével a nép is egyetért. 9 Mi történik akkor, ha nem ért egyet? — Fennmarad a lehetősége, hogy korrigáljon a következő választáson, hiszen a demokrácia javításának ez a békés, az alkotmányos útja. Akkor majd megint a kezében lesz a' döntés, de ez már nem lesz annyira alkalomszerű» mint a mostani választásokon. Ugyanis, ha jól figyelt és jól mérlegelt, akkor az országgyűlési ciklus leteltével már tudni fogja. hogy miért arra a képviselőre szavaz, akire szavaz. Miért arra a pártra voksol, amelyiket előnyben részesít. A demokrácia 'meggyökere- sedése a nép számára lehetőséget nyújt arra, hogy megerősítse korábbi állásfoglalását, vagy felülvizsgálja azt. A demokrácia ereje éppen abban van,. hogy korrigálni tpdja önmagát vér nélkül, felfordulás, bosszúhadjáratok. az azoktól való félelem nélkül. Ennek a ritmusnak ki kell alakulnia, miután most mindezt megalapoztuk. A rendszer önmagái fogja igazolni; abban is, hogy az egyenes folytatást kínálja és abban is, hogy a változtatás lehetőségét biztosítja. A demokráciának azonban két fontos pillére van. Létezik a többség bizalmát élvező felelős kormány, amely az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Hiányzott azonban a harmadik pillér. És ez a helyi önkormányzatok demokratizálása. 9 A parlament az utolsó hosszúra nyúlt ülésén elfogadta az önkormányzati törvényt. A szeptember végi választásokon érvényesül majd a hatalom — a helyi hatalom — megszerzésének eddig nem gyakorolt módszere. ön az imént a demokrácia meggyökeresedéséről beszélt, a parlament aspektusából; mit jelent mindez az önkormányzat helyi értelmezésében? — Az ország kormányzását a parlamentnek felelős kormány látja el. Vannak azonban olyan helyi igazgatást feladatok, amelyeket, ha a központra bízunk olyan kockázatot vállalunk, hogy elszakítjuk attól a közegtől, ahol a szabályozásra ténylegesen szükség van és a környezetismeret is adott. A helyi jogszabályok alkotásához, helyi önkormányzati szervek kellenek: megyei közgyűlés, városi elöljáróság falusi-községi elöljáróság. S hogy legyenek olyan választott személyek, akik egyfelől e testületeknek felelősek a helyi rendelkezések érvényesítéséért. másfelől az országos kormányzati intézkedéseket érvényesítik. Két jellegzetességet tartok fontosnak: mindenekelőtt demokratikusan választott személyek legyenek — tehát nem fentről, akár nyíltan, akár fülbe súgással kijelölt emberek (ismerjük: ,4édes egykomám, ezt szeretném én polgármesternek”), hanem akiket ténylegesen lentről szabályozott jelölési eljárással. demokratikusan választanak meg. És a második jellegzetesség: mint ahogy a kormányt felelősségre vonhatja az Országgyűlés, úgy vonhassa felelősségre a helyi önkormányzat képviselőit is a helyi, demokratikusan megválasztott önkormányzati testület. Ennyi az egész. Ha ez a harmadik pillér is meglesz, akkor a demokratikus fordulat kiteljesedik, a nép azokkal szembesül, akiket a többség választott meg. Hangsúlyozni kell azonban, hogy sem az országos, sem a helyi szinten választottakat politikai felelősségük mellett semmilyen választás sem menti fel a jogi felelősség alól. 9 Professzor úr, ön az egyetemi katedrát cserélte fel a Parlament elnöki pulpitusával. Ott, a hallgatók szerették és tisztelték, nem tűnődött el azon, hogy vol iáképpen hallgató korú honatyák érdes, netán tiszteletien hangot ütnek meg? — Alakuló intézményben működünk, ahol a többség velem együtt kezdő. Ilyen körülmények között, össze kell köszörülődnünk. Ez az egyik mozzanat. A másik: én tanárként sem álltam tekintélyelvi alapon, a Ház elnökeként sem. Amit' biztosítani szeretnék, az egyedül az, hogy az Országgyűlés minél jobban ellássa jogszabályalkotó feladatát. S hogy segítsem azokat a képviselő- társaimat, akiknek talán lehetőségük van arra, hogy a jelenleginél többet tegyenek ennek érdekében. Ha azonban lenne olyasvalaki — és nincs okom feltételezni, hogy ilyen van —, aki fontosabbnak tartja a magamutoga- tá?t. az önreklámot, pártja céljainak a közcélok fölé emelését, azt megpróbálnám a házelnök számára adódó eszközökkel, a jogszabály- alkotás útjára terelni. A ki- sebb-nagyobb nézeteltérések nyilván az összeköszörülő- dés hiánya miatt fordultak elő. Öröklött házszabályokkal dolgozunk, amelyek még az egvpárti parlament testére készültek. A lényeg, hogy az Országgyűlés május óta annyit produkált, amennyit kevés parlament mondhat el ilyen rövid idő alatt. 9 Végül, egy személyes kér- dést engedjen meg. Össze tudja egyeztetni az itteni tevékenységét a történész kutató munkájával? Egyáltalán van ideje, hogy folytassa, amit kutatóként eddig végzett? — Nagyon nehéz pontot érintett, mert azt keli mondanom, hogy nem. kém tudom folytatni, mert az ember életszakaszai sajnos nem úgy váltják egymást, — hogy egy volt tanárom mondatát idézzem — mint az őrtálló katonák: az egyik jön. szalutál és átadja a helyét. A munkaidőm pillanatnyilag úgy oszlik meg hogy 95 százalékot foglal le a parlamenti tevékenység és csak 5 százalék marad a vállalt, egyéb kötelezettségeim teljesítésére. Az egyetemen fizetés nélküli szabadságot kértem az -Országgyűlés megalakulásának napján. Már csak néhány órát tartottam, elbúcsúztam hallgatóimtól, akiket nem hagyhattam cserben. Az említett 5 százajék ezt jelentette, részben meg azt a munkát, amit a nyomda vár. 9 Professzor úr. köszönöm a beszélgetést. Király Ernő „M/e/off késő nem lesz..." Az egyiptomi elnök pénteken újból arra kérte Ira- kot, tegye lehetővé az öböl menti válság békés megoldását, „mielőtt késő nem lesz”. Hoszni Mubarak Alexandriában nyilatkozott a sajtónak azután, hogy fogadta a közös piaci „trojkát”. Aggo(Folytatás az 1. oldalról.) mek. Még „karonülő” csecsemő is volt közöttük. A váratlanul érkező csoport mindegyik tagja török állampolgár volt. " Közülük egy beszélt németül. Kerítettek hát egy német tolmácsot, hogy egyáltalán megértsék. Biztosat ebben a pillanatban még senki nem tud. A törökök közül húsznak volt szabályos útlevele, tíznek csak hazájabeli személyi igazolványa, a hét gyermeknek pedig semmiféle papírja. Amit eddig a vizsgálat kiderített: a csoport Budapestről érkezett. Állítólag egy buszsofőr hozta őket a határ közelében lerakta őket és a fuvarért jelentős összegű pénzt vágott zsebre. A Cseh és Szlovák Köztársaságba igyékvők az éjszaka leple alatt a zöld határon keresztül távoztak Magyarországról. Gyalogosan. Az Ipolyban ugyanis olyan sekély a víz, hogy a meder könnyűszerrel átjárható. Hogy miként, miiven sorrendben kerültek a szomszédos országba, azt a további vizsgálatok derítik ki. A népes csoportnak azonban nem volt szerencséje, még közel a határhoz, valahol Ipolyhídvég környékén rájuk bukkantak a szomszédos határőrök. Mivel nem voltak rendben az útiokmányaik és hiányzott dalommal szólt az Irakban és Kuvaitban rekedt egyiptomi, illetve más külföldi állampolgárokról. Nem minden gúny nélkül megjegyezte reméli, hogy „nem kell majd nyolc-tíz évet várni a Kuvaitból való iraki kivonulásra”. a Cseh és Szlovák Köztársaságba szóló vízumuk rövid kihallgatás után felültették valamennviüket egy bérelt szlovák autóbuszra, aztán kísérettel elhozták őket a parassapusz- tai határátkelőhelyhez. Még olyan kicsi gyerek is akadt a csoportban, akit az édesanyja ott a határon szoptatott meg. Szombathi István főhadnagy a határátkelőhely parancsnoka is értetlenül áll az eset előtt. — Az már előfordult, hogv egyszerre két-három határsértőt kaptunk vissza. De ilyen eset, hogy egyszerre harminchét embert adjanak vissza, most első ízben történt. A mi kisbuszunk háromszor fordult amíg beszállították őket a rétsági rendőrkapitányságra. Hogy hová igyekeztek, és mi volt a veszélyes- kaland indítéka, az egyelőre nem világos. Az ügy nem mindennapi. A megkezdett vizsgálatot folytatják, amely majd pontot tesz a törökök különös kirándulására. Ez már a szakemberek feladata lesz. A parassapusztai határátkelőhely élete is visszatért a megszokott mederbe. Egymás után érkeznek a legkülönfélébb rendszámot viselő gépkocsik, hogy a formaságok rövid intézése után belépjenek, vagy elhagyják Magyarországot. Csatai Erzsébet Fotó: Bábel László Ünnepi gyűlés Kisterenyén Közös szervezésű ünnepi nagygyűlést rendeznek augusztus 20-án, délelőtt 9 órától Kisterenyén, a KDNP, a FKgP és az SZDSZ megyei szervezetei. A kastélykertben sorra kerülő rendezvényen tábori misén is részt vehetnek az érdeklődők. Falikép Különleges képzőművészeti alkotást avatnak augusztus 18-án, délelőtt 11 órakor az ÉM. Szécsényi Téglagyárában. Ekkor adják át az üzem gyártócsarnokában azt a huszonöt négyzetméteres faliképet, amelyet Radios István festőművész készített. Az avató beszédet Kisterenyei Ervin festőművész restaurátor tartja. I Trabant ütközött kamionnal Meghalt a gyalogos Halálos közlekedési baleset történt augusztus 17- én éjjel 0 óra 5 perckor Balassagyarmat külterületén a 22-es főúton. A tragédia Balassagyarmat és Üjkóvár között következett be. Virág István határőr sorkatona nézsai lakos az édesapja tulajdonát képező Trabant gépkocsival egy gyalogost akart kikerülni. Eközben pedig összeütközött a vele szemben szabás lvosan közlekedő angol rendszámú kamionnal, amelyet egy török nemzetiségű sofőr vezetett. A kamion a Trabantot nekilökte a gyalogosan közlekedő Bara- nyi Andor gödöllői lakosnak, aki a helyszínen életét vesztette. A balesetben súlyosan megsérült a személy- gépkocsi vezetője, valamint három utasa. A személy- gépkocsiban 40 ezer a kamionban 15 ezer forint kár keletkezett. Parassapusztára hozták a határsértöket Sajtótájékoztatókról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) 80—100 fő szakembert és negyven technikai dolgozót foglalkoztat — három fő területre koncentrálja tevékenységét: vizsgálja a gazdasági erőfölénnyel való visszaéléseket, a kartell- ügyeket és a fúzió egyesülések jogosságát.' A hivatal a kormány felügyelete alatt működik és felelősséget vállal a törvényben foglaltak megvalósításáért. Nem alkothat jogszabályokat, operatíven sem avatkozhat a gazdasági folyamatokba. Szabályozza a kormány és az Országgyűlés közötti viszonyt. A törvény nyugati országok gyakorlatához hasonlóan egyrészt az etikai normák betartását sugallja, másrészt a közérdeket védi, a gazdaságok helyes pályára való állításával. A gazdasági versenyhivatal szakemberei által végzett vizsgálatokat végző határozatot a verseny- tanács hozza meg, amely független, részére nem lehet konkrét utasítást adni, csak a törvénynek vannak alárendelve. Vissi Ferfenc elmondta: a privatizáció során ; ügyelnek arra, hogy indokolatlanul ne jöjjenek létre újabb monopóliumok. Szóba került, hogy egy átmeneti hiányhelyzet feloldására, szóba jöhet egy intervenciós alap kialakítása. A hivatal döntése ellen a bírósághoz lehet fordulni. A gazdaság átalakításának folyamatában fontos területet felölelő törvényről van szó, amely továbbra sem old meg mindent. Privatizáció az állami gazdaságokban Pénteken, Budapesten az Állami Gazdaságok Egyesülésének székházéban került sor a földtörvénytervezettel kapcsolatos állami gazdasági állásfoglalást ismertető sajtótájékoztatóra, amelyen a többi között részt vett Sárossy László a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára. Az állami gazdaságok egyetértenek azokkal az alapelvekkel, amelyeket a földtörvénytervezet is tartalmaz. — hangzott el többek között. Rendezőelvnek azt tartják, hogy a föld- tulajdon és a földhasználat lehetőleg egybe essen. Az állami gazdaságoknál a tulajdonreformot több változatban és formában képzelik el. Elsőnek - társasági formában, másodiknak alkalmazotti tulajdonosi megoldással, a harmadik kategóriába sorolják azokat a gazdaságokat, akik nem bírják a versenyt, elszámolásra vagy értékesítésre kerülhetnek. Kifogásolják a törvény- tervezetben a létrejövő közrendező bizottságok hatósági jogkörét, döntését, a fellebbezési jogkör tilalmát, illetve egyes esetekben annak szűkítését. A három célkitűzésből főleg a jóvátételre koncentrálnak és szinte feltétel nélkül bőkezűen kívánják rendezni az eredeti tulajdonosok és örökösök kártalanítását. A tulaTdonrefcrmot éppen- csak érinti s mindezek lévén nagy bizonytalanságot teremt a mezőgazdaság folyamatos . termelésében és jövőben eredményes működésben. A csaknem feltétel nélküli jóvátételt egészségtelennek tartják, mert bir- tokelaprózódáshoz vezethet, és gátolja, hogy jövőben is versenyképes méretű kisebb állami gazdaságok alakuljanak. Nehezményezik, hogy a privatizációs kormánybizottság munkájában nincs képviselője a mezőgazdasági ágazatnak és a szakértők között az FM részéről nincs agrár közgazdász. Venesz Károly
