Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-15 / 114. szám

1990. AUGUSZTUS 15 . SZERDA : Javában tart a nyári szünidő, néhány hct múlva azonban már véget ér a tanulók és tanáraik vakációja. Megkezdődik az 1990/91-cs tanév. Hogyan alakul a balassagyarmati Kereskedelmi és Vendéglátőipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola iskolapolitikája az elkövetkező év hen, mit tervez az iskolavezetés? - kérdeztük dr. Bacskó József igazgatót.- Az iskolapolitika mindig szerves része a társadalmi életnek. Bizonyos esetekben gyorsíthatja, vagy éppen las­síthatja a társadalmi mozgá­sokat, s annak fejlődését. Természetesen a mi iskolapo­litikánknak is alkalmazkodni kell az össztársadalmi köve­telményekhez, azonban mes­szemenőkig figyelembe véve a helyi elvárásokat. Az új is­kolapolitika most formáló­dik. Több koncepciót vita­tunk meg. Csak néhányat em­lítenék ezek közül. Kérdés, hogy a jövő iskolájában a ne­velő vagy oktató jelleg kerül­jön előtérbe? Milyen legyen az új nemzeti tanterv, adhat-e konkrét világnézetet az isko­la?- Mit jelentenek ezek egy olyan kis iskola részéről, mint a kereskedelmi?- A fentiek figyelembevé­telével igyekszünk alakítani iskolai koncepciónkat. Első­ként említhetem az integrált osztályok indítását. Itt ötéves szakközépiskolai képzés fo­lyik a jó tanulók részére. Az első félévben főleg a neve­lésre kívánunk nagyobb gon­dot fordítani, a második sza­kaszban az oktatásra helyez­zük a hangsúlyt, míg az utolsó harmadban a képzési terület élvez elsőbbséget. Természe­tesen egyiket sem hanyagol­juk cl, közben a másik rová­sára.- Mi történik a gyengébb tanulókkal? Sportnyelven szólva: ezek szerint ők lab­dába sem rúghatnak?- Természetesen a gyen­gébben tanulók is bekerül­hetnek a képzésbe, és belőlük is válhatnak jó tanulók. Egyébként félévenként szint­vizsgákra kerül sor. Azok a tanulók, akik a második év végére csak 2,4 körüli átlagot érnek el, azok betanított ke­reskedelmi, illetve vendég­látó-ipari dolgozóként „men­nek ki” a képzésből. A közepes eredményi elé­rők szakmunkásképzésben folytatják az iskolát és harma­dik osztály végén szakmun­kásvizsgát tesznek. Ok élel­miszer- és vegyiáru vagy ru­házati és cipőbolti eladó szak­munkások lesznek. A legjobb tanulók szakkö­zépiskolásként folytatják a második tanévtől tanulmá­nyaikat, majd negyedik osz­tályban érettségit tesznek. Ezzel megszerezhetik az ipar­cikk- (vas-edény, villamossá­gi. jármű-) eladói szakmát is, ezen kívül a boltvezetői képe­sítést. Természetesen a kima­gasló tanulmányi eredményt elérő diákjaink jelentkezhet­nek továbbtanulni főiskolára, egyetemre. Újdonság, hogy ötödik évfolyamon mi is biz­tosítunk menedzser- (vállal­kozói) képzést, és ezt befe­jezve nyelvvizsgát kötelesek tenni az ezen résztvevő tanu­lók.- Milyen egyéb képzési formát indít meg az iskola?- A hagyományos szak­munkásképzést egy-egy évfo­lyammal mind a kereskede­lemben, mind a vendéglátás­ban. Ez mint ismeretes, há­roméves, ahol az oktatás és képzés párhuzamosan folyik. Az elkövetkezendő években az integrált képzést kívánjuk előtérbe; helyezni. I - Mi a helyzet a levelező tagozattal?'- A felnőttoktatásnak mindig szinkronban kell lenni a nappali képzéssel. Dolgozói igény tekintetében, az okta­tási-képzési követelményi szinttel. Az integrált képzési forma lehetővé teszi azt is, hogy az elvégzett szintről folytassák a levelező tagoza­tot. Most egy osztályt indí­tunk.- Hogyan áll a húsipari ta­nulók letelepítése?- Ez egy külön téma. Re­mélem jövőre ezt is sikerül megoldanunk. A képzés egyébként egy-egy évfolyam­ban zökkenőmentesen törté­nik. SZ. N. Nem hullaház a kórbonctan s ' / • ' ?. •:. . "•,£ ■ ’ Eletet menthet a patológiai osztály Baglyok huhognak és szelle­mek röpködnek a folyosón - so­kan ezt képzelik el a kórházak patológiai osztályáról. Való igaz, mi is távolságtartóan járunk el a salgótarjáni kórházban a föld­szinti csapóajtó előtt, és bor- zongva gondolunk arra, vajon mi folyhat odabenn? Dr. Bujalka Rezső patológus főorvost keressük. Ó jól ismeri a róluk kialakult képet. Nemrégi­ben valaki éppen hullaháznak ne­vezte az osztályt.- A betegellátás fontos diag­nosztikai feladatát végezzük itt - mondja a főorvos. - Ez az egyik legszélesebb körű tevékenység. A patológia minden szakmai te­rülettel kapcsolatban áll, ezért olykor adódnak nehézségeink is. A daganatos betegségeket a szű­rővizsgálat révén tudjuk meg­előzni. Évente körülbelül húsz­ezer beteget kezelnek a kórház­ban, ebből hét-nyolcszázan hal­nak meg. Mi öt-hatszázat bonco­lunk. Ezzel szemben négyezer szövettani és 12-14 ezer citológiai vizsgálatot végzünk évente.- Hogyan szoknak hozzá a ha­lotthoz?- Egy halotthoz soha nem le­het hozzászokni! Bizonyos önvé­delmi kérgesedésnek ki kell ala­kulnia a saját védelem érdeké­ben, hogy ezt el tudjam viselni. De jöjjenek - mondja a főorvos -, nézzünk körül, csakugyan félel- metes-e ez a hely? A főorvosi szobából indulunk. Szemben az orvosi szobák, öltö­ző, laboratórium. Semmi külö­nös.- És itt van ez az ijesztő helyi­ség! - nyitja ki a boncterem ajta­ját. (!'■■ Benne két boncasztal. Be­megyünk a következő ajtón is. A hullahütőnél vagyunk. Meg­csapja a lábunkat a hideg. Men­jünk inkább vissza a laborhoz! Ott Bujalkáné és dr.,Márton Alpár végzi az „indítást”. Az osz­tályok formaiinban küldik le az anyagokat. Minden élő egyénből eltávolított szövetet kórszövet- tanilag vizsgálni kell. Csak ez a vizsgálat képes ismerni fel az el­változásokat, és alkalmas a diag­nózisok megerősítésére. A pato­lógia bizonyos ellenőrző szerepet is betölt. Az azonosításhoz jelző­számokat használnak. Nagy a fe­lelőssége asszisztensnek, orvos­nak, nehogy keveredés történ­jen. Nagy a fegyelem az osztá­lyon. A műszerellátottság viszont meglehetősen hiányos és a hely is szűk. Az indításnál Jegesiné segít. Közben a boncteremben is meg­kezdődik a munka. A fiatal asz- szisztens teljes természetességgel jár-kel a labor és a terem között.- Hogy szokta ezt meg? - kér­dezzük. Az ijesztő helyiség- Nekem soha nem okozott gondot - feleli. Amikor a közép­iskolából egy boncolás megtekin­tésére vittek bennünket, volt aki rosszul lett. Velem ilyen nem for­dult elő. Amíg az asszisztensek a szövet­tani metszeteket készítik, újra a főorvossal beszélgetünk. megelőző-, alap- vagy kísérőbe­tegségre. Nagyobb számban ak­kor mutatkoznak az eltérések, ha hosszabb ideig volt:benn a kór­házban a beteg. Nagyon szerencsés lenne folytatja -, ha a klinikusok né­hány évet a patológián töltené- nck el. Egészen más szemlélettel Mester károly né szövettani metszeteket készít- Amikor valaki meghal egy osztályon, nekik is van vélemé­nyük és önöknek is. Mennyiben egyeznek ezek?- Az irodalmi adatok szerint a halál okát illetően körülbelül 25 százalékban tér el a vélemé­nyünk. A diagnózist felbontjuk Dr. Márton Alpár indítás közben tudnák kezelni a betegeket, és másképpen állnának a betegsé­gekhez is.- A tévhit alajrja, hogy ezen az osztályon csak halottakkal foglal­koznak. Adnak ugyan diagnó­zist, de utólag...- Éppen ez az! Előre adunk, Ezzel sokszor egészen más útra terelődik a kezelés, és ez ment­heti meg a beteg életét! Mi kont- rollálhatóak vagyunk. 1964-tól minden leletet félreraktunk, így egy egész folyamatot látunk. lA patológia által adott diagnó­zis döntheti el a beteg további sorsát. Régi megállapítás, hogyt megbetegedések arányszámának legpontosabb statisztikái a bon­colási anyagokból nyerhetők. Ezek egyre nagyobb száma, az újabb és újabbb szempontok azonban a nyilvántartásban is új módszereket kívánnak. Nincs számítógépes feldolgozás. De nem ez az egyetlen probléma. A szakmai utánpótlás helyenként katasztrofális, felső- és közép­szinten egyaránt. Évről évre csökken a friss szakorvosok szá­ma. sokkal inkább a klinikai pá­lyák iránt érdeklődnek. Egy nőgyógyász szerint ä pato­lógia a legérdekesebb szakmai terület. Azonkívül az ő évfolya­mukban a legjobb eszűekből let­tek patológusok. A patológus erre nevetve jegyzi meg: szerinte a legjobb eszűek nőgyógyásznak men­nek...! Dudcllai . Fotó: Bú <¥ - ' . - , - - - . . ­A Labanc Anna gyilkossági ügyében sok tanút hallgat­tak meg. Jóllehet a bűncse­lekmény időpontja, a hajnali órák csendje kedvezett az elköve­tőnek, ám így is meglepően sok szemtanúja akadt egy fiatal férfi meneküléshez hasonlítható futá­sának. Sőt a késői műszakból a szállóba, vagy hazafélé tartó nő­vérek, ápolónők az esti órákban láttak egy embert órákig ácso- rogni a hármas szoba ablaka alatt. Negyedórával a tragikus esemény előtt az ügyeletes gép­kocsivezető is hallotta' a szálló irányába lépkedni a magányos alakot akit egy pillantással fel­mert. Menekülés közben látták er­kélyről, utcán és gyalogjárón, fu­tását a sportolók gyakorlott moz­gásához hasonlították. Látták a szórakozóhelyről hazafelé tartó fiatalok. Ezen a szakaszon szinte párthuzamosan haladtak a teljes erőből futó fiatal férfival. Töb­beknek éppen az tűnt fel, hogy bár senki sincs a nyomában, nem üldözik, a tempóból nem enged. A járdát söprő portás, a hazafelé tar'" n-trnl: a ruházatát, a mozeá­Miért ölték meg Labanc Annát? 4. A tanúk sokfélék és sokfélét mondanak sát, alakját, hajszínét meglehető­sen nagy hasonlósággal írták le. A meghallgatások során talál­tak valakit Sajópetriben, Labanc Anna szülőfalujában, aki el­mondta, hogy Anna beszélt egy fiatal fiúról, aki közeledni sze­retne hozzá; sportoló, ám túl fia­tal, így nem fogadhatja közeledé­sét. Az összeállított fantomkép alapján a meghallgatott tanúk az úgynevezett tablóból bizonyta­lankodás nélkül választották ki a szőkésbarna, vagy világosbarna hajú. sötét árnyalatú zakói és világosabb színű nadrágot viselő lei lit, akit azon a hajnalon illene külni láttak. A gyilkosságot követő evek ben sorra járták a nyomozók a korábban meghallgatottakal és fokról fokra többet tudhattak meg a tettesről. Egy időben bör­tönlakók körében is terjedtek kü­lönböző hírek a miskolci bűncse­lekményről. Az a hír járta többek közt, hogy a gyilkosságot hárman követték el. Budapestről jöttek taxival és dolguk végeztével fel­tűnés nélkül távoztak. E feljegy­zés dátuma: 1974. október. Ek­kortájt „beszélt” egy testvérpár is valamelyik börtönben az cselről, mégpedig úgy. mint akik birtoká­ban vannak több fontos informá­ciónak. jt Folyamatosan működött a fi­gyelőszolgálat, szemmel tartot­ták az orvosszállót, újból átfésül­ték a régi adatokat. A rostán olykor „ártalmatlan” kukkolókra bukkantak, tettest keresve. Éve­kig ellenőrizték, hogy a kórházi dolgozók közül kik követtek cl garázdaságot, erőszakos bűncse­lekményeket, ám sokáig nem si­került olyan többletinformáció­hoz jutni. ami elvezetett volna az indítónkhoz, illetve nyomra ve­zetett volna az aggasztóan öre­gedő ügy tetteséhez. Átmenetileg felmerült még az is, hogy tévedésből ölték meg { Annát, mert egy korábbi szoba­társának régi barátja, ha ritkán is, de visszajárt és agresszíven köve­telőzött az ablaknál, a bejáratnál, ’ Felvetődött, hátha ez a férfi je­lent meg esetleg italtól megtámo­gatott önérzettel az ablak alatt és a sötétben nem tudta, kit talált meg a késével. I la a rendőrök Annáról kér­dezték a tanúkat, szinte kizárólag kedvező kép rajzolódott ki a ba­rátnők, ismerősök, ismeretlenek szavai alapján a bájos, szép ápo­lónőről. Tiszta volt és barátságos, jószívű és ami fontos, semmivel, sem élt másként, mint a vele egykorú lányok. Szerette a szép ruhákat, - bár nem jutott neki bőven--, a táncot és a vidámsá­got. Ha néha az esti, éjszakai szórakoztatás ellenében „enge­detlen” volt, előfordult, hogy alaposan helybenhagyták az in­dulataikat, vágyaikat fékezni nem tudó lovagok. Takarékos volt. száz forintokat rakosgatom betétkönyvébe, hogy aztán test­vére gyermekére, édesanyjára ! kiVti.ó' loiiK jvk alkalmával. Szar,, badságát csipp-csupp családi ügyekre pazarolta, üdülni egy-; szer. volt életében. Temetésen még a legkószívűbb falusiak is sírtak, mert úgy érezték, méltat­lan volt jóságához ez a szörnyű yég. ‘ • viá r > tí.ji V-. •. • ifi Még a halála napján is a szom­szédos belgyógyászaton fekvő édesanyja betegágyánál három­szor időzött, kevéske pénzéből kórházba illő rendesebb pongyo­lái vásárolt neki. (izeket az útjait és a késői mi- tokból való hazatérést akkor már figyelte valaki, aki a leg­utóbbi szembesítések alkalmával elveszítette közönyösségét éskkj jelentette: csak az ügyvéd jelenté- í jtében hajlandó megszólalni. v,y,*l 'ki- ' J

Next

/
Oldalképek
Tartalom