Új Nógrád, 1990. augusztus (1. évfolyam, 102-127. szám)

1990-08-02 / 103. szám

1990. AUGUSZTUS 2.. CSÜTÖRTÖK 3 un-mu Megyei helyzetkép Négyszeresére emelkedett a munkát keresők száma Segít az átképzés és a közhasznú munka A Nógrád Megyei Munkaügyi Hivatal igazgatóját, Fekete Gyulát azért kerestük meg, hogy napjaink — sajnos. — állandó témája, a munkaerőpiac helyzete felöl érdeklődjünk. Arról szerettünk volna képet kap­ni, mennyire súlyos probléma megyénkben a munka- nélküliség? ÜEtetueny és szüret uőllalkozösban Modern, korszerű kisgéppel permeteznek. Fotó: Rigó A századelő történelmét felvillantó művekben nagy helyet kapott a napjaikat munkaközvetítőnél eltöltő, vagy magukat szendvics­emberként hirdető szeren­csétlenek ábrázolása. A há" ború után Sokszor volt al­kalmunk* hallani, a „Nyu­gat” nagy rákfenéjéről, a munkanélküliségről. Akkori­ban . kívülállónak éreztük magunkat. Munkaerőpiac, munkaközvetítés: jóformáin ismeretlen fogalom voltak. Ma már egészen más a helyzet.,. — Salgótarjánban a mun­kaerő-keresletet, -kínálatot •koordináló hivatal 1983-ban alakult, munkaerő-szolgálati iroda elnevezéssel. Azóta többször átkeresztelték, és ez a feladatkör változását is jelentette. Először csak köz­vetítéssel foglalkozott, ké­sőbb már munkajogi, pá­lyaválasztási tanácsadás is profilunkhoz tartozott. 1990. június 1-én kapta meg a mostani hevét — kezdte Fe­kete Gyula. — Eszerint mivel foglal­kozik ma a hivatal, a mun­kaközvetítésen kívül? — Szorosan a munkaköz­vetítéshez tartozik kapcso­lattartásunk a munkáltatók­kal. Ez azt jelenti, hogy le­vélben és személyesen is megkeressük a vállalatveze­tőket. akiknek az új jogsza­bályok szerint a betöltetlen státusokra bejelentési köte­lezettségük van. Ennek tel­jesítését ellenőr vizsgálja bizonyos időszakonként. Feladatunk továbbá a munkajogi szabályok betar­tásának ellenőrzése, és a munkanélküli-segéllyel kap­csolatos ügyeket is mi in­tézzük. Tennivaló tehát van bőven. — Sokan keresik önöket? — Az elmúlt évi közel öt­százról kétezer-egyszázra nőtt a regisztrált munkake­resők száma. Ehhez még hozzá kell számítani a pá­lyakezdőket és a tartósan munkanélkülieket. Sajnos, .ezzel párhuzamosan a múlt év közepéhez viszonyítva, mára felére csökkent a sza­bad munkahelyek száma. Vagy nézzünk más adatot. Fél év alatt 1800 munka­hely megszűnését jelentet­ték be a vállalatok. Ennek okai ismertek: az állami tá­mogatás fokozatos leépíté­se és a szocialista export korlátozása miatt történtek. Ez utóbbi probléma jelent­kezett például a BRG-nél. — Milyenek a távolabbi kilátások? Ebben az évben további ezerötszázan váltak munka- > nélkülivé. Ilyen gondja van a Nógrádi Szénbányáknak, a balassagyarmati KÖPORC- nak, a berceli Ipari Műszer- gyárnak. Ezekre a leendő problémákra keresi elsősor­ban a megoldást a négyfős — úgynevezett — prognosz­tizáló csoportunk például úgy, hogy megpróbálnak még tovább nézni, új mun­kahelyek teremtését meg­szervezni. — Miként tudnak segíte­ni a munkanélkülieken? — A kétezer-egyszáz fő­ből ezerhétszáztizenkettő kap munkanélküli-segélyt és nyolcvan úgynevezett át­meneti munkanélküli-járu­lékot Ez az egy év munka­nélküli-segély után jár to­vábbi egy évig és az előb­bi 75 százaléka. Akik a harmadik évbe lépnek, már nem jogosulnak munkanél­küli-segélyre. — Melyik a legproblémá­sabb réteg? — Nehéz kiemelni egyet is a sok közül. Elsősorban talán a „deviáns életfor­mát” élők, akiknek a mun­kakönyvében „kilépett” be­jegyzés szerepel, vagy azok, akik már több munkakönyv­vel rendelkeznek. Ezenkí­vül sokkal nehezebb mun­kát találni a megváltozott munkaképességűeknek és az irodai munkát végzőknek. Mérsékelt a kereslet a mun­kaerőpiacon a segédmunká­sok iránt is. Főként a szak­munkás-bizonyítvánnyal, diplomával rendelkezők iránt nagyobb az igény. — Mihez kezdhetnek azok, akik kézhez kapják munka­könyvüket? — Vannak lehetőségek, amelyek nem biztosítják ugyan, de nagymértékben ja­vítják az elhelyezkedés esé­lyeit. Itt az átképzésre és a gyakornoki állásba való he­lyezésre gondolok, amelyre a hivatal is vállalkozik. Az átképzésben a mi szerepünk a szervezés. Az ajánlatok közül a legkedvezőbbeket támogatjuk a foglalkoztatási alap terhére. Van még más előnye is az átképzésnek: a résztvevők a segély 110 szá­zalékát kapják. Üjfajta megoldást je­lent majd az, amit Szécsény- ben vezetnek be a napok­ban. Közhasznú munkavég­zésre alkalmaznak tizenöt munkanélkülit, elsősorban azokat, akik a legkevesebb segélyt kapják, ök város­gazdálkodási feladatokat lát­nak el, a GAMESZ alkal­mazásában. Valamelyest enyhíti a gondokat korked­vezményes nyugdíjazás is; az újrakezdési segély vi­szont megszűnt. Kovách Judit Regina (Folytatás az 1. oldalról.) rel három-négyszer na­gyobb termést tudunk el­érni mint a szokásossal. Mivel biztatnak a terméskilátások? 40—50 vagon uborkára számítunk. Ez konzerv­üzemünk éves nyersanyag- szükségletének 60 százalé­kát jelenti. A hiányzó és szükséges mennyiséget má­sutt vásároljuk fel. — Jelenleg milyen faj­tákat termesztenek? — Kísérleti jelleggel két holland cég, 16 fajtáját, hogy kiválasszuk az adott­ságainknak legjobban meg­felelőket, ugyanakkor ele­get tegyünk a tőkés ex­port minőségi követelmé­nyeinek is. Ezen a területen — mutat körbe a dejtári határrészen — a mi laza szerkezetű, könnyen me­legedő földjeink nagyon Ha nagyobbra nőtt volna a növény, most nőm kellene hajolni. alkalmasak szántóföldi zöld­ségtermesztésre. A terület kiválasztásánál fontos kö­vetelmény volt, hogy közel legyen a konzervüzemhez. Garantált áron — Mivel az árak körül mindig s°k a huzavona, ér­dekelne, hogy a vállalkozók mit kapnak uborkájukért? — Mérettől függően 16 és 23 forintot kilójáért. A művelésen és a szedésen kívül, — ami a vállalkozók dolga és kézi munka —, a többit géppel oldjuk meg, — a talaj művelésétől a növényvédelmen át az ubor­ka válogatásáig és szállítá­sáig. Ha már az árakról esik szó, hadd mondjam el, a termelők és a mi kö­zös dilemmánkat. Amikor kisebb a termés, jönnek az ügyeskedők, s felverik az árakat. A következő évben amikor jó termés van, ma­gára hagyják a termelőt, mondván oldják meg, ahogy tudják, őket nem terheli semmiféle kötelezettség. Mi viszont a szerződésben vál­lalt garantált árat, mindig megfizetjük, s ez kizáróla­gos biztonságot jelent. — Ügy látom, hogy van­nak olyan kordonsorok, ahol egész magasra futott fel a növény, még másutt elég törpének tűnnek. — A különbség jelentke­zik a termés mennyiségé­ben és minőségében. Az előbbinél több az első osz­tályú, az utóbbinál ez az arány sajnos elég gyengécs­ke — tájékoztat a termelő- szövetkezet nyugdíjas át­vevője, aki a család révén mint vállalkozó kötődik a csapathoz. — Jövőre már 15 hektá­ron teremtjük mag a ter­melés legkorszerűbb felté­teleit, — utal újabb el­képzeléseikre Gyimesi Já­nos, érzékeltetve, hogy a még fennálló kiszolgálta­tottságukat a legminimáli­sabbra kívánják csökken­teni. Három napig nem szettjük Látogatásunk óta felröp­pent a hír, hogy szerma­radványok vannak az idei uborkában. Telefonon kér­tünk választ, hogy az előb­bi közlemény jogosságát mennyiben igazolják visz* sza az itteni állapotok. Saj­gó Ferenc, a termelőszövet­kezet elnöké válaszolt kér­désünkre. — A körzeti növényvédel­mi felügyelő mintát vett a mi ültetvényünkről. Az ezt követő laboratóriumi vizs­gálat során — amit velünk is közölt — megállapította, hogy minden növényvédő' szer-maradvány a megen­gedett szint alatt van. Mi minden permetezés után három napig nem szedjük a termést, vállalva azt, hogy a méret nagyobb a kívánatosnál. Egyébként a termést kizárólag konzerv­ipari célokra használjuk föl. Venesz Károly Mrk>L Folynak a belső átalakítási munkák is Dolgozik a kőművesbrigád A korszerűsítés után: Betűvetést tanítanak a rétsági volt pártházban A volt MSZMP épületei­nek hasznosítása szinte min­den településen hosszas vi­tákat váltott ki. Elsősorban a városokban merült fel többféle igény, ám általában gyorsan pont került az ügyek végére. Rétságon (lem okozott nagy fejtörést, mire is hasz­nálják a jövőben a volt pártszékházat. Javítani kel­lett a település oktatási­intézményi feltételeit, s er­re a célra kiválóan alkal­mas a korábban mozgalmi célokat .szolgáló épület. Felújítására, átalakítására több vállalkozó is jelentke­zett. Végül a váci székhe­lyű Primus Kisszövetkezet — június közepén — meg­kezdte a munkálatokat. Ott- jártunkkor Bulejka András, a kisszövetkezet elnökhe­lyettese örömmel újságolta: — Ütemesen haladunk, a tervezettnek megfelelően. Brigádjaink, szakembereink is érzik a szokásosnál talán nagyobb felelősséget: gyer­mekeknek, kisiskolásoknak kell megteremtenünk a má­sodik otthonukat. — Mikorra várható az épület műszaki átadása? — Szövetkezetünk 1990. szeptember 30-i határidővel vállalta a munkák befeje­zését. Felelősséggel mond­hatom: egy percet sem csú­szunk! Ez idáig nem volt anyaggondunk, az itt dolgo­zó 40—45 munkás teljes oda­adással serénykedik. Annyit pedig még hadd fűzzek hoz­zá: partnereink is jó hozzá- állásúak; például a Börzsöny Áfész, melynek kereskedel­mi főosztálya az épületben dolgozott, és az első kérő szóra kiköltözött. Rétságon tehát megoldód­tak a volt pártház haszno­sítási gondjai. A jövőben, a marxista igék helyett, a be­tűvetés és az olvasás ábécé­jét hirdetik majd az épü­letben. (vaskor—bíró) Külfejtést vásárol a magánvállalkozó? Helybenjáró felszámolás Túlzottan optimistának bizonyult a pénzintézeti központ azzal a feltételezéssel, miszerint, a Nógrádi Szénbányák ez év február­jában kezdődött felszámolását, a nyár végére jószerivel el is fe­ledheti. A dobra vert bányai vagyonra komoly vevő eddig nem je­lentkezett, az érdeklődők, a reális érték legfeljebb húsz százalékát fizetnék meg. Ez viszont, a bánya számára nem tárgyalási alap, így az eltelt hónapokban néhány gépi berendezéstől eltekintve, nem is adott el semmit. Ilyen előzmények után, nem kis meglepetést okozott Borsos Ferenc fertőrákosi magánvállalkozó levele, melyben szándékát közölte három külfejtés megvételére. Az egyiken rekultiválás után üdülőtelepet hozna létre, a másik kettőn pedig folytat­ná a rheddőletakarást és a szénkitermelést. A vásárlás lebonyolításának pillanat­nyilag számos akadálya mu­tatkozik, úgy tűnik azon­ban, a vállalkozó komolyan gondolja, hogy értékes föld­gépparkját a külszíni fejté­seken foglalkoztassa. , Aligha hihető azonban, hogy a bánya 414 hitelezőjé­nek együttesen 3,1 milliárd forintos követelését ez úton elégíthetnék ki. A hosszas helybenjárás után, most az látszik elérhetőnek, hogy készpénzzel csupán, a 144 kishitelező követelését telje­sítenék, a közepeseknek a szénen kívüli kft.-kben le­vő, csaknem 500 millió fo­rintos bányai vagyonrésze­ket ajánlanák fel, a nagy­hitelezőket pedig, a megma­radó önfinanszírozó bányá­ban való vagvonrészesedés- sel elégítenék ki- Az önfi­nanszírozó széntermelésre egyébként üzletpolitikai ter­vet készített a pénzintézeti központ megbízásából a Bányászati Egyesülés, s eszerint, a ménkesi akna, a kéregbányák és a külszíni fejtések évi 6—700 ezer ton­na szenet termelhetnének ráfizetés nélkül. ff laslk© rlatoias! A jelenlegi és a várható időjárásra tekintettel, 1990. július 31-től további intézkedésig, Balassagyarmat város, közigazgatási területén, a 27 1975. Mt. számú rendelet, valamint a Nógrád Megyei Tanács 3/1983. sz. tanácsrendelete alapján, 1. fokú vízkorlátozást rendelek el, mely időszak alatt, a vezetékes ivóvíz- hálózatról locsolni és gépjárművet mosni tilos. Balassagyarmati Városi Tanács elnökhelyettese. (1084 Sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom