Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-13 / 86. szám

2 immzEj ,1990. JÚLIUS 13.. PÉNTEK Európa jövője a mi jövőnk Göncz Árpád Csehszlovákiában (Folytatás az 1. oldalról.) gű kérdésekről volt szó, és valamennyi ifjúságcentrikus vonatkozásban került terí­tékre. A vitában szót kért fiatalok gondolatai, és az elmúlt napok tapasztalatai már a jövőt sejtetik, hiszen kifejezték egymás megérté­sét, a másság elfogadását, a kölcsönös tiszteletet az iránt, hogy a más nemzetiségű is ember. Nyári egyetem zárónapja azzal a bejelentéssel kezdő­dött, hogy a salgótarjáni két országgyűlési képviselő — Pál József és Speidl Zol­tán — az előre nem jelzett MDF-es frakcióülés miatt nem tud a tervezett konzul­táció résztvevője lenni. Ezt az MDF városi szervezete elnökségének egy tagja is megerősítette. (Különös, hogy nem először mentik ki ma­gukat.) A délelőtt során J&an-Ivc Dubreuli I úr a budapesti francia nagykövetség okta­tási és nyelvi együttműkö­dési attaséja tartott tájékoz­tatót Álláspontok Európa jö­vőjéről címmel. Mondandó­ját a magyar és a francia történelmi kapcsolatok is­mertetésével kezdte, szólt az elmulasztott közös lehetősé­geinkről, majd a magyarság sorsát megfogalmazó tragi­kus trianoni szerződésről beszélt, melyet a francia ak­kori politika nagy hibájá­nak tart. Utalt arra, hogy ezeket a történelmi ténye­ket a jövő érdekében kell félretenni, de róluk megfe­ledkezni nem szabad. Hang­súlyozta, hogy a jövő Euró­pájának elsősorban az állam­polgárok és nem a kereske­dők Európájának kell len­nie, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai tör­ténelmi időszak valóban jö­vőt hordozó, ezért nagy a felelőssége a fiatal generá­ciónak is. — A nyugati országok is felfedezik Kelet-Közép-Eu- rópát — hivatkozott szemé­lyes tapasztalataira Dubre­uli úr. Ezzel összefüggően FERIHEGY 1., 1989. jú­lius 13. Reggel 7 óra: Vár­juk a többieket. A nejem és a nagyobbik fiam kísért el, Matula Józsi, a salgó­tarjáni tanácsi sofőr hozott föl, az elnök asszony enge­délyével, más hivatalos út­tal összekötve a dolgot, mert sem a busz, sem a vonat nem ér föl az adott időre. Ekkor még nem tud­tuk, hogy kár volt sietni... Dr. Kiszely István a máso­dik, aki megérkezik, keresi Morvái Ferit, de ő még nincsen. Beszélgetünk. Egy százalék esélyt ad, hogy megtaláljuk Petőfit. Bevall­ja, nem hiszi, hogy odaké- rült, de egy, fél százalékért is meg kell nézni! Petőfiről van szó! Ezzel foglalkoz­zunk mi, magyarok, ne más­sal!” Aztán sorra érkeznek a többiek, Borzák Tibi, a Pe­tőfi Népe című kecskeméti megyei laptól, újságolva, hogy korán reggel leadták a riportot a Kossuthon, amit Zengő Árpád készített velem. Perceken belül meg­érkezik Morvái Feri, piros egyenzakós emberei dugig tömött sportszatyrokat ci­pelnek be a váróterembe, mindegyiken nemzetiszínű arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyarország iránt nagy érdeklődést tanúsító nyugati országoknak nincs egyeztetett politikája, egyes országok a hódítás érzésével jönnek Magyarországra, és a „takarót” még erősebben húzzák maguk felé. A pri­vatizáció újabb kényszerű függőséghez vezethet, mely­nek következtében a magyar munkás vendégmunkássá válhat. Véleménye szerint majd a társadalmi igényeket kifejező belső beruházás le­áll, és emiatt a fogyasztói társadalom fog szenvedni. — Most a szép élet és az ön- feláldozás között kell válasz­tani — hangoztatta szemé­lyes véleményét. A kulturális kapcsolatok­ra utalóan jegyezte meg: Ko­rábban ez nemzetközi volt, ma a szubkultúra behatolá­sa érezhető, ám ennek üze­nete még nem megfogalma­zott. Végül a cserekapcsola­tok lehetőségéről beszélt, melynek egyik kifejezője, hogy a közeli napokban 250 magyar fiatalt fogadnak francia családok; „követként” tartják számon őket, a köze­ledés követeinek érzik őket... Figyelemre méltó volt egy kolozsvári egyetemi hallga­tó délelőtti sajátos hangvé­telű előadása. Süket Leven­te a rendezőszervek iránti tisztelet jeléül magyar nyel­ven fejtette ki álláspontját noha kiválóan beszél franci­ául, románul, angolul. Arról beszélt, hogy a kelet- és közép-európai összeomlást sajátos etikai romlás idézte elő, melynek jelei a politi­kaiba társadalmi, a gazda­sági életben egyaránt látha­tóak voltak, és a* következ­ménye kiszámítható volt. Vé­leménye» szerint az erkölcsi elemek hiányoztak az önsza­bályozásból is, oly mérték­ben, hogy a társadálom fej­lődését akadályozták. A nyári egyetem résztve­vőit üzenettel köszöntötte Prof. Giuseppe Manica, a budapesti olasz nagykövet­ség kultúrattaséja is. Kife­jezésre jutatta, hogy az eu­szalag és felirat: „MEGA- MORV Petőfi-expedíció”. Elnézést kér a késésért, ki­osztja a sporttáskákat, mint kiderült, mindegyikben két­heti hideg élelem, néhány liter szesz és néhány szap­pan. Ö • már tudta, hová visz minket! Megérkeznek az ameri­kai antropológusok is Bru­ce Latimer és Clyde Simp­son, s, várjuk, Vaszilij Pa- hirját Munkácsról, de nem jön. Két városi tévé is je­len van, a dunaújvárosi és a kecskeméti, Morvái Fe­renc nyilatkozik mindkettő­nek. A Magyar Televízió átverte, ugyanis az utolsó percben közölték, nem ér­dekli őket az „ügy”, noha már szerződést is kötöttek a kint készülő tudósítások ve­títéséről. Hangsúlyozza: nem arra vállalkozott, hogy Petőfi Sándort találja meg, hanem arra, hogy ennek a legendának a végére járjon. Kiszely és a két amerikai is nyilatkozatot ad. Lati- mer kijelenti: a pozitív eredmény kimondása nagy felelősség, és sokkal nehe­zebb bizonyítani, mint ta­gadni. Kiszely doktor sze­rint a negatív eredmény is ugyanolyan tudományos eredmény, mert ha nem rópai béke, igazság és jólét biztosítása az ifjú nemzedék és polgárok együttműködé­se útján jöhet létre, és nem alapvetően a különböző szer­ződések alapján valósul meg. Az üzenet sürgeti a közvé­lemény egységét, igényli, hogy a jövőtervek ezt is tartalmazzák. Az egyik szünetben az ed­dig is mindig kezdeménye­ző romániai fiatalok újabb meglepetéssel szolgáltak. Fo­tókiállítást rendeztek. A fel­vételek olyan eseményeken készültek, amelyek igazol­ják, hogy a fiatal művészek a korlátozás ellenére is Eu­rópára tekintenek. A képek kifejezik, hogy a közös Eu­rópa megteremtésére irányu­ló törekvés lelkükhöz közel álló... Szovjetnek, ukránnak és magyarnak is érzik magukat a Beregszászról érkezettek, akiknek a képviselője arról beszélt, hogy a Gorbacsov politika kedvez annak, ami­ről a nyári egyetemen szó volt. Az itt elhangzottak számukra feladatot jelente­nek, a közös Európa Házba ők is szeretnének bejutni, és azt érezni, hogy Európa keleti határa az Uralnál van. A felszólalók közül töb­ben hiányolták, hogy az el­következő évekre vonatkozó konkrét magyar tervekről keveset hallottak. Végül a jövő Európájának szóló üze­neteket olvasták föl, mely­ről később informáljuk ol­vasóinkat. A nyári egyetemre szóló meghívás elfogadását és a megtisztelő megjelenést a rendezőszervek nevében Horváth József, a TIT Nóg- rád Megyei Szövetségének ügyvezető igazgatója köszön­te meg. Külön a mindvégig érezhető magas szintű tol­mácsmunkát. A nyári egye­temről szóló diploma átvé­tele után jelképesen bezár­ták az egyetem kapuját, de ezzel egy időben az Európá­hoz vezető út kijárati ka­puját szélesebbre tárták. . . Rácz András találjuk meg, akkor egy le­gendának a végére járunk. Bush amerikai elnök ha­zautazási ceremóniája mi­att a moszkvai járat másfél órával később indul, közük az utasokkal. Leadjuk a csomagokat, búcsú a csa­ládtól, a kisfiam elsírja ma­gát. Átmegyünk a tranzit­ba. Várjuk a buszt, ami a géphez kivisz, Balajthy ba­rátai becsmérlő megjegyzé­seket tesznek ránk, de nem foglalkozunk velük. Lehet, hogy ők is Barguzinba men­nek? Végre följutunk a gépre, nagy a hőség, a légikisasz- szony túlzottan kedves, mintha ittas lenne... Meg­nyugodtunk, Balajthyék nin­csenek a gépen. Indulunk! Kissé szorongok, régen ül­tem repülőn, és az is csak légcsavaros volt. Kiszely megvigasztal: „Egy gép sem marad a levegőben, mind­egyik vagy leszáll, vagy le­zuhan.” Másfél óra és Moszkva fölött vagyunk. Gépünk Se- remetyjevón landol. Súlyos perceket veszítünk a vám­nál, Morvái megmutatja az expedíció névsorát, azt re­mélve, hogy előbb végzünk, azonban meglátva a két amerikai nevét, még to­vább tart a vizsgálat... Ara­nyat, kábítószert, fegyvert keresnek. Nincsen (sajnos) egyik sem. A hosszadalmas vizsgálat után, a kinti tumultusban egy busz vár. Morvái szer­vezte oda, mert kevés időnk Júliusban kevesebb olaj (Folytatás az 1. oldalról.) műszaki okkal, karbantar­tással indokolta. A történtekről kérdeztük az ország olajszállításáért felelős gáz- és olajszállító vállalat siófoki központjában Bihari Béla főosztályvezetőt. — Kell-e értesíteni a má­sik felet, ha valamilyen oh- hói szünetel a szállítás? — Igen, erre közös meg­állapodás van. Ebben az is benne foglaltatik, hogy ha- vária — tehát rendkívüli műszaki baleset, például cső­törés, robbanás stb. — ese­tén kártérítés nem követel­hető. — Kivételes esetnek szá­mít-e a 9~i olajkimaradás? — Nem. Ilyen és hasonló okból máskor is szünetelt már a szénhidrogén-szállítás Magyarországra. Valószínű, 9-én a fénveslitkei szivatv- tvúállomáson szolgálatot teljesítő szovjet olajátadók — talán a hírközlés akado­zása miatt — nem kaptak időben értesítést a műszaki hibáról. — Megérezték-e a kiesést a finomítók? — Nem. Ugyanis mintegy 14 napos tartalékkal rendel­kezünk. Az olajat Fényeslit- kén tartályokban tároljuk. Innen kimaradás esetén is , folyamatosan el tudjuk lát­ni a fogyasztókat. Nem ez jelenti tehát a fő gondot. . . — Hanem? — Az, ha a tárgyhónapra tervezett olajmennyiséget nem kapjuk meg. — Júliusban mi a helyzet? — Sajnos a várt 546 ezer tonna helyett csak 386 ezer tonna olajra számíthatunk. — Ez már az ellátás fo­lyamatosságát is veszélyez­tetheti? — Csak akkor,'ha a ki­esést a Szovjetunió később nem pótolja, vagy dollárért máshonnan nem veszünk olajat. (Szegedi) van. Rohanás a vnukovói reptérre. Körülbelül 40 ki­lométer. Nagy a forgalom, át kell verekednünk ma­gunkat fél Moszkván, min­dig pirosat kapunk... Már csak kettő és fél óránk van a felszállásig. Feri felbont egy literes pálinkásüveget, elhúzza a sofőr orra előtt, majd ismét bedugja. Ha el­érjük a gépet, tiéd a pálin­ka! Most jnár nem számít a piros. Közben mi is meg­kapjuk a költőpénzt, 60 ru­belt; erre nem számítottunk. Átszáguldunk a városon, minden hatalmas, az épüle­tek többsége nincs bepucol­va, testetlenek, kormosak. A külképviselet előtt időzünk néhány percet, aztán roha­nás tovább. Végre elérjük Vnukovót, kipakolás, súlyo­zás, útlevél- és vámvizsgá­lat. Ugyanaz a tortúra. ...Arany, kábítószer, fegy­ver... Persze, nincsen ná­lunk egyik sem, ami ék­szer a lányoknál van, azt fölírták. Kiérünk az épület elé, s kiderül, hogy hiányzik egy csomag. Morvái hirtelen belenyúl a minket kísérő hölgy köpenyzsebébe, és ki­kap belőle egy cédulát: a hiányzó csomag szelvénye, s a csomag hirtelen előke­rül. A hatalmas repülőtéren rengeteg gép áll, fényké­pezni akarunk, nem enge­dik. Morvái és Szabó Géza. az egyik régész, ellenőrzik a’ berakodásnál a csomagte­ret; mindent felpakoltak. Gépünk helyi idő szerint 20.05-kor felszáll a beton­ról. Indulunk felhők között a nagy orosz éjszakába. (Folytatjuk ) Csank Csaba Az együttműködés jövő • beni intézményes - formájá­ról, a tervezett együttműkö- dési megállapodásról, a Varsói Szerződéshez való viszonyról, az Európa Ta­nácshoz való csatlakozásról, az új típusú regionális együttműködés lehetőségei­ről volt szó Göncz Árpád és Václav Havel prágai megbeszélésein. 4 A magyar fél a Varsói Szerződéssel kapcsolatban felvetette, hogy a VSZ-t, mint katonai együttműkö­dési szervezetet, 1991-ig szá­molják fel és alakítsák át politikai tanácskozó testü­letét is. Göncz Árpád igen lényegesnek nevezte, hogy Magyarország belépjen az Európa Tanácsba. Utalt ar­ra, hogy Magyarországot, Csehszlovákiát és Lengyel- országot feltehetően együtt veszik majd fel a szerve­zetbe. George Bush amerikai elnök levélben tájékoztatta Antall József miniszterelnö­köt a NATO londoni csúcs- értekezletének főbb ered­ményeiről. Bush a levélben megkö­szönte Antall József beszá­molóját a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testüle­(Folytatás az 1, oldalról.) Az élettársak, Szura Mag­dolna és Vincze István egy esztendeje ismerkedtek ösz- sze Alapi Ferenccel, aki­nek háztartási és ház körü­li munkáiban segítettek és ezért pénzt is kaptak. A lakásban egy szobát az élettársak rendelkezésére bocsátott Alapi, bár csak ritkán aludtak ott. Életmód­jukat egyébként kifogásolta a gazda, ezért gyakran tá­madt köröttük nézeteltérés is. Az egyik tanú állítása szerint Szura Magdolna egyszer említette ugyan, hogy az öreg meg akarja ölni őt, de e kijelentését a nő az öreg szeleburdiságái- val magyarázta, nem tulaj­donított ennek jelentőséget. Alapi egyébként indulatos ember volt, ám azt kör­nyezetében senki sem gon­dolta, hogy lőfegyvere van, s egyszer szörnyű tettre ad­ja fejét. Ezen a március 31-i dél­utánon mégis megtörtént a tragédia. Szura Magdolna délután takarítgatott Alapi lakásában, nem sokkal ké­sőbb érkezett meg élettársa, Vincze. A lakás tulajdono­sa a kiskonyhában serény­kedett, majd Vincze vallo­mása szerint se szó, se be­széd, előjött, mellének szegezte a fegyvert és lőtt. Vincze ekkor elmenekült, és súlyos, roncsolásos tüdősé­rüléssel mintegy száz métert tett meg kerékpáron a Pe­tőfi utcában, amikor na­gyon elgyengült. Szerencsé­jére egy ottani lakó gép­kocsijával azonnal a pásztói kórházba szállította. Időközben az Alapi-lakás­ban folytatódtak a nem mindennapi jelenetek. Az első lövést érzékelve, két szomszéd is a házhoz sie­tett, s az utcai ablakon be­kukkantottak a konyhába, ahol füstöt láttak. Azt hit­ték a gáz robbant, ami­kor a kapuban lehajtott, vérző fejjel megjelent Szu­ra Magdolna, aki annyit mondott: — Megbolondult az öreg! Göncz Árpád egyébként beszélt arról a lehetőségről is, hogy Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelor­szág, miután háromoldalú megállapodást kötött, biz­tonsági szerződést írhatna alá a Szovjetunióval, vala­mint a NATO-val is. A találkozón szó volt ar­ról is, hogy az ötök mintá­jára egy négyoldalú regio­nális együttműködést is lét­re lehetne hozni Ukrajna, Szerbia, Magyarország és Csehszlovákia között. Václav Havel Göncz Ár­pád tiszteletére díszebédet adott a prágai várban. Göncz Árpád ezt követően utazott tovább repülőgépen Pozsony­ba, ahol a Szlovák Köztársa­ság Vezetőivel, illetve a szlo­vákiai politikai pártok és szervezetek képviselőivel folytatott megbeszéléseket. A látogatás eredményeiről saj­tótájékoztatón számolt be. te moszkvai üléséről. A ma­ga részéről ismertette a NATO-csúcsértekezlet ered­ményeit. Végezetül Bush elnök azt a reményét fejezte ki, hogy Antall miniszterelnök kora ősszel eleget tesz meghívá­sának és ellátogat az Egye­sült Államokba. (MTI) — A két szomszéd ekkor otthagyta a helyszínt, majd néhány pillanat múlva dör- rent az újabb, immár em­beréletet követelő lövés. Alapi háza kapujában kö­zelről lőtt Szurára, aki ösz- szeesetl és azonnal meghalt. A feltételezések szerint a nő és a férfi dulakodhatott a lakásban, Alapi már ott rámért egy nagy ütést Szu­ra fejére, aki menekülni próbált... Nem sikerült. Ezután Alapi Ferenc visz- szament a konyhába, odaállt a fal mellé, saját mellének szegezte a fegyvert és lőtt. ö is azonnal meghalt. A rendőrség és a mentők lakossági bejelentés nyomán azonnal a helyszínre siet­tek, de máF csak a vértó- csákban fürdő két halot­tat találták. Vizsgálatuk so­rán kiderült, hogy az orosz gyártmányú egykori hadi­puskában négy töltény volt, s mindegyiket kilőtte a tet­tes, azaz az egyik célt té­vesztett. A fegyvert Alapi korábban átalakította: a puskatusból és a puskacső­ből jelentős darabot lefűré­szelt. A házkutatás során több lőszert nem találtak. A nyomozás során nem si­került kideríteni, hogy Ala­pi Ferenc a lőfegyvert és a lőszereket hol szerezte. Vincze István életét a gyors orvosi beavatkozás megmentette. A vizsgálat so­rán — a tanúk vallomásá­ból — kiderült, hogy a tra­gédia idején a lakásban más nem tartózkodott, így a tettet Alapi Ferenc követ­te el. A nyomozást az el­követő halála miatt a rend­őrség megszüntette. S, hogy valóban mi vezet­te Alapit szörnyű tettéhez, erre már nem derülhet fény. Csak találgatni lehet az okát. Mert Alapi ragaszko­dott ahhoz, hogy ott lak­jon Szura és Vincze nála, de ők nem akarták. Szura Magdolnához pedig különö­sen ragaszkodott, meglehet érzelmi indíttatásból. Lehet, hogy emiatt pattant el a húr? Vaskor István Reptéri tortúrák Egy esztendeje kelt útnak expedíciónk Szibériába, hogy végére járjon egy legendának. Az évforduló jó alkalom arra, hogy felidézzük a történteket, és újabb információkkal ismertessük meg olvasóinkat. Bush levele Antall Józsefhez fl tettes elhunyt, a nyomozást megszüntették

Next

/
Oldalképek
Tartalom