Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-12 / 85. szám

• 1 J 1 v 2 /T '!• [• I 1990, JÚL,US 12,1 csütörtök Folytatás: július 16-án Jó helyen volt az eltűnt kislány (Folytatás az 1. oldalról.) Előzetesen több javaslat is elhangzott. Így Raj Tamás (SZDSZ) azt indítványozta, hogy a kormány vonja visz- sza pénzügyi csomagtervét, és saját hatáskörben — vál­lalva a szükséges felelőssé­get is — hajtsa végre a kí­vánt intézkedéseket. Egy másik SZDSZ-es képviselő, Magyar Bálint pedig a vál­lalati általános nyereségadó­kedvezmények szűkítésével kapcsolatban fogalmazott meg módosító javaslatot. Egyetértve Csengey Dénes (MDF) kedden elhangzott felszólalásával, azt indítvá­nyozta, hogy továbbra is maradjon fenn a könyvki­adás adókedvezménye. Rabár Ferenc pénzügyminiszter ez­zel kapcsolatban azt vála­szolta, hogy a pénzügyi kor­mányzat egyéb módon kíván­ja a könyvkiadás anyagi helyzetét javítani. A nyere­ségadó-kedvezmény fenn­tartása indokolatlan, mivel az a pornó- és a szenny iroda­lom támogatásához is hoz­zájárul. Több képviselő a vitában azt hiányolta, hogy a kormány nem nyúl hozzá a kedvezményes lakáshitel- tartozások jelenlegi rendsze­rének megváltoztatásához. Ezt a kérdést — hangsú­lyozták — nem lehet meg­kerülni. Ráadásul így az or­szág teljes lakosságára há­rítják a terheket, azokat is. Szerda délelőtt az Ország* gyűlés, alkotmányügyi, tör" vény-előkészítő és igazság­ügyi bizottságának ülésén először a már előző alka­lommal is tárgyalt téma, a Magyar Köztársaság alkot­mányának a helyi önkor­mányzatokkal kapcsolatos módosításról szóló törvény- javaslat került terítékre. A bizottsági tagok napi­renden kívül Békési László (MSZP) észrevételével fog­lalkoztak, amelyet a képvi­selő a kormánynak az 1990. évi pénzügyi egyensúly ja­vítására vonatkozó előter­jesztésével kapcsolatban tett a keddi plenáris ülésen. A kormány szakértőjének érveit a bizottsági tagok szó­váltása követte, s végül a többség úgy foglalt állást, hogy a kormány szóban for­gó előterjesztése nem igényli az éves költségvetési tör­vény módosítását. Súlyos pénzügyi, jogi, ka­tonapolitikai és nem utolsó­sorban erkölcsi kérdésekkel találta szemben masát az Országgyűlés honvédelmi bizottsága szerdai ülésén, (Folytatás az 1. oldalról.) A történelem során sok előre kitervezett, egyezmé­nyekben rögzített lakosság­cserével és a nemzeti ki­sebbségek fellazulásához ve­zető társadalmi és gazdasági állapotok megteremtésével találkozhattunk. Mindez lakossági mozgásokat indí­tott el, a magukat nemzeti­ségieknek vallóikat is arra késztette, hogy az élés és fennmaradás érdekében a többségi nemzethez csatla­kozzanak. Az előadó utalt arra, hogy a származási és anyanyelven való érvényesülés emberi jog, de ez csak úgy lehet­séges, ha erre épül az okta­tási vertikum is, ehhez azon­ban megfelelő létszám is kell. Ez a szám félmillió körüli. A kommunista hatalom az alkotmányban biztosította a nemzetiségiek jogát is, csak gyakorlatban nem ér­amelyeket csak a lakástu­lajdonosoknak kellene vi­selni. Az általános vita lezárása után, a beterjesztett öt tör­vényjavaslat és az ország- gyűlési határozati javaslat feletti egyenkénti, részletes vitával folytatják a képvise­lők a munkát. ■A kormány által beterjesz­tett programcsomag feletti általános vitában elhangzott éles ellenzéki képviselői vé­leményekre reagálva Rabár Ferenc bejelentette, hogy a kormány visszavonja azt az országgyűlési határozatterve­zetet, amely magában foglal­ja az áremeléseket, a lakos­ságot érintő intézkedéseket. Ezeket a kormány — vállal­va a felelősséget — saját ha­táskörben fogja végrehajta­ni. A pénzügyminiszter hang­súlyozta: a kormány sem­miképpen sem akarja a la­kosságot súlyosan terhelő in­tézkedésekkel kapcsolatban a felelősséget a parlamentre hárítani. Ugyanakkor arra kérte a - képviselőket, hogy azokat a törvénymódosító ja­vaslatokat, amelyek szintén szükségesek a tervezett költ­ségvetési deficit csökkenté- séhe.z, szavazzák meg, mert időhúzásra nincs lehetőség. Tölgvessy Péter (SZDSZ) bejelentette, hogy amennyi­ben a kormány a költségve­tési törvénnyel ellentétesen fogja a költségvetést végre­hajtani, akkor ezt alkotmány­ami kor a bomló félben lévő Magyar Honvédelmi Szövet­ség sorsáról tájékozódott. Az állami felügyelet alatt névleg még tovább funkcio­náló MHSZ vagyoni, szerve­zeti feldarabolásának elvi­leg októberre kellene befe­jeződnie a Honvédelmi Mi­nisztérium segédlete mellett, ám a honvédelmi bizottság ülésén máris nyilvánvalóvá vált, hogy egy életképes MHSZ-jogutódrendszer ki­munkálása még hóna'pcrkig elhúzódhat. A jelek szerint az osztrá­kok nem értékelték a ma- gvar kormány legutóbbi lé­pését, miszerint elismertük a mintegy 900 millió schil­ling kifizetésének jogosságát, ugyanakkor fenntartottuk a teljes kártérítési követelés jogalapjának és összesszerű­ségének vitathatóságát. Mindezt azért tettük, hogy szeptemberig alaposan felké­szülhessünk a kártérítési el­lenajánlatra — mondotta Keresztes K. Sándor kör­nyezetvédelmi miniszter az Országgyűlés környezetvé­delmi bizottságának szerdai vényesült sem a határain­kon belül, sem azon túl. Az európai népek egyetértésé­vel találkozott viszont a gya­korlat, hogy hazánkban az asszimiláló politikai nem volt erőszakos, még akkor sem, ha bizonyos mértékű elnemzetlenítő hatású volt. Kelet- és Közép-Európában általános jelenség volt az is, hogy az országhatárok men­tén nem épült ki az infra­struktúra, a korábbi idő­szakban nem létesültek új munkahelyek. Később, ami­kor már erre sor került, a szükséges munkaerőt első­sorban a többségiek bevo­násával oldották meg, a ve­zető posztokat is ők töltöt­ték be. A kényszerű ingá­zás más helyre való letele­pedéssel járt, és ez is tize­delte a magyar nemzetiségi­eket és a nálunk élő nem­zeti kisebbségeket egyaránt. Hazánkban hivatalosan 27 ezer délszláv, 31 ezer német, 16 ezer szlovák, 10 ezer ro­ellenes lépésnek minősítik a szabaddemokraták, és ez ügy­ben az alkotmánybírósághoz fordulnak. A Magyar Köz­társaság alkotmánya szerint ugyanis minden olyan eset­ben, amikor a költségvetés előirányzatai valamilyen té­ren változnak, akkor szük­ség van az ezt szabályozó törvény parlamenti módosí­tására is. A töredék munkanapját az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvény- erejű rendelet módosításá­nak elfogadásával zárta az Országgyűlés este fél hét körül. Még az ülés bere­kesztését megelőzően Antall József miniszterelnök tájé­koztatta a Tisztelt Ház tag­jait: kedden 9 órakor a Szovjetunióból leállították a kőolajszállításokat Ma­gyarországra. A kormány még kedden több alkalom-, mai felvilágosítást kért en­nek okáról, ám választ még nem kapott. Szerdán azon­ban délelőtt 11 órakor ugyancsak előzetes beje­lentés nélkül megindult a kőolajszálllítás. A kormány érdeklődésére a szovjet fél válasza: műszaki okokból, karbantartás miatt állt le a Szállítás. A helyzet tisztá­zására küldöttség indult a Szovjetunióba. Az Országgyűlés rendkí­vüli ülésszaka hétfőn 10 óra­kor folytatja munkáját. (MTI) ülésén. A szomszédos ország ragaszkodik ahhoz. hogy július 31-ig megállapodás történjen kártérítés ügyében, ellenkező esetben a svájci választott bírósághoz fordul­nak. A magyar kormánynak tehát még ebben a hónap­ban döntenie kell erről a kérdésről. Üjabb nagykövetjelölte­ket — Lontai Endre (Brüsz- szel), Tóth János (Mexikó­város), Odor László (Bern), Kádár László (Damaszkusz). Szabó Sándor (Szófia), Pál­mai Géza (Bagdad), — hall­gatott meg szerdai ülésén az Országgyűlés külügyi bizott­sága. A pártatlan tájékoztatás bizottságáról és a közszolgá­lati tömegkommunikációs eszközök (Magyar Televízió. Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjé­ről, valamint a frekvencia- moratóriumról szóló törvény- javaslat sorsáról döntött szer­dai ülésén az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudo­mányos, sport-, televízió- és sajtóbizottsága. mán nemzetiségi ajkú lakos él. Más hazai felmérés sze­rint ez a szám összesen 263 ezer. A nemzetiségi szövet­ségek viszont félmilliót je­leznek. (Mellesleg a hivata­losan elismert adatok meg­ítélésében az előadó tévedett. A szerk.j Az előadó szólt az etnikai kisebbséget képviselő ci­gányságról, melynek nincs anyanemzete és a zsidóság­ról, melyet vallási és kultu­rális etnikumnak jelölt. Vé­gül arról, hogy mit kell ten­nünk a nemzeti kisebbségek fennmaradásáért itthon és külhonban. Regionális és in- terregionális kapcsolatokat sürgetett. Üjra kell éleszteni és építeni a történelmi, ter­mészeti és létező gazdasági és kulturális területi egysé­geket, mely életteret ad egy új típusú nemzeti anyanyel­vű együttműködésnek is. Ennek feltétele az egységes Európa. Rácz András (Folytatás az 1. oldalról.) cig. Ott névsorolvasást tar­tottam. Harmincnégy -gyer­mek nevének elsorolása után, megszólalt egy kislány. „Én is itt vagyok” — mond­ta. Ditta volt az. Eszembe jutott, hogy a korábbi tur­nusból elkésett egy gyerek, egy kislány. Erre csak any- nvit kérdeztem tőle, honnan jött? Kelet-Magvarországról érkezett. Igv minden stim­melt. — Nem tűnt fel három napon át egy létszámfelet­ti gyermek? — Engem csak az zavar­na. ha kevesebben lennének. Egyébként is, vajon azok a nevelők, akik „elhagyták” Dittát, nem gondolták-e. hogy azzal a csoporttal ment el. amelyikkel együtt utaz­tak a már említett hajón? — Nem is tudtak arról, hogy az ország keresi a kis­lányt? — Ide, a kastélydombra nem jár újság. Tévét se na­— Lemondott Jaroslaw Kurski, Lech Walesának, a Szolidaritás vezetőjének szó­vivője. Távozása elsősorban ezért érdekes, mert egy folya­mat része, amelynek során gyakorlatilag lecserélődött Walesa kivételével a Szoli­daritás teljes vezérkara, ta­nácsadói és szakértői gárdá­ja. — Az egyesítés utáni Né­metország szövetségi státu­sáról az össznémet parla­mentnek kell döntenie, azon­ban a döntéskor nem csu­pán a német érdekeket és a német nemzeti érzéseket kell szem előtt tartani — mond­ta Rainer Eppelmann, az NDK védelmi minisztere. — Meglehetősen komor képet fest az emberi jogok tavalyi helyzetéről az a je­lentés, amelyet az Amnesty Elfogadták a program- nyilatkozatot Határozatoknak, valamint az SZKP programnyilatko­zatának elfogadásával, fő­titkár-helyettesi választás­sal foglalkozott szerdán az SZKP kongresszusa. A kül­döttek este, a munkanapot zárva, adták le szavazatukat a főtitkárhelyettes, vala­mint a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke személyére — az eredményt ma teszik közzé. Délután a jelölések foly­tatásaként a küldöttek sza­vaztak a főtitkárhelyettes­jelöltek listájáról, amire nem került fel Jegor Ligacsov. Né­mi ügyrendi vita és csűrés- csavarás után, azonban Li­gacsov neve mégis rákerült a szavazócédulára, érvényte­lenítve ezzel a kongresszus előző döntését. Értesítjük a lakosokat, hogy a balassagyarmati kórházban 1990. július 12-től, a szemészeti osz­tály kivételével, a láto­gatási tilalmat felold­juk. Kórházigazgatóság gvon nézünk. Ülnek otthon sokat a készülék előtt a gyerekek. Kedden, amikor sziráki kirándulásunk után visszatértünk a táborba, Bár az eltűnt kislány szü­leit nem sikerült utolérnünk, szerdán este telefonon fel­hívtuk Rőthv István recski lakását. Rőthv úrék tartot­tak ugyanis telefonügyeletet a rokonaik eltűnt kislányá­nak „ügyében”. Rőthyné készségesen el­mondta, hogy a közel négy­napos Ditta-távollét alaposan megviselte a család idege­it. Kedden este szinte egy időben érkezett hozzájuk a rendőrség és Ditta szülei. A International elnevezésű nemzetközi szervezet hozott nyilvánosságra szerdán Lon­donban. A 138 országot vizs­gáló dokumentum szerint a különböző etnikai megmoz­dulások ellen küzdő kor­mányerők az elmúlt évben több tízezer ember halálát okozták, közel 100 országból érkeztek hírek foglyok meg- kínzásáról, s majd 40 állam­ban működnek olyan halál­brigádok, amelyek kapcso­latban állnak az ottani kor­mányokkal. — George Bush elnök egy évvel ezelőtti, budapesti lá­togatása meghatározó szere­pet játszott abban, hogy kezdeményezze a nyugati szövetségeseinél a közép-ke- let-európai országok támo­gatását. A magyarországi út benyomásai, tapasztalatai győzték meg arról is, hogy Václav Havel csehszlovák elnök Karl von Schwarzen­berg herceget nevezte ki az elnöki iroda új vezetőjévé. Elődje, Josef Lzicar —, mint az elnök szerdai sajtóértekez­letén közölte — visszatér ügyvédi hivatásához. A cseh származású, cseh­szlovák—svájci, kettős ál­lampolgárságú Karl Johan­nes von Schwarzenberg az egyik legillusztrisabb oszt­rák—magyar hercegi cím 12. örököse. Családjával együtt 1948-ban száműzték, s álla­mosították csehországi birto­kaikat. Ezután Ausztriában élt, ahol a hercegi família 22 Hivatalosan is átnyújtot­ták az illetékes francia ha­tóságoknak a kiadatási ké­relmet a porschés gyilkos ügyében. Mint az MTI tudósítójának illetékesek elmondták: a francia igazságügyi szervek természetesen a legalapo­sabban megfontolják az előterjesztett bizonyítéko­kat, ennek megfelelően dön­tenek a kiadatási kérelem­ről. Egyrészt azonban tudni kell, hogy az ilyen eljárás a nemzetközi gyakorlatban időigényes. A francia gya­korlat szerint általában négy hónaptól akár két évig is eltart. Másrészt ugyanakkor bo­nyodalmat okozhat az is, mái- várt egy rendőrautó. Keresték a kislányt. Miután mindent tisztáztunk, elvit­ték. A legnagyobb öröm az, ~ hogy megvan. * rendőrök ekkor közölték, hogv a kislány egészséges, és a szentendrei kapitánysá­gon várja az általa legsze- retettebbeket. Hogy miként reagáltak a családtagok a hírre, azt az ügyeletes telefonos, a rokon, Rőthyné elcsukló hangjából éreztük. S gyorsan azt is megtudtuk, hogy Ditta már otthon van, s egy ország nyugodott meg azon, hogy a kilencéves kislány ily sze­rencsésen előkerült. a decemberre előrehozott mál­tai csúcstalálkozó mellett, döntsön Mihail Gorbacsovval — mondotta az MTI tudó­sítójának Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője. — Már csütörtökön végle­ges megállapodás születhet Dél-Korea és a KNDK kor­mányfőinek történelmi talál­kozójáról — jelentette ki szer­dán az „észak-—déli” párbe­széd elősegítésére létrehozott szöuli hivatal illetékese. A dél-koreai közlés szerint csütörtökön a rkét Korea ha­tárán. Panmindzsonban mun­katalálkozót tartanak a két ország képviselői, amelyen várhatóan végleges formába öntik a miniszterelnöki ta­lálkozóról szóló megállapo­dást. — Heves tüzpárbaj zajlott kedden este a kormányt tá­mogató civil fegyveresek és a sandinisták között a ni- caraguai fővárosban, miköz­ben a közép-amerikai or­szágok államfői Violeta Cha­morro elnök asszony nemzet­közi támogatását szorgalma­zó felhívást tettek közzé. ezer hektár erdő és egy bé­csi kastély birtokosa. Az 52 éves herceg az em­beri jogok védelmével fog­lalkozó Nemzetközi Helsinki Szövetség elnöke; február óta Václav Havel tanácsadó­jaként az elnök különleges konzultatív testületét vezet­te. E bizottság külföldön élő neves csehszlovák személyi­ségekből áll, tagjai között van Milos Forman filmren­dező, Tomas Bata gyáriparos, Martina Navratilova tenisz- csillag, Pavel Kohout író és Ota Sik, a prágai tavasz hí­res közgazdásza. hogy a francia joggyakorlat szerint általában nem telje­sítik a kiadatási kérelmet olyan esetekben, amikor a vádlottra halálbüntetés is kiszabható. Franciaország­ban már eltörölték a halál- büntetést, s a hatóságok olyan bűnös esetében, aki­nek országában még érvény­ben van ez a büntetés, csak akkor teljesítik a kiadatási kérelmet, ha előzetes bizto­sítékot kapnak arra, hogy annak foganatosítására nem kerülhet sor. A magyar tör­vények értelmében a gyil­kos büntetése lehet halál is — így a francia hatóságok előzetes garanciát kérhet­nek arra hogy ez nem kö­vetkezik be. Parlamenti bizottságok tárgyalták Nyári egyetem ’90 iHÍREKt J ... J 1 Havel „hercege" Mit mondhatnánk? Minden elveszett gyereknek jó lenne ily módon és ilyen helyre kerülnie (ha már sajnos sokszor találkozunk hasonló esetekkel...) (Szilágyi) Ditta otthon van Hivatalos kiadatási kérelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom